Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12 / 239. szám
II ÉM-hétvége EM-Bnlerjú Október 12., Szombat □ Nyitóelőadás 2000 őszén így látja Fiala István, az új Nemzeti Színház felépítésének kormánybiztosa Dombrovszky Adám Augusztus óta kormánybiztosa van az új Nemzeti Színház felépítésének. Fiala Istvánt a színház tagjai nagy szeretettel fogadták: augusztus 21-én a társulati ülésen a Nemzeti Színház tiszteletbeli tagjává választották. Igazi megtiszteltetés volt ez számomra, mondta a kormánybiztos a Nemzeti Színház Baráti Társasága által rendezett eszmecserén. A fó- rumjellegű rendezvényen Fiala István készséggel válaszolt az érdeklődők, illetve Ablonczy László színigazgató felvetéseire. Összeállításunk az itt elhangzott kérdések és válaszok szerkesztett változata. □ Volt-e valamilyen kapcsolata a régi Nemzeti Színházzal? 0 Közel laktunk hozzá. Az épület pozitív értelemben kilógott a Blaha Lujza téri környezetéből. A belső pompája már gyermekkoromban megfogott. Jártunk is oda előadásokra. Maga a színház is mindig vonzott, bár én műszaki ember lettem. A hivatalok és az építészek világában érzem otthon magam. Húsz évig tanítottam a Műszaki Egyetemen, majd az expo-irodát vezettem. □ Mi a véleménye azokról a sikertelen próbálkozásokról, amelyek - immár évtizedek óta - a Nemzeti Színház felépítésére irányultak? • Személy szerint nagyszerű érzés lehet megnyerni egy tervpályázatot épp’ a Nemzeti Színház felépítésére. De legalább ekkora tragédia lehet az, ha utána az egészet lefújják. Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy ezek a korábbi erőfeszítések nem voltak hiábavaló fáradozások. Az összes eddigi tapasztalatra építeni szeretnék. Mindazt, ami az elmúlt évtizedekben az új Nemzeti felépülése érdekében történt, valamilyen módon hasznosítani szeretném. □ Biztosak lehetünk abban, hogy most fel fog épülni? 0 Határozottan látom az igazi szándékot. Másképp nem is vállaltam volna el a megbízatást. A korábbi időkben lényeges problémákra nem volt megoldás. A kormány akkoriban úgy fogta fel, hogy egy közadakozás lehet mindennek az alapja. Ezért is állt meg az A Nemzeti Színház első állandó épülete 1837-ben A Kerepesi (ma Rákóczi) úti épület lebontása után a Nemzeti Színház a Blaha Lujza térre, a régi Népszínház épületébe költözött. Majd - némi kitérővel - a felújított, modernizált egykori Magyar Színházba került a társulat. Képünkön a városrendezési okokból lebontott Blaha Lujza téri épület. építkezés. A városligeti elképzelés pedig túl grandiózus volt, s hamar bebizonyosodott, hogy azon kívánalmaknak nem lehet megfelelni. □ Mi lett a közadakozásból összegyűlt pénzzel? • Azóta is kamatozódik. Most körülbelül 1,5 milliárd lehet. Ez az összeg nyilván csak töredéke az összköltségnek. □ Amióta kormánybiztos, milyen lépések történtek már? 0 Összeült az előkészítő bizottság, hogy a tervpályázat kiírásának körülményeiről tárgyaljon. Szerencsénk van, mert az ügy megszállottjai ismét mellénk álltak. A program szerint december 16-ig kiírjuk a pályázatot, s a Fiala István kormánybiztos Fold: Nagy CAbor USB) tervezőknek négy hónapjuk lesz a tervek elkészítésére. Május végén már sor kerülhet az eredményhirdetésre. Ha nem lesz egyetlen győztes, akkor a 4-5 legjobbat meghívjuk egy második fordulóra. □ Nemzetközi lesz a pályázat? 0 Arra már nincs idő. S annak anyagi vonzata sem gondolunk nemzetközi pályázatra. Egyébként is biztos vagyok benne, hogy a hazai építészek meg tudják oldani ezt a feladatot. (E válasz után tapsban tört ki a Nemzeti Színház Baráti Társasága.) □ Igen feszített tempójúnak tűnik ez a tervezés. ® Feszített, de nem irreális. Ha nem tartunk be minden határidőt, akkor nem valósulhat meg a ten', hogy 2000 őszén már sor kerülhessen az ünnepélyes nyitóelőadásra. Ehhez elsősorban az kell, hogy a szükséges pénzek min- dig a rendelkezésünkre álljanak. □ Sokáig tartott a helyszín kijelölése is. • Legalább 50-60 budapesti helyszín került szóba, s végül az Erzsébet tér bizonyult minden szempontból a legalkalmasabbnak. Nem véletlen, hogy a húszasharmincas években már egyszer felmerült, hogy ott létesüljön a színház. Rengeteg körülményt kellett megvizsgálnunk. Például azt, hogy a Nemzeti Színháznak a város központjában kell lennie. A közlekedési lehetőségek nagyon fontosak. □ A Deák térnél kedvezőbb közlekedési csomópont Budapesten nem ts létezik. Nem okozhat azonban például statikai vagy zajproblémát, hogy a színház alatt fut el majd a két metró és a földalatti vasút is? • Statikai gondot ez semmiképpen sem jelent. Az akusztikai kérdés jogos- A zajhatások technológiai megoldása komoly probléma, s igen költségig6' nyes is. Az egyéb szempontok azonban fontosabbak voltak, így ezt a többlet- költséget vállalnunk kellett. □ Hallani lehetett, hogy a zöldfelületek csökkentése miatt is volt tiltakozás. • Ehhez csak annyit mondanék: az Ú) Nemzeti Színház megépítése semmilyen formában sem csökkenti az V. kerület zöldfelületét. Az építkezést a buszpályaudvar és a Bajcsy-Zsilinszky út közötti telekre tervezzük. A pályaudvar épületét valamilyen formában hasznosítani akarjuk, így ehhez kapcsolódni kell a terveknek. A buszpályaudvar kiköltöztetésére pedig jövő év márciusáig készül el a terv. □ Mennyire optimista a tervek megvalósítását illetően? • Az ember egyszer kap az életben ilyen felkérést. Ezt feltétlenül ki szeretném használni. Ugyanakkor nem tagadom, megilletődött is vagyok, csak nagyon fegyelmezem magam. Úgy hiszem, ha pontosan meghatározzuk a konkrét feladatokat, akkor nem lehet semmilyen gond, és építészeink is képesek maradandót alkotni. Komoly bugyutasagok Ági túl sokat olvas... (néha azért „politikái" is) T. Nagy József- A bácsinak vannak gyermekei? - Nincsenek. - És felesége sincs? - Tudod, nem volt időm megnősülni. - Akkor agglegény tetszik lenni. És ki a kedvenc írója vagy költője?... így és efféle dolgokról csevegtünk a kistokaji őszben, ballagván az iskolától Ági otthonáig. Aztán eljött az ideje, hogy más „munkamegosztásban” folytassuk:- Mondok néhány szót, szeretném, ha kapásból fordítanád!- Ősz.- A legszebb évszak; akkor alszik el a természet ahogy írják, színesek a levelek, sok verset lehet költeni...-Vér.- Hát ez olyan szörnyűén szép szó.-Anya.- A legszebb szó; az édesanyánk nagyon nagy szerepet játszott az életünkben, ő hozott világra, nagyon szerethetjük az anyánkat.- Szív.- Szeretünk valakit, szívesek vagyunk mindenkivel.- Sír.- Az az élet vége; van, akinek a sír egy nagyon rossz dolgot jelent, de vannak, akiknek megkönnyebbülést, hogy kimennek az életből... szóval nem is tudom... József Attila is öngyilkos lett és mondjuk neki, ha önmaga lett öngyilkos, neki ez csak megkönnyebbülés lehetett...- A fotót látják az olvasók. Bemutatnád magadat?- Balajthy Ágnes vagyok, júliusban születettem, 9 éves múltam. Még mit mondjak el?- Ádhatnál valamilyen útmutatást, olyan kezelésit...- Inkább az a gond velem, hogy túl sokat beszélek és olvasok. Nem kell annyira szidni, csak nagyon néha, amikor rossz vagyok.- És hogy viseled, amikor össze/■+N szidnak, amikor mégis megdorgálnak?- Ha megszidnak, akkor én általában zongorázni szoktam. Avval elmegy a bánatom. Vagy pedig olvasok, és megnyugszom.- Téged is fel lehet bosszantani?- Főleg akkor, ha fiúk csúfolnak azzal, hogy kicsi vagyok. Akkor nagyon bedühödök.- És ilyenkor mit szoktál mondani?- A legtöbbször azt, hogy ők meg égimeszelők...- Volt már valamilyen csalódásod?- Legelőször is az, hogy mindig fiútestvéreim születtek, az csalódás volt, mert mindig vártam, hogy lánytestvé- rem jön; és csak most jött Bogi, Boglárka, ő hét hónapos.- Ázért, ahogy nőttek, biztosan megszeretted a fiúkat: Andrást, Danit, Gergőt, Bálintot.- Igen, csak ők meg már nagyon huncutok... Azért szeretem őket, persze.- Nagy öröm mikor ért?- Amikor először szavaltam az iskolában és első lettem. Ezt nem vártam, mert nem tudtam, hogy ilyen jól verselek. Nagyon-nagyon boldog voltam.- Van-e kedvenc mesehősöd?- Meséket nem annyira olvasok, inkább történeteket, történelmi regényeket. Jókaitól elég sokat olvastam, Mikszáthtól is... Most volt nálam kölcsönben A láthatatlan ember, amúgy Gárdonyitól az Egri csillagokat szeretem a legjobban... Olvastam indiános könyveket is, és nagyon szeretem a Verne-regényeket... Nagyon érdekelnek a honfoglalás koráról szóló történetek...- Ágnes, mi történne, ha egy évre eltiltanának az olvasástól?- Azt én nem bírnám ki, nem... A verseket is nagyon szeretem.- És akik sose vesznek könyvet a kezükbe, mit gondolsz?- Szerintem ők nagyon nagy szórakozástól vetemülnek el. Amikor én leülök olvasni, akkor nem is olvasom, hanem inkább átélem az olvasmányt. Mintha velem történne. Például, ha sok embert bántottak, akkor én is szomorú voltam...- Ehhez a szomorúsághoz elég bekapcsolni a televíziót...- Tetszik tudni, itthon legfeljebb az esti meséket nézzük meg, szóval nem is igazán hiányzik nekem a televízió, főleg ezek a gyilkos filmek, meg amik folynak...- A valóságban is ölik egymást az emberek, vajon miért?- Hát... szerintem a legnagyobb dolog ebben a pénz. Nagyon sokszor halljuk, hogy kiraboltak vagy meggyilkoltak valakit. A másik dolog a bosszú le' hét, vannak ilyesmik az újságban...- Ha már az újságot említed, bizonyára tudod, hogy itt demokrácia van, pártok vannak, lehet választani...- Mi igazából Andrissal - ő másodikos - már megválasztottuk, hogy me- lyik pártra szavaznánk. Sokszor pofi' tikálunk is. Halljuk, hogy ezt csinálták, meg azt csinálták, milyen lépéseket...- Milyen lépéseket tesznek, amit ti nem tennétek?- Először is, én nem adnék ily6*1 kis nyugdíjat. Á gyártulajdonosoktól, akiknek ilyen nagy dolog van a kezében és elég sok pénz jön össze nekik, például tőlük több adót kérnék--- Vagy, mondjuk ennyi kórházat bezárni; elvenni a falvaktól és bezárni, ez is nagyon nagy felelőtlenség. Gondolom, hogy a pénz... De valahogy biztosan meg lehetne ezt is oldani. Legalábbis, ha én lennék a miniszterelnök, megoldanám valahogy... (Utóirat: Kedves Ágnes! Azok nevében kérem, akik egyáltalán nem rosszalkodtak, mégis naponta dorgálják őke kisnyugdíjjal, áremeléssel, munkane - küliséggeí: végy a kezedbe egy kön.Y vet, vagy ülj le a zongorához helyette is! Hogy elhagyja őket a bánat, hogy megnyugodjanak. Ha csak arra a K időre is.) A' r. m v ur
