Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-12 / 239. szám
l^Ö. OKTOBER 1Z-, SZOMBAT _______....................... 1 KULTÚRA .............................HS^AK-MAGYARORSZÁG 5 G yakorlatias szántói iskolaügyek A képzésről, ami nem különbözik az előzőtől, csak teljesen más Uniós nevelés Miskolc (ÉM) - A Socrates-prog- ram, az Európai Unió akciója az európai oktatás minőségének fejlesztését szolgálja. A jövő év elejétől külön megállapodások alapján a programban részt vehet Magyarország, valamint Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia is. A Socrates-program általános célja az egész életen át tartó tanulás támogatása, az oktatás iránt állandóan növekvő igények kielégítése. Az igények változását egyrészt - a technológiai fejlődés következtében - a tudás gyors elavulása idézi elő, másrészt az oktatásnak a képzésben résztvevők személyiségfejlesztésben betöltött fontos szerepe. A program azokat a tevékenységeket és pályázatokat támogatja, amelyek elősegítik az európai normák bevezetését az oktatás minden szintjén, bővíti a nyelvismeretet, ösztönzi a sokrétű és intenzív együttműködést a tagországok oktatási intézményei között, erősíti a tanulók közötti kapcsolatot, elősegíti az információk és tapasztalatok cseréjét. Pályázhatnak az oktatási intézmények (óvodától a felsőoktatásig), tanárok, oktatók, tanulók, hallgatók, oktatási intézmények igazgatói, tanácsadói, a helyi, regionális és országos oktatáspolitika kialakítói. Megyénkben a program hivatalos •«ijesztője a miskolci Avasi Gimnázium. Érdeklődni a 46/365-970-es telefonszámon Madej Ferencnénél lehet, vagy személyesen az iskolában minden csütörtökön délután 2 és 4 óra között. Kelet-est Miskolc (ÉM) - Dudás Sándor költő mutatja be Fecske Csaba költőt 3 Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület következő rendezvényén, október 15-én, kedden este fél 6-tól Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. Az esten közreműködik Tomsics József előadóművész. Nyílt nap Miskolc (ÉM) - A Korányi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában (Miskolc, S zigeti Mihály u. 8.) nyílt napokat tartanak október 16-án és 17-én. Mindkét napon délelőtt 9-től délután 2 óráig várják az érdeklődő nyolcadikosokat, szüleiket, tanáraikat. Sajna Irodalmi háborgások Dobos Klara Abaújszántó (ÉM - DK) - Az abaújszántói Gyárfás József Mezőgazdasági Szakközépiskola néhány hete már a világ egyik legkorszerűbb fejőháztípusával dicsekedhet. Egyenest Uj-Zélandról érkezett, hajón... S hogy működhet, annak többek között az is oka, hogy az iskola vezetése nem várta meg a szakképzési törvény hatályba lépését, hanem már három évvel ezelőtt megváltoztatták a képzési szerkezetet.- Három évvel ezelőtt már elindítottuk a világbanki modell keretében a középfokú mezógazdászkép- zést - kezd a témába Pintér Sándor igazgatóhelyettes. - Ez semmiben nem különbözik az eddigi szakmai képzéstől, csak teljesen más. Az első két évben szinte csak közismereti tárgyakat tanulnak a diákok, ezt egészítik ki szakmai orientációs tárgyak. Harmadik és negyedik évben alapozzuk meg a szakmát, de még ott is csak minimális óraszámban. Negyedikben a gyerekek a gimnáziumi érettségivel azonos szintű érettségit tesznek le. A változtatásra az űj szakképzési törvény miatt volt szükség, amit eleinte ’96-ban akartak bevezetni, aztán eltolták ’98-ra. Mi ennek mindenképpen elébe akartunk menni... A szakképzési törvény lényege, hogy szakmai képzés csak 16 éves kor után kezdődhet. Vagyis nem 16-18 évesen kerül a fiatal a munkaerőpiacra, hanem 20-22 éves korában. Az érettségi után a technikusképzés még plusz két év. És a szakmunkások sem kezdhetnek nyolcadik után, előbb el kell végezniük a 9-10. osztályt.- Ez jó is, meg nem is - mondja az igazgatóhelyettes. - Jó lenne a gyerek szempontjából, rossz viszont azért, mert túlságosan szegény ország vagyunk. Tapasztalatom szerint a szakmunkásképzőbe mindig a szegényebb családok gyerekei kerültek. Különösen így van ez a mi szakmánkban, az állattenyésztésben. Alig várják a szülők, hogy leteljen a három év, és a gyerek menjen haza dolgozni. Ez a három év most öt lesz... Két éve tehát a világbanki modell szerint középfokú mezőgazdászokat képeznek 4+2 évig, illetve van egy általános állattenyésztő vagy éppen csak szomjasan - újra sörért, mikor jöttek be az est szervezőjének gyermekei, akiket nem mindig szép szóval zavart ki, de talán ezt a sort nem is kellene folytatni... De csak így, a hangulati elemekkel együtt érne valamit az egész. Nem minden miskolci (Miskolcon élő?) költő állt a szervező mellé. Vass Tibor szerint - aki mint szerkesztő és mint költő egyaránt szóba került - ez az est csak Horváth Gyula érzékenységéről szólt, és az egész kornak az a problémája, hogy az önérzetünk sokkal nagyobb, mint a tehetségünk! Szólást szólás követ, hol felháborodott, hol nyugodtabb hangon, de végig feszülten az egyre dohányfüstösebb teremben... Porkoláb Tiboron nem látszik, hogy túl jól érezné magát, miközben „marcangolják” az írását. Vagyis inkább „mélyelemzik”. Egészen odáig, hogyan értelmezhető a vesszővel elválasztott rész. (Itt Szabados Ambrus előadóművész idézi a Bánk bánt: „a királynőt megölni nem kell...”) így jár az, aki ilyen „meggondolatlanul” tesz fel költői kérdéseket. Meg aki azt írja „...már csak - állandó lakhellyel, identitásproblémákkal és publikálási nehézségekkel bíró - miskolci költők vannak.” Mert ez a kulcsmondat. Meg az is, amit az egyik szólaló mond Horváth Gyulának, „ha téged zavar, hogy nincs, akkor csinálj!”. Porkoláb Tibor neve minden második mondatban elhangzik, aztán mintha újra és újra elfeledkeznének róla, „fölötte” vitatkoznak. Mintha nem is érdekelné az íróként és az „irdogáló emberkékként” (idézet Laboda Kálmántól) megjelenteket, hogy mit is akart az irodalomtörténész. S mert nem tűnik igazán hasznosnak az egész, két és fél óra elteltével odasúgom TiGyakorlaton a fejőházban szakmunkás osztályuk. Megforgatták a szakmunkásképző tantervét is. Hiszen a törvény szerint a gyakorlat csak a későbbi évekre eshet, az első két évben közismereti tantárgyakat kell itt is tanítani. Vagyis elsőben egyáltalán nem lesznek gyakorlaton a gyerekek, a második évben egy hét elméleti, egy hét gyakorlati képzés lesz, harmadikban pedig két hétből két nap az elmélet, a többi gyakorlat. Amiért nem várhatták meg a szakképzési törvény hatályba lépését, annak éppen a gyakorlat az oka. Hiszen ha akkor indulnak, amikor már nincsenek kifutó osztályok, akkor két évig nincs senki, aki az iskola „tanüzemében”, Süveges-tanyán dolgozna.- Muszáj volt előre nézni, erre kényszerített Süveges. Mert ott a tanuló a munkaerő. S ha nincs gyakorlat, ki fogja megetetni a tehenet? Azt egy állattenyésztő telepen nem tehetjük meg, hogy bezárjuk, leállítjuk két évre. Sok iskola nem állt át, egyrészt, mert nincsenek ilyen gondjai, másrészt, mert úgy vélik, ’98-ban választás lesz, és akkor megint megváltozhat minden. Pedig az oktatásnak végre stabilizálódnia kell! Süveges-tanya egyébként jól működik. Sok vele a munka, sok a gond, de azt a célt szolgálja, amiért Horváth Gyula költő bornak, válaszoljon végre, aztán menjünk haza. De ő nem akar szólni. Esetleg, ha igazán megszólítják. Egyébként is, mit mondhatna. Szakmai érvekkel szívesen vitázik, de az érzelmiekkel nem tud mit kezdeni... Aztán végre megszölíttatik. A levegőben várakozásteli csönd, és méginkább go- molygó pipa- és cigarettafüst sűrűsödik. De köhögni senki nem mer, az irodalomtörténész szól. Mondja, az írást megírta, azt nem kell megvédenie, abban minden vessző és gondolatjel a helyén van, olvassák el, és vessék össze az itt elhangzottakkal. O mást nem szeretne mondani. Ennyi? Lehet, hogy vége? Valaki legyint, megszólal: fejezzük be. De Szabados Ambrus nem enged! Kéri az irodalomtörténészt, Fotó: Bujdos Tibor létrehozták: segíti a szakmai képzést. Két és fél éve kezdték a telep kialakítását, benépesítését. Ma már nem viszi a pénzt, eltartja önmagát. Finomítások még lehetségesek, de elérték azt a szintet, amit annak idején megálmodtak. Most átadták az új-zélandi fejőházat, amelynek tőgykimélő fejőberendezése van. S a másik oka a berendezés megvásárlásának, hogy a legkorszerűbbet mutassák meg a leendő szakembereknek. A pénz egy részét pályázatokon nyerték, másik része a termelőüzemek szakképzési hozzájárulásából van, illetve tettek hozzá a süvegesi bevételből is. Persze kellene máshová is a pénz. A kollégiummal például mindig baj van...- A kollégiumunk olyan, mint a Fehérvár Áruház: azzal mindig történik valami - mosolyog az igazgatóhelyettes. - Most, hogy csak két osztályt indítunk, lecsökkent a tanulólétszámunk. Ezért a lánykollégiumot, ami a faluban volt, szeptembertől bezártuk. Az iskola melletti kollégiumban vannak a tanulóink. Ott .régen kevés volt a férőhely, beázott a tető, rátettünk egy tetőteret. Viszont arra már nem volt pénz, hogy le is vakoljuk. Belülről igyekeztünk otthonossá tenni, de kívülről úgy néz ki, mint egy háború utáni épület... A szerző felvétele igenis, védje meg a „diplomáját”, tisztelje meg a jelenlévőket azzal, hogy elmondja, mit írt. Porkoláb Tibor enged. Kiderül, félreértelmezték az írását, hiszen ö nem a Miskolcon élő alkotók hiányáról, hanem Miskolc költőinek hiányáról írt. Olyanokról, mint Lévay József vagy Sassy Csaba. Akik ugyan - főként Sassy - egyáltalán nem voltak nagy költők, de Miskolc költői voltak. Csoportosultak köréjük emberek, jelen voltak az esemenyeken, szóltak, tettek a városért... Tehát happy end. Vagy nagy lufi? Egy biztos: tulajdonképpen nem ártott, hogy felmerült a téma, hogy beszélgettek róla. De hogy így?! Éz van! Sajna - a Szinva (még mindig) nem Szajna... Abszurd? Az. Horváth Gyula (miskolci? Miskolcon élő?) költő - fekete bőrdzsekije helyett fehér ..reverendában” - komolyan, feszülten olvasni kezdett: A miskolci irodalmat támadás érte. Porkoláb Tibor irodalomtörténész „fejezte le” őt és társait, akik pedig itt! alkotnak. Hiszen Porkoláb Tibor megkérdőjelezte a miskolci irodalom létezését az Új Holnap című, Miskolcon megjelenő irodalmi folyóiratban. Az irodalomtörténészt fel fogja jelenteni, de csalódott a többi szerkesztőben is... Es így tovább, igencsak személyeskedő hangvételben, hatalmas sértettséggel... Pedig Horváth Gyula „kurva jó költő”, ezt Laboda Kálmán kövesdi alkotó is megjegyezte távozván a csütörtöki irodalmi(?) est helyszínről. Am a „kinyilatkoztatást” megelőzően versek hangzottak el a helyi irodalom bizonyítékaként. Vannak itt! alkotók, születnek itt! értékek. Persze, egy irodalmi est kevés ahhoz, hogy meggyőzzön mindenkit: igenis, van helyi irodalom. Es itt aztán átment az irodalmi est az irodalomról szóló - olykor egyáltalán nem irodalmi stílusú - beszélgetésbe. Érdekes lenne a „jegyzőkönyvet” teljes egészében közölni, azzal együtt, ki mikor ment ki - demonstratíve Tarisznya Sárospatak (ÉM) - A Tarisznya Zemplénben, pontosan száz településen egyelőre ötezer példányban kéthetente megjelenő, főként információs jellegű gyermekmagazin, a 8-14 éves korosztály számára. Az újságban szereplő riportokat, tudósításokat 95 százalékban a gyerekek készítik. A lap szándéka szerint sok információt közöl pályázatokról, programokról, gyerekeket érintő eseményekről. Fontosnak tartják azt is a szerkesztők, hogy bemutassanak minél több olyan fiatalt, akik valamiben kitűnnek a többiek közül. Természetesen nem feledkeznek meg a felkészítő tanárokról sem. Anyagilag - ahogy az manapság lenni szokott - nem állnak túl jól, szeretnének támogatókat találni céljaik megvalósításához, és ahhoz, hogy lapjuk minél olcsóbban készülhessen el. Áz első próbaszám a napokban jelent meg. Többek között megtudhatjuk belőle, hogyan feleljünk ötösre, ha nem tudunk semmit, hogy sikerült a makkoshotykai kerékpár- verseny, miért menekülnek a libák a sárospataki Esze Tamás Általános Iskola környékéről, illetve egy „riportból” kiderül, miért kopasz a Republic együttes vezetője. Teázó nyelvtanulók Miskolc (ÉM) - Gyertyafényes teadélutánt rendezett tegnap a miskolci Quali-School Nyelviskola. A formabontó rendezvény keretében a hallgatók, a nyelvoktatók, a nyelviskolával kapcsolatban álló gimnáziumok tanárai, az egyetemi angoltanárok beszélgethettek kötetlenül a nyelvtanulásról, a nyelvvizsgákról. Közben játékos vetélkedőkre, ír dalok tanulására is teremtettek lehetőséget a szervezők. Az iskola egyébként 1992 óta a Londoni Egyetem hivatalos nyelvvizsgaközpontjaként működik. A hallgatók számára felkészítő nyelvtanfolyamokat szerveznek, amelyek ebben az évben szeptember 16-án kezdődtek. Anyánk: Erdély Miskolc (ÉM) - A mi anyánk Erdély címmel Gál Mihály előadóestjére várják az érdeklődőket október 16-án, szerdán délután 5 órára a miskolci TIT Kazinczy-klubjába. Az előadóművész többek között Tasmási Áron, Remény ik Sándor, Farkas Árpád, Bartalis János, Kós Károly gondolatait idézi. Pódiumbeszélgetés Miskolc (ÉM) - Folytatódik a Pódiumbeszélgetések című előadássorozat a Szent Anna Kolping-család rendezésében. Legközelebb október 14-én, hétfőn este fél 7-re várják az érdeklődőket a Kolping-házba. Ez alkalommal Gróf Lajos, a Keresztény Élet főszerkesztője Nemesszeghy Ervinnel, a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatójával és Ferencz István építészmérnökkel, a gimnázium és templom tervezőjével beszélget. Nem hal, háló kell Ózdi cigány népfőiskola Ózd (ÉM - BTGY) - Tegnap tartotta soros rendezvényét Ózdon az Észak-magyarországi Roma Unió és a helyi önkormányzat által szervezett cigány népfőiskola. A közel 100 fős hallgatóságot Balogh Gusztáváé, a szervezet ózdi elnöke köszöntötte. Bevezetőjében rövid áttekintést adott a szervezet eddigi tevékenységéről, majd azokat az elképzeléseket vázolta, melyeket az elkövetkezendő hónapokban kívánnak megvalósítani.- Az ÉMRU az elkövetkezendő időszakban a tehetséges cigány fiatalok tanulását, illetve a „főállású” háziasszonyok ismereteinek bővítését kívánja segíteni - mondta az elnök. Meggyőződésük ugyanis az, hogy a cigány etnikum beilleszkedése csak akkor lehet sikeres, ha leküzdik azt a műveltségben hátrányt, mely' társadalmi integrációjuknak eddig is legfőbb akadálya volt. Az elnöki bevezetőt követően Raduly József, az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat alelnöke tartott előadást a Magyar- ’országi cigányság és a társadalom viszonya címmel. Először a cigányság többszáz éves európai jelenlétének történetét tekintette át az előadó, majd napjaink aktuális kérdéseit elemezte. A cigányságot - emelte ki - lapátos légióként tartotta számon, s ennek megfelelően kezelte az előző rendszer, mondta Raduly József. A minimális létfeltételeit biztosította, ám arra nem adott módot, hogy társadalmi beilleszkedésükön alapvetően változtatni tudjanak. A múlt rendszer bűneit egyesek a cigányság mai vezetőin kérik számon. De mint hozzátette, ezt az ál szent magatartást valamennyi cigány szervezet elutasítja, hiszen egységes az álláspontjuk abban, hogy a közel 800 ezer fős cigány etnikum sorsát csakis állami szerepvállalás mellett lehet megnyugtató módón rendezni. k X
