Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-24 / 248. szám

1996« Október 24«, Csütörtök ........................ Megyei Körkép É SZAK-MAGYARORSZÁG 5 Főleg reggel zsúfoltak a buszok Vizsgálta és néhány esetben korrigálja a menetrendet az MVK Egyes járatok reggel túlzsúfoltak. Ezt az MVK is elismeri, de nem minden esetben tudják korrigálni a menetrendjüket. Fotó: jármy Loretta Tíz embert küldenek el Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Tíz fővel csökkenti az intézményeiben - a Jubileumi és Partizán úti Óvo­dában, az Egységes Gyermekintéz­ményben, valamint a Kazinczy Fe­renc Általános Iskolában - dolgo­zók létszámát a sátoraljaújhelyi ön- kormányzat. Erről keddi ülésén döntött a képviselő-testület. Mint Laczkó Károly polgármester elmondta, a képviselő-testületi döntés a támogatási pályázat be­nyújtásához szükséges. Az idei költségvetési törvény ugyanis a he­lyi önkormányzatok létszámcsök­kentési döntéseivel kapcsolatban - a végkielégítéshez, illetve az elbo­csátásokkal kapcsolatban felmerü­lő költségekhez - egyszeri hozzájá­rulás igénylésére ad lehetőséget. Ebrendeletet alkottak Edelényben Edelény (ÉM - PTA) - Ebrende­letben rögzítették a kutyatartók kötelezettségeit Edelényben, ahol a helyi önkormányzat kedden tár­gyalt erről a kérdésről. A képviselő- testület tagjainak véleménye meg­oszlott arról: nem kellene-e elha­lasztani a döntést, hogy a lakosság véleményének ismeretében hatá­rozhassanak. Végül dűlőre vitték a dolgot. Hárman maradtak a szocialisták Miskolc (ÉM) - Október 10-én Ónodon a helyi szocialista párt- szervezet 14 tagjából 11-en átlép­tek a Munkáspártba és megalakí­tották a párt helyi szervezetét. Az alakuló ülésen - ahol jelen voltak a párt megyei és miskolci képviselői is - titkárrá Hegedűs Sándort vá­lasztották. Az átlépők elmondták, hogy csalódtak a Magyar Szocialis­ta Párt vezetésében: nem azt csi­nálják, amit a programjukban ígér­tek. Ügy ítélik meg az ónodiak, hogy a Munkáspárt következetesen képviseli a dolgozók érdekeit - de­rül Id a Munkáspárttól kapott tájé­koztatóból. Tiszta volt a miskolci levegő Miskolc (ÉM) - A légszennyező anyagok közül egyik sem haladta meg az egészségügyi határértéket az elmúlt héten Miskolc belvárosá­ban - tájékoztatta lapunkat az ÁNTSZ Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei intézete. Miskolc (ÉM - BAL) - Lassan két hónap is eltelt az új városi buszmenetrend érvénybelépé­se óta - ezalatt az utazók is megismerkedhettek az új rend­szer előnyeivel-hátrányaival és a Miskolc Városi Közlekedési Rt. vezetése is szembesülhetett ugyanezekkel.- A menetrend kiadása, működte­tése óta folyamatosan vizsgáljuk a járaiokat, a kihasználtságukat. Ez alapján néhány módosításra máris rákényszerültünk, egyes járatokon- tájékoztat Kolozsváry István, a közlekedési vállalat igazgató- helyettese. - Első helyre kívánko­zik a 8-as járat: az Észak-Magya- rország-beli olvasói levél hívta fel a figyelmet, hogy a reggeli időpont­ban túlzsúfoltak a kocsik. A cég - mint már beszámoltunk róla - meg is tette a kellő intézke­dést: szeptember 12-től reggel 4.55- kor egy plusz 8-as járatot állították forgalomba, az 5.10-es „szóló-buszt” pedig csuklósra cserélték.- A jövő hétfőtől változik továbbá a 3-as és 3A-ás buszok közlekedési rendje - folytatja az igazgatóhelyet­tes -, később indul a 3A-s, és ennek megfelelően átrendeződnek egy ki­csit a járatok. Minderről az utazó­kat részletesen értesíteni fogjuk. Módosulás észlelhető még ha­marosan a tapolcai vonalon. Két darab 2-es busz - amelyek 7.20- kor, illetve 7.32-kor indulnak a Bú­za térről - a jövőben bejár majd az Egyetemvárosba, tehát a menet­idejük is valamelyest növekszik. Kazincbarcika (ÉM) - Az önkor­mányzat meg kívánja vásárolni a Kazincbareika-Tardona ösz- szekötő út Tervtáró-Billatáró közötti szakaszát a Bányava­gyon Hasznosító Rt-től. Erről holnap döntenek a városatyák. A város és a község közötti út teljes hosszában a ’80-as évek végén épült ki. A kezelő a Miskolci Közúti Igazgatóság volt, á bánya által épí­tett útszakasz kezelői jogának cse­réjére vonatkozó eljárást viszont nem folytatták le, ezért ez a sza­kasz a földhivatali nyilvántartá­sokban a mai napig a Bányava­gyon Hasznosító Rt. saját haszná­latú útjaként szerepel, A valóság­Valamint plusz egy 22-es buszt ál­lít szolgálatba az MVK. , - Gond volt még a 8-as és a 12- es járatok komi - ismeri el Kolozs­váry István -, de ezek menetrend­jén nem tudunk változtatni, ponto­sabban: nem tudunk újabb buszo­kat beállítani ezeken a vonalakon. Mint mondja, a lakossági pana­szok jórészt ahhoz kötődnek, hogy egyes járatokon a munkakezdéshez kapcsolódó, mintegy negyedórás, reggeli időszakban a buszok telí­tettsége túllépi a .80 százalékot, azaz ezek túltelítettek. Ezt egyéb­bán az rt. az útfenntartással járó munkálatokat nem végzi, ezt az önkormányzat csinálja. A közel­múltban a városvezetes egyeztető tárgyalást folytatott az ügy tisztá­zására az rt.-vel és a Közútkezelő Közhasznú Társasággal. A kht. az útszakasz átvételétől kátyúzás é^ padkarendezés után nem zárkózik el, de megvásárolni nem tudja. Az rt. viszont a nyilvántartás szerinti értéken - 227,5 ezer forintért - a másik két fél bármelyikének átad­ná a tulajdonjogot. Ha ez nem sike­rül, magánúttá nyilvánítja a sza­kaszt. Mivel a város érdeke a köz­lekedési lehetőség további fenntar­tása, a tulajdonjog megszerzése és a megfelelő műszaki állapot megte­ként az MVK folyamatosan vizs­gálja, a buszsofőrök, illetve a forga­lomszámlálók jelentései alapján, ha indokoltnak találják, változtat­nak a menetrenden.- A fenti esetekben azonban nem tudunk segíteni. Negyedórás idősza­kok problémáihoz képtelenek va­gyunk alkalmazkodni; nem vehe­tünk emiatt újabb buszokat; még ha lenne rá pénzünk, akkor se - mond­ja az igazgatóhelyettes. - Ugyanez a helyzet az esti vonatokhoz való „csatlakozással” is: ha késik a vo­nat, mi nem tehetünk semmit. remtése után a Közútkezelő Kht. kezelésébe adja az utat. Az egysze­ri felújítási költség körülbelül 10 millió forint, de ez még mindig ol­csóbb, mint utána évente milliós nagyságrendben elvégezni a keze­lési feladatokat. A Közútkezelő Közhasznú Társaság attól sem zárkózik el, hogy a lehető legrövidebb nyom­vonal megépítése után a 26-os fő­útig a teljes utat kezelésébe ve­gye, ehhez két csomópont és egy hiányzó útszakasz kiépítése szükséges. Ez azonban idegenfor­galmi érdeke a városnak is, hi­szen az egri út megközelítése így válik a legkényelmesebbé és kor­szerűbbé. Barcika megvenné a tardonai utat Elismerések, díjak, emléklapok Edelény, Ózd, Sajószentpéter, Sóstófal­va, Szerencs, Tiszaújváros (EM) - A me­gye több településén adtak át kitünteté­seket és díjakat az 1956-os forradalom és szabadságharc kirobbanásának és a Ma­gyar Köztársaság kikiáltásának évfor­dulóján. Edelényben az 1956-os forradalom 40. évfor­dulójára emléklapot adományozott a Politikai Foglyok Országos Szövetségének (Pofosz) he­lyi szervezete Boskó Károlynak, Kiss Berta­lannak, Parádi Károlynak, Drótos Istvánnak, Magyar Istvánnak, Barcza Károlynak, Gom­bos Józsefnek, Slezsák Imrének, Veres Tibor­nak, Béres Jánosnak, Beör Sándornak, Ku- rucz Andrásnak, Lebenszky Jenőnek, Nagy Péterné Pakusza Sárának, Kővári Józsefnek, Malinké Istvánnak, Déri Andornak, Béres Já­nosnak, Domen Miklósnak, Vincze Gábornak. Ózd díszpolgára lett Nagy Karoly, a Far- kaslvuki Általános Iskola nyugdíjas igazgató­ja. valamint Vámos József, a Bem úti Általá­nos Iskola nyugdíjas ének-zene tanára. Az „Ózd Városért” díjat kapta Éliás Józsefné, a Tétény és Mekcsey úti óvoda vezetője, Kálnay Árpád, a Lakóterületi Sportegyesület gazda­sági vezetője és Remenyar Zoltán, a Vasvári úti Általános Iskola nyugdíjas igazgatója. A városért végzett munkájáért Csiba Lász­ló orvost díszpolgári címmel és Pro Űrbe Sajó­szentpéter díjjal tüntetik ki az önkormányzat mai ülésén. A község századik születésnapját ünneplő Sóstófalván Sóstófalvaért emlékérmet kapott Kupa Mihály, a település díszpolgára, Lenkei Ernő nyugalmazott tanácselnök és Molnárné Cseh Mária jegyző. Sóstófalváért emléklapot adtak Demeter Ferencnek, Nagy Herczeg Jó­zsefnek és Soltész Istvánnak. A „Pro Űrbe Szerencs” kitüntetésben ré­szesült Stelcz Gyula, a volt. Szerencs Községi Munkástanács elnöke, Záhony Károly, a volt Szerencsi Járási Munkástanács elnöke, Ond- resik Imre. Rozsnyó (Szerencs testvérvárosa) korábbi polgármestere, Werner Neumann, Malchin (szintén Szerencs testvérvárosa) ko­rábbi polgármestere, a Csemadok rozsnyói szervezete, a Szerencsi Nyugdíjas Klub, a Napsugár Napközi Otthonos Óvoda és a Sze­rencsi Szakmunkásképző és Szakközépiskola. Tiszaujvárosban poszthumusz Életmű dí­jat ítéltek oda Huszár Andornak, a TVK volt vezérigazgatójának. Életmű díjban részesítet­ték Gédra András nyugalmazott bírót. Az úgynevezett Évi díjat Koscsó Lajos or­szággyűlési és önkormányzati képviselő, vala­mint. Várhegyi Miklós, a TVK jelenlegi vezér- igazgatója kapta meg. • , ÜLÉST TART MA A SAJÓSZENTPÉTERI képviseló-testülete. A reggel 9 órakor kezdődő tanácskozás fő témá­ja: az egészségügy finanszírozása, az adófize­tés morálja, az óvodai és iskolai étkeztetés. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Közgyűlésének kitüntetettjei Ködöböcz József, Pro Comitatu díj Barsi Ernő, Alkotói díj Pethő Szilveszter, Alkotói díj Rézművesné Nagy Ildikó, Alkotói díj Mezőkeresztesi Férfikórus (képviselője), Alkotói díj Tevékenysége összeforrott a megyével, Sárospatakkal. Itt végezte gimnáziumi teológiai tanulmányait, később 38 évig a sárospataki ,tanítóképző tanára, több évtizeden át igazgató-helyettese. Hosz- szú ideig vezette a Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztályát, jelentős szerepet vállalt a Magyar Co- menius Társaság létrehozásában, amely­nek kezdettől fogva alelnöke, egy éve elnöke. Neveléstörténeti kutató munkája országos viszonylatban is nagy jelentő­ségű, s ezzel egyenértékű mindennapi pedagógiai tevékenysége. Elméleti és gyakorlati munkája mellett sokat tett Sárospatakért. 1966-tól tanács­tag, nevéhez fűződik az iskolakert és a Mandulás egy részének védetté nyilvá­nítása. Tagja volt a Városvédő és Szépí­tő Egyesületnek, kezdeményezésére állí­tották fel Bessenyei és Fáy iskolakerti szobrát. A Sárospataki Diákok Baráti Egyesületének elnöke. Néprajzkutató, zenetudós, nyugalma­zott főiskolai tanár. Félévszázados mun­kásságát végigkísérte a zene szeretete és a népi kultúra ápolásának szigorú pa­rancsa. Sályban született, ahol pedagógus szülei generációk sorát nevelték. A szülőföld és népének szeretete kíséri sárospataki diákként, ide tér vissza zeneakadémista- ként a nyári szünetekben, később mint főiskolai hegedűtanár, néprajz szakos bölcsészdoktor. Sályban a tárgyi emlé­kek mellett összegyűjtötte Bükkalja és a község népdalkincsét. Elkészítette a falu monográfiáját, ami felöleli a település teljes néprajzát. 1982-től - nyugdíjazása óta - vezeti a sályi pávakört. Az általa összegyűjtött néprajzi, zenei anyagok több kiadvány­ban láttak napvilágot. Munkásságát ki­tüntetések fémjelzik: Ortutay Gyula Em­lékérem, Életfa díj (1988), Lévay József díj (1989), Kovács Pál díj (1992). Bányamérnöki diplomája megszerzését követően a Veszprém megyei Urkuton dolgozott, majd megyénkbe kerülve Ku- rityánban, Felsőnyárádon, Sajószentpé- teren, Sajókazincon és Herbolya-bánya- telepen végezte mérnöki feladatait. Üze­mi főmérnökké, Sajókazincon vállalati főmérnökké nevezik ki. 1963-ban meg­szerezte kandidátusi, 10 év múlva a mű­szaki tudományok doktora címet. 1956-tól idei nyugalomba vonulásáig a Miskolci Egyetem oktatója, 1972-től egyetemi tanára. Mintegy négyszáz szak­mai tudományos cikke jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. Magyarország képviseletében részt vesz az Ásványelő­készítési Nemzetközi Tudományos Bi­zottság munkájában. Tudományos mun­kásságán túl a Miskolci Egyetem Sport­köre tanárelnökeként és a B.-A.-Z. Me­gyei Önkormányzat vállalkozási és fog­lalkoztatási bizottságának külső tagja­ként végez társadalmi tevékenységet. Kitartó munkájának eredményeként for­málódott megyénkben a vizuális tehet­séggondozás országosan is elismert rend­szere. Ezt jelzi többek között, hogy el­nyerte a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének (MROE) Életműdíját, s az Iparművészeti Főiskolán rendezett, „Vizuális tehetséggondozás" című nem­zetközi konferencián lehetőség nyílt a megyénkben folyó alkotómunka bemuta­tására. Oktató-nevelő, szaktanácsadói te­vékenysége nyomán több tanuló kiemel­kedő eredményt ért el az országos Aradi Jenő és Lyka Károly művészettörténeti versenyeken, közreműködésével a me­gye pedagógusainak gazdag szakmai, együttműködési fórumai alakultak ki. A helyi művészi közösségek irányításá­ban is részt vállal: az MROE területi ve­zetője, a Rajztanárok Zempléni Alkotó Körének egyik szervezője, a Megyei Amatőr Képzőművészeti Egyesület tagja. A kórus idén szeptemberben ünnepelte fennállása 140. évfordulóját. A nagy­múltú énekegyüttes 1856-ban alakult, élén kiváló karnagyok álltak: 35 éven át Nótás Nagy Dezső, majd Engi István és leánya, Homródiné Engi Zsuzsanna. A 40 fős kórust és a 20 fős citerazenekart jelenleg Kormány Attila vezeti. Működé­süket országos és határainkon túli elis­merés kíséri. Repertoárjukban magyar és európai egyházi és világi modern kórus­művek, népdalok és népdalfeldolgozá­sok szerepelnek. Több száz sikeres fellé­pésük között maguknak mondhatják a 1970. évi Röpülj Páva Népdalverseny nagydíját, a X. Országos Szövetkezeti Dalostalálkozón a kórusnak ítélt „Fesztivál-fokozatot". A Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet döntése alapján 1983-ban elnyerték a „Végleges Kiváló Együttes" címet. A me­gyei önkormányzat díját a kórus elnöke, Okos János (felvételünkön) vette át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom