Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-09 / 210. szám
10 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996. Szeptember 9-, Hétfő Magyar jövőkép Dombrovszky Ádám Budapest (ISB) - Tovább csökken a tanulók létszáma a közoktatásban, s mind határozottabban rajzolódnak ki azon tendenciák, hogy egyre kevesebb pedagógust foglalkoztatnak főállásban, s az iskolák száma is fokozatosan megcsappan. A Parlament oktatási bizottságától, a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól, valamint a Pedagógusok Szak- szervezetétől szerzett információink alapján elénk táruló kép mindenesetre nemigen ad optimizmusra okot. A megyei pedagógiai intézetek vezetői nemrég számoltak be a Parlament oktatási bizottsága előtt. Az itt elhangzottak ismeretében 200 intézményt zártak be ténylegesen, s további 100 sorsa is megpecsételődött - tudtuk meg Pokorni Zoltántól, a bizottság ellenőrzési albizottságának vezetőjétől. Most nyáron feltehetően inkább csoportösszevonásokra került sor. Pokorni Zoltán - aki egyben a Fidesz alelnöke is - fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az Antall-kormány sokat kritizált oktatáspolitikájának az idején pontosan 300 új intézményt sikerült indítani. Bár a Hom-kor- mány nyilván nem ugyanazokat az intézményeket hozta olyan helyzetbe, hogy bezárásra kényszerülnek, de a tendencia világos. Akkoriban inkább a kistelepüléseken indultak az új iskolák, most pedig többnyire a nagyobb városok intézményei zárattak be, vagy kerültek összevonásra. Pedagógusok A Pedagógusok Szakszervezetének országos adatai szerint 1995 júniusában a regisztrált munkanélküli pedagógusok száma 4161 volt. Egy évvel később 5320. 1996 júliusára viszont - tehát az elmúlt tanév befejezését követően - ez a szám egy hónap alatt robbanásszerűen 8152-re emelkedett. Az önkormányzatok a legkülönbözőbb módon próbálták bezárni az intézményeket, így „megszabadulva” pedagógusaiktól. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Közoktatástervezési és Informatikai Főosztályától kapott adatok világosan jelzik a tendenciát. A főfoglalkozású pedagógusok számának növekedése az 1994/95-ös tanévben megállt, s 1995/96-ban az országban már 3846-tal kevesebb pedagógus volt státuszban (165 715). Tantermek és tanulók Hasonló csökkenés indult meg a tantermek számának alakulásában. Az elmúlt tíz tanévben tavaly fordult elő először, hogy az általános iskolák tantermeinek száma nem nőtt, igaz a középiskolai tanteremszám 1995/96- ban (még) nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Feltűnő az is, hogy évről évre mind kevesebb új iskola épül. Az előző tanévben például új épület létrehozásával a középiskolákban mindössze 32, az általános iskolákban pedig 116 tanteremmel bővült oktatási intézmény- hálózatunk. A tendenciák a minisztérium adatai szerint a most kezdődő tanévben várhatóan folytatódnak. Az előző évekre jellemzőnél kisebb ütemben, de tovább csökken az általános iskolai tanulók létszáma. A középfokú oktatási intézményekben továbbtanulók közül mind kevesebben választják a szakmunkásképzőket, illetve a szakiskolákat. Újdonságok Új egyházi, alapítványi és magániskolák megnyitásával tovább növekszik a nem állami intézmények részesedése a közoktatási feladatok vállalásából. Becsült adatok szerint 1996-ban 124 ezren kezdik el az általános iskola első évfolyamát. Várhatóan 1996/97-ben hétezerrel lesznek kevesebben az általános iskolákban, mint egy évvel korábban. A hat és nyolc osztályos gimnáziumok lényegében változatlan tanulólétszámmal indítanak új osztályokat. Nem változik az új tanévben az elsős tanulók száma sem ezekben az osztályokban. Jelzik viszont a statisztikai adatok, hogy ezúttal sem lanyhult az érdeklődés a korábban kezdődő gimnáziumi oktatás iránt. A nyolc osztályos gimnáziumok első osztályába több mint háromszoros, a hatosztályos gimnáziumi osztályokba pedig csaknem négyszeres volt a túljelentkezés - tudtuk meg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium dokumentumaiból. A következő tanévtől várhatóan hétezerrel kevesebb diák tanul majd az általános iskolákban, mint az idén Színházi előadások a tévében A tavalyi 116 millió helyett az idén 66 millióból gazdálkodnak A televízióban újra megnézhetjük a Miskolci Nemzeti Színházban 1995 januárjában bemutatott, és az elmúlt évadban is műsoron tartott Romeo és Júlia című előadást. Felvételünkön Varga Gyula (Lőrinc barát) és Kuna Károly (Romeo). Fotók: Dobos Klára Budapest (MTI) - Év végéig nem készít több színházi felvételt a Magyar Televízió - tájékoztatta az MTI-t Szolnoki András, a Színházi Szerkesztőség főgyártásvezetője. Szolnoki András elmondta: a tavalyi 116 millió forint helyett a szerkesztőség ebben az évben csupán 66 millió forinttal gazdálkodik, ez az összeg azonban nem elegendő a megszokott, évi 36 közvetítéshez. Hozzátette: május végéig 23 előadást sikerült rögzíteniük, a tervek szerint ezeket a jövő évben sugározzák. Az előadások között szerepel például a Radnóti Színház Szarvaskirály című bemutatója, Németh László Villámfénynél című darabja a Várszínházból, valamint egy-egy szolnoki, miskolci és szekszárdi előadás. Az év hátralévő részében korábban rögzített felvételeket láthatnak a nézők. Szeptemberben mutatja be a televízió többek között a Játékszín Fekete leves és a Merlin Színház Szeretni kell című előadását, valamint közvetítik Örkény István Macskajáték című darabját is a Pesti Színházból, Tábori Nóra és Tolnay Klári főszereplésével. A tervek szerint októberben láthatják a nézők a Müller táncosai című előadást a Kamrából, a Katona József Színház stúdiószínházából. Ibsen A nép ellensége című darabját Békéscsabán, Lehár Ferenc Luxemburg grófja című operettjét Debrecenben, Shakespeare klasszikus drámáját, a Romeo és Júliát Miskolcon rögzítette a Színházi Főszerkesztőség. Szolnoki András arról is tájékoztatott, hogy több szempontot mérlegelnek, amikor az évi mintegy 120 országos bemutatóból kiválasztják a rögzítendőket. Az előadásoknak minőségi, technikai és jogi követelményeknek kell megfelelniük. A külföldi szerzők esetében például kapcsolatba kell lépniük a Szerzői Jogvédő Hivatallal. A Magyar Televízió fontosnak tartja azt is, hogy az ország valamennyi színházát bemutassa, és teret adjon minden műfajnak - mondta a főgyártásvezető. Hozzátette: a televíziójelenlegi műsorstruktúrája nem teszi lehetővé, hogy vasárnaponként gyermekelőadásokat sugározhassanak, egyelőre be kell érniük a szombat és vasárnap esti adássáv- jukkal a TV 2-n. Szolnoki András reméli, hogy - a tavalyi karácsonyi közvetítéshez hasonlóan — ez év végén is meglephetik a gyerekeket egy színvonalas mesejátékkal. Hármas határon a Bodrogközben Viga Gyula tanulmánykötete a határon túli magyarokról Miskolc (ÉM — DK) - A magyar- országi Bodrogközről elég sokat tudunk, viszont a történelmi táj északi, ma Szlovákiában fekvő részéről alig valamit. Viga Gyula, a miskolci Herman Ottó Múzeum néprajzkutatója ’91 ősze óta járja a vidéket. Nemrégiben Hármas határ címmel jelent meg - a múzeum kiadásában - munkájának összefoglalása. A kötet címében a hármas határ több jelentéssel bírhat. ,Jelzi, hogy a kutatott terület a trianoni határok megvonásával három állam határára került, ami máig meghatározza az ott élők gazdasági lehetőségeit és életminőségét, s befolyásolja a kultúra változásainak folyamatát. Utal arra is, hogy a táj három etnikum, a magyar a szlovák és a ruszin érintkezésének és együttélésének színtere is volt, valamint az itt élő népesség három, a kultúra egészében meghatározó erejű vallás, a római katolikus, a görög katolikus és a református több évszázados örökségének hordozója” - olvashatjuk a kötet összefoglalójában.- Ez nagyon érdekes dolog, hiszen szervesen összefüggő tájról van szó, amit Trianon kettévágott. A pozsonyi akadémia kezdett ott kutatást, oda hívtak meg bennünket Fügedi Mártával. Én ottragadtam. A kötettel a bodrogközi kutatásaimnak még nincs vége. Éppen most írok egy pályázatot a következő négy évre a ŐTKA-hoz, hiszen határon innen és túl rengeteg téma van. Például sok éve gyűjtök anyagot két szomszéd falu, Karcsa és Pácin viszonyáról. Ez — divatos kifejezéssel élve - a társadalmi konfliktusok kutatásának a területe. Van a nemesi indíttatású Pácin, mellette egy jobbágyfalu, Karcsa, és vannak a kettő között máig élő ellentétek. Elképzelhetetlen például, hogy a két falunak közös polgár- mestere, közös téesze legyen. Azt vizsgálom, hogyan maradnak meg bizonyos régi, társadalmi indíttatású konfliktusok a mai napig. Meséli, soha nem voltak „politikai” gondjai Szlovákiában.- Egyrészt az a vidék, ahol én kutatok, a mai napig is 90 százalékban magyar. Másrészt pedig - és ez nem szlogen - a köznapi élet színterein nem voltak nemzetiségi konfliktusok. Ezt a politikusok csinálták az elmúlt évtizedekben. Az angolszász antropológusok nagyon szellemesen azt mondják, hogy igazából a nacionalizmus egy olyan ostya, amelybe csomagolva le lehetett nyeletni a polgárosodási folyamatot. Tehát például az angolok a múlt század derekán azokat a társadalmi konfliktusokat, amelyek a bevándorlókkal, az írekkel, a munkásmozgalommal létrejöttek, igyekeztek bevonni ebbe a nacionalista ostyába, és megkonstruáltak egy angol képet... Magyarországon még a múlt század derekán is kulturális jellemzőnek tartották az etnikai sokszínűséget. 1889-ban, amikor megalakult a Magyar Néprajzi Társaság, román szlovák, szerb stb. osztályokat egyaránt létrehoztak. Nem volt kérdéses, hogy ennek a soknemzetiségű államnak a néphagyományát kell valamilyen módon kutatni és föltárni... Aztán megfordult a történet, Bartók Béla is gyanússá vált, mert román népzenét kutatott. Ez részben a polgárosodás következménye, ami Magyarországon különösen izgalmas, hiszen számosán rámutattak, hogy nálunk kettős piramisszerű társadalmi fölépítmény van a polgárságon belül: az egyik a nemesi eredetű osztály, amely nagyon lassan polgárosodik, a másik az új, valóban polgári réteg, amely alapvetően városi, sokszor idegen, német, zsidó emberekből áll. Teljesen nyilvánvaló, amikor megkonstruálták ezt a nemzeti kultúrát, akkor a két réteg egészen mást választ. A történeti réteg nyilván közelebb áll a magyar valósághoz, a falusi létformához, míg a másik réteg sokkal hamarabb urbánussá válik, fogékonyabb a liberális és egyéb eszmeáramlatokra, ebből a rétegből kerül ki az irodalmárok és művészek avantgarde-ra fogékony társasága. Innen gyökereznek a máig ható népi-urbánus ellentétek a hazai kulturális életben. Persze, hogy a néprajzkutatót is bosszantja Trianon, de nem egészen azért, amiért másokat.- Nyilvánvalóan rettentően bosszant, hogy a terület kétharmad részét elcsatolták, hogy mesterséges államalakulat jött létre, hogy elvitték a népesség jelentős százalékát, és olyan helyzet támadt, hogy a határ két oldalán egymástól három kilométerre lévő falu népességének évtizedeken keresztül mondjuk kerülni kell 150 kilométert, ha a szomszéd faluban lakóval szeretne találkozni. Nonszensz, hogy az egész európai társulás mára arról szól, hogyan lehetne a határokat megsemmisíteni, ám teljesen nyilvánvaló, hogy nem lehet. Ha nézzük az elmúlt évek történéseit, azok csak kimondva mossák el ezeket a határokat. A napi működés során - lásd alapszerződések - nem tudják feloldani azt az ellentmondást, hogy mondjuk egy közép-kelet európai ország területén különböző nációk élnek egymás mellett, akik más nyelvet beszélnek. Mára a nyelv elválasztó közeggé vált - miközben ebben a térségben évszázadokon keresztül együtt éltek más nyelveket beszélő népcsoportok. Ha nézzük Horvátországot, a bosnyák-szerb problematikát, úgy tűnik, nincs megoldás. A vallások, nyelvek olyan elválasztó határok, amelyeket nem lehet elmosni. Vagy legalábbis nagyon sok generáció kell hozzá... Keresztény kérdések Miskolc (ÉM) - Pódiumbeszélgetések címmel új előadássorozat kezdődik ma, hétfőn este fél 7-től a Szent Anna-templom melletti Kol- ping-házban (Eszperantó tér). Az első összejövetel meghívott vendégei Berkes László apát-kanonok, a mindszenti templom plébánosa, és Csiba Gábor, a Máltai Szeretetszolgálat miskolci csoportjának vezetője. A beszélgetést Gróf Lajos, a Keresztény Élet című katolikus hetilap főszerkesztője vezeti. Barcikai alkotások Izsófalva (ÉM) - Az Izsó Miklós emlékhét keretében nyílik kiállítás a kazincbarcikai Izsó Miklós Képzőművészeti Kör alkotóinak munkáiból szeptember 12-én, csütörtökön délután 5 órától az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Ház kiállítótermében. A tárlatot Szerdahelyi Sándor festőművész, a kör vezetője ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Művészeti iskola Szikszó (ÉM) - Zenés-kórus-szín- ház elnevezéssel színitanodát nyit a szikszói Petőfi Sándor Művelődési Központ, Könyvtár és Művészeti Iskola. Az új tagozatra a színművészet iránt érdeklődő fiatalok (14-től 20 éves korig) jelentkezését várják. Bővebb felvilágosítást Szegediné Szabó Krisztinától kérhetnek az érdeklődők a helyszínen, vagy a 334-578-as szikszói telefonszámon. Árpád-kori leletek Esztergom (MTI) - Árpád-korabeli régészeti leletek kerültek elő Esztergomban, egy házalap ásása közben. A telek tulajdonosa csaknem két méter mélyen egy régi csontvázra bukkant. Akkor félbehagyta a munkát és értesítette a Balassa Bálint Múzeumot. Az ásást már a hozzáértő szakemberek folytatták, s egy honfoglalás kori temetőt, vagy temetkezési helyet találtak. A feltehetően katonaember maradványaival együtt nyílvesszőket, kést, zablát, lándzsahegyet és egy lókoponyát hoztak felszínre. A további leletek felkutatására az ásatást folytatják. Szent István király szülővárosában egyébként legutóbb több mint 100 évvel ezelőtt bukkantak Árpád-korabeli régészeti leletekre. Léleksegítők Tatabánya (ÉM) - Millecentená- riumi országos kulturális fesztivált rendez a Komárom-Eszter- gom Megyei Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány, valamint a kereteiben működő Mozgáskorlátozottak Humanitás Klubja november 23-án Tatabányán a Köz- művelődés Házában mozgáskorlátozottak és barátaik számára. Nevezni korhatár nélkül vers, próza, valamint ének és zene kategóriában lehet. Nevezési határidő szeptember 30. A jelentkezéseket a szervezők a következő címre kérik elküldeni: KÉM. Tehetséggondozó és Léleksegítő Alapítvány, Tatabánya, Pf.: 1429. Bővebb információ a (34) 316-644/284-es telefonszámon kérhető. Zongoraverseny Budapest (MTI) - Az idei, sorrendben immár tizedik Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt szeptember 9. és 24. között rendezi az Interart Festivalcenter Budapesten a Zeneakadémián. Huszonöt ország nyolcvan művésze - köztük tizenöt magyar - méri ösz- sze tudását a háromfordulós versenyben. A nyitó gálakoncertet az első Liszt zongoraverseny győztesének, Fischer Annie emlékének szentelik. Ezen az esten Franki Péter és Vásáry Tamás Mozart és Schubert-műveket játszik. A zsűri elnöke Falvai Sándor zongoraművész. A díjkiosztó ünnepség szeptember 24-én lesz, ahol a győztesek gálakoncertet adnak a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Ligeti András karmester közreműködésével. /"N ft * V/ 1/
