Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-13 / 265. szám

4 ESZAK-Magyarország Helyi Hírek 1996« November 13., Szerda A sajószentpéteri városháza híreiből Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Nem tudott tájékozódni októberi ülésén a város képviselő­testülete az egészségügy finanszírozásának helyzetéről, országos, illetve regionális problé­máiról, sem a helybéliek adózási moráljáról. Sem a társadalombiztosítás, sem az APEH megyei szervei nem készítettek ugyanis írá­sos dokumentációt ezekben a kérdésekben, s a meghívás, illetve ígéret ellenére nem képvi­seltették magukat az önkormányzat ülésén. Nem kell a finomfőzelék A városatyák elfogadták az óvodák és iskolák étkeztetési rendjéről szóló tájékoztatót, és a helyzetet jónak ítélték. Az étkeztetéssel fog­lalkozó szakemberek ezzel együtt számos problémára hívták fel a figyelmet. Kiderült, hogy drága a gyerekek egészséges étkezteté­se. Az előírásokat be kell tartani, ugyanakkor azonban a, normák súlyos terheket rónak a gazdasági vezetésre. Az egészséges táplálko­zás nehezen összeegyeztethető az anyagi le­hetőségekkel és a gyerekek étkezési szokásai­val. Nincs pénz elegendő húsra, zsiradékra - főleg olajra - hivatalosan még tejfölre sem. A gyerekek rendszeresen érintetlenül hagyják a finomfőzeléket, nem szeretik az olajos halat. Nem lehet minden nap mindhárom étkezés­hez zöldséget, gyümölcsöt biztosítani. A kép­viselők a jövő évi költségvetés tervezésénél kí­vánnak visszatérni az étkezési normák felül­vizsgálatára. Tévés üzleti terv készül A Sajó TV további működtetésének kérdésé­ben ismét nem született konkrét döntés. Az illetékes szakbizottság és a Petőfi Művelődési és Sportközpont (MSK) közösen készített re­ferencia-tájékoztatót a hasonló nagyságrendű városok már működő helyi televízióiról, így az edelényi és az encsi helyzetről, valamint pél­daként mutatták be a Zemplén TV közhasznú társaság modelljét, illetve a kht. működését rögzítő okiratot. A Sajó TV technikai igényei­nek kielégítésére 3 millió forintra volna szük­ség, ezt azonban a testület csak akkor hajlan­dó biztosítani, ha üzleti terv készül a további működési feltételeket illetően is. A munkával az MSK-t bízta meg a grémium. Visszavennék a hálózatot A közszolgálati televízió ügyének tárgyalása­kor merült fel az a javaslat is, hogy a kábelté­vé-hálózat üzemeltetését vissza kellene ven­nie a városnak a City Chanell Bt.-tői, ez ugyanis mintegy háromezer előfizetővel szá­molva évi 12 millió forint bevételt jelentene. A képviselők felvetették, hogy a visszavásár­lásról feltétlenül tárgyalni kell a vállalkozó­val, s a megkötött szerződést pontról pontra felül kell vizsgálni. Konkrét határozat végül nem született. Jön a Pitypalatty szennyvize A képviselő-testület hozzájárult, hogy amennyiben a város szennyvíztisztító kapaci­tása alkalmas a Pitypalatty-völgy települései­ről érkező szennyvíz fogadására is, a telep el­vállalhatja ezt a feladatot szerződéses formá­ban. A fogadóképességről azonban mindenek előtt egy műszaki felmérést kell készíteni, mondja ki az önkormányzati határozat. Libra: maradnak a részvények Döntött a városvezető testület arról, hogy a Libra gyógyszertári részvényeit nem kívánja értékesíteni. A gyógyszertári pályázatot elbí­ráló bizottságba az önkormányzat a testület képviseletében Samu István polgármestert delegálta. Meghatalmazzák Gyulai Gábort Sajószentpétérén ismét összegyűltek a „tizen­hármak”. Azon településekről van szó, ame­lyek sérelmezik, hogy bár 1989-90-ben a sajó- kazai szemétdepó építéséhez 6 millió forinttal járultak hozzá, ám a kazincbarcikai önkor­mányzat a beruházást végül kisajátította. A települések véleménye szerint a barcikai ön- kormányzat a legutóbbi döntésével - üzlet­részt mint tulajdonos nem enged át, a telepü­lések viszont öt évig az érvényes tarifa mel­lett hordhatják a kommunális hulladékot a kazai depóba - kirekesztette őket és megta­gadta a támogatókat megillető jogok biztosí­tását. Ezért még a napokban elküldik a meg­hatalmazást Gyulai Gábor jogi képviselőnek, hogy indítsa meg hivatalosan a pert a kazinc­barcikai önkormányzattal szemben. Ha majd a szülőszobában sír fel a hegedű... Ide szeretnénk költöztetni a nőegyletet és a cserkészeket - mutatja Virágh Sándor lelkész. (Mellette a segédlelkész, Baráth Béla.) Fotó: a szerző Puskáé Tibor Sárospatak (ÉM) - Még mindig nem rendeződött megnyugtató­an a nagy hagyományokkal rendelkező sárospataki zeneis­kola sorsa. Az elhelyezésére fordítható pénz elfogyott, így csekély a valószínűsége, hogy a Borostyán szálló épületébe köl­tözhetne. Esetleg a volt párt­házban találhatnak helyet az intézménynek. Megállapodást kötött négy éve a Sárospataki Református Kollégium és a helyi önkormányzat, hogy az egyházi ingatlanok tulajdoni hely­zetének rendezéséről szóló törvény keretében visszaadják a reformátu­soknak az államosítás előtti tulaj­donukat, amelyet akkor a zeneisko­la használt. Feltételek és milliók Feltételként szabták meg, hogy úgy szállhat vissza az egyházra a tulaj­donjog 1992. július 1-től, ha az ál­lam 50 millió forintot, átutal az ön- kormányzat részére. Ebből kívánta ugyanis fedezni a város az iskola későbbi elhelyezését. A város végül is 45 milliót kapott kárpótlásként a központi költségvetésből 1994. feb­ruár 28-ig. Az épületet azonban nem adták át, hanem egy másfél év múltán született kiegészítő megál­lapodás értelmében a kollégium be­leegyezett, hogy az önkormányzat idén június 30-ig eredeti helyén működtesse tovább az iskolát. Az önkormányzat pedig arra vállalt kötelezettséget, hogy a jelzett idő­pontban üres, tiszta, beköltözhető állapotban adja át az ingatlant a Református Kollégiumnak. Ez meg is történt, ám az iskolá­nak és 416 tanulójának továbbra sincs végleges helye. A város egyéb beruházásaira használta fel azt az összeget, amit a zeneiskola elhelye­zésére lehetett volna fordítani. A hangszereket az inkább lakóház­nak, mint iskolának alkalmas úgy­nevezett Pavletics házba és a Lo- rántffy utcai iskola épületébe köl­töztették át. Itt működött évekkel ezelőtt is a zenei oktatás. A kény­szerű visszalépés azért is sok fájda­lommal járt, mert a református templom szomszédságában találha­tó iskola épülete szintén az egyház tulajdonában volt, s a reformátu­sok vissza is igényelték öt évvel ezelőtt. Front a nőegylétnek Virágh Sándor, a presbitérium lel- készi elnöke emlékeztetett rá: a törvény szerint 2001-ig - de ezen belül akár már jövőre is - minden­képpen ismét az egyház birtokába kerül ez az iskola. Neheztelve emlí­tette: a zeneiskola ide költöztetése előtt a város a gyógypedagógiai in­tézményt akarta idehozni azzal, hogy nyolcmilliót fordítana az épü­letre az önkormányzat. A reformá­tusok azt javasolták, ebből a pénz­ből az ingatlan hátsó, szabad ré­szén építsenek tantermeket a zenei oktatás számára, az egyház pedig birtokába veszi az utcai frontot. (Szeretnének a cserkészcsapatuk és a nőegylet számára megfelelő otthont biztosítani.) Ennek a felve­tésüknek nem lett folytatása. „Mi a tárgyalások hívei vagyunk, azt azonban a város sem hiheti, hogy az erő pozíciójából tárgyalhat ve­lünk” - fogalmazott a lelkészi el­nök, aki arra is emlékeztetett: nem zene és oktatásellenesek, de nem az egyház rekvirált annak idején az államtól, hanem éppen fordítva történt a dolog. Az egyház persze egykori tulajdona törvényes visszaszerzése esetén sem veri ki erővel a zenészeket az épületből. Mindennek előfeltétele viszont, hogy mindkét tárgyaló fél számára elfogadható egyezség köttessen az önkormányzat konstruktív hozzá­állásával. Étterem, vagy pártház? Jánosdeák Gábor polgármester ér­deklődésünkre elismerte: a város valóban nem tartja megoldottnak a zeneiskola helyzetét, s a végleges elhelyezéssel kapcsolatos tervek­nek ma még nincs reális alapja. Az ÁFÉSZ által kért árat nem tudná most megfizetni a város a Boros­tyán étterem és szálloda épületé­ért. Ráadásul több millióra lenne szükség az iskolakénti hasznosítás miatt elengedhetetlen átalakítás­hoz. Szóba kerülhet még, hogy a volt pártházba költözzön a zeneis­kola, ehhez viszont hatpárti egyet­értés kellene: ha az MSZP körzeti székháznak megkapná az ingat­lant, a szocialisták kisebb épület­ben is elférnének, s így a zeneisko­la költözhetne be ide. A zeneiskola tanári kara nevé­ben Péczeli Istvánná igazgatóhe­lyettes arról tájékoztatta lapunkat, hogy az oktatás minőségi kárára megy a mostani - két telephellyes - megosztottság. Egyúttal remé­nyét fejezte ki, hogy belátható időn belül megoldja problémájukat a vá­ros vezetése. A zeneiskola elhelye­zésének lehetőségeként nem zárta ki az egykori szülőotthonban való áttelepülést. A jelenleg ott prakti­záló háziorvosok ugyanis a tapasz­talatok alapján egymás után köl­töznek ki onnan, saját házi rende­lőbe. Magasba terelendő a bűzös gáz Bekecs (ÉM - PT) - Ötven méte­ren belül megtiltják az állattar­tást az egészségügyi, oktatási, és művelődési intézmények, va­lamint az élelmiszert előállító vagy értékesítő üzemek kör­nyékén. Ezzel a passzussal kezdődik az ál­lattartás szabályairól szóló és a leg­utóbbi képviselő-testületi ülésen előteijesztett rendelet-tervezet. Mint Tóth István polgármester­től megtudtuk: az önkormányzat a Edelény (ÉM - PTA) - Edelény jegyzője szerint a jogalkotás szem­pontjából is fontosak lehetnek az olyan találkozók, mint a jegyzők szervezeteinek képviselői részére rendezett, ma kezdődő háromnapos siófoki program. Gadóczi Bertalan a megyei inté­zőbizottság elnökeként maga is részt vesz a Városi Jegyzők Egyesü­Kazincbarcika (ÉM - SZN) - To­vábbi 8 millió forinttal nőtt az idei első félévben a Barcika Vízmű kinnlevősége. A cégnek tavaly már 24 millióval tartoz­tak a fogyasztók. Ez is szóba került a közmeghallgatáson. A hátralék mértéke lassan a szol­gáltató működését veszélyezteti, ezért a kft. kilátásba helyezte, hogy azokban a társasházakban, ahol a főmérő és a mellékmérők közötti különbséget a közösségek nem fizetik ki - sokan nem fizet­nek közköltséget sem, mások ma­nipulálják az órákat a közösség kárára - megszüntetik a fogyasz­tást az egész épületben. Ez, érthe­tő módon, nemtetszést váltott ki a helyiek körében. Ä napokban tartott - s a szolgál­tatók kinnlevőségeivel foglalkozó - közmeghallgatáson a lakosság so­raiból felszólalók egyike szerint a társaságoknak nem lett volna sza-' bad hagyni, hogy a sokezres tarto­zások millióssá duzzadjanak. falubéli szokásokra tekintettel sza­bályozza részletesen a jövőben az állatok tartásának körülményeit. De nem maradnak ki a sorból az ebek és a macskák sem. Az előírás meghatározza, hogy hány jószágot lehet elhelyezni egy négyzetméte­ren. Az állattartásra használt épü­letek létesítését engedélyhez kötik a jövőben, az Országos Építésügyi Szabályzatban szereplő előírások szerint. A helyi rendelet-tervezet a szagártalom csökkentésére az istál­lók rendszeres takarítását és ne­letének, és a Jegyzők Országos Szö­vetségének (JOSZ) találkozóján. A szakemberek arra készülnek, hogy értékeljék az idei költségvetés és munkaterv végrehajtását, s szót ej­tenek a jövőben előttük álló felada­tokról is. A JOSZ vállalta, hogy a gyűlés alkalmával felhívja az illeté­kesek figyelmét a közigazgatás fej­lesztésének szükségességére. Ugyanakkor kizárólag jogi úton le­het behajtani a kinnlevőségeket, s Talpas Pál a becsületesen fizető barcikai állampolgárok nevében hangoztatta: a törvény nem enged „kollektív büntetést”. A lakosság a tűrőképesség határán van, megol­dást kell keresni az egyéni kizá­rásra. Ládi László, a Barcika Vízmű igazgatója úgy véli, szó sincs kol­lektív büntetésről, csak a közösség felelősségéről. Az az 1-5 százalék, aki nem fizet, a számlákat becsü­lettel kiegyenlítők kontójára hasz­nálja a vizet. Tenni kell valamit, mert a sokmilliós kinnlevőség már likviditási gondokat okozhat, azaz a becsülettel fizetők ellátása ugyanolyan veszélybe kerül, mint a potyázóké. A három éve bíróságra adott ügyeket a törvényszék egyébiránt most kezdi tárgyalni, a felgyülem­lett kinnlevőség és a hosszas bíró­sági procedúra közel sem a kft.-n múlik. A szót kért társasházi közös képviselők ezt meg is értették, s gyedévenkénti meszelését szabja meg. A bűzös gázok áramlását a magasba kellene terelni az állat­tartónak - hogy pontosan miként, erre nincs utalás a majdani szabá­lyozásban -, és fásítással, valamint a kellemetlen szagú takarmányok letakarásával kellene tisztán tarta­ni a környezet levegőjét. A rendeletről várhatóan a követ­kező testületi ülésen szavaznak. A hatályba lépését követően az elő­írások megszegőit - akár a helyszí­nen is - pénzbírsággal sújthatják. A jegyző szerint az ilyen találko­zók segíthetik az összehangoltabb törvényalkotást. A jegyzők számos esetben kerülnek kapcsolatba az elő­készítés előtt - alatt - álló jogszabály- tervezetekkel. Szakvéleményükkel kedvezően befolyásolhatják a jogalko­tók munkáját, feltéve, hogy elegendő idő áll rendelkezésükre a dokumen­tumok tanulmányozásához. elismerték: vannak olyanok, akik minimális jövedelemből, több gyer­mek mellett is kiizzadják a rezsi- költséget, mások márkás ruhákban pompázva sem hajlandóak ki­egyenlíteni a számlákat, ezt a tár­sadalmi problémát azonban nem tudják kezelni. Szóba kerültek a le­olvasások, díjbeszedések körüli gondok is, amelyeket a szolgáltatók a közös képviselőkkel tartandó megbeszélésen igyekeznek majd or­vosolni. Király Bálint polgármester egy kérdésre - minek a városnak két vízmű, két apparátus, két igazga­tó? - elmondta, hogy az ÉRV Rt. ál­lami cég, az önkormányzat több­ször is tárgyalásokat folytatott ve­le. De végül mégis a Barcika Vízmű Kft.-nél rendelte meg a szolgálta­tást, mert az ÉRV nem adott meg­felelő garanciát a képviselő-testü­letnek az eddigi színvonalú ellátás biztosítására. Ä nyersvizet azonban a kft. az ÉRV-től kénytelen vásá­rolni, s ennek árát nem az önkor­mányzat szabja meg. Tervezik az átkelőt Dámócnál, Dobránál Dámóc, Budapest (ÉM - BSZA) - A közlekedési tárca egy tanul­mány keretében foglalkozik a dámóc-dobrai határátkelő megnyitásának lehetőségeivel. A dámóc-dobrai határátkelő meg­nyitásának ügyében tárgyaltak Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel a közel­múltban a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei MSZP-s országgyűlési kép­viselőcsoport tagjai, valamint más, térségi szakemberek - tudtuk meg Soós Győző sátoraljaújhelyi szocia­lista törvényhozótól. Mint a honatya lapunknak elmond­ta: a Horn Gyula miniszterelnök­höz ez ügyben írt levele nyomán, a kabinetiroda szervezésében jött lét­re a találkozó, amelyen a minisz­tert tájékoztatták elképzelésükről a megjelentek. Dankó László szaktanácsadó, vala­mint Juhász István a Zempléni Re­gionális Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány ügyvezető-igazgatója sze­rint az országnak nem szabadna kimaradni egy észak-dél irányú gazdasági útvonalból, ugyanis azt a szlovák fél mindenképpen létrehoz­za, akár hazánk aktív részvétele nélkül is, például Ukrajnán keresz­tül. A magyar elképzelésekbe il­leszkedne a dámóc-dobrai határ­átkelő megnyitása. A tárgyalás nyomán Lotz Károly intézkedett, hogy a szaktárca rendeljen meg a közbeszerzési törvény pályázati szabályai szerint egy olyan tanul­mányt, amely feltárja a terv részle­teit. Soós Győző utalt rá: ez egy hosszabb folyamat lesz, ugyanis a tanulmány legjobb esetben is feb­ruárra készül el. Az előkészítések után előzetes számítások szerint jö­vő nyáron hozhat döntést a kor­mány ebben az ügyben - tette hoz­zá a képviselő. Képviselő a körzetében Szirmabesenyő (ÉM) - Szirmabe- senyöben tölti munkanapját csütör­tökön Fedor Vilmos, a körzet or­szággyűlési képviselője, aki felkere­si a helyi óvodát, iskolát, az idősek klubját, találkozik az egyházak képviselőivel valamint az önkor­mányzati testülettel. A program ré­szeként délután 5 órai kezdettel la­kossági fórumot tart a művelődési házban. A jogalkotást segítenék a jegyzők Egyre többel tartoznak Barcikán

Next

/
Oldalképek
Tartalom