Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-22 / 247. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban 1996. Október 22., Kedd Parlamenti Mozaik • Dávid Ibolya (MDFi napirend előtt úgy vél­te: ennek elburjánzásáért felelősség terheli a miniszterelnökót, akinek joga volt kiválaszta­ni például az APV Rt. vezetőit. A képviselő szennt a „szocialista lápvilágban” már nem le­het egy-két ember kirúgásával rendet tenni, s ha a kormányfő komolyan tenni akar a tiszta közéletért, neki magának kellene távoznia posztjáról. Az ellenzék támogatta a vitát ki­váltó felszólalást, többen úgy ítélték meg: Dá­vid Ibolya nem a Toesik-ügyről beszélt, hanem a gazdaság és a politika összefonódásáról. • Németh Zsolt (Fidesz) azt vetette fel: a rati­fikációs csomagban miért látták el külön ma­gyarázattal a magyar-román alapszerződést. Ez szerinte a szerződés alapvető pontjait értel­mezi át. így a román fél szerint az anyanyelv nyilvános használata nem vonatkozik a köz- igazgatási hatóságokkal való kapcsolattartás­ra, a kisebbségi cikkelyek pedig nem teremt­hetnek újabb jogigényeket az eddigiekhez ké­pest. Az FKGP és az MDF képviselője csatla­kozott a felszólaláshoz, s javasolták, hogy a parlament ne ratifikálja az-alapszerződést. • A képviselői összeférhetetlenségről szóló törvényjavaslat általános vitájában Bauer Ta­más (SZDSZ) elmondta, a gazdasági összefér­hetetlenség kérdését két részre bontják. A párt szerint nem kívánatos, hogy az állami tu­lajdonú cégek vezetői egyben parlamenti kép­viselők is lehessenek. A magánszférával szem­ben azonban elnézőbb lenne az SZDSZ. Míg az állami vállalatoknál vezető pozíciót betöltő parlamenti képviselőkre azonnal kiterjedne az összeférhetetlenség, addig a magánszféra tü­relmi időt kapna. Sepsey Tamás (MDF) emlé­keztetett: az SZDSZ az ÁPV Rt. felügyelőbi­zottságába a párt vezetéséhez közel álló sze­mélyeket delegált. Torgyán József (FKGP) szemforgatásnak minősítette Bauer Tamás felszólalását. Szerinte ugyanis az MSZP az ál­lami vállalatokban, az SZDSZ pedig a ma­gánszférában megszerzett hadállásait védi. Bauer Tamás válaszában leszögezte, hogy az SZDSZ két éve kormányzó párt, de egyetlen képviselője sem tölt be pozíciót állami többsé­gű vállalatnál. Az MDF-fel - a korábbi ciklus­ban - nem ez volt a helyzet. Bihari Mihály (MSZP) szerint igazi megoldást a képviselői összeférhetetlenség ügyében az jelentene, ha a Tisztelt Házban főállású képviselők ülnének. Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc. Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc PL: 351. Telefonok: központ: 341-611, titkárság: (fax is) 341 -888, 341 -630. Rovatok: társadalompolitikai: 341 -894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V„ Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111-4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, PL: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 fórint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 01334)357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/411-276 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)412-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! Szót fogadtunk igazságérzetünknek Interjú Göncz Árpád államfővel a forradalom 40. évfordulóján Császár Tibor, Frank Róbert Budapest (MTI) - Az 1956-os for­radalom jelentős mértékben megváltoztatta a nemzetközi közvéleményben Magyaror­szágról kialakult képet; a négy évtizede történtek napjainkban is hazánk legitimációját adják a világban. Többek között ezt hangsúlyozta a forradalom 40. évfordulója alkalmából adott interjújában Göncz Árpád köz- társasági elnök, akit a forrada­lomban vállalt szerepéért 1957- ben életfogytiglani szabadság- vesztésre ítéltek, s 1963-ban amnesztiával szabadult. □ Milyen célok vezérelték 40 évvel ezelőtt a diktatúra ellen fellépőket? Miként teremtődhetett nemzeti egy­ség - ha csak oly rövid időre is? • A nemzeti egység nem azokban a hetekben jött létre, de akkor nyilvá­nult meg elemi erővel. Ez az egység valójában már jóval előbb megte­remtődött! Mégpedig az 1948-től 1956-ig tartó időszakban, a totális diktatúra, a totális terror és a totá­lis félelem miatt. Ez a rendszer megfosztotta az országot a szabad­ságtól, és a szabadság furcsa jószág, mert akkor vesz róla tudomást az ember, ha hiányzik. Ha van, olyan, mint a levegő: nem veszed észre, hogy mélyeket lélegezel, de ha nem kapsz levegőt, azt azonnal észre ve­szed... Magyarországon a nemzeti egység a düh egysége, a tagadás, a „nem” egysége volt. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy volt ideológiai töl­tete is, de ez megítélésem szerint legnagyobbrészt a szocializmus megjavíthatóságának hitén belül maradt. Erre utal az akkori jelszó, a „földet vissza nem adunk, gyárat vissza nem adunk”, erre vall az, hogy a munkástanácsok természe­tes mozdulattal vették át társadal­masításra a termelőeszközöket, ma­gától értetődőnek tartották, hogy azok a dolgozók közösségeié legye­nek, tehát az államosítást társadal­masítás követte. Az elvek megfogal­mazását már a forradalom kirobba­nása után Bibó István végezte el. De a kibontakozási javaslata lénye­gében ezeket az elemeket tartal­mazta, és - merem állítani - akkor 90-95 százalékos társadalmi támo­gatás övezte. Tudom, hogy a forra­dalom leverésével hatalomra került rezsim milyen mértékben vélte ve­szélyesnek a szellemi működését, hiszen többek közt magam is emi­att ültem börtönben. A forradalom alapélmény □ Az Ön partnerei, az európai és a világpolitikát meghatározó államok vezetői most hogyan ítélik meg or­száguk akkori szerepét az esemé­nyek alakulásában? • Énül friss élményeim is vannak. Finnországi és belgiumi látogatá­som idején is fölmerült, hogy szá­mukra, akik ott most vezető politi­kusok, 1956 alapélményt jelentett és a hangulata épen megmaradt bennük. Érdekes módon a forrada­lom pátoszát ezek a beszélgetések világosabban és épebben tükrözték, mint sok itthoni megemlékezés. Ami nálunk indulatokkal, értelme­zésekkel tei'helt, az külföldön nem az. Ahhoz azonban, hogy megért­hessük a Nyugat akkori magatar­tását, egy kicsit vissza kell lépnünk az időben. A második világháború végére hazánkról a szövetségesek­ben már egy kis hullarabló ország képe élt. Ezt még feketébbre szí­nezte az Auschwitz krematóriuma­iban elhamvasztott száz és száz­ezer magyar állampolgár holttesté­nek füstje. Két, a szövetségesek el­len megvívott és elvesztett háború után az ország képe - azt hiszem - nem is lehetett volna sötétebb a győztesek szemében... Magyaror­szágot tehát nem is olyan nehéz szívvel kihúzták a nyugati népek névsorából, átsorolták a szovjet ér­dekkörbe. És jött 1950, a Rákosi- rendszer terrorja, s kívülről nézve ez is az ország egészét kompromit­tálta. A sematikus kommunista­képbe Nagy Imre, az ország mi­niszterelnöke semmiképpen sem il­lett bele. Kétségbeesetten kerestek valakit, akit szembe lehet állítani vele és nem kommunista. Kivetítet­ték a vágyaikat, és olyan reménye­ket keltettek Magyarországon, amelyeknek nem volt valós alap­Göncz Árpád államfő juk. De nem így reagált a világ köz­véleménye! Itt gyerekek és fiatalok mentek ki az utcára és a közvéle­mény szinte egységesen állt a for­radalom oldalára. A magyarság- kép egyik pillanatról a másikra átalakult. S ez a kép a forradalom leverése után, sőt épp annak követ­keztében megmaradt és máig is Magyarország legitimációját jelenti a világban. Tisztában kell lennünk vele, hogy az ország mai súlya, nemzetközi tekintélye javarészt 1956-ból eredeztethető. □ A külföld rokonszenve ellenére ma­gára maradt a forradalom. Miért? • Magyarországot akkor vasfüg­göny választotta el a Nyugattól. A vasfüggöny résein át látható ké­pünk természetesen egyszínű vörös volt. Mi a Nyugatot szintén e résen át láttuk, és sokan az amerikai fel­szabadítókat várták... Ez persze na­ivitás volt, hiszen nem voltak tisz­tában azzal, hogy az 56-os forrada­lom kirobbanása előtt nem sokkal jött létre a katonai patthelyzet a két szuperhatalom között. Roppant valószínűtlen volt, hogy ezt a patt­helyzetet veszélyeztetni fogják. Ezek az összefüggések persze csak most, a levéltárakban már vizsgál­ható dokumentumok alapján váltak világossá. Ezzel - akkor - a Nagy Imre kormány aligha volt tisztá­ban, noha nyilván érezte, hogy a magyar semlegesség megvalósulása valószínűtlen. Ausztria semlegessé­gét más körülmények között hagy­ták jóvá a nagyhatalmak. A forradalom fiatal jellege □ A 45-50 év alattiaknak nincs, nem is lehet tudatosan megélt élmé­nyek alapján kialakult képük 56- ról. Ön szerint elégséges és hiteles információ birtokában vannak-e ah­hoz, hogy október 23-át ne csak egy munkaszüneti napként tiszteljék? • Nincsenek, nem is lehetnek. Hi­szen csak most jutottunk el odáig, hogy többé-kevésbé valamennyi le­véltárban szabadon kutathatók az 56 történetére vonatkozó dokumen­tumok. Ami pedig az itthoni kollek­tív tudatot illeti: ne feledjük, hogy amikor a forradalmat leverték, az első kabinet forradalmi munkás­paraszt kormánynak nevezte ma­gát, tehát az első Kádár-kormány­zat a forradalomból merítette a legitimációját. Csak azután, foko­zatosan alakult át a minősítés ok­tóberi sajnálatos eseményekké, tra­gikus eseményekké, majd ellenfor­radalommá, az imperialista hatal­mak cselszövésévé, a reakció akna­munkájává. Őszintén beszélni nem lehetett a történtekről, gyakorlati­lag 30 évig hazudtak nekünk. A Grósz-kormány idején kerültek sor­ra először a féligazságok, ám a fél­igazság esetenként rosszabb, mint a teljes hazugság, mert bosszantó módon vannak valós elemei, de a lényeget elmaszatolja. Mondhatjuk azt is, hogy 56 története a torkán akadt a társadalomnak. Ezt fájdal­mas kollektív emlékezetkiesés kö­vette, otthon sem mertek beszélni az emberek, féltek megmondani, talán végiggondolni is az igazat. Mert a bőrükre ment. Egyszóval: 56 története menthetetlenül elné­mult, s kimondatlanságában előbb- utóbb el is torzult. De biztos va­gyok benne, hogy a mai középgene­rációhoz tartozó, vagy fiatal ma­gyar és külföldi kutatók, történé­szek, akik számára 56-nak már nincs érzelmi és indulati töltése, sokkal hitelesebb képet adnak a forradalomról, mint akár én most, ebben a beszélgetésben, hiszen bennem is sok olyan emlékkép tolul fel, amitől akár elkönnyezhetném magam, mert a torkomat szorongat­ja. Vannak történelmi katakliz­mák, amelyek nagyon hosszú, sőt örökéletűek. S ilyen 56 is. Az a be­nyomásom, hogy 1956 emléke ak­kor marad meg, ha a forradalom fi­atal jellegét sikerül megőriznünk. Nagykátán láttam, hogy ezt a ro­mantikát fel lehet támasztani: a szabadságharc tápióbicskei csatájá­ban elesett és ott eltemetett hu­szonöt 48-as katona, köztük egy 17 éves hadnagy és egy 19 éves kapi­tány emlékét a mai gyerekek ma­gukénak vallják, s a hadnagyot gyerekhősüknek választották. Sír­jukat minden évben megkoszorúz­zák és ők tartják rendben. A hiteles kép formálódik □ A kutatások, publikációk sokasá­ga ellenére ma sincs mindenki szá­mára elfogadható és elismert ké­pünk 1956-ról. Amíg ez hiányzik, addig talán nem is tudunk viták, feszültségek nélkül ünnepelni? • Hát nehezen, mert annyiféle 1956 él bennünk, ahányan voltunk. Változatlanul állítom, hogy nem mi csináltunk 56-ot. 56 csinált ben­nünket. 56-ot pedig - furcsa módon - a sztálinizmus, Rákosi és Gerő hazugságai és gazságai. Mi csak szót fogadtunk az igazságérzetünk­nek. Mindenesetre a hiteles kép már formálódik. A legújabb kori magyar történelemkutatásnak a legaktívabb és talán legerősebb ré­sze az 56-os kutatóintézet kitűnő munkája. Tehát lassan - utólag - megszerkeszthetjük a forradalom épületének a pontos tervrajzát, ami akkor nem volt átlátható. □ Ez a hiteles kép vajon magában foglalja majd az ország egészét? • Ma már sorra jelennek meg a forráskiadványok a vidéki városok 1956-os történéseiről, s ez fontos is, hiszen - ha jól tudom - egyes váro­sokban, például Szegeden, hama­rabb indult a forradalmi mozgalom, mint a fővárosban. A bányászváro­sok is korán felkeltek. A falu per­sze lassabban mozdult, de a falvak voltak, amelyek Budapestet mind­végig eltartották, élelmezték. Te­hát a forradalom valójában az egész országot átszőtte. S azt sem feledhetjük, hogy a bukás után vi­déken a megtorlás, a vizsgálatok szigora, hasonlíthatatlanul súlyo­sabb volt, mint a Fő utcában. Önmaga irányítja sorsát □ Ötvenhat forgószele sokakat elso­dort hazulról, az itthon maradottak viszont ezt felróják nekik. Eldönthe­tő, melyik volt a helyes magatartás? • Erről általánosságban az a véle­ményem, hogy van néhány olyan ok, ami miatt el kell vagy el szabad menni az országból. Mindenekelőtt: egy embernek egy élete van. Ha az élete van veszélyben, akkor köte­lessége megmenteni. Ha a becsüle­te, vagy ittléte miatt más élete, be­csülete van veszélyeben, akkor megint csak köteles távozni. Ha pe­dig az agyában annyi tudást hor­doz, amennyi egy Nobel-díjra ele­gendő, de Magyarországon nincs műszer, háttér ahhoz, hogy a No- bel-díjat meg is tudja alapozni, ak­kor az emberiség érdekében köteles kimenni. A fennmaradó esetekre azt mondom, hogy nem illik távoz­ni csak azért, mert az ország nehéz helyzetben van... Akkor itthon ma­radni illik. S még valamit: ha már elment valaki, nem illik hazafelé megfellebbezhetetlen tanácsokat és ítéleteket kiabálnia. U Mi az a legkisebb közös többszö­rös, amelyet az egész nemzetnek magáénak kell - kellene - vallania? • Mindenekelőtt talán az, hogy a félelemnek és terrornak van egy fo­ka, amit már nem lehet és nem szabad némán eltűrni. A másik ta­nulság: egy országot az önrendelke­zésétől megfosztani nem szabad és nem is tanácsos, mert azt képtelen­ség elviselni. Ami pedig a forrada­lom fő célját illeti: 56 nemcsak legi­timálta az országot, de ha késve is, sikerült visszaszereznünk a szuve­renitásunkat, s ezt a negyven évvel ezelőtti októbernek köszönhetjük. És a nép egyértelműen bebizonyí­totta, hogy önmaga sorsát kritikus helyzetben irányítani képes. S ez a képességünk más helyzetben, más körülmények között újra megnyil­vánulhat. Eilati halasztás Jeruzsálem (MTI) - Bizonytalan időre elhalasztják az Eilatban és Tábában folyó izraeli-palesztin hi­vatalos tárgyalások újabb megbe­szélését, amelyet hétfőn tartottak volna Eilat vörös-tengeri fürdőhe­lyen. A hebroni csapatkivonásról azonban tovább folynak a nem hi­vatalos megbeszélések. Az izraeli rádió közlése szerint a döntés akkor született, amikor a tárgyalófelek tu­datára ébredték, hogy a Hebronból való részleges izraeli kivonulás ko­molyabb problémákat vet fel az ot­tani polgári lakosság szempontjá­ból, mint azt eredetileg gondolták. Az ENSZ evakuál Kigali (MTI) - Az ENSZ megkezd­te alkalmazottainak kimenekítését Zaire keleti részéből, ahol fegyve­res összetűzések robbantak ki a za- ire-i hadsereg és a tuszi népcso­porthoz tartozó banyamulengék kö­zött. A harcok Uvira város környé­kén folynak a banyamulengékkel, akik Ruandából települtek be Zaire keleti részébe, még XVIII. század végén. A segélyszervezetek alkal­mazottai szerint a banyamulengék ellenőrzik az Uvirából Bukavu tar­tományi székhelyre vezető út egy szakaszát. Piszkos pénzek Brüsszel (MTI) - Az amerikai de­mokrata párt pénzt fogadott el egy kubai származású kábítószer-ke­reskedőtől - tudta meg a News­week című nemzetközi hírmagazin. Jorge Cabrerát tavaly november­ben A1 Gore alelnök személyesen vacsoráztatta meg a Fehér Házban, majd két héttel később letartóztat­ták, mert mintegy 2700 kilónyi ko­kaint próbált az USA-ba juttatni- Jóllehet a párt illetékesei azt han­goztatják, hogy nem tudták, mivel foglalkozik Cabrera, választási cél­ra immár aligha használhatják fel a kétségkívül piszkos pénznek szá­mító, 20 ezer dolláros adományt.-Röviden __= • PÁRIZS - Franciaország vasár­nap leszögezte: nem tartja Boszniá­ban jövőre a nemzetközi békete­remtő erőhöz (IFOR) tartozó csapa' tait, ha az Egyesült Államok kivon­ja onnan a maga katonáit. • HELSINKI - A finn választók vasárnap egyértelmű többségben a kormányzó nagykoalíció képviselőit juttatták be az Európai Unió parla­mentjében P’innország számára biztosított 16 képviselői helyre. • MOSZKVA - Alekszandr Ruckoj egykori orosz alelnököt kormányzó­vá választották a hét végén a Kurszki megyében. . • TASKENT - A török ajkú népek államainak vezető képviselői csúcs­találkozót kezdtek hétfőn Üzbegisz­tán fővárosában, Taskentben. • MANILA - A Fülöp-szigeteki be­vándorlási hatóságok hétfőn meg­akadályozták, hogy Jósé Ramos- Horta, az idei Nobel-békedíj egy1*1 kitüntetettje a szigetország terüle- téré lépjen. • MOSZKVA - Moszkva változat­lanul a csecsen válság tárgyalásos rendezésére törekszik, viszont vi­tán felül áll ennek kapcsán Oros:z" ország területi egységének sérthe­tetlensége. Ezt Viktor Csernomm' gyin kormányfő közölte az oros nemzetbiztonsági tanács hétion ülésén, amelyen bemutatta a mu héten leváltott Alekszandr Lebegy utódját, Ivan Ribkint. • ÚJDELHI - A négynapos sza­kadatlan esőzést követő árada már 228 halálos áldozatot követe az indiai Andhra Prades államba > s az eltűntek száma is megközeh a kétszázat. , . • LONDON - A brit külső kiderí­tés (MI6) későbbi magyar fem® két képzett ki az 1956-os krr<l_ lom előtt robbanószerek és loíegy^ verek kezelésére - ez derül ki aZ°'. ból az újabb kutatásokból, ame|y , részletei hamarosan nyilvános got kapnak Londonban. , a • DZSABALUSZ SZIRAJ megbuktatott afgán kormány szóvivője hétfőn bejelentette, hí*, kudarcba fulladtak a tájiba kezdett tűzszüneti tárgyalások-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom