Észak-Magyarország, 1996. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-08 / 235. szám

4 B Itt-Hon 1996. Október 8., Kedd Átépül, megszépül a városi könyvtár Tiszaújváros (ÉM - BPE) - A könyvtárosok reményei sze­rint hamarosan elkezdődik a kivitelezés, és jövő au­gusztusban birtokukba ve­hetik a tiszaújvárosiak az átépített, megszépült könyvtárat. • Miért van szükség a nagy fel­újításra? - ismétli meg kérdé­semet Venyigéné Makrányi Margit könyvtárigazgató. — Húsz évig működött a Széche­nyi úton egyre szűkösebb he­lyen a városi könyvtár. Nem er­re a célra épült, következéskép­pen rengeteg átalakítással pró­báltuk „lakhatóvá” tenni, de gyarapodott a város, kicsi lett a könyvtár. A szűkös térbeli lehetőségek miatt nem lehetett jó megoldással elrendezni a könyvtári állományt. Régi vágyunk volt egy megfelelő épület. Az önkor­mányzat helyesen döntött úgy, hogy a könyvtár mellett megüresedett bolt­helyiségeket megvásárolta. A munkálatok megkezdéséhez már biztosított a fedezet. J Ezzel az épület jellege is megváltozik ? • Olyan mértékben, ahogy a lehetőségek ezt megengedik. A tervezés igényes munkát jelentett, hiszen felújításról és nem új épület létesítéséről kellett dön­teni. A tervező próbálta jól megálmodni a jövőt, de a meglévő helyzet bizonyos mértékben határt szabott en­nek. Az égetően szükséges fel­adatok közé tartozik a raktár kialakítása, amely a pincében kap helyet. A meglévő 90 ezres kötetből 30 ezernyi már korábban is raktárban volt és a Széchenyi úton lévő 60 ezerből 40 ezer kötet átkerült a Munkácsi lit 20. sz. alatti átmeneti jellegű könyvtárépületbe. A földszinten - körülbelül 1600 négyzetméter hasznos terü­leten - helyezzük majd el a szolgáltatás nagy részét, a kölcsönzőt, a hírlapol­vasót, a tájékoztatót, a videotárat, az egyéni böngészdét, a kamara részleget, a helytörténeti gyűjteményt. Az első emeleten lesz a gyermekkönyvtár, a fog­lalkoztató és a gazdasági iroda. A második emeleten a hangtárat, a zenei rész­leget kereshetik fel az érdeklődők és itt lesz az egyéni és csoportos nyelvtanu­lás helye is, valamint a számítógépes részleg. A volt bútorüzlet galériás meg­oldással olvasóteremmé alakul át. Nagy súlyt helyezünk az előadói terem han­gosítására is, amely a könyvtártól függetlenül is megközelíthető majd. □ Mikor kezdődik a kivitelezés? • Bízunk benne, hogy még a tél beállta előtt, és ha Isten is úgy akarja, ta­lán a tél folyamán is tudnak dolgozni. Optimistán reménykedünk, hogy így lesz és á terv alapján 1997. június 30-ig, vagy kicsivel később befejeződnek a munkálatok, hogy augusztus 20-án birtokba tudjuk venni az olvasókkal együtt a megszépült könyvtárat. Kazincbarcika (ÉM) - A Ságvári Endre Gimnázium Gimi-galériájá- ban szeptember 2-án Petróczi Gá­bor igazgató nyitotta meg a tanév első festménykiállítását. Az esemé­nyen a gimnázium tanárain, tanu­lóin kívül megjelentek Latorcai László autodidakta festő családtag­jai, barátai és a Szabadon Szárnya­ló Írók-Rímfaragók Társasága (SZÍRT) alkotói is. Az utóbbiak kö­zül Kábái Mariann versei olvasha­tók egy-egy kiállított kép mellett, olyanok, amelyek témájukban és hangulatukban hasonlítanak a fest­ményekhez - bár azoktól függetle­nül keletkeztek. A kiállítás szep­tember 20-ig tekinthető meg. Latorcai László festő vall önmagáról: - 1955-ben születtem Sajószentpé- teren, de gyermekkorom nagyobbik ré­szét már Kazincbarcikán töltöttem. Az általános iskola első osztályát még az Újvárosi iskolában jártam ki, de máso­diktól nyolcadikig már a központi isko­la volt tanulmányaim és csínytevéseim színtere. Azért persze nem voltam én nagyon rendetlen tanuló, és „akadt” né­hány kedvenc tantárgyam és tanárom, akikre szívesen emlékszem vissza. Már akkor is ezek közé számított a rajzóra és két kedvenc tanárnőm - Kara Mi- hályné és Ipacs Ilona is. Nekik köszön­hetem, hogy megkedveltették velem a festést. Igaz, akkor még csak rajzlapra vízfestékkel, illetve temperával készí­tettem alkotásaimat. Volt még egy hob­bim, az elektronika. Úgy tűnik ez utób­bi volt az erősebb, mivel a 104. Sz. Szak­munkásképző Iskolában folytattam ta­nulmányaimat, elektrolakatos szakon, Gondolatébresztő festménykiállítás majd ennek végeztével - már munka mellett - beiratkoztam a Bláthy Ottó Villamosenergia-ipari Szakközépisko­lába. Itt aztán leérettségiztem és a vil- lamosenergia-iparban dolgoztam to­vábbra is. Először a Központi Bánya­gépjavítónál, majd a Villanyszerelő Ipa­ri Vállalatnál, később pedig a MÁV-nál dolgoztam. Ez utóbbi munkahelyemen „küzdők” a mai napig is, mint műsze­rész. Villamos mozdonyokat javítok a Miskolci Vontatási Főnökség területén. A festegetést 1987 kőiül kezdtem új­ra, de ekkor már olajjal, farostlemezre. Ekkoriban kaptam meg a lakásomat, egy Szemere téren lévő másfél szobás OTP-öröklakást. Ezidótájt gyakran ren­deztek afféle utcai tárlatokat (ABC áru­házak oldalához támasztják a festmé­nyeket és bárki megnézheti, megvehe­ti, már persze, ha van rá pénze). Nekem nem volt ilyen kiállításom, de nagyon tetszettek a képek. Ekkor jött a gondo­lat, hogy miért ne festhetnék magam­nak! Hétvégére kértem egy nap szabad­ságot, fogtam az arcképes utazási iga­zolványomat és irány Budapest. Tud­tam, hogy a Körúton a Népszínház ut­cával szemben van egy üzlet, ahol min­den megtalálható, ami a festéshez szük­séges. Délután már boldogan robogtam is hazafelé. A vonat ablakából úgy szem­léltem az elsuhanó fákat, tanyákat, hogy közben tervezgettem, melyik lehet­ne téma a festményhez. Szombaton ne­ki is kezdtem. Igaz, csak a harmadik nekifutásra sikerült olyanra, amilyen­re elképzeltem. Azóta sem tettem le az ecsetet, és ha időm engedi, festek egy- egy képet. Ma persze már inkább az elvontabb témákat kedvelem és gondo­lataimat viszem bele a képeimbe. Ked­venc festőm Dali, Csontváry, Boris Val­lejo. Ez utóbbi spanyol egyetemeken ok­tatja a festészetet. Magyarul is megje­lent egy könyve, amelyben leírja festé­si rendszerét, technikáját. Nagyon so­kat tanultam ebből a könyvből. Sokat köszönhetek Kiss Béla barátom csapa­tának, a SZIRT-nek. Itt sok hasonló gondolkodású művésztárssal lehetek együtt, Műveik, verseik, gondolatot ébresztő alkotások és óhatatlanul is hatnak az emberre. Sokszor persze egy­mástól függetlenül is ébrednek ben­nünk hasonló gon­dolatok. Például Kábái Mariann versei között több olyan is akad, amelyhez odakép­zelhető egy-egy ké­pem, és viszont, pe­dig egymástól füg­getlenül alkottuk őket. Mindkettőn­ket foglalkoztat a környezet pusztítá­sa, a háborús hisz­tériakeltés. Ilyen például az Utolsó alkonyat ke­selyűkkel című festményem, és Kábái Mariann Ki­találósdi című verse. Szintén ehhez a vershez illeszthető a Fekete Virágok cí­mű festményem. Mariann Apokalipszis című verse hasonló gondolatokat fogal­maz, mint a Kísértetek völgye című fest­ményem. Festményeimet eddig amatőr költők és írók országos találkozóm - Pá­pán, Kecskeméten - valamint csoport­találkozókon - Ozdon és Putnokon - mu­tattam be, amiben szintén a SZÍRT csa­pata segített. Végezetül szeretném meg­köszönni művésztársamnak, Bagi Aran­kának, hogy humoros, kissé gúnyos írá­saival ötleteket adott a mai politika, il­letve politikusi portré kifordításához. Lejegyezte: Z. Farkas Erzsébet 1996. Október 8., Kedd Itt-Hon B 5 Berzékről és a Potoczky-kastélyról tmmwgämsmmmmmmmmmmmmmsmmmmmxw Berzék (ÉM - PE) - Fatornyos falu - meg­illeti az elnevezés, hiszen a református templom mellett fatornyos harangláb hir­deti az itt maradt félezredes múltat, amely­re visszatekint. Itt élt és itt alussza örök álmát az ősi családi sírboltban Perczel Mór, az első magyar honvédtábornok és itt élt a Perczel-, illetve Baán-családdal közeli ro­konságban a Potoczky-család. Perczel Olivémé édesanyja leánykori neve: Po- toczky Emma volt, a híres-neves Potoczky De­zső miskolci sebészprofesszor nagynénje. Berzé- ken van a Potoczky-kastély, amelyet Németh Marika operettprimadonna örökölt meg oldalá­gi rokonság alapján és ő - a község díszpolgá­A Potoczky-kastély ma polgármesteri hivatal raként — a berzéki köz­ségházának adomá­nyozta jószíwel, szere­tettel. Ez a kastély 260 évvel ezelőtt épült, az 1700-as évek közepén eklektikus stílusban, és ma, illetve több mint 40 éve a tanács, későbbiek­ben a polgármesteri hi­vatal „otthona”, vala­mint az orvos-egészségügy is itt kapott helyet. Valaha itt élt Szemere István, aki ugyan Kis- Azaron született, de Berzéken nevelkedett és él­te le életét a Szemere utcai ősi kúriában, amely sajnos már régen az enyészeté. Fia, Mik­lós nagytudású diplomataként járta be a nagy­világot és hódolt szenvedélyének, a lovas sport­nak. Maga is komoly lovasiskolát tartott fenn és egyik nagynevű zsokéja volt a berzéki születé­sű Bonta Ferenc, aki 99 versenyen győzte le és parancsolata maga mögé a babérjairól híres an­gol versenylovasokat, mint például Jonest, Char­lie Grayt, Hamiltont és még több nagynevű ver­senyzőt. Itt élt és itt nyugszik Tomcsányi István és felesége Margit asszony, az első rádiómémök, il­letve rádióbemondónő. A Szemere utcában állt valaha, a múlt szá­zad végefelé a híres Brajtschwar kirurgus ottho­na, akihez messze földről elzarándokoltak, mert gyógyító ereje elvitte hírét külországokba is. Egy kicsike község, amelynek emlékét nem tüntethetik el a múló századok. Egy a sok kö­zül: Berzék, ahol olyan tanítók neveltek igaz em­berré a falu tisztes korú népét, mint Juhász Ferenc tanító úr, akinek neve hallatán a tiszte­let és szeretet ott él a szívekben ma is és utó­dai jó úton, nyomdokában haladnak. Németh Marika operett­primadonna a községnek adományozta Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Törzsök Ká­roly szobrász gondolatának első része (zárt betűk: E, É, Ü). 9. Japán sakk! 11. Tóparti házikó. 12. Abban az időben. 14. A mélyben. 15. Kis furulya. 16. Görög betű. 18. Rovarevó éne­kesmadár. 20. Lépés jelzője le­het. 21. Pezsgőspohár része. 23. Indoeurópai népcsalád. 25. Mál­tai és zambiai autók jelzése. 26. Gyilokkal szúr. 28. A kerékasz­tal egjdk lovagja. 30. Mosdótál. 31. Termőföld. 33. Tengernek a szárazföldbe nyúló része. 35. Lankad. 36. -ve párja. 38. Kip­ling farkasvezére. 41. Benedek ...; mesemondó. 43. Könnyed elegancia. 45. Sláger kezdet! 46. Csirkefogó. 48. Alaktalan. 50. Kezdettől fogva. 51. Igásállat. 53. Sav csepp! Függőleges: 1. Értekezlet. 2. Sály határai! 3. Zala parti tele­pülés. 4. A paprikának van. 5. Hivatali beosztás. 6. Zsebre rak. 7. Sakkfigura. 8. Aktuális. 9. Életre kelt hatalmas agyag­szobor. 10. Időmérő tartozék. 13. Részben alakul! 15. Mókus­hoz hasonló rágcsáló. 17. A vi­zek városa. 19. Azonos betűk. 22. A gondolat befejező része (zárt betűk: E, H). 24. Kárt okozó. 27. Véget nem érő. 29. Kiemelkedő sportoló. 30. Tésztafajta. 32. Női név. 34. Ti­tokban figyelő. 35. Tejcukor. 37. Takarásából. 39. Római 51-es. 40. „Szól” a liba. 42. Agrár szer­szám. 44. Nőstény sertés. 47. Ötórai ital! 49. Nepáli hírügy­nökség. 51. Kiejtett betű. 52. Éneklő szócska. _Itt-Hon-Konyha Ételek savanyú káposztával Ajánlja Szilvássy Jánosné nyugalmazott tanár Káposztás rántotta Hozzávalók: 10 dkg füstölt szalonna, 30 dkg savanyú káposzta, 6 tojás, 1 fej vöröshagyma, kevés só, piros arany, esetleg kevés reszelt sajt. A szalonnát vékony csíkokra vágjuk, ropogósra kisütjük. Egy tűzálló tálba tesszük és a karikára vágott vörös­hagymával meghintjük. Ráterítjük a káposztát és kevés piros arany krémet nyomunk rá. Fedő alatt a sütőben 20 percig pároljuk, utána erős lángon megforrósítjuk és a simára kevert, só­zott tojást ráöntjük. Addig sütjük, míg a tojások teteje kocsonyás nem lesz. Legvégén kevés reszelt sajttal megszór­hatjuk. Forrón tálaljuk. Káposztában sült burka és kolbász Hozzávalók: 80 dkg májas és véres hur­ka vegyesen, 30 dkg sütnivaló kolbász, 50 dkg savanyú káposzta, 40 dkg bur­gonya, két evőkanál olaj. Egy zománcos tepsit olajjal kikenünk, erre meghámozott, karikára vágott burgonyát teszünk. A káposzta felét rá­terítjük, majd a darabokra vágott hur­kával, kolbásszal kirakjuk. A maradék káposzta a tetejére kerül és egy kanál olajjal meglocsoljuk. Alufóliával leta­karjuk és kb. 40-50 percig sütjük. Vé­gül a fóliát levéve 5 percig pirítjuk. For­rón tálaljuk. KISS EDITNEK és KISS LÁSZLÓNAK NEW YORKBA házassági évfordulójuk alkalmából sok sikert és további boldog | éveket kívánnak szeretettel: | a Sallai szülők és nagymama. r Itt-Hon Az Észak-Magyarország regionális melléklete. Megjelenik minden kedden. Szerkesztő: Faragó Lajos A borsodi melléklet címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-611/237 mellék Gyermekfoglalkozásokat is tartanak Nagy a diákforgalom a könyvtárban Fotó: a szerző Csónakkal a Tiszán - Latorcai László festménye

Next

/
Oldalképek
Tartalom