Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-14 / 240. szám

10 ÉSZAK-Magyarország Vállalkozás 1996. Október 14., Hétfő .Határidőnapló OKTÓBER 15. Fogyasztási adó befizetése, illetve vissza­igénylésé Utalap-hozzájárulás befizetése Társasági adó-előleg befizetése Átalányadó befizetése Fogyasztói árkiegészítés, termelési árki­egészítés, dotáció, mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari exporttámogatás igénylése. OKTÓBER 20. Társasági adó, illetve előleg befizetése Általános forgalmi adó befizetése (vissza­igénylése) Játékadó befizetése Munkavállalói járulék befizetése Nemzeti kulturális járulék befizetése Általános forgalmi adó bevallásának be­nyújtása Havi, illetve negyedéves bevallás benyúj­tása. OKTÓBER 28. Társaságiadó-előleg befizetése Fogyasztásiadó-előleg befizetése Utalapeiőleg befizetése. Feketén az építőiparban Budapest (MTI) - Magyarországon jelenleg 140 ezren dolgoznak az építőiparban, ezen felül mintegy 30-40 ezren vállalnak munkát feketén. A tavalyi első félévhez képest az idén az év első hat hónapjában a termelékenység 41 százalékkal növekedett. Miután ekkora tartalék nem volt az ágazatban, nyilvánvaló, hogy a fekete-foglalkoztatás tovább növeke­dett - mondta az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsé­ge és a Friedrich Ebert Alapítvány szervezé­sében rendezett pénteki szakmai konferenci­án Nagymihály János, a szakszervezeti szö­vetség elnöke. A tanácskozáson elsősorban a magyar-román feketegazdaság összefonódás­át vitatták meg. Megállapították, hogy a feke­tefoglalkoztatás és munkavállalás nemcsak egy iparág belső gondja, hanem országhatáro­kat átívelő problémakör. Éppen ezért az elle­ne való fellépés is megkívánja az országok kö­zötti együttműködést. A tanácskozás résztvevői állásfoglalást fo­galmaztak meg. A jelenség elleni fellépésben elsődleges szerepe az államnak van. Fő fel­adata a megfelelő jogalkotás, a jogharmonizá­ció, az adórendszer korszerűsítése. Kamarai Hírek KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA • A B.-A.-Z. MEGYEI KERESKEDELMI és Iparkamara kazincbarcikai képviseletének szervezésében fogyasztóvédelmi előadást tar­tanak október 24-én 9-11 óráig a kazincbarci­kai Áfész-székházban (Főtér 39.). Bővebb fel­világosítást Szatmáriné Szabó Erzsébet kép­viseletvezető ad a 48/312-549-es telefonszá­mon. • A KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA tiszaűjvárosi képviseletén (Munkácsy M. út 20. II. em.) október 14-én, 21-én és 28-án 16-17 óráig jogi tanácsadást tartanak. • A MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA a Magyar-Távol-Keleti Üzle­ti Klubbal közösen kínai-magyar üzletember­találkozót rendez október 16-án, 14 órai kez­dettel a kamara székházában (Miskolc, Szentpáli u. 1.). A.rendezvény célja találkozás a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács vezetőivel és konkrét üzleti tárgyalá­sok lefolytatása a kínai nagyvállalatok, illetve nagyvállalat-csoportok vezetőivel. A találko­zón tíz kínai nagyvállalat vesz részt, érdeklő­dési kör ükben az export és importlehetőségek feltárása szerepel az elektronikai ipar, gép­gyártás, textilipar, fémipar, vegyipar terüle­tén. A kamara az üzleti tárgyalásokon díj­mentes tolmácsolást biztosít. Előzetes beje­lentkezés a BÖKIK nemzetközi kapcsolatok osztályán, a 328-642-es telefonszámon. INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Az Észak-Magyarország szolgáltatása induló vállalkozóknak, vállalkozásoknak: ingyenes reklámtanácsadás. Ha érdekli Önt, hívja munkatársunkat a 46/411-425-ös telefonszámon! INGYENES REKLÁMTANÁCSADÁS Lesz harmadik leosztás A vállalkozáshoz nemcsak türelem, de képzettség is kell Bajáky Ahdrás: Szeretném, ha a megye egyenrangú partnerként várná Európát Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - ML) - A me­nedzserképzésbe vetett biza­lom az elmúlt években igen­csak megrendült. De vessen magára az, aki úgy gondolta, vagy hagyták, hogy úgy gon­dolja: három nap megtörténhet a vállalkozói csoda, s egyenes út vezet a meggazdagodáshoz. Márpedig a gyakorlat próbája keveseknek sikerült. Az utóbbi évek értelmiségi pálya­módosítói között - számosságban - minden bizonnyal a pedagógusok járnak az élen. A sorban utánuk talán csak a felelősségükhöz mér­ten ugyancsak alulfizetett réteg, az egészségügyben foglalkoztatottak következnek, akiknek egy része - félig-meddig ugyan a szakmánál maradva, de - a gyógyszergyárak, gyógyászati segédeszközök előállí­tóinak megbízásából váltanak, s lesznek például vállalkozó orvoslá­togatóvá. A fogorvosként végzett, majd az állami fogászat mellett ’85-től ma­gánpraxist is fenntartó Bajáky Ándrás, aki az egészségügy terüle­téről az üzleti vállalkozóképzés te­rületére tévedt, mégis elutasítja azt a feltételezést, hogy pályát mó­dosított volna. A pályamódosításról „pályakiegészítésre” finomítja a fo­galmat, ezt pedig azzal magyaráz­za: tíz napból hatot ugyan valóban nem az alapszakmájában tölt el, ám a fennmaradó négyben az egész­ségügy kerül az első helyre. Ta­nácsadó ugyanis egy budapesti ma­gánklinikán, és többek között részt vesz a természetgyógyászatról szóló törvény előkészítésében is. Bajáky András a privát váltást a rendszerváltáshoz köti, ahhoz a ritkán adódó átalakuláshoz, ami alapjaiban megrengette a hazai gazdaságot. Mert miközben ő Sop­ronban „űzte” a szakmát, s letette a gyermekfogorvosi szakvizsgát, majd rélaxációt és hipnoterápiát tanult, elvégzett egy - úgymond - menedzser-iskolát is. A felesége és a saját, magánpra­xisban szerzett vállalkozói tapasz­talatait mindezek mellé téve - egy hálózat kiépítését célzó tervvel - ’93-ban sikerült elnyerniük egy, a kereskedelmi kultúra fejlesztésé­re kiírt pályázatot. Nyert pályázat­tal a kézben immár egyenes út ve­zetett a felsőfokú üzleti képzéshez, az oxfordi üzleti diplomához, majd a saját, President Line Egészség- ügyi Tanácsadó és Szolgáltató cég­hez, amely karitatív és önköltséges vállalkozásindító kurzusokat egy­aránt szervez. Tevékenységüket - már működésűk első évében - vál­lalkozói sikerdijjal honorálták.- Szeretném, ha a megye egyenrangú partnerként várná Európát, s az embereket nem csak a három napig tartó csoda vonza- ná - utal Bajáky András arra, a fiatalok körében is tapasztalható beletörődésre, a fix állami „fizetésként” funkcionáló munka- nélküli segélyre, ami leginkább hátráltatja az egyéni ambíciók ki­alakulását. - Mert lesz harmadik leosztás! - alapozza optimizmusát arra, hogy a rendszerváltás után alakult, azóta viszont tönkrement nagyvállalatoknak és nagyvállal­kozóknak a megüresedett helyét be kell töltenie valakinek. Igaz - ismeri el -, egy 200 ezer forintba kerülő, a személyiségfej­lesztéstől a jogi, pénzügyi ismerete­ken át a megjelenésig, a vállalkozás indításának valamennyi feltételét magába foglaló tanfolyam elvégzése semmire nem garancia. Bizonyos rétegeket pedig eleve elzár az „önmagukra találás” lehetősége elől. De nem teljesen, hiszen PHÄ- RE-program keretében 200 munka- nélküli rehabilitációját - egészen az elhelyezkedés segítéséig - magukra vállalták, és a kezükben futnak ösz- sze a fiatalok vállalkozóvá válását segítő Életpálya Alapítvány me­gyénkben szálai is. Ingyenes ta­nácsadóként ugyanis bekapcsolód­tak az alapítvány munkájába. A kérdés azonban mindig az: vannak-e, lesznek-e olyanok, akik hajlandók képezni magukat azért, hogy saját sorsukat irányítsák? Az ehhez szükséges önbizalom fontos­ságára talán ezért is próbálja fel­hívni a figyelmet a munkaügyi központban tartott személyiségfej­lesztő tréningeken, vagy a Bölcsész Egyesület üzleti kurzusán. Szövetkező gazdálkodók Budapest (MTI) - Országszerte mintegy 800-ra tehető a gazdaszö­vetkezetek tagjainak száma, de számuk napról napra gyarapszik, újabb gazdálkodói összefogásról ér­keznek hírek. Jakab István, a Ma­gyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke az érté­kesítő, beszerző és feldolgozó szö­vetkezetekről úgy Vélekedett, hogy a magángazdák csak ily módon vál­hatnak versenyképessé a magyar és a külföldi piacokon. Emellett kö­zösen olcsóbban juthatnak különfé­le árukhoz. Az önkéntes szövetke­zés révén megszervezhető a beta­karítás, a termés értékesítése és a pénzügyi lehetőségek is kedvezőb­bek. A bankokkal ugyanis a szövet­kezetek előnyösebb feltételekkel tárgyalhatnak, mint az egyéni gaz­dák. A gazdaszövetkezetek éves ár­bevétele néhány millió forinttól 1 milliárd forintig teljed. Előadás a számviteli törvényről Miskolc (ÉM) - A számviteli tör­vény jövő évi változásai, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarai Törvény valamint aktuális számviteli kér­dések szerepelnek a Számviteli Szakemberek Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei Szervezete által rende­zett előadáson. A program október 25-én 9 óra 30 perckor kezdődik Miskolcon, az ÉMÁSZ székház nagytanácstermében (Dózsa György út 13.). Az előadó Nagy Gá­bor, a számviteli egyesület elnöke lesz. Az érdeklődők bővebb felvilá­gosításért Szarkáné Hámori Edit­hez fordulhatnak, telefonszáma: 46/325-894. ITzlft __­• Műanyagból készült, elsősor­ban kerti bútorokat vásárolna olasz cég, különböző méretekben. PL Oderzo (TV) Fax: 0039/422/815643. Megkérdeztük a vaijlalkozot: Milyen ma az üzleti etika? Vállalkozói forródrót- Miközben az üzletmenetben - európai mintára - a banki átuta­lásokat szorgalmaznák, addig a közép- és kisvállalkozói kör az azonnali, készpénzes fizetésben, és egyre kevésbé a vállalkozói „úri becsületszóban” bízik - állapítja meg Szalári István. Az egyéni mellett a Bio-Szaldó Kft.-ben, mint társas vállalkozásban is ér­dekelt ügyvezető igazgató az üzle­ti életben tapasztalható általános bizalmatlanságot elsősorban az alanyi jogon járó vállalkozói iga­zolványok tömeges kiadásával, így a vállalkozói réteg felhígulásá­val magyarázza. Az, hogy boldog­boldogtalan kiválthatta az „ipart”, azonban nem csak az üzleti élet visszásságait hozta magával, ha­nem a vállalkozói szakma presztí­zsének elvesztését is. Hiszen, aki az üzleti partnereivel szemben megbízhatatlan, szemrebbenés nélkül képes vevőinek megkárosí­tására, az üzleti etika alapvető szabályainak semmibevételére.- A kölcsönös bizalmatlanságot csak fokozza, hogy szinte kocká­zatmentesen lehet ma is hazardí­rozni, mert a felelősségre vonás rendszerint elmarad - utal Szalá­ri István arra, hogy a kamarák változatlanul nem rendelkeznek azokkal az adminisztratív eszkö­zökkel, amelyekkel kipellengérez­hetnék a megbízhatatlanokat. Működik azonban a vállalkozók között a „forródrót”, azaz idejeko­rán meg lehet tudni, kivel nem szabad üzletet kötni. Bejáratott kapcsolat- Ezt a korszakot baltával farag­ják - fakadt ki a mai üzleti élet etikáját firtató kérdésünkre Bar­na György, a Bakery Sütőipari Kft. és a Lézer Stúdió ügyvezető igazgatója. - Már ’89 körül sem le­hetett etikus üzleti életről beszél­ni, de azóta csak romlik a helyzet. A mai állapotokat a vízilabdához lehetne hasonlítani. Az a lényeg, hogy a felszínen - amit a bíró lát- rendben menjenek a dolgok, a mélyben mehet a lehúzás, rugdo­sás. Üzleti etika gyakorlatilag nem létezik. Az adott szó, az írat­lan törvények csak addig érvénye­sek, amíg nem kerülnek ellentét­be az állandóan változó érdekek­kel. Az üzleti kapcsolatokban ma már semmi sem igaz, csak ha alá­írják, de akkor sem sokáig. A bíró­ságok nyakig vannak a vitás ügyekkel. Egyszerűen bevett szo­kássá vált a szerződések aktuális körülményeknek megfelelő átér­telmezése. E miatt a partnerek teljesíthetetlen garanciákat kér­nek egymástól. Jó üzletek tömege fut így zátonyra. Én magam ab­ban bízom a legkevésbé, aki azt állítja: rendkívül előnyős ajánlata van számomra. Ilyenkor mindig azt kérdezem: Miért pont engem választott, miért nem az ő számá­ra előnyös az üzlet? A „helyzet fokozódásának” sze­rintem a barátságosnak éppen nem mondható gazdasági környe­zet az oka. Becslésem szerint a vállalkozások legalább 50 százalé­ka, kisebb-nagyobb mértékben át­lépi a törvényesség határait, ugyanis egyszerűen nincs más esélyük a talpon maradásra. De van egy réteg, amely kimondottan erre épít. Ezért csak hosszú isme­retség és bejáratott kapcsolatok alapján érdemes tervezni. Referencia kell Ügy tapasztalom, ha ma egy vál­lalkozó üzleti partnert keres, álta­lában ismerettség útján teszi azt. Vagyis szívesebben elfogadja azt a céget, amelynek megbízható refe­renciái, ajánlói vannak - mondja Kulcsár Ricarda, az Interbau Kft. képviselője. - Ha ez hiányzik, ak­kor a partnerként szóbajövő, is­meretlen társaságot érdemes idő­ben leinformálni, hogy még vélet­lenül se érhesse csalódás és - nem utolsó sorban - üzleti kár az em­bert. Hiszen ma, amikor rengeteg a kényszervállalkozó, ez könnyen előfordulhat. A mi társaságunk döntő rész­ben külföldi cégekkel áll kapcsolat­ban, amelyek megkövetelik a pon­tosságot, a minőséget. Ha piacon akarunk maradni, akkor ezeket a feltételeket teljesítenünk kell. Mindezt azért mondom, mert a hozzánk hasonlóan gondolkodó vállalkozók, akik nem egyik napról a másikra akarnak meggazdagod­ni, akik hosszútávra terveznek és akiknek - ebből következően - fon­tos a jó hírük, nem engedhetik meg maguknak, hogy figyelmen kívül hagyják az üzleti etikai írott- és íratlan szabályait. Az, ami ma Ma­gyarországon zajlik, szerintem tör­vényszerű folyamat, mint ahogy az is törvényszerű, hogy a vállalkozó­kat a piac előbb-utóbb rákényszerí­ti a szabályok betartására. Ez nem valami túlzó optimizmus, tisztá­ban vagyok azzal, hogy mindig lesznek, olyanok, akik megpróbál­nak a „zavarosban halászni”. De az arányok - a mostanihoz képest - már egészen mások lesznek. D

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom