Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-29 / 252. szám

6 A Itt-Hon 1996. Október 29., Kedd Szakértők kerestetnek Encs (ÉM) - Az Abaúj Térségi Gazdaság- és Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány (AGVA) pályázatot hirdet szakértői hálózatának kialakítására. Vállalkozók, vállalkozások és szakértők jelentkezését várják az abaúji, csereháti régiókból, akik, amelyek jártasak a mezőgazdasági és az ide­genforgalmi tanácsadásban, a marketing és üzleti terv készítésében, a minőségbiztosításban, vagy a jogi szolgáltatásban, az oktatásban, a pénzügyekben, a számvitelben, vagy pályázatok készítésében. A pályázónak csatolnia kell pályázata benyújtatásakor vállalkozói igazolványa, vagy szakértői bizonyítványa másolatát. Vállalkozás ese­tében pedig a cégbírósági végzés és alapító okirat másolatát. Továbbá önéletrajzát, vállalkozás esetén a vállalkozásban dolgozók önéletraj­zát, valamint referenciáit. A pályázati kiírásnak megfelelő vállalkozók és vállalkozások a tenderbizottság döntése alapján kerülnek az alapít­vány szaktanácsadói névsorába. A pályázat benyújtásának határideje egyébként folyamatos, akár csak az eseti tanácsadásra való jelentkezés. A pályázatokat az AGVA címére (3860 Encs, Petőfi út 20.) kell benyújtani, kizárólag postai úton. A borítékra a jelentkezők írják rá: Szakértő ’96. A pályázattal kapcso­latos további részletes felvilágosítással szolgál Török Zoltán, az AGVA ügyvezető igazgatója a 46/385-143-as telefonszámon. Ivóvizeink tisztaságáért Szikszó (ÉM) - Szikszó önkor­mányzatának környezetvédel­mi bizottsága pályázatot hir­det „Ivóvizeink tisztaságáért” címmel abaúji általános és kö­zépiskolás tanulók részére. A pályázaton részt vehetnek azok a felső tagozatos, illetve középis­kolás, szakközépiskolás, szak­munkás tanuló fiatalok, akik abaúji lakosok, vagy abaúji okta­tási intézmény tanulói. A pályá­zatban írják le az ivóvizek szennyeződésének lehetőségeit, folyamatait, a vízminőség megó­vásának módszereit. A pályázat terjedelme maxi­mum tíz gépelt, vagy 15 - olvas­hatóan - kézzel írott oldal legyen. A pályázat díjai: I. díj: 10 ezer; II. díj: 6 ezer; III. díj: 4 ezer forint. Várják az abaúji általános és középiskolások pályázatait Benyújtási határidő: október 31. Benyújtható postán vagy sze­mélyesen a szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központ és Művésze­ti Iskola vezetőjének. Cím: 3800 Szikszó, Rákóczi út 35. Eredményhirdetés december elején. A pályázat jeligés, ezért a dolgozatot egy közepes méretű bo­rítékba betéve kell beadni, amin ez szerepeljen: Ivóvizeink tiszta­ságáért. Egy kisebb átlátszatlan borítékban kapjon helyet a pályá­zó adatait felsoroló ív: név, lakcím, az iskola neve. Mindkét anyagon szerepeljen a jelige. , :í Itt -H SZIKSZÓ Az EM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Önt! Szikszó, Kálvin tér 25. Telefon/fax: 46/396-174 M unkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal kapcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Abaúji mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 12,MI---------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon — r MAGYARORSZAG -BAN Minden kedden Itt-Hon mS, v /yf~>0 Móricz Kupa - általános iskolásoknak Szikszó (ÉM) - Alsóvadász, Aszaló, Encs, Halmaj, Kázsmárk, Hom- rogd és Szikszó általános iskoláinak tradicionális sportvetélkedőjét, a Móricz Kupát október 17-én rendezték meg a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola sportlétesítménye­iben. Az alábbi végeredmények születtek. Labdarúgás, II. korcsoport, fiú: Kazinczy Ferenc Általános Iskola (Encs), 2. Szepsi Csombor Márton Gimnázium, Szakképző és Általános Iskola (Szikszó), 3. Fogarasi János Általános Iskola (Kázsmárk), 4. Móra Fe­renc Általános Iskola (Homrogd), 5. Göőz József Általános Iskola (Aszaló). Kosárlabda, II. korcsoport, fiú: 1. Kázsmárk, 2. Encs (Kazinczy), 3. Szik­szó. Kézilabda, III. korcsoport, fiú: 1. Szikszó, 2. Aszaló, 3. Homrogd. 4x200 méteres iskolai váltófutás, fiú-leány: 1. Szikszó, 2. Aszaló. A Móricz Kupa összesített végeredménye: 1. Szepsi Csombor Márton Gim­názium, Szakképző és Általános Iskola (Szikszó), 2. Kazinczy Ferenc Általános Iskola (Encs), 3. Fogarasi János Általános Iskola (Kázsmárk), 4. Göőz József Általános Iskola (Aszaló), 5. Móra Ferenc Általános Is­kola (Homrogd). 1996. Október 29., Kedd Itt-Hon A 3 Aranylakodalom Szendrőládon Szendrőlád (ÉM - BGY) - Ritkaságszámba menő do­log az aranylakodalom. Ez a „csoda” azonban Szendrő­ládon megtörtént. Vaszily Miklós és Rőczei Mária, aki 1946. október 19-én eskü­dött egymásnak örök hűsé­get Felsővadászon, fél év­század elteltével október 19- én Szendrőládon Lengyel Gyula római katolikus plé­bános előtt ismét megerő­sítette frigyét. A nem mindennapi eseményt a 74 éves félj és a 70 éves fele­sége öt leányuk, egy fiuk és 11 unokájuk társaságában ünne­pelte. Vaszily Miklós a II. Világhá­borúban Balatonfőkajámál megsebesült, hét lövés is érte, ebből öt a lábát. A most Mező­kövesd környékén élő Báli Ist­ván vette fel bivalyos szekeré­re. Neki köszönheti, hogy ha­zakerülhetett szülőfalujába, Irotára. Faluhelyen abban az időben nem számított teljes ér­tékű embernek a fronton meg­sebesült katona. Még a közvet­len rokonsága is igyekezett Rőczei Marikát lebeszélni ar­ról, hogy egy kaszálni, kapáim nem tudó férfihez menjen fele­ségül. Marika azonban nem hallgatott a kétkedőkre. Akkor­tájt Irotán és Gadnán is 7-8 család volt csak római katoli­kus, így Felsővadászon esküd­hettek meg, ahol Gerendái Já­nos plébános előtt mondták ki a boldogító igent. Vaszily Miklós az erdészet­nél dolgozott 1951-től. 1953- ban lett kerületvezető erdész. Ezt a szép mesterséget egészen 1968-ig Abod-Királykúton gya­korolta. Felesége munkacso­port-vezetőként segítette a munkáját, ellenőrizte a cseme­teültetést, a szállítást. A férj 1982 novemberében vonult nyugdíjba. Időközben Abodról Szendrőládra költözött a család. Házasságukból egyébként hat gyermek született: öt leány és egy fiú. Közülük a legidősebb (ő 1947. október 15-én szüle­tett) Anna Miskolcon mérleg­képes könyvelő egy kft.-ben, félje mozdonyvezetőként ment nyugdíjba decemberben. Anná- ék gyerekei a 27 éves Tünde és a 24 éves Péter. Ilona a vasút­nál dolgozik árupénztárosként, a félje is a MÁV-igazgatóság- nál. Gyerekeik közül a 23 éves Enikő főiskolás (az aranylako­dalom idején éppen angliai ta­nulmányúton járt) és a 22 éves Attila ugyancsak főiskolás. Gi­zi az APEH osztályvezetője, fér­je egyéni vállalkozó, tv- és rá­dióműszerész. Ok Edelényben laknak. A 20 éves Jutka lányuk másodéves egyetemista Buda­pesten, a 17 éves Zoli fiúk a miskolci Földes gimnázium ne­gyedikes spec, matekosa. Marika Miskolcon, a készen­léti rendőrségen könyvelő. Fér­je is itt volt térképész-műszaki rajzoló, innen ment nyugdíjba. Ikerlányaik vannak, akik húsz­évesek. Edina a tiszaújvárosi postánál állandó helyettesként tevékenykedik, most éppen Mű­hibán. Csilla a rendőrszakközép­iskola hallgatója. Valéria a leg­kisebb Vaszily-leány. Csontos Mihályhoz ment feleségül. Fér­je szintén BM-dölgozó, az asszony az Észak-Üvért Rt.-nél bolti eladó. Gyerekeik a 16 éves Bea szakközépiskolás, a 19 éves Emese pedig főiskolás. Vaszily János villamos moz­donyvezető, élete párja is a szakmában tevékenykedik, a mezőkövesdi s_zemélypénztár- ban dolgozik. Ők Ernődön lak­nak. Gyerekük, az ötéves Dávid az egész nagy Vaszily család­nak a szemefénye, körülötte fo­rog a világ, a nagyszülőknek egyelőre nincs dédunokájuk. A Vaszily-gyerekek nehéz körülmények között nőttek fel. A szülők azonban megtanítot­ták őket a munka és a tanulás, de az egymás szeretetére is, hi­szen igazán jó testvérek ma is. Nagy szeretettel gondolnak vissza az Abod-Királykútí évek­re. Máig is visszavágynak oda. Vaszily Miklós és felesége büszke gyerekeikre, mert úgy érzik: visszakapják most azt a sok törődést, szeretetet, amivel annak idején gyermekeiket hal­mozták el. Puritán módon él­tek. Az idős férfit egy emberöl­tő alatt sem látta senki a ládi kocsmában. Köztiszteletnek ör­vendenek Szendrőládon. A sok megaláztatás után végre felma- gasztalásban lehet részük. Nincs okuk a félelemre, boldo­gan élnek ezen a Bódva-völgyi településen. Áz aranylakodalmi ünnepsé­gen Szendrőládon Lengyel atya adta őket ismét össze. Az es­küvői ebédet a miskolci készen­léti rendőrségen tartották, ahol Hamar Mihály főszakács iga­zán ízletes étkekkel szolgált. Az idő előre haladtával bizony kó­rusban énekelték az ünneplők a „Rózsalevél” kezdetű dalt is. _Heti Jegyzet Lyuk az ementálin Brackó István Egy frissen alakult, borsodi kisugárzá­sú miskolci cég újsütetű vezetőjétől kaptam levelet. P. Z. nem panaszko­dik, nem kér és nem kérdez. Csak kö­zöl valamint: egy, a lapunkban megje­lent cikk kapcsán. Az írottak őt is érin­tik, de ez most nem érdekes. A négyso­ros közlemény fölülemelkedik a loká­lis érdekeken, nem igényel konkrétu­mokat, hiszen egy profit-érdekelt vál­lalkozás mechanizmusában nagyobb terjedelmet és több pénzt követelne egy ilyen felszólamlás. Megkapott és meglepett, hogy a szépen adjusztált le­vél írója nem reklamál, nem fenyege­tőzik, nem helyez kilátásba baksist, csak üzen. „Nagyon örülök, hogy nap­jainkban annyi pesszimista hangulatú megnyilvánulás mellett (az emberek az ementálin is csak a lyukakat veszik ész­re) egy ilyen pozitív hangvételű cikket olvashattunk." A témát fedje örök homály, a céget is, amely informatikai szolgálatait ajánlja Rásonysápberencstől Miskolcon át Ti- szatarjánig. Engem a sajt érdekel, s ben­ne a lyuk. Az ementáli jellegéhez, ter­mészetéhez tartozik, hogy a sűrű állo­mányt a légbuborékok keltette hiátus teszi teljessé. Mert így jó, mert így az igazi. A fémben a zárvány: hiba. Bizo­nyos karakterű sajtok viszont nem nél­külözhetik a folytonossági hiányokat. Itt erénnyé nemesül az, ami máshol megbocsáthatatlan... Egy nagy nekiru­gaszkodással akár példaértékűvé is vál­hat ez a történet. Mert van valami ha­gyományosan sorsszerű abban, hogy mi csak a lyukat vesszük észre a sajt­ban. A tradicionális magyar mélabú az apró örömök lángját is kioltja, sötétebi)- nek láttatja a feketét. Igaz, a millecen- tenáriumi év e népre nem hozott víg esztendőt. Félmillió körül stabilizáló­dott a munkanélküliek száma, a kerese­tek és a nyugdíjak reálértéke csökken, gazdasági és politikai botrányoktól hangos az ország. Szomorú a szüret, s a várható áremelés miatt keserű a cu­kor... Az ember persze a saját bőrén megtapasztalt élmények alapján ítél a világ dolgairól. Nem az átlag, a statisz­tika, a szétcincált költségvetés érdekli elsősorban, hanem a családi büdzsé, a gyereknek szánt tornacipő, s a minden bizonnyal emelkedő tarifájú energiával működő hűtőszekrény, amelyben a hó­nap végén, a fizetés előtt gyakran csak egy darab sajt árválkodik. Számoljuk a napokat, és számolgatjuk a lyukakat. Most, hogy október közepe táján újra visszazökkent az időjárás a szokásos medrébe, talán némi vigaszul szolgál­hat a napfény, a kirándulásra csábító színpompás Bükk. Hagyjuk a francba a sajtot! Éppen a nagy francia, De Gaulle mondta azt, hogy nem lehet egy olyan országot kormányozni, ahol há­romszázféle sajt van forgalomban...

Next

/
Oldalképek
Tartalom