Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

LIl. évfolyam, 206. szám 1996. szeptember 4., szerda Ára: 22,00 Ft „Inkább embert rúgok...” A szombat éjszakai szolgá­lat is eligazítással indul, majd azonnal az egyik sá­rospataki diszkó felé veszi az irányt. (4. oldal) Szőlő- és almaszüret előtt Az átlagosnál nagyobb ter­més várható a szőlőből, gyümölcsből, és elég napsü­tés esetén a minőséggel sem lesznek gondok. (8. oldal) Késő avarok, kora magyarok Lassan vége az M3-as nyom­vonal ásatásának, de ha épül az autópálya, kezdhe­tik „elölről”, hiszen lesz leál­lósáv, parkoló... (9. oldal) Béremelés: az átlag csak 15,7 százalék Budapest (MTI) - Több órás tár­gyalás után sem sikrült, megálla­podni az önkormányzati fenntartá­sú intézményeknél dolgozó közal­kalmazottak idei béremelésével kapcsolatban a Költségvetési Intéz­mények Érdekegyeztető Tanácsá­nak keddi ülésén. A központi költ­ségvetésből előirányzott 21 milliárd forintból csak 11-12 százalékos bér­emelést lehet elérni az idén. A köz- alkalmazottakkal kötött megálla­podásban szereplő 19,5 százalék­hoz még hiányzó részt az önkor­mányzatoknak kellene teljesíteni­ük - hangoztatta a kormányzati ol­dal. Ebben a kormányzat kész se­gítséget adni az önkormányzatok­nak. Az önkormányzati oldal Ugyanakkor a tárgyaláson rámuta­tott: legfeljebb további 0,5 százalé­kos béremelés anyagi feltételeit tudják kigazdálkodni. A kormány­zat számításai alapján a központi intézmények közalkalmazottai éves szinten a 12,5 százalékos kere­setnövelést érhetik el, ennél maga­sabb lesz az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár által finanszírozott közalkalmazottak, a köztisztviselők, a bírák, az ügyészek és a szolgálati Jogviszonyban állók keresetemelése (18,5-21 százalék). Összességében az átlag csak 15,7 százalékra kalku­lálható. A tárgyalást a csütörtöki kormányülés után folytatják. Budapestre jön a spanyol uralkodópár Budapest (MTI) - Göncz Árpád­nak, a Magyar Köztársaság elnöké­nek és feleségének meghívására szeptember 10. és 13. között hiva­talos látogatást tesz Magyarorszá­gi111 I. János Károly, Spanyolország királya és Zsófia királyné. A királyi Par eddig egyetlen alkalommal, 1987-ben járt Magyarországon, míg Zsófia királyné 1991-ben tett itt üiagánlátogatást. „Vagy ez a szöveg, vagy semmilyen” Rendkívüli parlamenti ülés a román-magyar alapszerződésről A Házbizottság délelőtti ülése után kiderült, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke (balra) nem szólal fel az ülésnapon. így ő és Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a díszpáholyból követte figyelemmel a vita menetét. Jelen voltak a magyarországi román kisebbség önkormányzatának képviselői is. Fotó: Nagy Gábor Budapest (MTI) - Isépy Tamás (KDNP) frakcióvezető felszóla­lásával kedden délután meg­kezdte rendkívüli munka­napját az Országgyűlés. Össze­hívását 89 ellenzéki képviselő kezdeményezte, abból a célból, hogy határozati javaslatuk megszavazásával a törvényho­zás kötelezze a kormányt: a parlament állásfoglalását meg­előzően ne írja alá a magyar- román alapszerződést. A magyar-román alapszerződéssel kapcsolatban megalapozatlan bár­milyen külföldi nyomásra való hi­vatkozás, a szerződés jelenlegi szö­vege érzelmi és értelmi okokból egyaránt elfogadhatatlan - szögez­te le az ellenzéki határozati javas­latot indokolva Isépy Tamás. El­mondta: az alaptörvény 1989-es módosítása értelmében az ország külkapcsolatai szempontjából ki­emelkedő fontosságú szerződéseket az Országgyűlés köti. A megkötés pedig a politikus értelmezésében nem egy kész szöveg jóváhagyását, hanem a dokumentum tartalmá­nak kialakításában való tevőleges részvételt jelent. Az alapszerződés tartalmáról szólva Isépy leszögez­te: az Európa Tanács 1201-es aján­lásához fűzött lábjegyzet - a kabi­net állításával ellentétben - nem tényt rögzít, hanem szűkíti az ajánlásnak a kollektív jogokra vo­natkozó részét. Kovács László külügyminiszter a vitatott lábjegyzetet illetően to­vábbra is állítja: nem értelmező, hanem tényrögzítő jellegű a pasz- szus. A kollektív jogokat egyébként más alapszerződések, illetve nem­zetközi dokumentumok sem tartal­mazzák. Az etnikai alapú területi autonómia pedig az RMDSZ prog­ramjában sem szerepel. Ami az egyházi javak rendezését illeti, a román fél belső, törvényhozási okokra hivatkozva jelezte, nem megoldható a kérdés az alapszerző­désben. Összességében a választás az: az egyeztetett szöveg elfogadá­sa, vagy semmilyen alapszerződés. Kovács László meggyőződése sze­rint belátható időn belül ennél jobb alapszerződés nem érhető el. (Folytatás a 2. oldalon.) Bűnhődhetnek a* ’56-os bűnösök Budapest (MTI) - Az Alkotmány íróság alkotmányellenesnek ítélte es a határozat közzétételének nap Javai megsemmisítette az 1956 ok “°beri forradalom és szabadsághar órán elkövetett egyes bűncselek menyekkel kapcsolatos eljárásre zoló 1993. évi XC. törvényt. Ezzé ? ^hotmánybíróság elhárította a Kodályt annak útjából, hogy a ma syar hatóságok az 1956-ban elko otett emberiség elleni bűncselek ^hveket és háborús bűncselekmé Áa^* üldözzék és megbüntessék Alkotmánybíróság rámutatot háh1 18' a nemzetközi jog szerin eml?r ^S bűncselekménynek, illetv np>iség elleni bűncselekmény * "hnősülő bűntetteket a ma dn]/ hatóságok külön törvényi ren kezések nélkül is üldözhetik. Jj^Sráűba várják «■hchal Kovác-ot tÜugTar,n:indor (MTI) - Százná etpi ' - ttot, hazai és szlovák cé és az Mén szeptember 13 lom ’,, zött immáron ötödik alka „í,,?3! megrendezendő magyar sárr.°ri reffi°nalis kiállítás és vá Mir'lf’i folynék ebben az évbei elnsi3 szlovák köztársaság rim 0.3 ^védnöke, aki a tervek sze is öli ,zePtember 14-én személyesei atogat a nógrádi községbe. Fellélegzett, amikor elfogták a rendőrök Nyilatkozott lapunknak a kábítószerügy magyar „főszereplője" 36 éves váci fiatalember, Nagy Sándor volt. Nem is tagadja, hogy neki is szerep jutott a kábító­szerügyben, ám a főszerepet „sze­rényen” kikéri magának... Ä jelenleg előzetes letartóztatás­ban lévő fiatalember hajlandó volt feltárni lapunknak a „holland kap­csolat” eddig nyilvánosság-mentes­séget élvező részleteit.- Valamikor tavaly nyáron. Vá­cott ismerkedtem meg egy holland férfivel, aki egy jó kereseti lehető­séggel kecsegtető munkát ajánlott fel nekem. Nem, kábítószerről szó sem volt, hanem - mivel nekem utazási irodám volt, s így autóbu­szom is - az ajánlat szerint egy ze­nekart, a UB 40-t kellett volna a koncertjeikre szállítanom.- Már megbocsásson, de nem furcsállotta, hogy éppen magát, egy magyar vállalkozót kérnek fel a UB 40 fuvarozására...?- Eh, i.cm is lett az egészből semmi - legyint, egyetértőén Sán­dor de később ez az ember előállt egy másik ajánlattal. így' lettem a sofőrje, magyar ügyei intézője, sőt „háziasszonya” is egy személyben, szóval a mindenese. Néha már azt sem csodáltam volna, ha fityulát kell kötnöm... (Az interjú a 3. oldalon folyta­tódik.) Nagy Sándor »háziasszonya" lett a holland férfinek Fotó: Méhes László Miskolc (ÉM - FJ) - „Fogalmam sincs, hogyan sikerült a magyar rendőröknek a nyomomra buk­kanni, de őszintén mondom: fel­lélegeztem, amikor elfogtak végre. Hiszi vagy nem, rende­sen örültem, amikor a szlovák határnál lekapcsoltak min­ket...” A búsan merengő mono­lóg a marokkói drogcsempészés magyar főszereplőjének kikiál­tott Nagy Sándortól származik. S bármily1 furcsán hangzik, na­gyon is hihető... Nagyszabású, nemzetközi kapcso­latokkal is bíró drogcsempész-háló- zat lebukásáról számoltak be nem­régiben a B.-A.-Z. Megyei Rendőr­főkapitányság illetékesei. A hol­land központú bűnbanda egyebek közt magyar szállítókkal dolgozta­tott, a Miskolcon beszervezett em­berek segítségével csempészték a hasist Marokkóból Hollandiába. Az eddig nyilvánosságot látott hí­rek szerint a holland főcsempé­szek magyar segítője, a „turista1 utakra” indulók beszervezője egy _Kommentár Alapszerződés kelt Dombrovszky Ádám Nem lehet kétséges, amit a magyar mi­niszterelnök a keddi rendkívüli parla­menti vitában mondott: a világ minden tájáról biztatást kaptunk arra vonatko­zóan, hogy kössük meg az alapszerző­dést Romániával. Mert alapszerződésre szükség van. A kérdés legfeljebb az: milyen alapszer­ződésre. Feltehetően nem olyanra, ame­lyikben az Európa felé igyekvők a ki­sebbségi jogokat nem az európai nor­mák szerint szerepeltetik. Feltehetőleg nem olyanra, amelyikkel éppen a két or­szág közti hidat építhető kisebbségek ér­dekvédelmi szervezete nem ért egyet. Az az RMDSZ, amelyiknek képviselője a kormánypártok jóvoltából nem kaphatott szót a róla szóló vitában. Pedig Kovács László külügyminiszter elmondta, hogy évek óta mily sokszor tárgyaltak a romá­niai magyarok képviselőivel. Ugyanúgy, mint a magyar ellenzékkel. Legfeljebb az volt rendre az eredménye, amit Idom Gyula keddi beszédében egyértelműen kifejtett: olyat nem hallott, ami megren­dítette volna meggyőződésében. Természetes, hogy egy parlamenti többséggel rendelkező kormány élni kí­ván azzal, amire a választások feljogosí­tották. Hogy döntsön. Egy tíz (plusz öt) évre szóló alapszerződés esetében azon­ban nem igazán stabilizáló elem, ha a leendő kormányképes tényezők között kialakult konszenzus nélkül kötötték azt meg. Arról nem is beszélve, hogy a román ko­alíciós válság következtében lényegében egy „ügyvezető román kormánnyal" ké­szülünk alapszerződést kötni. Iliescu pártjának, s így a kormánynak mindössze harmincszázalékos támogatottsága ma­radt parlamentjében - hallhattuk a vitá­ban felszólaló fideszes elnöktől. 5 mind­ez két hónappal a romániai választások előtt! Amikor könnyen előfordulhat, hogy egy olyan bukaresti vezetés alakul, amelyik a mai román ellenzék erőire épül, benne akár az RMDSZ-szel. Vajon nem leä volna rá esély, hogy egy ilyen tár­gyalópartner még nagyobb kompro­misszumkészséget mutat, s hajlandó láb­jegyzetek nélkül is alapszerződést kötni? Horn Gyulát ezek a kérdések nem ren­dítették meg igazában. Miként a mögötte ülő kormánypárti többséget sem. így az­tán a hozzászólásokat hallva már a vita­nap felénél borítékolni lehetett a rendkí­vüli ülés végeredményét: alapszerződésre szükség van. Pont most és pont ilyenre. Légicsapás Irakra A kurdok lakta területeken végrehajtott iraki támadás megtorlásaképpen az amerikai erők kedd hajnalban kiterjedt csapást mértek dél­iraki katonai célpontokra. Az 1991-es Öböl­háború óta ez volt a legnagyobb tűzerejű amerikai csapásmérés iraki katonai létesítmé­nyek ellen. (Részletek a 2. oldalon.) Fotó: AP

Next

/
Oldalképek
Tartalom