Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-16 / 268. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban------------ 1996. November 16., Szombat F őrendőrgond: a pénzhiány Budapest (MTI) - A rendőrség egyik legna­gyobb gondját napjainkban a pénzhiány je­lenti: ha megfelelő anyagi források állnának rendelkezésére, megoldódna a testület problé­máinak 95 százaléka. Ezt Pintér Sándor altá­bornagy, országos rendőrfőkapitány jelentette ki pénteken, a Belügyi Dolgozók Szakszerve­zete (BDSZ) rendőrségi tagozatának ülésén. Mint elmondta: a kormány által ígért 19,5 százalékos közalkalmazotti fizetésemelésből 17 százalék valósult meg az idén, és hasonló mértékű lesz feltehetőleg a jövő évi bérnöve­kedés is. Emellett több szociális juttatás is ja­vít majd a dolgozók helyzetén: lényegesen emelkedik a most 300 milliós lakásalap, több önkormányzat tett már ígéretet arra, hogy la­káshoz vagy ingyen telekhez juttatja a rendő­röket, ráadásul ebben a fizetési kategóriában kétszázalékos adókönnyítés várható. A szol­gálati törvény által előírt új pótlékok viszont elviszik a jövő évi béremelésre tervezett 4,1 milliárd forint több mint háromnegyedét. így a főkapitány szerint ma nincs értelme az ala­pilletménytől való eltérés mértékéről vagy az egyéb juttatásokról vitatkozni. A rendőrség átalakulásáról úgy nyilatko­zott: arra törekszik, hogy elbocsátások nélkül, átképzésekkel, átminősítésekkel menjen vég­be a folyamat. A járműpark modernizálásá­nál az elsődleges szempont az üzembiztonság, az olcsóság és a kis fogyasztás lesz, illetve a számítógépes hálózat fejlesztése után az ela­vult rádió adóvevők lecseréléséhez kívánnak hozzákezdeni. Megemlítette, hogy míg Nyu- gat-Európában a lőkészség szinten tartásá­hoz évente legalább 200 töltényt kell ellőni, addig a magyarországi arány ennek csupán tizede. A Kriminális című televíziós műsor csütörtöki adásának egyik hírére reagálva, miszerint 1991-ben és 1992-ben a rendőrség mintegy 2 milliárd forintot tett át bérkereté­ből dologi kiadásokra, Pintér Sándor úgy nyi­latkozott: az említett időszakban a betöltetlen állások miatt megmaradt bért csoportosítot­ták át e célra. Ekkor egyébként nemcsak min­den illetménykifizetési kötelezettségnek tett eleget a testület, de kétheti pluszpénzzel is megfejelte dolgozóinak 13. havi fizetését, így a munkatársakat semmilyen kár nem érte. ESZAK-magyarország Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csomók Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12„ tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341 -817,411 -276. Telefax: 341 -817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52)413-101. Felelős vezető: Drágossy Ríchárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinéi, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díj 1996. december 1 -jétől egy hónapra 549 forint, negyedévre 1647 forint, fél évre 3294 forint, egy évre 6588 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között,' valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk visszal Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/305-305 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Sokan nem tudták, tartoznak nekik Fizet az állam a belterületi földek és a közművagyon után Siófok (MTI) - Az önkormányza­tok megkapják a belterületi föl­dek után járó és a közműva- gyonból őket megillető pénzt, illetve részvényeket - nyugtat­ta meg a hallgatóságot Kuncze Gábor belügyminiszter pénte­ken Siófokon, a Jegyzők Or­szágos Szövetségének közgyű­lésén. Az állami tartozás összege egyébként több tízmil- liárd forint, de nem éri el a 100 milliárdot. A tárca vezetője meglehetősen kao­tikus állapotot vázolt a járandóság összegének meghatározását illető­en. Mint mondta, ma már nehéz megítélni, hogy a négy-öt év előtt megállapított összeg mennyit is ér valójában. Előfordulhat, hogy a részvények mára semmit sem ér­nek, így a jogosan és visszamenőleg megállapítandó hozam és késedel­mi kamat mértéke újfent csak vi­tákra ad okot. A vagyonátadás egyébként mintegy 800 települést érint, közülük jó néhány - a mi­niszter szerint - korábban nem is tudott arról, hogy követelése lehet az állammal szemben. A késedelmes fizetőkészséggel magyarázta a belügyminiszter az önkormányzatok alkujait is. A köz- igazgatási hivataloktól kapott tájé­koztatás alapján e tekintetben alapvető törvénytelenséget nem kö­vettek el az önkormányzatok. Az, hogy a közművagyonból járó tartozást mikor kapják meg az ön- kormányzatok, attól is függ - mondta a belügyminiszter -, hogy sikerül-e helyben megegyezniük az érintetteknek. Az ÁPV Rt.-hez már beérkeztek azok a megállapodások, amelyekben az önkormányzatok befektetésarányosan határozták meg a járandóságukat. Nekik ha­marosan fizetnek is. A Belügymi­nisztérium egyébként az elosztás módjáról a lakosságarányos elosz­tás helyett ugyancsak ezt a javas­latot terjeszti a kormányzat elé a hónap végéig. Világörökségünk: lehetne egységes is Pozsony (MTI) - A szlovákiai Dobsinán tanácskozott csütörtökön és pénteken a magyar Országgyű­lés és a szlovák parlament környe­zetvédelmi bizottsága. Elsősorban a Világörökség részévé nyilvánított Gömör-tornai és Aggteleki karszt­vidékkel kapcsolatos közös elkép­zeléseket próbálták egyeztetni. Egyetértettek abban, hogy a karsztvidék turisztikai megközelít­hetősége, a nemkívánatos hatások kivédése, a térség feltárása érde­kében közös erőfeszítések lenné­nek célravezetők. A Baráth Etele bizottsági elnök ve­zette magyar küldöttség azt szor­galmazta, hogy a karsztvidék ma­gyar és szlovák területeinek felszí­ni térségét és föld alatti barlang- rendszerét minősítsék egységes egésszé, hozzák létre az egységet felügyelő bizottságot, létesítsenek a karsztvidék forgalmát kiszolgáló magyar-szlovák utazási irodát, és a jelenlegi határátkelőn ne csak a két ország állampolgárai közleked­hessenek, mert a Domica-Aggtelek közti átkelő okkal érdemelné ki a nemzetközi forgalmat is biiztosító szerepet. Zora Lazarová, a szlovák parla­ment környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke elmondta: a szlovák fél álláspontja szerint a karsztvidék szlovák és magyar részét a világ- örökség jegyzékére külön-külön vették fel, ráadásul a két rész nem azonos védettségi kategóriába tar­tozik, más-más jogi szabályozás alá esik - ezért a magyar javaslattal kapcsolatos végleges szlovák állás­pont csakis a szlovák kormány érintett tárcáival történő egyezte­tés után alakítható ki. Csehország szenátust választ Csehországban péntek délben megkezdődtek a szenátusi választások. A parlament felsőháza, a szenátus 81 bársonyszékéért, 569 jelölt verse­nyez. A képviselőházi választásoktól eltérően nem az arányossági, ha­nem a többségi rendszer alapján választanak. Az első körben az szerzi meg a szenátori mandátumot, akire a körzet választóinak több mint a, fele szavaz. A szavazás érvényességéhez a szavazók több mint felének részvétele szükséges. Az egy hét múlva esedékes második fordulóban, ahová a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut, már elég az egyszerű többség megszerzése is. Megfigyelők szerint az első szenátusi választá­soknak, tekintettel az alsóházban kialakult pattszerű egyensúlyi helyzet­re, rendkívüli politikai jelentőségük van, mert az eredmény minden va­lószínűség szerint közvetlenül is befolyást fog gyakorolni a belpolitikai helyzet alakulására. Képünkön a sor végén Vaclav Havel államfő, sza­vazásra várva. Fotó: AP Post-DFOR az USA-val Brüsszel (MTI) - A NATO egyér­telműen üdvözli Bili Clinton beje­lentését, amelyben az amerikai el­nök immár hivatalosan is jelezte az amerikai katonai részvételt a de­cember után esedékes további bosz­niai béketeremtő misszióban - kö­zölte a szövetség szóvivője. Az ame­rikai állásfoglalás egyúttal jelentő­sen megkönnyíti majd a tagorszá­gok nagyköveteinek hétfőn esedé­kes döntését arról, hogy a szövet­ség melyik műveleti forgatókönyvet részesítse előnyben - tette hozzá. Tudj man rákos Washington (MTI) - Amerikai kormánytisztviselők megerősítet­ték, hogy Franjo Tujdmant valóban az Egyesült Államokban kezelik rá­kos daganattal. A hetvennégy éves horvát elnök hétfőn vonult be a bél­és külföldi személyiségek számára fenntartott bethesdai Walter Reed katonai kórházba. (Bethesda Washington egyik elővárosa.) Keze­lése feltehetően két hetet vesz mgjd igénybe, utána valószínűleg visszatér Zágrábba. A források sze­rint Franjo Tudjman betegsége meglehetősen előrehaladott álla­potban van, és a „prognózis éppen­séggel nem valami jó”. Göncz Kijevben Kijev (MTI) - Göncz Árpád pénte­ken, hivatalos ukrajnai látogatásá­nak második napján rövid megbe­szélést folytatott Hennagyij Udo- venko ukrán külügyminiszterrel, később találkozott Olekszandr Mo­roz házelnökkel és az ukrán parla­ment, a Legfelsőbb Tanács frakciói­nak vezetőivel. Udovenko üdvözöl­te a magyar-román alapszerződést, és elmondta, hogy Ukrajna is ha­sonló szerződés aláírásán dolgozik Romániával. A Leonyid Kucsma meghívására Ukrajnában tartózko­dó Göncz Árpád meghívta az ukrán elnököt Magyarországra. Egyezség Zaire-ról New York (MTI) - A Biztonsági Tanács tagjai pénteken zárt ajtók mögötti konzultációkon egyezségre jutottak egy nemzetközi erő Kelet- Zaire-ba való telepítésére vonatko­zó határozatról, amelyet közép-eu­rópai idő szerint este tíz órakor szavaztak meg. Amelyből megtudjuk, hogy mennyibe került a század harmincas éveiben egy hatalmas műte­rem bére. Megjelenik Popp Aurél, az egyik leg­nagyobb román festő, aki román rezsimben Pappnak, magyarban Poppnak írta a nevét. Lit- teczkivel kezdetben barátok, majd ellenségek I lettek. Közéjük állott a Dac porcelángyár, amely­nek Popp Aurél lett az igazgatója. Az első Kőrösfőn töltött nyár után bizonytalan ér­zéssel érkeztem Szatmárra, abba a városba, ahol ezentúl élni fogok. Szép régi parkban - a Kos- suth-kertben - állott a „Műteremház". Az épületet a város építtette műpártolás címén és két festőnek adta ki. Áz egyik Littecki volt, a másik Popp Au­rél. A műterem majdnem tíz méter hosszú és szinte olyan széles. A megállapított házbér az volt, hogy mindegyik művész egy képet adott a városnak évente. A nagy terem magas, világos, al­kalmas nagy kompozíciók elkészítésére is. A nagy helyiség egyik sarkát sötétvörös függöny válasz­totta el, ez volt a hálószoba, a másik sarokban nagy asztal festéktörő kővel, a földön az alapo­zásra váró vásznak. Ez volt a műhely. A harmadik sarokban asztal fotelekkel, székekkel, ez volt a beszélgető hely, ha barátaink felkerestek bennün­ket. Az egyik fal mellett hatalmas, folyton égő kályha, mint egy kazán. Télen tömtük fával, szén­nel, de csak durrogott, morgott, meleget nem adott. Az egész műterem úgy nézett ki, mint egy filmstúdió, ahol minden sarokban más filmet for­gatnak. A terem közepén egy üres hely, itt állítot­tuk be modelljeinket. A falakon körbefutó polcokon képek, kancsók, gipszfejek, maszkok és más mindenféle holmi, amit festő megszeretett és összehordott. Gitártól kezdve minden, régi, kézzel készített darálótól, régi római mécsestől a bányászlámpáig. A falak Műterem a szatmári Kossuth-kertben mellett asztallal kombinált könyvszekrény, renai- sence imazsámoly, melyen soha nem térdelt sen­ki, fonott kerti bútor, hatalmas polcok, festékek­kel, szerszámokkal tömve. Az ablakkal szemben a „Dac" porcelángyár kéményei meredeztek. * Littecki nagyszerű tanár volt, de elsősorban mű­vész. Egyszer egy társaságban megkérdezték, mi­lyen vallású, mire magától értetődően azt felelte, művész vagyok. Talán ez fejezte ki legjobban, mit jelentett számára a művészet. Állandóan ho­zott modelleket, különösen a téli hónapokban, bár a legnagyobb hidegben is kijárt tájképezni, a napos, havas tájakat festeni. Sohasem tudtam megérteni, csikorgó hidegben, hogy bírta órák hosszat a festést kint a szabadban. Egyszer e műteremablaknál állva néztem le az udvarra. Egy embercsoport - civilek és tisztek - körülvettek egy fehér köpenyes férfit. Nagy kari­májú, fekete kalapot hordott, élénken mutogatott, magyarázott. Popp Aurél volt, a porcelángyár igazgatója. Akkor láttam először, pedig már hó­napok óta szomszédok voltunk. Hatalmas gesztu­sokkal magyarázott, és az volt az érzésem, egy színészt látok, egyik szerepében. Egész külseje elárulta, hogy nem mindennapi ember. Litteckit és Popp Aurélt fiatal koruk óta szoros barátság fűzte össze, olyan mély, hogy mikor pél­dául az első világháborúban a harctérre indultak, kicserélték végrendeleteiket. Most a porcelángyár mégis közéjük állott. A gyárnak ugyanis szüksége volt a műtermünkre. Littecki Kraus Ilona temesvári magyar-zsidó grafikus ____________________ emlékei A műteremházi nyugtalan életünk így egy év alatt megoldódott. A „Dac" gyár lakást keresett számunkra. A város szívében, egy második eme­leti manzárd egyik szobáját átalakították műte­remmé s felső világítással látták el. Ez a műterem a régi Kazinczy utca 1. sz. alatt volt. * Littecki maradéktalanul boldog volt. Teljesen a művészetnek élt, festette képeit, amelyeket napló­jának nevezett. Mindent a festő szemével látott. Mestere volt a színeknek, a robosztus témák von­zották és festői kifejezési módja is ilyen volt. Ak­kortájt erős kontúrokkal dolgozott, de ezzel is csak kísérletezett, mert hol olyan sötét volt a kon­túr, hogy szinte fekete, hol pedig erős krapplakkot használt. Örök kísérletező maradt, de egy bizo­nyos körön belül. A rajz egyszerűsítésére töreke­dett, és a formák összevonására. Az ecsetet a leg­végén fogta, sohasem volt neki elég hosszú az ecset szára. A festéket csak könnyen keverte, szinte alig érintette. Nem tudta megérteni azokat a festőket, akik - szerinte - összetörik a festéket, a színeket. Amilyen könnyedén keverte a színeket, olyan erélyesen rakt£( őket helyükre a képen. A festékkel, olajjal, ecsetekkel szemben a legmaga­sabb igényeket támasztotta. Nagy összegeket köl­tött ezekre, semmi nem volt elég jó neki, mindig igényesebb volt annál, mint amit kaphatott. Soha­sem használt készen vett alapozott vásznat. Ezt mindig a legnagyobb gonddal maga készítette. Ezen a téren is állandóan kísérletezett. Hol szívó, hol félig szívó alappal dolgozott. Egy időben rozsdavörösre alapozta vásznait, majd megint megváltoztatta ezüstszürkére, majd megint fehér alapra festett, mert úgy találta, ez adja vissza a legjobban a színek üdeségét. (Folytatjuk) Lejegyezte: Gyöngyösi Gábor , □

Next

/
Oldalképek
Tartalom