Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

Vili ÉM-hétvége Színes világ November 16., Szombat □ Múlt csütörtökön a floridai Cape Canave- ralból sikeresen felbocsátották az ameri­kai Mars Global Surveyor űrszondát, amit a három évvel korábban a Mars kö­zelében műszaki hiba miatt - vélhetőleg - felrobbant Mars Observer tartalék mű­szereiből építettek. Több évre tervezett működése során Mars körüli pályáról vizsgálja majd a bolygó atmoszféráját és mágneses terét. Kamerái segítségével pe­dig egy marsi év (687 nap) alatt 1,5 méte­res felbontással feltérképezi a Vörös boly­gó felszínét. Ez a térkép fontos szerepet játszik majd a később automata marsjá­rók leszállóhelyeinek és útvonalainak megtervezésében. A térképet mi magya­rok is érdeklődéssel várhatjuk, hiszen azon több magyar vonatkozású kráter is látható-'lesz. A Marson például Paks és Eger városok nevét viseli egy-egy, né­hány kilométer átmérőjű kráter. Az 1996-os évből hátralévő két hónapban még két űrszondát indítanak a Mars bolygó tanulmányozására, A tervek sze­rint ma induló Mars-96 több mint egy tucat nemzet együttműködésében, köz­tük hazánk részvételével készült. Ez két leszállóegységet és két, a talajba fúródó penetrátort is eljuttat a Marsra. Decem­ber 2-ára tervezi a NASA a Mars Path­finder űrszonda indítását. Ez egy 13 éves kisdiák javaslatára egy rabszolgáról el­nevezett, Sojourner nevű hatkerekű ro­botjárművet is magával visz. Remélhető­leg mindhárom űrszonda sikerrel teljesíti küldetését, hiszen az általuk nyert ada­tok és tapasztalatok igen fontosak az em­beres Mars utazás előkészítésében is, aminek prognosztizált dátuma 2019, az első Holdraszállás 50. jubileumának éve. Németh Csaba Sojourner ■ Ez a 9 kilogramm tömegű, 63 centi méteres kis robotautó elsőként vizs­gálja majd a Mars talaját. A Mars ’96 négy kis leszállóegy­séget juttat a Marsra. A rajzok nem méretarányosak Az élet után kutatnak a Marson A Mars Global Surveyor (MGS) múlt csütörtökön indult és tíz hónapos utazás után érkezik meg a „vörös bolygóhoz” 1997 szeptemberében. Az űr­szonda 1998 márciusától 378 kilométeres felszín fe- , letti magasságból 1,5 méteres felbontassa! '%f térképezi majd fel W/É . a bolygó felszínét. . * . Pathfinder ■ Az amerikai űrszon­dát december 2-án indítják, és a Sojo- urnerrei együtt a függetlenség napján, 1997. július 4-án száll le a bolygó fel­színére, .ahol az at­moszférát, a felszínt js a talaj összetéte­lét Vizsgálja majd. Az oroszok Mars '96-ját a tervek szerint ma bo­csátják fel. Az űrszonda 1 - m űrhajót, 2 terepjárót es 2, j| a talajba is behatoló esz,- ^ közt visz magával. .»Jfája Fedélzetén _ JáÉaf ' 3 [Ragya r ' '’Ifßfr műszer Miskolc (ÉM - NCS) - Igazából kétféle jó sci-fi van. Az egyik valós ala­pokra helyezve mutat be egy fiktív történetet (például a Harmadik típusú találkozások), a másik teljesen fiktív (lásd Csillagok háborúja). Napjaink si­kerfilmje, A függetlenség napja (Amerikában az eredeti cím, az Indepen­dence Day és ennek dátuma, július 4-e alapján egyszerűen csak ID4-nek becézik) a valós alapokon nyugvó fiktív történetet tűzte lobogójára. így el­várható lenne, hogy a valós alapokat ne csak hihetően, hanem hitelesen is jelenítse meg. Azonban az ID4 tartalmaz néhány könnyen észrevehető asztronautikai hibát - pedig az USA ugye űrnagyhatalom. Az, hogy a film­ben a Föld képe a világűrből nézve illúzióromboióan egyszerű, lehet ízlés dolga. De tárgyi tévedés, hogy az USA űrparancsnoksága nem a washing­toni Pentagonban, hanem a NORAD-dal együtt a Cheyenne-hegységben van. Súlyos hiba, hogy az Apolló-11 emléktáblája nem sík lemez és nem a Hold talajába ejtve hagyták hátra Amstrongék, hanem a holdkomp egyik lábára, ívesen meghajlítva szerelték fel (kép). Mindez Magyarországon ki­adott szakirányú könyvekben is könnyen ellenőrizhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom