Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám

6 A Itt-Hon 1996. Szeptember 24., Kedd \ Az Észak-Magyarország előfizetői kártyarendszere-19^45^ \ Lapunk előfizetői jogosultak az Észak-Magyarország névre szóié vevőkártyájának használatára. Önök, tisztelt előfizetők, a lapunkban folyamatosan közölt üzletekben, cégeiméi a kártya felmutatása ellenében TaÜ* \ 2-20% ÁRENGEDMÉNNYEL |41J.276 \ VÁSÁROLHATNÁK. \ Kiadónk és szerkesztőségünk ezzel kíván hozzájárulni előfizet Sínk ■:“kí'n ‘ \ kiadásainak csökkentéséhez, a megélhetés terheinek mérsékléséhez. Ar ÉM-eWfizetői kártyát természetesen megkapják —-—: új előfizetó'mk is. Kérjük tisztelt előfizetőinket, ha bármi problémájuk van a vcvokártyákkal kapcsolatban, hívják a (46) 411-276-os tetefonszámot munkaidráren, reggel 8-tól délután 4 óráig. kártya a .saládtagj[ Kriszti#11^ ''■'s.jw* rtit’fibossa*" Élelmiszer, háztartási cikkek „Bodókő" Élelmiszer-, és vegyesüzlet Boldogkőváralja, Vámkerék út 2. „Csülök" Húsbolt, Boldokőváralja, Kossuth út 51 Park Élelmiszerbolt, Szikszó, Kassai út 15. tel./fax: 396-855 Mini-Diszkont. Hernádszurdok, Rákóczi u. 40. 1000 Ft vásárlás felett TURUL-MIX Csemege. Aszaló, Kossuth u. 92. 1000 Ft feletti vásárlásnál Park Étterem, Szikszó, Kassai út 15. tek/fax: 46/396-850 Autókereskedés, autóalkatrész Tapéta Géz-, és központifútés szerelés Szkibó Bt. Gáz- és vízszerelvények boltja. Csobád, Petőfi u.1/8. 10 000 Ft feletti vásárlásnál 2% Ajándék, virágán! _______ N émeth István Autósbolt, Encs, Petőfi u. 3. Pusztai Lászlóné festék és tapétaboltja, Encs, Radnóti út 17. tel: 46/385-120 5% Ajándék-virág-koszorú-sírcsokor. Mára, Fő út 25. 5% tel.: 46/385-411 Kétezer forint vásárlás felett 5% HáztartásiBép-szerviz 1000 Ft feletti vásárlásnál Virágüzlet. Forró, Szent Imre tér 12. 2% P Videotéka LEHEUUX Szerviz. Zavodni Ferenc, Encs, Május 1. u. 1. sz. T/fax: 46/385-202. javításra és alkatrészekre 1000 Ft feletti vásárlásnál „Popey" Videotéka, Abaújszántó, Béke út 2. A videokazetták kölcsönzési díjából 5% Rövidáru, ruházat HÉ 10% Lakásfelszerelés Divatáru-szaküzlet. Hidasnémeti, Pesti u.11. Állateledel és kellékek Szibó Bt. Lakásfelszerelési cikkek boltja. Gyermekruházati cikkek: 2000 feletti vásárlásnál 5% „Dobi" Állateledel- és kellékszaküzlet, Abaújszántó, Béke út 2. Csak az állateledelekre 5% Csobád, Petőfi u.l/B. T.: 06-60/351-239. 1000 Ft vásárlás felett Szkibó Bt. Redőny-reluxa bolt. Csobád, Petőfi u.l/B.10 000 Ft feletti vásárlásnál 2% 10% Kötöttáru: 2000 Ft feletti vásárlásnál Női ruha: 5000 Ft feletti vásárlásnál 5% 10% % íisp W/' 1- :r Hemádszurdok (ÉM - BGY) - A hemádszm- doki vasúti katasztrófa következtében három csa­lád maradt fedél nélkül júniusban, A Népjóléti Minisztérium gyorssegélyének jóvoltából mind­hármuknak megnyugtató módon rendeződött a lakásproblémája. Mindezt Konyha Béla hemád- szurdoki polgármesterről tudtuk meg, akinek je­lentős szerepe volt abban, hogy a Népjóléti Mi­nisztérium „felfigyeljen” a károsultakra. Hemádszurdok parányi település Hidasné­meti mellett. Nevével az ország a vasúti tra­gédia kapcsán ismerkedhetett meg. A község­ben élők többségének megoldott a Jakhatása”, hiszen aki csak tehette, valamikor építkezett, vagy renoválta a szülői házat. Az önkormány­zatnak három családról kellett gondoskodnia - még a katasztrófa előtt -, ugyanis ők a szü­lőknél éltek több gyerekkel. Mivel önkormány­zati tulajdonú lakással nem rendelkeztek, ezért a közeli egykori állomásépületet szemelte ki a helyhatóság. Az őrházra 165 ezer forintot költöttek, hogy később azt majd megvásárolhassák. Menetköz­ben aztán - vezérigazgatói rendelet kapcsán - kiderült: a vasúti sínhez 30 méteres közelség­ben nem szabad épületet eladni a MAV-nak. Az önkormányzat erőn felül támogatta a fedél nélkül maradiakat így, hogy ne vesszen kárba a befektetett pénz, és hogy a három család gondját is megoldják, az önkormányzat bérleti szerződést kötött a vasúttal. így költözhetett be családjával együtt a hernádszurdoki felújított őrházba Gallyas László, Siroki András és Horváth Csaba. A baleset miatt - mint ahogy az közismert - rom­ba dőlt az otthonuk, így egyik napról a másik­ra hajléktalanná váltak. Konyha Béla polgármester még aznap sor­ra felhívta telefonon a minisztériumokat, a ci­gányszervezeteket, hogy támogatást kérjen szá­mukra. A Népjóléti Minisztériumban Kovács Ibolya sietett az önkormányzat és a cigány- családok segítségére. Egymillió 200 ezer forin­tot ajánlott fel, ám felhívta a figyelmet az át­futási időre, ami végül egy hónapot jelentett. Hemádszurdok polgármestere ezért sem értet­te azokat az alaptalan vádaskodásokat, amely szerint már néhány nap múlva megérkezett a pénz, csak az önkormányzat tartja vissza azt. Az érintettek tudomására is hozta a valós in­formációkat. Július 10-e után (az összeg ek­kor került folyószámlára) három lakást vásá­roltak. Hidasnémetiben egy fürdőszobás házat, ahová Sirokiék költöztek be, Hemádszurdokon pedig a Rákóczi utcában két épületet, ame­lyek felújításra szorultak. Gallyasék és Hor- váthék ezt választották és még a teljes rend­betétel előtt birtokba vették. A renoválással a nyár végére készült el az önkormányzat köz­hasznú brigádja. Konyha Béla elmondása sze­rint Gallyasék hozzáállását jól jellemzi az, hogy bár benne lakott a családfő a lakásban, de a felújítás alatt egyetlen percet sem dolgozott az új hajlékán. Elvégezték ezt helyette a her­nádszurdoki munkanélküliek, akik a helyi ön- kormányzat közhasznúként foglalkoztatott. Ebből is látható, hogy a hernádszurdoki ön- kormányzat erőn felül is támogatta a fedél nél­kül maradiakat. Legutóbbi képviselő-testületi ülésükön azonban úgy döntöttek, hogy a há­rom családnak jelképes összegű bérleti díjat kell ezután fizetniük. A hidasnémeti lakásért 700 forintot, a hernádszurdoki alacsonyabb komfortfokozatúakért pedig havonta és csalá­donként 500 forintot. 1996. Szeptember 24., Kedd Itt-Hon A 3 Megtanítják a helyieket a régi cigány mesterségekre Csenyéte (ÉM - BGY) - Csenyéte gyakori „vendég” az utóbbi években az újságok ha­sábjain. Amióta több alapítvány és politikus is próbált már segíteni a szinte csak cigány lakosságú csereháti kis településen, időről időre nyomon követhetjük a csenyétei törté­néseket. A jószándék ellenére kevés a kézzel fogható eredmény a faluban. A gondokat az is fokozta az idén, hogy idő­közi önkormányzati választásokat kel­lett tavasszal kiírni, mivel a helyható­ság feloszlatta r— magát. A szavazá- son új polgármes- I ' tért választottak |'(%' ^y**^*^ Abonyi József, a Fancsali Faluszö- ff- ) / ;; vetkezet elnöké- \f. I­nek személyében, s ___|J , jig A z új vezető célkitű- llíjf<"' - WM zése az, hogy ne csak segélyeket ősz- *>.. ----------L« sz anak, hanem mun­kát is adjanak az itt élőknek. Ennek szelle­mében indult tavasszal a földprogram. A Cse­nyéte Alapítványnak sikerült 15 hektár föl­det vásárolni, amin 103 család termelhette meg nemcsak a télire, de a nyaranta is a konyhára valót. Az alapítvány a Népjóléti Mi­nisztérium pályázatán elnyert 1 millió fo­rintot, amit vetőmag- és műtrágyavásárlás­ra fordítottak. így aztán a családoknak csak a kézi erőt kellett hozzátenni a termeléshez. Abonyi József szerint nagy szükség van a földművelésre a faluban. Főleg a többgyer­mekes családokban felütötte a fejét az éhe­zés. Iskolaidőszakban még csak elviselhető a dolog, köszönhetően az önkormányzat által finanszírozott napközinek, de a nyári szünet­ben nehezen tudták megoldani a szülők a gyermekeik étkeztetését. Az árak emelkedé­sével bizony tartani lehet attól, hogy vacso­ra, reggeli télen sem jut otthon a csenyétei gyerekeknek. Ezért aztán azt tervezi az ön- kormányzat, hogy az alapítvány segítségével még legalább ötven hektár földet vásárolná­„A világ végén" is utoljára fogy el a remény... Fotó: Buzafalvi Cy. Csenyéte is azok közé a csereháti települé­sek közé tartozik, ahol a mindennapi beté- . vő falat is óriási fegyverténynek számít... nak. Ez a terület már alkalmas lehetne a falu egész évi önellátására, de még a takar­mánytermelésre is. Mert a tervek között az is szerepel, hogy állattartásba is belefognak. Abonyi József polgármester úgy gondolja, hogy előbb az igénytelenebb állatfajokkal pró­bálkoznának. Erre kiválóan alkalmas a kecs­ke. Egy többgyermekes családnak három­négy liter tejre lenne naponta szüksége, ami ebből a kecsketejből pótolható. Azoknál a vál­lalkozóknál, akik gondozzák az állatokat, ké­sőbb kihelyeznének majd sertést és szarvas- marhát is. A csenyétei munkanélkülieknek a háztáji művelésén túl akadt még elfoglalt­ságuk a polgármesterük irányításával. 68-an közmunkán dolgoztak, 12-en pedig a környe­zetvédelmi közhasznú foglalkoztatás kere­tében tevékenykedtek. Azon túl, hogy így a jövedelempótló támogatásra jogosultságot is szereztek, több bérhez is jutottak. Ennek ke­retében kitakarították a falut, a templomot. Besegítettek a romos házak renoválásába is. Azt tervezik, hogy erdőtelepítésbe is be­lekezdenek ott, ahol tavaly a tűz martalé­kává vált a csenyétei erdő. Abonyi József véleménye az: jó lenne, ha az önkormányzati és alapítvá­nyi segítségeket felváltaná a cigány lakosság számára ki­dolgozott komplex kormány­zati munkahelyteremtési program. Nagy szükség len­ne erre, mert félő, hogy tíz esztendő múlva már kezel­hetetlen lesz ez a probléma. Addig is marad a helyi akti­vitás. Újra beindítanák a fa­luban a régi cigány mester­ségeket. A vályogvetést, a kosárfonást, a gyógynövény- gyűjtést. Megtanítanák a ci­gányokat azokra a tevékeny­ségekre, amiből valamikor őseik kiválóan megéltek. Heti Jegyzet Eredményre szomjazva Nagy Zoltán Sziszüphosz görög királynak az alvilág­ban az volt a büntetése, hogy egy mere­dek hegyre egy súlyos sziklát kellett fel­görgetnie, de feljutva a szikla mindig visszazuhant. Beszélgetünk a városok, a falvak polgár- mestereivel Ongán, a Harangod völgyé­ben, a Hernád mellékén, a Cserehát kö­zségeiben a vagy Encs és Szendrő környé­kén, Göncön, Kékeden, Vizsolyban, Abaújszántón és Felsővadászon, Gagy- vendégiben. Az újságíró bizakodással ta­pasztalja, nem panasszal sírással kez­dik a beszélgetést. Nem, belátták, ezzel nem sokra mennek. Tisztában vannak az­zal, hogy a felsőbb támogatásért, pályá­zatok megnyeréséért keményen meg kell küzdeni. Kezdetben jellemző volt egyfajta vára­kozás: majd jön a nyugati tőkés, beruház és újra tesz munkájuk az anélkül mara­dottaknak. Aztán következett, avagy ez­zel együtt haladt a helyi vállalkozások serkentése, segítése ötletekkel, telekkel, épülettel az önkormányzatok részéről. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kezdeménye­zések, kivált majd félszázados kihagyás után, nem érlelnem máról holnapra gyü­mölcsöt. Ezt azonban igencsak körülmé­nyes megmagyarázni a nélkülöző csalá­doknak. Eredményszomjasok vagyunk. Ez általá­nos emberi tulajdonság, előrehajtó erő mind a társadalomban, mind az egyén életében. Hangsúlyozzuk, ez általában igaz, azaz jobb évjáratokban, gazdagabb évtizedekben is. Hát még most, amikor sajnos gyarapszik és nem csökken a sze­gényedő állampolgárok száma. Érthető a türelmetlenség. Mondják is, elég már a programokból, koncepciókból, elképze­lésekből, könyörgünk: most már lássunk némi konkrét eredményt! Mindezt érzékelik polgármestereink, a helyi önkormányzatok. Igencsak szorító- ban vannak leginkább alulról, választóik részéről, felülről meg a megnyirbált, megszűnőben lévő támogatások miatt. Mit tehetnek: újra és újra görgetik a kö­vet, ha az többször vissza is hullik. Sziszüphoszok? Persze minden hasonlat sántít. A miénk is. Mert nagy előrelépé­seknek is tanúi vagyunk ezekben az évek­ben. Például falvainkban igencsak meg­lendült az infrastruktúra fejlődése. A mi­nap Hidasnémetiben jártunk. A szlovák határ mentén meghúzódó település, sér­tés ne essék szólván, igencsak ráfért már a kómfortosság. Ezekben a napokban ut­cáin alig lehet közlekedni: vezetik a gázt. Itt, a határátkelő közelében is. Nem kis büszkeséggel újságolja az egyik önkor­mányzati képviselő: minden telefon- igényt kielégítettek. Igen, a megközelít­hetőség, az úthálózat mostohasága még nagy hátrány sok észak-abaúji és csere­háti aprófalvas településen. Tornyosné­meti körzetében pedig sokat szenvednek a tranzitkamionok átdübörgésétől, szá­guldásától az itt élők. De az infrastruktú­rában eddig elért eredmények is minden bizonnyal buzdítólag hatnak a vállalko­zásokra és az idegenforgalomra. Érdemes hét görgetni ama köveket. Tiszteletet és megbecsülést érdemelnek, akik vállalják. Nem csak segélyeket osztanak Csemetén Hemádszurdok a tragédia után

Next

/
Oldalképek
Tartalom