Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-07 / 209. szám

2 ÉSZAK-Magyarország Országban - Világban 1996- Szeptember 7., Szombat Többsebességű EU, új magyar eszközök Budapest (MTI) - A magyar kormánynak nincs oka arra, és nem áll szándékában, hogy a gazdasági stabilizációs politikán változtas­son. Ezzel párhuzamosan azonban újabb esz­közöket kell találni a megalapozott gazdasági növekedés előmozdítására. A hazai fejleszté­sek megvalósításának során a kormány a gazdaság minden területén nagy szerepet szán a külföldi befektetőknek, így az energia- szektorban is. A kormány betartja a külföldi befektetőknek tett ígéretét, és 1997. január 1- jétől megvalósítja az energiaszektorban az áremelést, és bevezeti a költségarányos ára­kat - többek között ezt hangoztatta Horn Gyula miniszterelnök a Magyar-Német Gazdasági Fórum ’96 rendezvényén pénte­ken, Budapesten. A tanácskozást a Konrad Adenauer Alapítvány és a Deutsche Telecom közösen rendezte a magyar kormány vendég- házában. Az egész napos fórumon előadást tartott a hazánkban tartózkodó Theo Waigel német szövetségi pénzügyminiszter. Elmondta, a né­met kormány kívánatosnak és végrehajtható- nak tartja az Európai Unió keleti kibővítését, de olyan „többsebességű” Európát tervez, amelynek egyik része a pénzügyi unióban tömörülne, a másik viszont - így Magyaror­szág is - kimaradna belőle, és csak az Euró­pai Unió tagja volna, hiszen nem tudja teljesí­teni a maastrichti elvárásokat. Magyaror­szágnak még sok a tennivalója a csatlakozá­sig, hiszen az egy főre jutó bruttó nemzeti ter­méke az Európai Unió átlagának mindössze 38 százaléka. Medgyessy Péter pénzügyminiszter a kon­ferencián tartott előadásában kiemelte: ha­zánk továbbra is vonzó célország a külföldi befektetések számára. Ezt bizonyítja, hogy az idei első félévben 700 millió dollár külföldi tő­kebefektetés történt országunkban, s ez 50 százalékkal magasabb, mint a múlt év hason­ló időszakában. Hazánk részesedése a világ­ban történő működőtőke-áramlásból 2,5-szer nagyobb arány, mint amekkora Magyaror­szág részesedése a világkereskedelemből. A befektetések struktúrája kedvező, fele rész­ben a feldolgozóipar mondhatja magáénak a külföldi beruházásokat, de ugyanakkor jelen­tős a zöldmezős fejlesztések aránya is. Főszerkesztő: Görömbölyi László Szerkesztők: Bánhegyi Gábor, Csörnök Mariann Rovatvezetők: Bujdos Attila (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc Pf.: 351. Telefonok: központ: 341 -611, titkárság: (fax is) 341-888, 341-630. Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700, fotó: 341-611/207, levelezési: 341-866. Regionális szerkesztőségek: Szikszó, Kálvin tér 25., tel/fax: (46) 396-174. Sátoraljaújhely, Dózsa György út 12., tel/fax: (47) 321-926. Budapesti szerkesztőség: Inform Stúdió Budapest (ISB), 1054 Budapest V., Báthory u. 7. III. em. 8. Telefon: 111 -4475,269-5706 Szerkesztőségvezető: Dombrovszky Ádám Hírügynökségek: Magyar Távirati Iroda (MTI) Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsillhszky u. 15. Felelős kiadó: Thomas Koch és Faragó Lajos Ügyvezető igazgatók: Bényeiné Kiss Éva, Boros Sándor, Fábryné Mészáros Katalin, Thomas Koch Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon: 341-817,411-276. Telefax: 341-817. Hirdetési csoportvezető: Kolozsi Judit Telefon/Fax: 411-425, Telefon: 341-611/223 Hirdetésfelvétel: 3532 Miskolc, Széchenyi u. 15-17. Telefon: 341-893. Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Felelős: Romvári Attila Telefon: (46) 412-162 Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Felelős vezető: Drágossy Richárd ügyvezető igazgató Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél, a kiadóban és a regionális szerkesztőségekben, postautalvány­on vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetés díja egy hónapra 465 forint, negyedévre 1370 forint, fél évre 2700 forint, egy évre 5100 forint. A lap példá­nyonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 22,00 forint, a pénteki lapszám 24,50 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem örzünk meg és nem küldünk vissza! Ügyfélszolgálati telefonszámunk üzenetrögzítővel: 06-80/411-276 A HÍVÁS A MEGYÉBŐL INGYENES! Terjesztési panaszaival hívja az alábbi telefonszámokat: Miskolc (46)4.12-542 Kazincbarcika (48) 317-157 Szikszó (46)396-174 Sárospatak (47) 311-340 Tiszaújváros (49) 349-025 Ezeken a számokon szombaton is tartunk ügyeletet! — Tartsunk ki a jó keresésében! II. János Pál pápa Pannonhalmán találkozott Göncz Árpáddal A pápa biztosítására szemmel láthatóan nagy erőket mozgósítottak. Pan­nonhalmán 2350 rendőr vigyázza a Szentatya testi épségét. Fotók: AP Budapest, Pannonhalma (MTI) - Valamennyi honfitársam ne­vében boldogan és meghatottan köszöntőn Szentségedet immár második alkalommal magyar földön; külön öröm számomra, hogy éppen most keresi fel Ma­gyarországot, amikor honfogla­lásunk 1100. évfordulóját ünne­peljük - mondta II. János Pál pápát ,köszöntőbeszédében Göncz Árpád Budapesten, a Fe­rihegyi repülőtéren. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a magyar történelmi emlékezet so­ha nem feledkezik meg arról, hogy az apostoli Szentszék buzdítására érkeztek bencés szerzetesek Ma­gyarországra, hogy Szent István ki­rály II. Szilveszter pápától kapta a Szent Koronát, s ennek jegyében született meg a magyar államiság. Európai beilleszkedésünkhöz tarto­zott az írásbeliség és a műveltség központjainak magyarországi ki­alakítása is. Az oktatást Magyaror­szágon az itáliai eredetű, bencés rend szerzetesei teremtették meg éppen ezer esztendeje, amikor hit­térítő tevékenységük központjául 996-ban Pannónia szent hegyét, a mai Pannonhalmát választották. II. János Pál válaszbeszédében kinyilvánította, hogy mély megha­tottsággal érkezik immár második alkalommal abba az országba, amelynek sorsa oly sok ponton kap­csolódik szülőföldjéhez, Lengyelor­szághoz. „Örömmel fogadtam el a meghívást, hogy részt vegyek a fő­apátság ünnepségén, és megláto­gassam Győr városát, hazátok első egyházi központját, így magam is jobban megismerhetem történelme­teket, és feltárul előttem az a kul­turális és vallási forrás, amelyből a magyarok évszázadokon át fényt és erőt tudtak meríteni” - hangoztat­Marosvásárhely (MTI) - Az RMDSZ képviselőtanácsa és egyez­tető tanácsa péntek délutáni együt­tes ülésén 3 órás vita után 65 sza­vazattal 3 ellenében, 11 tartózko­dás mellett „tudomásul vette” a román-magyar alapszerződést, bár - mint nyilatkozatának ugyanab­ban a mondatában leszögezte - a dokumentum több vonatkozásban nem elégíti ki, mivel az „sok tekin­tetben” nem lép túl a szándéknyila- tozat szintjén”. ta a katolikus egyházfő. Kiemelte: fontos, hogy kitartsunk a jó keresé­sében, hogy még áldozatok árán is megőrizzük, és növeljük a nemzet történelmi örökségéhez tartozó lel­ki értékeket. Mindig ez a cél vezes­sen összes személyes és közösségi törekvésünkben. Pénteken néhány perccel három­negyed egy előtt, a tervezett idő­pontnál egy kicsit később megérke­zett Pannonhalmára II. János Pál pápa. A katolikus egyházfőt Vársze­gi Asztrik pannonhalmi főapát, va­lamint Botos Gábor, a Győr-Moson- Sopron megyei közgyűlés elnöke, Horváth Endre helyi polgármester és Márton József, a falu plébánosa fogadta. A Szentatya ezután Vársze­gi Asztrik kíséretében beszállt az üvegfalú pápamobilba, és az üdvöz­lésére egybesereglett emberek ének­hangjától kísérve indult a Pannon­halmi Főapátságba. A nyilatkozat megállapítja, hogy bár a szövetség következetes fellé­pésének köszönhetően az Európa Tanács 1201-es számú ajánlása jo­gi erejű kötelezettséggé válik e szerződés révén, csak megfelelő tör­vényalkotás, végrehajtás és ellen­őrzés esetén van esély arra, hogy az anyanyelvű oktatásra, a két­nyelvű feliratokra, a saját médiára, az erőszakos asszimiláció tiltására vonatkozó és egyéb rendelkezések már a közeljövőben jó irányú válto­Göncz Árpád köztársasági elnök zárt ajtók mögött négyszemközt ta­lálkozott II. János Pállal. A köztár­sasági elnök utóbb elmondta, hogy a félórás beszélgetés során Magyar- ország állapotáról, a világ és Ma­gyarország kapcsolatáról, az átala­kulás folyamatáról és az ország er­kölcsi állapotáról cseréltek véle­ményt. A Szentatyát láthatóan fog­lalkoztatja, miként zajlik a poszt- kommunista országok átalakulása. Aláhúzta, hogy az elmúlt 40 év a katolikus egyházat sem hagyta érintetlenül, az egyházaknak ma éppoly átalakulási gondokkal kell megküzdeniük, mint az állam szer­vezeteinek, és éppúgy meg kell fo­galmazniuk a maguk számára a jö­vőt. Nehezíti azonban a feladatu­kat, hogy olyan társadalom morális értékrendjének a megújításában kell részt venniük, amely szintén magán viseli az elmúlt évtizedeket. zásokra vezessenek a romániai ma­gyar közösség helyzetében. Ugyanakkor az RMDSZ vezető testületéi ismét felhívták a figyel­met arra, hogy a kollektív jogokra vonatkozó negatív értelmezés a nyelvi használatot szabályozó és más rendelkezések ellentmonda­nak az RMDSZ programjának, és hiányoznak a garanciák. A szövet­ség még egyszer felhívta az aláíró kormányok figyelmét történelmi felelősségükre. Nem billentyű, szívkoszorúér Moszkva (MTI) - Borisz Jelcin el­nöknek nem szívbillentyű-, hanem szívkoszorúér-műtétre van szüksé­ge - jelentette ki pénteken Jevge- nyij Csazov, annak az orosz kardio­lógiai intézetnek az igazgatója, ahol az elnököt kivizsgálták. Csa­zov megerősítette, a műtét szüksé­gességét a szívkoszorúér-vizsgálat alapján állapították meg, s kizáró­lag a koszorúér műtétjéről, nem pe­dig szívbillentyű-cseréről van szó. Erős földrengés az adriai partvidéken Több személy megsérült a csütör­tök esti adriai földrengés következ­tében, s jelentős anyagi károk ke­letkeztek. A Dubrovnik térségében és Bosznia-Hercegovina déli ré­szén észleli földrengés a Richter- skála szerinti 5,9 erősségű volt. A legerősebb rengést a boszniai határ menti térségben lévő Ston faluban észlelték (kép). A falucskában vala­mennyi ház fala megrepedt. —Röviden • WASHINGTON - William Perry amerikai védelmi miniszter csütörtök este leszögezte, hogy áz USA fenntartja az újabb csapásmé­rések jogát, ha Irak hozzákezdene az utóbbi napokban megsemmisí­tett légvédelmi ütegek és parancs­noki pontok helyreállításához. • SZARAJEVÓ - A boszniai vá­lasztásokon szeptember 14-ig meg­hosszabbították a külföldön élő me­nekültek szavazásának határidejét. • WASHINGTON - A közvéle­mény-kutatások szerint Bili Clin­ton elnök továbbra is magabiztosan vezet republikánus kihívójával, Bob Dole-lal szemben. „Tudomásul veszik” az alapszerződést Végh Antal olimpiai naplója Részletek az író hamarosan megjelenő könyvéből PUSKÁS FRÖCSI A fiúk hullafáradtan tértek haza At­lantából. Miközben klubedzőik reszkettek abbéli félelmükben, hogy az olimpiai igénybevételtől já­tékosaikban nem marad erő a kez­dődő bajnokságra. Még több mér­kőzés kellene nekik? Bíró József vezérőrnagy régi bútordarab. Amikor a Honvéd még Budapesti volt és nem Kispes­ti, a hadügyminisztérium rá bízta a labdarúgó szakosztályt. O csak tudja, mitől döglik a légy. Ezt mondta, nem is olyan régen: „Ha a magyar focisták jóval több mérkőzést játszanának, akkor nem erősebbek és nem technikásabbak lennének, hanem sokkal fárad­tabbak." Szóval nincs itt kivezető út. Új szisztéma kellene? Lehet pró­bálkozni. Például délelőtti meccsekkel. Erre mondta azt a Ke- reszty András Népszavájába írogató Törőcsik András, hogy „mi, magya­rok délelőtt nem tudunk futballoz­ni". Hogyhogy csak délelőtt? És haj­nalban? És délben? És este? Meg délután? Hogy az éjszakai mérkő­zésekről szó se essék? Az atlantai képek megmutatták. Semmi akarás, elszántság, sem­mi halált megvető fellépés, semmi, de semmi. Ugyan mit láttak azok a rádió- és tévériporterek, akik egekig magasztalták vert hadainkat? Hogy de azért a játék, hogy de azért a hozzáállás, hogy de azért a küzdő- szellem... Egy rosseb! Nem volt ott semmi. Csak meccsenként tizenegy gyász­magyar. Még szerencse, hogy nem levá­gott orral, hanem csak lógó orral jöttek haza. Meg lehetett volna spékelni az olimpiai válogatottat néhány rutino­sabb rókával? Csakhogy Dunai eh­hez nem kapott partnereket. A magyar labdarúgást mi sem jellemzi szemléletesebben, mint­hogy az oszlopnak kijelölt Telek András nem vállalta a részvételt. Ő nem. Miközben a világ minden tá­ján minden sportágban, mindenki­nek élete nagy vágya eljutni az olimpiára. Telek meg mintha sör­meccset mondott volna le valame­lyik libalegelőn. Kövérek és sová­nyak között, augusztus húszadika tiszteletére. Vagy nősök-nőtlenek mérkőzése. Telek vajon melyik csapatban játszott volna? A fradista középhátvéd ugyanis azért mondta le az olimpiát, mert nősül. Kétségtelen, nősülni kell, ha nem is muszáj. A nősülés nagy szentség. De ezt a szentséges ese­ményt meg lehet rendezni olimpia előtt is, olimpia után is. Főként egy olyan játékos esetében, aki a labda­rúgásból él. Ha nem is a labdarú­gásnak. Itt abba kellene hagyni. Magyar foci? Lemondásokkal és felmondásokkal? Hat vereség zsi­nórban? Negatív gólkülönbség? Nincs tovább. Nézem az olimpiát a tévében, futnak, ugranak, úsznak, tornáznak a sportolók. Magával ragad a telje­sítményük, mert a mieink is kezde­nek belelendülni, de ki-kizökkenek a hangulatból. Nem hagy nyugodni a gondolat: Atlanta úgy írta be ma­gát a magyar labdarúgás históriájá­ba, mint a nagy mellé fogások törté­nete. A mellé fogú Dunai Antal, a mellé fogott Lisztes Krisztián. Örök szabály a futballban: pá­lyára küldeni csak száz százalékos, ép és egészséges játékost szabad. Nem volt elég 1954-ben a svájci világbajnokság döntője? Amikor Puskás Öcsi sérülten sírta be magát a csapatba? Apropó, Puskás! Nemcsak csa­tárzseni, mindenkori ügyeletes gól­vágó, két ország válogatott bal- összekötője, a tizes szám tünemé­nyes viselője volt, hanem nagy fröccsöző is. Pályázhatna A minden idők legtöbb fröccsét megivó cso- dacsatár-címre. Most sört reklámoz. Nemcsak stílústörés ez, hanem árulás is. Imádni a bort? És reklá­mozni a sört, amitől undorodik? Annyi, de annyi csodás siker után idáig süllyedni... Kevesen tudják rólam, hogy ka- lonakoromban a Szentendrei Hon­véd egyszer-kétszer kipróbált hát­véd-reménytelenségeként, játszot­tam egy edzőmeccsen a Puskás- Honvéd ellen. Moór Ede, az edző, persze, hogy rám bízta Puskás őrzé­sét. Én pedig? Leradíroztam Puskást a pályáról! Álmomban. Mert miért ne álmodhatna az ember ilyesmit? Vinni is akart a Honvéd, álmom­ban legalábbis. De akkoriban azt nézték, hogy a jó focista nem lehet osztályidegen család sarja. Én az voltam. Mit, hogy a Honvéd! Még Jánkmajtis csapatába sem lehetett betenni egy osztályidegen hátvédet. Senczy Jancsi barátom esete rá a példa. Mint kulákfiút kitették a csa­patból. Majd csak Nagy Imre 1953- as visszakerülése után tették be újra. Nekem meg amúgy is magas hely lett volna a Honvéd. De azérl olykor el-elnosztalgiázom. Jó lett volna Puskással egy csapatban! Baj­nokság. Olimpia. Világhírnév. Pus­kás még velem terhelten is világbaj­noki döntőibe lőtte volna a váloga­tottat. Közben meg évekig falusi ta­nítóként rohadtam. Ilyen álmokkal. Aztán most Puskás Fröcsi sört reklámoz. (Folytatjuk. Következik: Lisztes játszódjék.) n »(i IX

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom