Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-16 / 242. szám
16 ÉSZAK-Magyarország Madarak - Gorillák 1996. Október 16., Szerda A madarak vonulása és az üvegházhatás Dorogman László Budapest (MTI) - Szeptember végén, október elején zajlik az európai madárvonulás utolsó szakasza: a legtöbb énekesmadár, valamint réceféle ezekben a hetekben vág neki a melegebb égtájak felé vezető több ezer kilométeres útnak. Aki látott már indulás előtt gyülekező több ezer, sőt tízezer fős fecske- vagy seregélycsapatot, egyhamar nem felejti a lenyűgöző látványt. A vonulás az élővilág legnagyobb csodái közé tartozik. Mái- az is bámulatra méltó, hogy a kicsiny testű madarak (a legtöbb énekesmadár tömege 200 gramm alatt marad, de még a récefélék is ritkán nyomnak többet 700 grammnál) pár nap, vagy hét alatt 4000-5000 kilométert képesek megtenni. Titkuk a megfelelő „feltankolás”: a német Wattenmeer és az Északi sarkvidék között ingázó nagy partfutó például az indulás előtti napokban extra zsírréteget növeszt, amely eléri normál testsúlyának 80 százalékát! A három napig tartó nonstop repülés alatt ezt a zsírpárnát fogyasztja, s érkezéskor, 4000 kilométer megtétele után éppen olyan karcsú, mint általában lenni szokott. Még ennél is megdöbbentőbb a madaraknak az a képességük, hogy hetekig tartó fárasztó repülés, viharok, esőzések és ködfelhők után is legtöbbször csalhatatlanul megtalálják azt a fát, bokrot vagy háztetőt, amelyen előző évben költöttek. A pontos tájolást a madarak összetett tájékozódási rendszere teszi lehetővé, amely egyaránt támaszkodik a Nap és a csillagok állására, valamint a Föld mágneses terére. Sajnos az ember tevékenysége egyre nagyobb veszélyt jelent a vonuló madarakra. A mezőgazdaságban uralkodóvá váló monokultúrák, a műtrágyázás és a vegyszeres gyomirtás, valamint az egyes országokban rituálénak számító esztelen lövöldözés egyre ritkítja a madárvilágot. Az üvegházhatás és a Föld klímájának melegedése pedig újabb veszélyt jelent a tollas vándorokra - vélik szakértők. A Természetvédelmi Világalap (WWF) felhívta a figyelmet arra, hogy bolygónk közép- hőmérséldetének növekedése következtében emelkedni fog a tengerek szintje; ennek nyomán pedig víz alá kerül számos tengerparti terület, sósvizű mocsár, ahol, vízi- és gázlómacjji- rak milliói költenek, illetve vonulás idején megpihennek. A veszélyeztetett területek közé sorolja a WWF az Egyesült Államok keleti partvidékén lévő Chesapeake-öbölt, a Duna- deltát, az ausztráliai Phillip-öbölt és az angliai The Wash tengeröbölt. A tovább emelkedő átlaghőmérséklet következtében a sík vidéken található mocsarak és árterek teljesen kiszáradhatnak. Az északamerikai récefajok fele például olyan területeken költ, amelyeken előbb vagy utóbb minden patak és tocsogó ki fog száradni. Nem jobb a helyzet a Földközi-tenger számos vidékén és Afrika déli részén sem. Az Európából érkező légi vándorok hamarosan már csak pusztaságot találnak a korábbi buja növényzet és rovarokkal teli sztyeppe helyén. Az évszakok eltolódása is komoly veszélyt jelent a vonuló fajokra. Ha például a meleg európai ősz miatt pár nappal később indulnak útnak, s késve érkeznek a megszokott „megállóhelyekre” előfordulhat, hogy nem találnak maguknak táplálékot. Az addig megtett úton felélt zsírtartalékaikat nem tudják pótolni, azaz nem tudnak „üzemanyagot tankolni” a továbbrepüléshez - ez pedig többnyire pusztulásukat jelenti. Olyan ez, mint ha egy család autóval nekivágna az országúinak, ám mindenütt mocskos pihenőhelyek, üres benzinkutak és éttermek, s „megtelt” feliratú motelek várnák őket. Ez esetben a család aligha jutna messzire, s kérdés, hogy egyáltalán túlélné-e a kirándulást. A klímaváltozás egyik következménye, hogy számos madárfaj nagyrészt vagy teljesen „leszokott” a vonulásról: életüket egyazon helyen élik le. Például a feketerigó a múlt század végéig vonuló madárnak számított. Ma azonban populációjának több mint a felében kihunyt a vonulási ösztön: behúzódik a városokba, ahol télen is megfelelő táplálékot talál. Az Alpokban élő havasi csóka régen a Földközi- tenger partjain töltötte a telet; ma beéri azzal, hogy a zord hegyek közül az enyhébb klímájú völgyekbe ereszkedik alá. Mivel a helyben maradók aránya évről évre növekszik, a vonuló példányok hátrányba kerülnek a tavaszi fészekrakáskor. Mire ugyanis megérkeznek Afrikából, az Európában átteleló madarak már elfoglalták a legjobb költőhelyeket. Ráadásul utóbbiak általában agresszívabbak, és sikerrel védik meg területüket a bosszú úttól kimerült későnjövők- kel szemben. A kutatók úgy vélik, hogy Európában a „kozmopolita” fajok, mint a feketerigó, a seregély, a széncinege válnak hangadóvá. A távoli Afrikában áttelelők (fülemüle, kerti rozsdafarkú, nádiposzáta, légykapó, sárgarigó, kakukk) ideje lassan lejár. Számuk az utóbbi 20 évben érezhetően megritkult. A mezei poszáta állománya például 90 százalékkal csökkent. Gorillák a ködben és a tűzhányókon Ruanda (MTI) - Umogoma egy tűzhányó tetején figyeli egy kidőlt fán majszolgató és játszadozó kölykeit. Két ivadéka azonban a földön ül: mindkettő elvesztette egy-egy végtagját a ruandai polgárháború idején. A hegyi gorillák szelíd óriások. Vegetáriánusok: falombot, vadretket, csalánt és bogáncsot esznek. Ok is megsínylették az 1994-ben kitört ruandai polgárháborút. Az új ruandai kormány most a háborús károk helyreállításával van elfoglalva, ezért nemzetközi környezetvédő szervezetek igyekeznek gondoskodni a gorillák biztonságáról, fizetett idegenvezetők és katonák segítségével. Mára az egész világon mindössze 620 hegyi gorilla maradt, és fele részük a Ruanda, Zaire és Uganda határvonalán fekvő vulkánok zord vidékén, a Virungák erdőségében él. Hegyi gorilla az erdőben: a vad külső vegetáriánust takar Néhány évvel ezelőtt Ruandában a főleg a hegyi gorillák látogatásából álló idegenforgalomból származó külföldi valutabevétel a harmadik helyen állt a tea és a kávé exportjából származó jövedelem után. A turizmus erősen fellendült, miután 1988-ban bemutatták a Gorillák a ködben című filmet, amely arról szól, hogy Dián Fossey hogyan küzdött a gorillák megmentéséért. Az amerikai pszichológusnő, aki a ruandai Bisoke-hegyen 18 éven át közelről tanulmányozta a gorillák életét, azt akarta elérni, hogy olyan járőröket szervezzenek, akiknek jogukban állna a helyszínen lelőni az orvvadászokat. A kutatónő 1985 végén máig felderítetlen gyilkosság áldozata lett. A Dián Fossey Gorilla-alapítvány tudományos főigazgatója, Dieter Steklis az AP-nek elmondta, hogy a gorillák élőhelyének védelmét nagyon megnehezíti a háborús helyzet, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal már 1990 októbere óta tart, és amely miatt mára erősen visszaesett az idegenforgalom. A Dián Fossey által alapított Kari soké Kutató Központot annyira tönkretették, hogy nem lehet ott dolgozni. Zaire-ből nagyon gyakran törnek be fegyveres csapatok, ami veszélyessé teszi az erdőben végzett munkát. A ruandai hadsereg segít megvédeni a gorillákat és a kutatókat, de a rajatütésszerű támadásoknak nem tud véget vetni. A gorillák élőhelyét jelentősen szűkítette, hogy a háború elől menekülő emberek sajátítottak ki nagy részeket saját maguknak a rezervátumok területéből. A háború miatt kialakult ínséges helyzetben a falusiak a tilalom ellenére éhségükben újra vadásznak antilopokra, és a nekik állított csapdákba néha gorillák is beleesnek. Umogoma egyik lánya a bal karját, másik lánya pedig a jobb lábát így veszítette el tavaly. Szerencséjük volt, hogy életben maradtak, mert az ilyen sebek gyakran elfertőződnek, amibe azután belepusztulnak az állatok. Hirdetés Magyar Államkötvény 2003/F INDULÓ KAMAT 25,9% 1998/K A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. 1996. október 17-én kibocsátjuk a 2003/F államkötvényt, továbbá az 1996. október 3-án kibocsátott 1998/K államkötvényt újból értékesítjük. Az államkötvények kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvények újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 2003/F 7 éves futamidejű, változó kamatozású, a kamatfizetés évente történik. A ka- matmegállapitásra minden év március 20-án és szeptember 20-án kerül sor a következő kamatperiódusra vonatkozóan, alapja a KSH által számított fogyasztói árindex. Aukció időpontja: 1996. október 10. Jegyzési időszak: 1996. október 14-18. Jegyzési árfolyam: 102,92% MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1998/K 2 éves futamidejű, kamata évi fix 21,50%. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. október 10. Jegyzési időszak: 1996. október 14-18. Jegyzési árfolyam: 100,79% MÁSODPIACI FORGALMAZÁS Az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózatán keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ ÁLLA(VI ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: Magyar Hitel Bank Rt. 3501 Miskolc, Hősök tere 3., Sárospatak, Szerencs, Kazincbarcika, Ózd • OTP Bank Rt. 3501 Miskolc, Szemere u. 5., Árpád út 2., Győri kapu u. 51., Széchenyi tér 15-17., Edelény, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Putnok, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tiszaújváros, Ózd AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Pakett Bróker Rt. 3530 Miskolc, Széchenyi út 70. • Cooptourist (a New York Broker Kft. ügynökeként) 3530 Miskolc, Széchenyi u. 14. VALAMINT: MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Miskolc, Hősök tere 3. A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
