Észak-Magyarország, 1996. november (52. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-12 / 264. szám
5 B Itt-Hon 1996. November 12., Kedd _Borsodi Portré Szőrmék szerelmese Kazincbarcika ÍÉM - LM) - Németh Bamáné, Marika 45 éves, Kazincbarcikán él. Egy lánya van, aki az édesanyja szakmáját tanulta, de jelenleg értékesítéssel foglalkozik, egy szőrmeszalonban eladó Miskolcon.- Szeretek varrni és szabni, de a szabó szakma nem vonzott, ezért esett a választásom a szűcs mesterségre. Miskolcon, a 101. sz. Szakmunkásképző Intézetben végeztem, 1970-ben. Hosszú időn keresztül bejártam Miskolcra dolgozni a Szűcsipari KTSZ-hez, a Széchenyi utcára - kezdi bemutatkozását Némethné. - Jelenleg vállalkozó szűcsmester vagyok Kazincbarcikán. Kényes feladat például egy irhabunda tisztítása, festése, ugyanis a benzines oldat, amivel tisztítjuk az anyagot, még nem okoz méretváltozást, de a festékes-vizes oldat - ami szükséges a tisztítás után az eredeti szín visszaállításához - már méretcsökkenést eredményezhet. Külön problémát jelent a törökök által készített irhabundák tisztítása, mert úgy összemennek, hogy hordhatatlanná válnak. Ennek az az oka, hogy nagyon takarékosan szabják ki az anyagot. Az irhabunda eddig strapakabát volt, de jelenleg olyan magas az ára, hogy ez már nem jellemző. Vannak azonban olcsóbb kabátok is: a nyúlbunda és a bárányok egyes fajtái, a panofix a középáras kategóriába tartozik. Szeretek a bőrárukkal is foglalkozni, ami a szűcs szakmának csak egy rokon ága. Szeretem, ha egy olyan bőrkabát kerül a kezembe, ami divatjamúlt, s valami újat tudok belőle varázsolni, például egy mellényt, vagy szoknyát. Munka- igényes szakma a miénk, kitartást, türelmet igényel, ezért talán kevesen is vállalkoznak rá. Kétségtelen, csak annak érdemes vállalni, aki kedvet érez hozzá. A bányászgyutacstól a bíróverésig Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Az agresszió és a szerencsétlen „visszaélések” hava volt október a kazincbarcikai kapitányságon. Fodor Gyula főhadnagy hírei nagyon is tanulságosak, s mivel újabban a vizsgálati szakaszban lévő ügyekben a nyilvánosságot a nyomozás érdekében nem kívánatos tájékoztatni, a lezárt históriák körében tallózgatunk. Divattá vált, de legalábbis összegyűlt az utóbbi időben a lőfegyverrel, lőszerrel, robbanószerrel való visszaélés. Egy hete már beszámoltunk egy ilyenről, de még van a tarsolyban két eset. B. I. 46 éves, sajó- szentpéteri lakos tiszalúci hétvégi telkén próbálta ki az általa készített, lőfegyvernek látszó tárgyat, amikor a jobb keze mutatóujját a kipattanó lőszerhüvely megsebesítette. Ez lőfegyverrel visszaélés bűntett alapos gyanúját keltette a rendőrségben, de nem indult azonnal eljárás, ám azóta az igazságügyi orvosszakértő már hivatalosan is minősítette a szerkentyűt. A Btk. szerint ugyanis attól lőfegyver valami, hogy a csőtorkolatot milyen sebességgel hagyja el a lövedék, azaz: emberélet kioltására alkalmas-e. Kíváncsisága miatt járt szerencsétlenül L. G. (46) múcso- nyi lakos is október 18-án, s ráadásul ő is felelősségre vonható a törvény előtt. A férfi az előző nap, a kollégája által a ku- rityáni Habselyem-üzem udvarán lévő szénkupacban talált bányászgyutacsot akarta kérdőre vonni, vajon működik-e, de csúnyán pórul járt. Azt gondolta ugyanis, hogy a 220 voltos villamos aljzat (még) nincs feszültség alatt, s abban a pillanatban, ahogy bedugta, a robbanószerkezet azonnal „elvégezte a dolgát”. Ez sajnos a férfi jobb mutatóujjának két ujjpercébe került, s eljárás indult ellene robbanószerrel való visszaélés bűntettében, amellyel kapcsolatban a Btk. ugyanolyan szigorúan fogalmaz, mint a lőfegyver, lőszer esetében. Két bíróverés is akad a statisztikában, mindkettő körzeti labdarúgó mérkőzésekhez kötődik. Az egyik Zádorfalván, meccs közben történt, a másik Felsőtelekesen, játék után. Utóbbi esetben F. Cs. a mérkőzést követően megvárta az öltöző előtt a kazincbarcikai illetőségű játékvezetőt, majd alaposan kifejezte nemtetszését a bíró tevékenységével kapcsolatban, olyannyira, hogy a vita hevében ököllel arcon is ütötte a sípmestert. Igaz, a sérülés nyolc napon belül gyógyul, de a nagy nyilvánosság előtt elkövetett eset a garázdaság fogalmát bőven kimeríti, halmazati büntetésül pedig még könnyű testi sértés is lehet belőle - amennyiben a játékvezető magánindítvánnyal él. Azóta egyébként a fegyelmi bizottság már mindkét magáról megfeledkezett játékost több évre eltiltotta. Gyerekek honi rajzasztala Konditeremben Kurucz István kazincbarcikai kisiskolás rajza Borsodnádasd a lemezgyár nélkül Nagy Zoltán Borsodnádasd (ÉM) - Az évtizedek során a település neve szorosan összefonódott a lemezgyárral. Nehéz megszokni, hogy ez már a múlté. Van ugyan három utódvádlalkozás, de amíg a lemezgyár a felszámolása előtt 2500 embert foglalkoztatott, ma az utódoknál mindössze 500 körüli a létszám. Emellett az Állami Pénzverdének működik itt egy ötvös üzeme, itt hetvenen találnak munkát, valamint egy nyúlszőrfeldolgozó működik még. • A lemezgyár azelőtt vállalta a gyári lakótelep gondozását, támogatott művelődési házat, sportegyesületet. Nem szeretem ugyan nagyközségünk kettéosztását, miszerint van a község és külön a gyártelep - mondja Sárváry Tamás polgármester. - Sok gondot jelent ma az önkormányzatnak, hogy a gyár felszámolását követően megörököltük intézményeit. Ezek pénzügyi kezelése igencsak igénybe veszi az önkormányzat büdzséjét, amit a munkanélküliség is megcsapol. Jelenleg az aktív nádasdi polgárok 38 százaléka maradt munka nélkül, háromhavon- kénti váltásban 210-en végeztek közmunkát az év során, hogy hozzájussanak a jövedelempótló támogatáshoz. □ A gazdag intézményhálózat milyen feladatokat ró a polgármesteri hivatalra? • Ahogy mondtuk, a lemezgyár annak idején óvodát, bölcsődét, kultúrházat épített, ezt most már nekünk kell működtetni. Ez nagy teher a nagyközségnek. így vagyunk a sporttal is. A gyár megA millecentenárium tiszteletére emlékparkot létesítettek Nádasdon Szeretnénk, ha majd várossá nyilvánítanák Bor- sodnádasdot - mondja Sárváry Tamás polgár- mester Fotók: Vajda János szűnése után még két és fél, hárommillió forinttal támogattuk a sportot, de az idén 800 ezret tudtunk adni. Az új vállalkozók csak annyiban tudnak segíteni, hogy vásárolnak szerelést a fiúknak. □ Nádasdon minden intézményből kettő van. Iskolából is? • Kettő volt, az egyik a községben, a másik a gyártelepen. Most ezt összevontuk és bővítettük a falubelit, a volt gyártelepiben pedig egy pékség működik. Művelődési házból is kettő van, most már egy közalapítvány működteti, az ön- kormányzat a rezsiköltségeket vállalta magára. Ötszázezer forint alaptőkével indult az alapítvány, a Vasas Szakszervezeti Szövetség adott még 1 millió 200 ezer forint támogatást idén a korábbi gyári művelődési háznak. Sajnos kevés pénz van a két intézmény fenntartásához. A sportegyesülethez több szakosztály tartozott. Most bontogatja szárnyait a turista baráti kör. □ A millecentenárium tiszteletére sikerült felújítaniuk a nádasdi kilátót... • így igaz, ezt sok társadalmi munkával, az önkormányzat és a Ples Rt. anyagi támogatásával értük el. Park is létesült az évforduló tiszteletére. Újdonság, hogy a Westel 60 méter magas tornyot épített. Az említetteken kívül rendelkezünk két óvodával, két orvosi rendelővel, a fogorvosi rendelés és a fizikoterápiás kezelés is megoldott helyben. Központi iskolai konyhánk látja el az idősek klubjába járókat is. Viszonylag jó az infrastruktúra, az ivóvíz-hálózat már régen kiépült, 1986-ban megvalósult a gázprogram, egy-két utcarészlet van csupán, ahol még nincs bent a lakásban a gáz. Tavaly új telefon- központot adott át a Matáv, most már minden igényt ki tudnak elégíteni. A szennyvízhálózat és a kommunális szennyvíztisztítót is megörököltük a lemezgyártól, ezt majd bővíteni kell. Új fejlemény, hogy négy település - Borsodnádasd, Járdánháza, Árló és Ózd - pályázaton pénzt nyertünk egy kerékpárút építésére. Ez a volt kisvasút nyomvonalán haladna _A Tartalomból Hagyományokban gazdag... Járdánháza, e kétezer lakosú település 1989-ig Arló társközsége volt Bor- sodszentgyörggyel együtt. Még a tanácsrendszerben kivívták önállóságukat. Azóta áll a község élén Ulrich At- tiláné, akivel a település múltjáról és jelenéről beszélgettünk. (2-3. oldal) A jó torkú műkedvelő A sajószentpéteri Szedlacsek Lajos szólóban szeret énekelni. Eddig vagy 70 helyre hívták meg és ő szívesen vállalja a fellépéseket. „A magyar nóták és népdalok a mi gyöngyszemeink, gyémántjaink. Ezeket nyújtom át alkalmanként egy-egy csokorban a legszebb hangszeren, az emberi hangon” - vallja a dalénekes. (4. oldal) Rabvágás, akasztófadomb Sajónémetiben a néphagyomány szerint valaha létezett a pallosjog. Később ennek nyomdokain rendezték a „rabvágásnak” nevezett mulatságot farsang végén. Ekkor a legények kántál- tak, ezt követte a táncház, majd a nyilvános rabítélet és „kivégzés”, ami nem zárta ki, hogy az elítéltek a kocsmában folytassák a mulatást. (5. oldal) Új sportvezetőség Mezőcsáton október közepén hívták össze a sportegyesület rendkívüli közgyűlését, amelyen új vezetőséget választottak a régi helyére. Az új elnök Tirpák Ferenc helyi vállalkozó, tervei között szerepel az anyagi eszközök megteremtése azért, hogy az egyesület megfelelő bázissal rendelkezzen és benn maradjon az I. osztályban. (7. oldal)
