Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-14 / 266. szám

8 ÉSZAK-Magyarország Gazdaság ~ ziz:~ 1996, November 14., Csütörtök Következik: az Elektromos Művek Budapest (MTI) - Indul az utolsó áramszol­gáltatói kárpótlási jegy részvénycsere: az Ál­lami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. no­vember 25-étől cserére ajánlja fel a Budapesti Elektromos Művek Rt. részvényeit a kárpót­lásijegy tulajdonosoknak. A korábbi akciókhoz hasonlóan az Elmű ese­tében is a jegyzett tőke 8 százalékának meg­felelő részvénycsomagot lehet lejegyezni. A mintegy 5 milliárd forint névértékű pakett esetében a cserearányt később hozzák nyilvá­nosságra. Künszler Béla, az ÁPV Rt. ügyvezető igaz­gatója elmondta: az áramszolgáltató társasá­gok részvénycsere-akcióival az ÁPV Rt. célja az volt, hogy megfelelő kínálatot biztosítson a kárpótlásijegy-tulajdonosok számára. A rész­vénycseréket kísérő nagy érdeklődés alátá­masztja, hogy sikerült értékálló befektetést jelentő részvényeket felajánlani. Ismeretes, hogy az év elején indult akciók során már fel­ajánlották a Démász 2,9 milliárd forintnyi Részvénycsomagját, az Émász 2,4 milliárdos, áz ÉDÁSZ 3,75 milliárdos, a Titász 2,7 milli­árdos, valamint a Dédász 2,38 milliárdos pa­kettjét. Az Elmű-vel együtt 19 milliárd forint névértékűre nőtt részvénycsomagot a korábbi elképzelés szerint kiegészítené a Magyar Vil­lamos Művek Rt. jegyzett tőkéje 4 százaléká­nak megfelelő pakett is. Kereskedők gondjai a fillérekkel Budapest (MTI) - Sok gondot okoz a kimér­hető termékeket árusító kereskedőknek, hogy kivonták a forgalomból a 10 és 20 filléreseket. Kerekítési szabály hiányában ugyanis a mér­legek és a pénztárgépek nem állíthatók át. Minderről a Országos Kereskedelmi Szövet­ség (OKSZ) tájékoztatta az MTI-t hozzátéve, hogy a mérlegek és a pénztárgépek átállításá­hoz a mérésügyi, valamint az adóügyi szak­hatóságok eljárása is szükséges, ami megle­hetősen időigényes. A fogyasztóvédelmi ellen­őrzés a vásárló megkárosítását is számon kér­heti, ha a kijelzős mérlegen mutatott összeg­től eltérően felfelé kerekít az áru kimérésekor a kereskedő. A szövetség megfelelő iránymu­tatásért valamennyi érintett hatóságot meg­kereste, jelenleg a választ várják. A fogyasz­tóvédelem szakemberei az Ipari, Kereskedel­mi és Idegenforgalmi Minisztériumhoz fordul­tak ezzel a problémával, ám választ még ők sem kaptak. Tudomásuk szerint az IKIM a Pénzügyminisztériumhoz továbbította a ké­rést. A fejlett országokban az az általános gyakorlat, hogy hasonló esetekben az üzletek­ben csak a végszámlát kerekítik. Árfolyamok Budapest (MTI) - Közepes forgalom mellett hosszú idő óta ismét egyértelműen felfelé mozdultak a részvények árai. Kárpótlási jegy Index nov. 13.: 3572,75 + 4954 Hivatalos árfolyamok (MNB) Érvényben: 1996. november 13. Valuta Deviza Pénznem Vétel Eladás Középárf. Angol font 259,89 264,65 262,92 Ausztrál dollár 124,32 126,72 125,40 Belga frank*' 507,66 517,68 512,86 Dán korona 27,24 27,78 27,53 Fjnn márka 34,69 35,37 35.07 Francia frank 30,95 81,55 31,26 Holland forint 93,30 95,14 94,22 ír font 260,47 265,41 263,54 Jápán yen* 141,25 144,07 142,87 Kanadai dollár 118,31 120,53 119,30 Kuvaiti dinár 527,91 538,11 532,60 Német márka 104,61 106,67 105,65 Norvég korona 24,94 25,42 25,18 Olasz liia 103,89 105,91 104,91 Osztrák schilling Portugál escudo *: 14,87 15,17 15.02 103,33 105,33 104,42 Spanyol peseta* 124,25 126,67 125,47 Syajci frank 124,40 126,92 125,34 Svéd korona 23,72 24,18 23,97 USÁ-dollár 157,68 160,74 159,14 EpU 200,34 204,22 202,33 A'megadott számok 1 egységre értendők, forintban *1100 egység, **: 1000 egység Négymilliárdos többlettámogatás Az eddigi pályázatok zöme a munkahelyteremtést tűzte ki célul Miskolc (ÉM - BGY) - „Ibit örül­jetek már végre, mert mégsem vagyunk olyan balfácánok, hogy nem tudunk élni a tálcán felkí­nált lehetőséggel, ahogyan azt gondolták ellendrukkereink!” - kezdte tegnapi sajtótájékoztató­ját Gyárfás Ildikó, a megyei köz­gyűlés elnöke. Az örvendezés alapjául az szolgált, hogy négy- milliárd forintos többlettámoga­táshoz jut megyénk a következő esztendőben. Sokan kétkedve fogadták azt a hírt, hogy az idén kétmilliárd 555 millió forintot kapott régiónk az el­különített alapból az integrált szer­kezetátalakításra. Aggodalmuknak az volt az oka, hogy szerintük a tér­ség gazdasági szereplői nem élnek majd a lehetőséggel. Nos, a tények alapos cáfolatot adtak erre, hiszen a beérkező pályázatok alapján két és félszeres volt az igény. Terület- fejlesztési célokra 2,4 milliárd fo­rintot igényeltek a jelentkezők, jól­lehet csak 720 millió felhasználásá­ra nyílik mód. S ráadásul ebből 210 millió forintot a kormány korábbi döntése értelmében az ózdi ipari parkra szánt. A gazdaságfejlesztési célokra pályázók összesen 1,3 milliárd fo­rintot igényeltek, de a rendelkezés­re álló összeg csak 530 millió forint. Ezt 79 pályázó között osztotta fel a megyei területfejlesztési tanács. A területfejlesztési célelőirányzatra pedig 94 pályázó kapott forrást. Mindez ezer új munkahely létre­jöttét és ezer munkahely megtartá­sát teszi lehetővé - jelentette ki Gyárfás Ildikó. Új momentum az, hogy olyan szerződéseket kötnek majd, amelyekbe beépítik a garan­ciákat is a jövőre nézve, hogy a ki­osztott pénzekből munkahelyeket teremtsenek a pályázók. Öt évig a pályázók kötelesek megőrizni illet­ve megtartani a munkahelyeket. Jelenleg a jelentkezők értesítése fo­lyik. Az államkincstár köti meg a szerződéseket valamennyi pályázó­val, a dokumentumokban részlete­sen feltüntetik a biztosítékokat, azaz a saját erőt és a banki garan­Gyárfás Ildikó ciát. A gazdaságfejlesztési célirány­zatú szerződések határideje no­vember 30., a területfejlesztésieké pedig december 31-e. Gyárfás Ildikó bízik abban, hogy minden nyertesnek sikerül a határ­időkig megkötni a szerződést. A biztonság érdekében azonban úgy­nevezett tartaléklistát is létrehoz­tak az erősorrend alapján. Itt olyan pályázók szerepelnek, akik előre- ugorhatnak, ha esetleg valaki a pá­lyázók közül még sem felelne meg a kritériumoknak. A tartaléklista kialakításának az oka az, hogy kö­zel az év vége és ez a pénz nem vi­hető át az új esztendőbe, így elvesz­nének a pályázati összegek. A pozitívan elbírált pályázatok 63 százaléka munkahelyteremtés­re, megtartásra irányult. A kistér­ségi irodák, hálózat kiépítésére 20 százalékuk, a humán infrastruktú­ra kialakítására 15 százalékuk, a közvetett vállalkozási (inkubáció, ipari parkok) támogatására pedig 2 százalékuk. A munkahelyteremtő pályázatok közül a gépipari, fém­feldolgozási területről érkezett a legtöbb kérés. A térségi kiegyenlítő alap fel- használásáról is döntött a fejleszté­si tanács. 426 pályázatot küldtek be megyénkből, közülük 168 eset­ben ítélték oda a forrást, összesen 685 millió forintot. Kísérleti évnek számít az idei, hiszen valamennyi minisztérium­mal meg kellett állapodni a pályá­zati összegek felhasználásáról - mondta Gyárfás Ildikó. Még érvé­nyesült az ágazati szemlélet. 1997- ben a pénzek már összekapcsolha­tók lesznek, azaz nem címkézetten használhatók fel, hanem mintha „egy kalapban” lennének. Indokolt esetben akár a gazdasági, a terü­letfejlesztési, a bértámogatási alap­ból is igényelhetők összegek. Jövő­re csak és kizárólagosan Borsod- Abaúj-Zemplén megyének adódik meg az integrált felhasználás le­hetősége. Nálunk eredményesen indult be ez a program és novem­ber 8-án a folytatása mellett dön­tött a kormány. Megyénknek elkü­lönített állami alapok állnak ren­delkezésére 1997-ben, összesen 4 milliárd forint. Ebből gazdaságfejlesztési célra jut 700 millió forint, agrártámoga­tásra 400 millió, a népjóléti ágazat­ra 150 millió, a területfejlesztési cél- előirányzatra 1,5 milliárd forint. A költségvetésből 386 millió forintot kap megyénk, a vízügyi alapból 205 milliót, az Országos Munkaerő Piaci Alapból 500 milliót, a megyei mun­kaügyi tanács decentralizált részé­ből pedig 140-160 millió forintot. Ä kormányhatározat a feladato­kat is meghatározta a 4 milliárd fo­rintos többletjuttatás odaítélése­kor. December 31-ig be kell számol­ni az ezévi juttatás felhasználásá­ról és a szerzett tapasztalatokról és természetesen ki kell dolgozni a jö­vő évi pályázati kritériumrendszert is. Elfogadása után kihirdetik majd a gazdaság szereplőinek, várható­an ez februárban történik meg. Mód nyílik arra is, hogy még az idén 2,5 millió ECU felhasználható az EU-pénzekből, de ez nem vész el, mert átvihető jövőre is. 1997- ben pedig további 14 millió ECU áll térségünk rendelkezésére. Talpalatnyi föld nélkül a város Lassan megértik a fiatalok is, hogy a földből élni lehetne A temetőügyet már sikerült rendbe tenni Fotók: Farkas Maya Sajószentpéter (ÉM - LGY) - A múlt hónapban százharminc- hat ember kiesett a jövedelem- pótló támogatásból, ez körülbe­lül hetven családot érint. A munkaügyi központ eztán kis­mértékben sem tud segíteni rajtuk. A polgármester azt mondja, nem lenne baj, ha tud­nának földet adni nekik, de nem tudnak, mert Sajószentpé­ter földjei a ’70-es években szö­vetkezeti tulajdonba kerültek. A sajószentpéterieknek hosszú ideje különös viszonyuk van a földdel. Korabeli térkép szerint egykor ha­talmas volt a péteri határ, pontosan akkora, amekkora a település lakos­ságának eltartásához kellett. Az ipar térhódítása idején hátat fordí­tottak a község lakói a földnek, mert jobban fizetett a bánya, az üveg­gyár, távolabb, a miskolci, a barci- kai, bábonyi nehézipar, vegyipar. A kárpótlás is balul ütött ki a város, és külön annak egyes polgá­rai számára. Az 1976-ig állami földterületnek számító 600 hektár potom pénzért a borsodsziráki té- esz tulajdonába került, s a város el­veszítette a pert is, mert a bíróság a jelenlegi tulajdonviszonyokat vet­te figyelembe, tehát szövetkezeti földnek tekintette a város külterü­letét. Fellebbezésnek helye nincs, a város tulajdonában mindössze 3,1 hektár külterület maradt. Az egyéneket érintő kárpótlási históriákkal tele voltak az újságok, és meg kell hagyni, sokat derültek rajtuk az olvasók. A péteriek pol­gármesterét ugratták is eleget, hogy városában már meghalni sem lehet, hisz bevetik a temetőt.- A temetői ügyet sikerült rendbe tenni nyáron. Az illető gaz­dával, akinek a temetőben mértek ki kárpótlás gyanánt 150 sírhe­lyet, megegyeztünk. Elcseréltük a földjét egy másikra, a felszabadult területet pedig tizenöt dísz-sírhely fejében átadtuk a katolikus egy­háznak - mondja Samu István polgármester.- Kimérték a Nyögő-patak med­rét, sőt a Sajót is fűzfaligetestől. Or- vosolták-e azóta a sérelmüket? — Ebben a kérdésben megjártuk az ÁPV Rt.-t, és a Kárpótlási Hiva­talt is, mindhiába. Mivél az én csa­ládom is érdekelt, állíthatom, hogy erre mifelénk 22 aranykorona érté­kű a Sajó és az évszázados ártéri füzes. Csakhogy mi nem vízre, hal­ra, hanem szántóra licitáltunk. Sokan nem is értették három év­vel ezelőtt, hogy miért tüntetnek egyesek - a polgármesterrel az élen - a régi községi földekért. Lassan megértik a fiatalok is, hogy a földből igenis élni lehet. Szeptember végén százharminchat péteri polgár jöve­delempótló támogatása megszűnt. Nincs többé havi 7400 forint (sem). Ezek az emberek kétségkívül hibá­sak abban, hogy nem vállaltak köz­hasznú munkát, amely újabb idő­szakra jogosítaná őket sovány meg­élhetésre. Azóta rájöttek e hibára, de már késő.- A munkaügyi központnál sem foglalkoztatási, sem pénzügyi lehetőség nincs. Magyarán, a társa­dalom azt mondta ezeknek az embe­reknek, éljenek meg a semmiből. Mondhatja ezt a társadalom, mond­hatja a munkaügyi központ, de nem mondhatják a képviselők és nem mondhatja a polgármester. Novem­berre és decemberre sikerült szá- i. mukra párezer forint rendkívüli se­gélyt összekuporgatnunk, de nem tudom, hogyan lesz jövőre. Hiszen, ha volna földünk, könnyebb lenne a dolgunk - panaszolja Samu István. A 14 ezer lélekszámú városban 1000-1200 a regisztrált munkanél­küli, és hatszázan kapnak jövedé- lempótló támogatást. Az üveggyárból most rossz híreket ' hallani, az ércelőkészítő is lehúzta a rolót, no és nem csillognak mun­kásfelvételi táblák a miskolci, bar- cikai üzemek falán sem. Félnek a jövőtől. Talpalatnyi földdel sem tud segíteni, mert földnélküli a város. TVK: 45 milliárdos árbevétel Budapest (MTI) - Negyvenöt mil­liárd forintos árbevétellel és 6 mil­liárd forintos üzemi eredménnyel zárta az első háromnegyedévet a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. - derül ki a társaság tőzsdéhez megküldött gyorsjelentéséből. A tájékoztató szerint a világpiacon az alapanyag- árak az első háromnegyed év végé­re jelentősen emelkedtek, és az eb­ből adódó költségnövekedést csak részben ellensúlyozta a polimerá­rak folyamatos emelkedése. A vizs­gált időszakban a TVK Rt. nettó árbevétele 44,112 milliárd forintot tett ki, ami 1995 végén 60 milliárd forint volt. Az árbevétel 53 százalé­ka, vagyis 23,339 milliárd forint a belföldi értékesítésből származott, míg az elmúlt évben ez 48 százalé­kot, vagyis 28,913 milliárd forintot tett ki. Áz export 82 százaléka Eu­rópában, 9 százaléka Közel-Kele­ten, 5 százaléka Afrikában, 4 szá­zaléka pedig Amerikában és Auszt­ráliában talál gazdára. Felszámolók egyesülete alakult Budapest (MTI) - Megalakult a felszámolók, végelszámolók, va­gyonfelügyelők és pénzügyi gond­nokok új, egységes szervezéte, a Felszámolók Országos Egyesülete (FOE). Az új szakmai testületet mintegy 61 felszámoló szervezet - többek között, Felszámolók Szak­mai Kamarája és a Felszámolók és Vállalkozást Újraszervezők Egye­sülete - alapította. Az egyesület képviseli a felszámolókat, segíti szakmai együttműködésüket. Az alapító közgyűlésen véglegesí­tették a felszámolói szakma etikai és gazdaságijogi normarendszerét tartalmazó Etikai Kódexet. PHARE-program félidőben Budapest (MTI) - Lezárult az első szakasza az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium által 1995 őszén indított Középvezetők Képzési Programjának. Ez az eddi­gi legnagyobb szabású vezetőképző program, amelyet az Európai Unió PHARE Programja támogat. A program teljes költségkerete 2,7 millió ECU (513 millió forint) és ezer középvezető számára biztosít képzési lehetőséget - hangzott el szerdán, az ipari minisztérium és a PHARE által szervezett tájékoztató konferencia plenáris ülésén Buda­pesten. Hans Beck, az Európai Unió buda­pesti delegációjának vezetője a konferencián hangsúlyozta, hogy a csatlakozni kívánó országok ver­senyképességét a piacgazdaság kö­rülményeihez alkalmazkodni tudó munkaerő biztosíthatja elsősorban. Balás Péter, az ipari minisztérium helyettes államtitkára a program jelentőségére utalva megjegyezte, hogy a magyar középvezetők szak­mai ismeretei az új kihívásoknak is megfelelnek, vezetői képességeik azonban fejlesztésre szorulnak. A képzésben eddig 80 magyar vál­lalat középvezetői vettek részt. Késnek az exporttámogatások Budapest (MTI) - Habár a törvény már korábban megszületett, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal csak most kezdheti meg a korábban felfüggesztett agrártámogatások fo­lyósítását. Ezt ugyanis nem tehet­ték meg addig, amíg a Földművelés- ügyi Minisztérium nem pontosított és hagyta jóvá a Magyar Állam- kincstár elnöke által közölt pótfede­zet előirányzatait - tájékoztatta az APEH sajtófőosztálya az MTI-t szerdán. Áz FM által közölt adatok­ból már látható, hogy a jóváhagyott a pótelőirányzat sem lesz elegendő az összes igény kielégítéséhez. A saj­tófőosztály tájékoztatása szerint a konkrét kifizetések újraindításához nem volt elégséges az, hogy a Ma­gyar Közlönyben megjelent a költ­ségvetés módosításáról szóló tör­vény. Annak szövegéből ugyanis nem derül ki, hogy az évközbeni át­csoportosítással együtt, vagy pedig ezen felül áll rendelkezésre 4 milli­árd forint a mezőgazdasági és élel­miszeripari export támogatására. Ezért nem volt lehetőség a kiutalá­sok megindítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom