Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-02 / 230. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1996» Október 2., Szerda A tokaji városháza híreiből Tokaj (ÉM - PT) - A fogyasztók védelme ér­dekében megállapodást írt alá a városi önkor­mányzat nevében Májer János polgármester és Zatrok József, az Országos Fogyasztóvédel­mi Egyesület tokaji szervezetének vezetője. Ezt az tette szükségessé, hogy az utóbbi évek­ben Tokaj-Hegy alj a névadó települése sajná­latos módon elhíresült hamis borairól, kelle­metlen vendégfogadói, vendégszerzési szoká­sairól. Ennek a kárát elsősorban a fogyasztók és azok a tisztességes borosgazdák, kereske­dők, vendéglátósok látják, akik sokat tesznek a város imázsának erősítéséért. A megállapo­dás értelmében közös akciókat szerveznek a túlkapások, a vásárlókat megkárosítók ellen. Német delegációt várnak Az október 6-i szüreti napra érkező 92 fős né­met delegáció fogadásának előkészületeiről is szó esett a Tokaj-Oestrich-Winkel Baráti Tár­saság közelmúltban tartott elnökségi ülésén. Déváid István, a társaság elnöke és az elnök­ség többnapos színes programmal várja a vendégeket. A Rajna-menti kisváros küldött­sége a közeli Mádra is ellátogat. A szüreti na­pon a németeken kívül jelen lesz az RMDSZ dési 7 fős küldöttsége, a Kereskedelmi és Marketing Szakközépiskola olasz testvérisko­lájának 17 fős diákcsoportja. Ez alkalommal a város díszvendége Kuncze Gábor belügymi­niszter, a thaiföldi és a kínai nagykövet lesz. 56-os emléktáblát avatnak Közös emléktáblát helyez el Tokaj önkor­mányzata a Történelmi Igazságtétel Bizottsá­ga megyei és városi szervezete a város főterén lévő szociális otthon falán, emléket állítva ez­zel az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek. A gránittáblát a jeles ünnep 40. év­fordulóján leplezik le. Sortatarozás az éremért Mint arról már hírt adtunk, a B.-A.-Z. megyei önkormányzat elnökének javaslatára Tokaj önkormányzata pályázatot nyújtott be a Hild- érem elnyerésére. A bíráló bizottság hamaro­san a településre látogat, de ezt megelőzően több lokálpatrióta tokaji polgár hozzákezdhet lakóháza homlokzatának felújításához. Az önkormányzat nevében Májer János polgár- mester köszönetét mond valamennyi polgár­társának, s kéri mindazokat, akik épületének utcai homlokzata elhanyagolt, vegyenek pél­dát a társaikról. Az önkormányzat ez alka­lomra a Városi Művelődési Ház Rákóczi útra néző főhomlokzatát újítja fel. Már csak egy intézmény... Már csak egy intézmény van Tokajban, ahol még az önkormányzat nem vezette be a gáz­fűtést, ez pedig a városi kincstár fenntartásá­ban működő I. sz. háziorvosi és gyermekorvo­si rendelő. Az elmúlt hétvégén váratlanul „megadta magát” a II. sz. körzet és a városi mentőállomás közös széntüzelésű futőkazán- ja. így a hétvégén nem volt más választása a kincstárnak, mint új gázkazánt vásárolni és bekötni. Az önkormányzat és a kincstár nem vállalhatta, hogy a hűvös időben szünetelteti a fűtést, mivel ebben a rendelőben csecsemők részére rendezett tanácsadás is van. Az el­múlt hetekben gond volt a Kereskedelmi és Marketing Szakközépiskola fűtőrendszerével is. A hibát kijavították, azonban már most látszik, hogy a következő nyáron a fűtő távve­zeték felújításra.szorul. Látogatóban a honatyák Tokaj polgármesterének meghívására kihe­lyezett ülésre a hegyaljai városba látogat az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága. A honatyák tájékoztatót hallgat­nak meg a kisváros fejlesztési elképzeléseiről, valamint megismerkednek a közelmúltban befejezett szerkezet-átalakítási programmal. De Tokajba várják még októberben László Csaba pénzügyminisztériumi helyettes állam­titkárt is, aki tájékoztatót tart a térség pol­gármestereinek a jövő évi költségvetési irá­nyelvekről, valamint az államháztartási re­form végrehajtásának jelenlegi helyzetéről. Rákóczi Kör és -vetélkedő Szeptember 30-án tartotta közgyűlését a városban működő Rákóczi Kör. Az elnökség nevében Zelenek István beszámolt az egye­sület idei munkájáról, valamint a tervek kö­zött szereplő - ma már hagyománynak szá­mító - iskolák közötti Rákóczi-vetélkedő elő­készületéről. Eladná a kölcsönadományt az alapítvány Kazincbarcikán nem tudták, hogy csak öt évre kapják az S. O. S.-autót A vita tárgya. Barcikán állítják: nem tudták, hogy csak kölcsönbe kapták a mentőszert. Fotó: Vajda János Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Fel­ajánlják megvételre az önkor­mányzatnak az időközben kivá­lóan felszerelt Ford mentő­szert, amit a Rádiós S. O. S. Se­gélyalapítvány 1992-ben ado­mányként hozott Kazincbarci­kára. Ha nem megy az üzlet, el­viszik és megpályáztatják. Valószínűleg sokan emlékeznek az 1991-es nagy budapesti villamos­szerencsétlenségre, amikor kide­rült, hogy a katasztrófaelhárítás fő­szereplői, a tűzoltók eszközhiány­ban szenvednek, hasonló balesetek­hez nincs darus kocsijuk. Akkor sebtiben széleskörű gyűjtőakció in­dult, ám a befolyt összeg legfeljebb néhány játékdarura lett volna elég. Az információk szerint mintegy 1,2 millió forint jött össze a célzott 70 helyett. Városi pénz a mentőszerben Arról sincs konkrét adat, hogy az akciót elindító Rádiós S. 0. S. Segé­lyalapítvány végül is mennyiért vette meg - daru helyett - a Ford Transitot, amelyet - az akkor még nem önkormányzati fenntartású - barcikai parancsnokságnak ünne­pélyesen átadott ’92 februárjában. Az itteni információk 1,3 millióról szólnak, a Rádiósok Országos Egyesületének főtitkár-helyettese, az alapítvány kuratóriumának el­nöke a napokban már 1,8 plusz fél­millió adminisztrációs költségről beszélt. Az bizonyos, hogy az összegben 800 ezer forintja fekszik a barcikai önkormányzatnak. A polgári védelem és a megyei tűzoltóparancsnokság segítségével az itteniek a speciális balesetmen­téshez szükséges minden műszaki és védelmi eszközzel, sűrített leve­gős párnával, egyebekkel felszerel­ték a SOS-OOl rendszámú „kis pi­rost”, harcoltak a megkülönböztető jelzések használatáért - érdekes módon az életmentőszer nem kapta Figyelnek a tanácsra Mezőcsát (ÉM - CSKA) - Ernődön ma folytatják a mezőcsáti városhá­zán tegnap elkezdett XXIV. Észak- magvarországi Urbanisztikai Kon­ferenciát. A jelenlévők az önkor­mányzati gazdálkodás és az urba­nisztika, a területfejlesztés, -rende­zés és -üzemeltetés gazdasági kér­déseiről folytatnak eszmecserét. Horváth Béla, a Magyar Urbaniszti­kai Társaság B.-A.-Z. és Heves Me­gyei Szervezetének titkára érdeklő­désünkre elmondta: a két megyéből tizenhat önkormányzat tartozik tag­jaik sorába (vannak természetesen egyéni tagjaik is). Általában jó a kapcsolatuk a településekkel, szak­mai kérdésekben sokszor kérik és fi­gyelembe is veszik az urbanisztiká­val foglalkozók tanácsait. Kétéves a Rádió Top Kazincbarcika (ÉM) - A Barcika- TV Kft. október 5-én szülinapot rendez a kétéves Rádió Top-nak. A nagy nap címet viselő program helyszínei: a Rádió Top stúdiója (Jószerencsét u. 10.) és az Egressy Művelődési Központ (Fő tér 1.). Ä műsor sztárvendégei: Bayer Fride­rika, a Happy Gang, az Irigy Hó­naljmirigy, Pataki Attila és St. Martin. A város Fő teréről a közve­títés délelőtt 10 óra 10 perctől tart. Valamennyi program ingyenes. meg a kék lámpát -, szinte nélkü­lözhetetlenné vált a fürge Ford a nehézkes gépkocsi-matuzsálemek mellett. „Nyomtalan megegyezés” Nemrégiben az alapítvány képvise­lője amolyan elővásárlási ajánlatot tett az adományra 2 millió forint feletti értékben, majd a parancs­nokságon személyesen is közölte: az új ajánlatuk másfél, esetleg 1,3 millió forint, amelyet a polgármes­ternek is megtesznek. Kuratóriu­muk úgy döntött, ha nem vásárolja meg a város, akkor mások pályáz­hatnak a mentőszerre. Mint mond­ják, annak idején megállapodtak a megyei parancsnokkal, hogy a bar- cikaiak öt évre kapják meg a jár­művet, ez pedig jövő februárban le­jár. Az itteni tűzoltók viszont azt állítják: ők nem tudták, hogy az adományt kölcsönbe kapták és semmiféle írásos dokumentum nem is jelzi ezt a megegyezést. Ami pedig különösen furcsa, hogy tulaj­donképpen kétszer akarják eladni a városnak ugyanazt az ajándékot, hiszen az önkormányzatnak jelen­tős „közadománya” fekszik benne. „Tudták: nem az övék”- A barcikaiak első perctől tudták, hogy az autó nem az ő tulajdonuk - véli meggyőződéssel Sebők Gábor, az alapítványi kuratórium elnöke.- Már a kék fény fölszerelésénél komoly gondjaik adódtak, mert a kocsi nem a tűzoltóság, hanem az alapítvány tulajdonában van. Egyébként csak bele kell nézni a forgalmi engedélybe, s ez kiderül. A kuratórium döntése az, hogy az alapítvány vagyonát a legjobb ho- zadékkal értékesítse, hogy aztán támogathassuk új híradástechnikai berendezések vásárlását a tűzoltók számára. Szakértőkkel fogjuk fel- becsültetni a jármű értékét és tár­gyalunk az önkormányzattal, mert a cél még most is az, hogy a Ford Barcikán maradjon. Már szóltunk is nekik, hogy a jövő évi költségve­tés tervezésénél gondoljanak erre az összegre. Ez is bizonyítja, hogy a szándékaink teljesen tiszták és tör­vényesek, mert beállíthattunk vol­na februárban is, amikor nincsenek felkészülve ilyen kiadásra. Amennyiben nincs szükség a gép­kocsira, pályázati úton találunk gazdát a számára, s ez csakis tűzol­tóság lehet, minden ellenkező vá­dat visszautasítunk. A magánsze­mélyeken, tűzoltókon kívül voltak más megyék is, amelyek 600-700 ezer forintot adtak az alapítvány­nak, s ők még semmi hasznát nem látták az autónak. „Zsarolás-szaga van”- Számomra is meglepetés volt, amivel az alapítvány most előállt - tájékoztat Radványi László megyei tűzoltóparancsnok. - Annak idején, amikor sikertelen volt a „Darut a tűzoltóknak” akció, ideszóltak ne­künk, hogy van egy ilyen autó, ha adna hozzá 800 ezer forintot az ön- kormányzat, akkor ideadnák. Bol­dogok voltunk, hogy a nemes gesz­tussal féláron gépkocsihoz jutottak a barcikaiak. Volt egy végeredmény­ben tisztázatlan kijelentés, hogy 5 év után saját tulajdonba mehet át a jármű, amiről semmiféle írásos do­kumentum nincs és mi egyáltalán nem így értelmeztük. Ennek az egésznek most egy kicsit zsarolás­szaga van. Számomra igen furcsa, hogy egy adománnyal kereskednek, vagy ha egyszer ideadják egymillió' ért, akkor 5 év múlva ne kérjenek érte még kettőt. Időközben ugyan 3 országos parancsnok és ennél is több osztályvezető váltotta egymást, s valójában senki sem tudja, mennyi pénzt gyűjtött be az alapítvány, de az alapító okiratokat feltétlenül elő fogom keresni, hogy tisztán lássak ebben az ügyben. Ingyenes terület a gázért Putnok (ÉM) - A putnoki gázháló­zat építésekor a szennyvíztelepi át mellett lévő ingatlan - amelyre a gázfogadó állomás épült - a téesz tulajdonában volt. A fogadó építé­séhez szükséges 255 négyzetméter­nyi területet térítésmentesen bizto­sította a szövetkezet elnöke. A te- esz felszámolása után - szintén te­rítésmentesen - a föld az önkor­mányzathoz került, a gázfogadót kezelő Tigáz viszont a nyomáscsök­kentőt birtokolja, így a zavartalan munkavégzés biztosításának érde­kében a város a sokszor gazdát vál­tott területet most térítésmentesen átadta a részvénytársaságnak. Nem gond a 48 fertőző ágy Kazincbarcika (ÉM) - Nem jelent gondot a városnak a helyi kórház fertőző részlegének megszüntetése. Erről a barcikai képviselő-testület legutóbbi ülésén esett szó, amikor az ÁNTSZ helyi tiszti főorvosának beszámolója kapcsán felmerült: je- lent-e problémát a városnak a kor­ház fertőző részlegének megszünte­tése. A beszámolóból kiderült, hogy idén 97 fertőző beteget regisztrált az ÁNTSZ, ebből harminc nem ke­rült be a kórházba, s a többiek is időszakos megbetegedések miatt voltak rövid ideig a részleg „lakói • Mivel a megyében a fertőző ellátás­ban „túlkapacitás” van, nem jelent ellátásbeli színvonalcsökkenést az itteni 48 ágy leépítése. Polgárvédelmis születésnap Miskolc (ÉM) - Hetvenedik szüle­tésnapja alkalmából bensőséges hangulatú ünnepségen köszöntöt­ték a napokban Zsebesi László nyugállományú ezredest a Polgal1 Védelem B.-A.-Z. Megyei Parancs­nokságán. Zsebesi László jelenleg a B.-A.-Z. Megyei Polgári Védelmi Szövetség elnöke, az országos vá­lasztmány tagja, aki alapítója cs szervezője is volt a PVSZ-nek- dolgozta fel és adta ki a megyém^ ben folyó polgári védelmi műnk történetét 1935-től 1991-ig. Fizet Bodrogolaszi Átutalják a pénzt a peres tartozásra Bodrogolaszi, Miskolc (ÉM) - A TÁKISZ már számfejtette és átutalta a bodrogolaszi önkor­mányzat által kért pénzt, így végképp nincs akadálya annak, hogy kifizessék tartozásukat a volt iskolaigazgatónak. A megyei bíróság két hete lefolyta­tott tárgyalásán megindította Bod­rogolaszi önkormányzatának adós­ságrendezési eljárását, kijelölte a pénzügyi gondnokot, mindezen fel­ül Dúrbák József polgármestert jogszabály által előírt kötelezettség elmulasztása címén 100 ezer, a bí­róság előtti valótlan állítása miatt további 30 ezer forint pénzbírság­gal sújtotta. A bírósági eljárást Bodrogolaszi volt iskolaigazgatója, Tölgyesi István kezdeményezte. A hivatalából immár két éve el­távolított férfi hiába fordult ugyan­is eddig bírósághoz, s hiába próbál­ta - jogerős megyei bírósági ítélet birtokában - karhatalmi segédlet­tel ismét elfoglalni az igazgatói szé­ket, két nap múltán az önkormány­zat - feleségestül — ismét felmen­tette állásából. S minthogy az ön- kormányzat a neki járó immár 500 ezer forintot meghaladó tartozását a fizetési határidő lejártát követő 90 nap múlva sem egyenlítette ki, Tölgyesi mint hitelező a megyei bí­róságnál adósságrendezési eljárás lefolytatását indítványozta. A polgármester a múlt hét köze­pén levélben kérte, hogy a Belügy­minisztérium B.-A.-Z. Megyei Terü­leti Államháztartási és Közigazgatá­si Információs Szolgálata (TÁKISZ) a tartozás egyenlítésére 351 ezer fo­rint bruttó összeget utaljon át. A TÁKISZ bérirodájának veze­tője, Ignácz Béla tegnap lapunkat arról tájékoztatta, hogy a számfej­tés folyamatban van, s legkésőbb ma átutalják a pénzt, ami ugyan nem fedezi az iskolaigazgatónak já­ró tartozást, de a polgármester le­veléből tudomása van arról, hogy a perköltséget és a kamatokat az ön- kormányzat házi pénztárából kí­vánják kifizetni. Árra vonatkozóan - mivel a pol­gármester saját hivatala által is­meretlen helyen szabadságát tölti - csupán meg nem erősített infor­mációink vannak, hogy a személyé­re kiszabott pénzbírságra, illetve az önkormányzati adósságrendezé­si eljárásra vonatkozó elsőfokú vég­zés ellen fellebbezéssel élt Dúrbák József (amihez egyébként csak az adósság törlesztése után van joga). Vízdíjbehajtás bírói segédlettel Tiszalúc (ÉM - PT) - Bírósági segédlettel próbál a pénzéhez jutni a tiszalúci önkormány­zat. A helyi képviselő-testület egyelőre csak a településnek tartozókkal szembeni lépések­ről döntött, a helyi adók köré­nek bővítésére később térnek vissza. A helyi adórendelet módosításáról tárgyalt fő napirendi pontként leg­utóbbi önkormányzati ülésén a képviselő-testület. Hajdú Istvánná, a jogi bizottság vezetője terjesztette elő az újként bevezetendő adófajtá­kat. Eddig ugyanis csak kommuná­lis-, valamint hétvégitelek-adót kel­lett fizetniük a község lakóinak. Az építményadót a képviselő-testület a továbbiakban sem tartja elfogadha­tónak. Az iparűzési adót viszont a nettó bevétel egy százalékában ál­lapítanák meg. Több képviselő azonban azt szorgalmazta, hogy a településen élő munkanélkülieket foglalkoztató vállalkozók adóked­vezményben részesülhessenek. Hosszú polémia után az önkor­mányzat az adórendelet módosítási csomagot visszaadta az előkészítő bizottságnak átdolgozásra és pon­tosításra. Nánássy Miklós polgármester a kommunális díjak - többnyire vízdíj - tartozásának rendezését vetette fel, mert most jelentős be­vételtől esik el az önkormányzat. Négyezertől százezer forintig ter­jed az az összeg, amellyel a min­tegy százötven család tartozik. A képviselő-testület úgy határozott, hogy bírósági úton kezdeményezi a tartozások behajtását. Azokkal szemben, akik időközben kiegyen­lítik a számlát, eltekintenek a procedúrától. A behajthatatlan­nak tűnő esetekben pedig egysze­rűen lekötik a lakást a vízháló­zatról, de még így is magmarad számukra a 150 méteren belül lé­vő közkút használatának joga, amelyért átalánydíjat számítaná­nak fel. /■K

Next

/
Oldalképek
Tartalom