Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-30 / 228. szám

Az ír szetter sem segített a Győrnek Megkezdődött a pontvadá­szat a női röplabda NB I- ben. A Miskolci VSC-sek itt­hon fogadták a Győri Dó­zsát. (Sport: 11-Í4. oldal) Rotyog a pálinkának való A szomolyai pálinkafőzőben a napokban indította be a nagyüstöt a tulajdonos Kiss János. Ilyenkor, a szezonban bőven akad munka. (7. oldal) Ára: 22,00 Ft / Zárva marad az Erzsébet fürdő Legalább egy hónapot késik az Erzsébet fürdő' nyitása, mert a városi közgyűlésen nem tárgyaltak az adás-vé­teli szerződéséről. (5. oldal) LTI. évfolyam, 228. szám 1996. szeptember 30., hétfő BORSOD - ABAÚJ - ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Megemlékezés a csatáról Pákozd (MTI) - Az 1848-49-es szabadságharc fiatal magyar hon­védserege - akárcsak országunk mai hadserege - nem hódítani, má­sokat leigázni akart. Egyetlen fel- odata, küldetése volt: a haza védel­me- S bár honvédségünknél jelen­jog nehéz, fájdalmas, de a testület belső és az ország nemzetközi meg­ítélése szempontjából elkerülhetet- jen átalakulások mennek végbe, a hadsereg működésében őrzi és mo­tiváló alapnak tekinti az 1848-as honvédhagyományokat. Ezt Végh Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka, vezérkari jonök hangsűlyozta a szabadság- harc győztes pákozdi csatájának 148. évfordulóján vasárnap Pákoz- dpn, a község címerének és zászla­jának avatása alkalmából rende­zett ünnepségen. Százéves a templomtorony Péter András lelkész ünnepélyes is­tentiszteleten emlékezett meg teg- jjap délután Tokajban három óra- K°r a település református templo­mának egy évszázada történt át­adásáról. Az Isten házát a hívek tá­mogatásával 1802-től 1821-ig épí­tették fel. További 75 éven át azon­ban tórony nélkül árválkodott a ternplom. A millennium évében határozott úgy a közösség, hogy j'égre tornyot is emelnek mellé. L^égy hónap szorgos munka után 1896. szeptember 27-én délután háromkor vehették birtokba az ég jelé magasodó tornyot a hívek, f^óta hirdeti már messziről látha­tóan, hogy a bor városban retormá- közösség működik. Fotó:P.T. Széles Gábor äfc Ikarus élén Budapest (MTI) - Széles Gábort választotta a testület elnökének szombaton tartott ülésen az Ikarus Ht. igazgatótanácsa. Az igazgatóta­nács arról is döntött, hogy hétfőtől megkezdik a cég jelentős átszerve­zőt. Az átalakítás keretében elbo­csátásokra nem lesz szükség, sőt a közeljövőben - a termelés tervezett kibővítésének megfelelően — emelni kívánják a dolgozók létszámát. Minderről az Ikarus Rt. illetékese mjékoztatta az MTI-t az igazgató- ?agi ülést követően. Elmondták, hogy miután a közgyűlés csütörtö­kön Széles Gábort megválasztotta az igazgatóság tagjának, olyan kül- midi vevők jelentkeztek, akik eddig .éles megválasztásától tették füg- Sové vásárlásaikat. Nemzeti Emlékpark a munkatábor helyén Recsk nélkül az elkeseredés és a düh vihara nem tört volna ki Európa szelleme - mondta ünnepi beszédében Göncz Árpád - ma már szerencsére lehetetlenné teszi a recski­hez hasonló táborok létrehozását Fotó: AP Recsk (MTI) - Göncz Árpád köz- társasági elnök avatta fel szom­baton a láger volt foglyait tö­mörítő Recski Szövetség kezde­ményezésére az egykori recski kényszermunka-tábor helyén kialakított Nemzeti Emlékpar­kot. A területen a kormány 11 millió forintos támogatásával felépítették a tábor jellegzetes épületeit - egy barakkot, egy őrtornyot és egy bunkerfogdát. Az államfő ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a recski tábor, istennek hála, mára csupán törté­nelmi emlék, a sztálinizmus emlé­ke, amely a látogatóiban felidézi mindazt a félelmet, amelyet a nép egészével szemben érzett az elnyo­mó hatalom. Európa szelleme - folytatta Göncz Árpád - ma már szerencsére lehetetlenné teszi a recskihez hasonló táborok létreho­zását. Kötelességünk viszont, hogy megőrizzük a letűnt kor ilyen em­lékeit, mert hiszen ez is biztosíték arra, hogy ne váljunk újra hasonló elnyomás szenvedő alanyaivá. A köztársasági elnök kifejtette, hogy Recsk létezésének óriási szerepe volt az 1956-os forradalom kitöré­sében, hiszen - mint fogalmazott - Recsk nélkül az elkeseredés és a düh vihara nem tört volna ki, ha pedig nem robban ki a forradalom, ma nem avathatnánk fel a nemzeti emlékparkot sem. Az ünnepség végén az államfőn kívül, a kormány, a politikai pár­tok, a társadalmi szervezetek kép­viselői és az egykori rabok, vala­mint hozzátartozóik koszorúkat, he­lyeztek el az emlékhelyen újjáépí­tett barakk falánál. Eredményes hat esztendő mérlege Sárospatakon befejezte munkáját a református zsinat Sárospatak (MTI) - A Magyaror­szági Református Egyház Sá­rospatakon megrendezett tize­dik, cikluszáró ünnepi zsinata szombaton a zsinati iroda mun­kájának értékelésével folytató­dott. A református egyház legfőbb tör­vényhozó, közigazgatási és végre­hajtó képviseleti testületé ezt köve­tően az egyház különböző szerveze­teinek, intézményeinek, bizottságai­nak vezetőit hallgatta meg. A zsi­nat tagjai örömmel nyugtázták, hogy az előző hat esztendőben vala­mennyi területen igen jelentős eredményeket értek el, s a beszá­molókat többségében egyhangú szavazással elfogadták. A zsinat határozatban rögzítette, hogy a ha­tárokon túli egyházkerületek igen nehéz személyi, anyagi és társadal­mi viszonyok közepette végzik munkájukat, ezért a zsinat biztosí­totta őket a fokozott támogatásról, segítségnyújtásról, s ezt kérik az államtól is. Ugyancsak határozat­ban foglaltak állást arról, hogy a református egyház elvesztett ingat­lanjainak 2001-ig történő rendezé­sét kéri a kormánytól. A záróáhitatot követően Hege­dűs Lóránt püspök, a zsinat lelké- szi elnöke hangsúlyozta: az Isten a reformáció kora óta nem adott any- nyit magyar református egyházá­nak, mint az elmúlt hat év során, tehát a X. Zsinat ciklusa alatt. A legnagyobb fejlődés az iskolarend­szerben következett be, az 1990. évi három református iskolával szemben ma 90 oktatási és nevelési intézménye van az egyháznak, kö­zöttük 19 középiskola. Tompa Mihály szobrának avatásán a költő leszármazottai is elhelyezték az emlékezés virágait Fotó: Méhes László A múlt hagyománya a jelenben is összeköt Igrici (ÉM) - A honfoglalás 1100. évfordulójára ünnepségsorozattal emlékeztek szombaton Igrici lakói. Az egésznapos programon részt vettek a borsodi településsel kap­csolatot fenntartó szlovákiai Rima­szombat CSEMADOK képviselői, akiknek jelenlétében leplezték le Tompa Mihály lelkész-költő mell­szobrát, a Szlovákiában élő Igó Aladár alkotását. A CSEMADOK tornaijai területi választmányának nevében Polgári Lászlóné az ava­táson tartott rövid beszédében ar­ra hívta fel a megjelentek figyel­mét, hogy a történelmi múlt a je­lenben is összeköti a határon túli magyarokat az anyaországgal. Pél­dája ennek a 179 évvel ezelőtt, Ri­maszombaton született költő, aki életéből kilenc évet Igriciben töl­tött el. Kommentár A talpraállító Marczin Eszter Vannak nevek, amelyek a minőség, a színvonal, a biztos megoldás garanciái. Fia halljuk őket, többnyire már nem is a személy, sokkal inkább az általuk fém­jelzett termék, tevékenység, szolgáltatás villan agyunkba. Mindez Széles Gábor szombati kinevezése kapcsán jutott eszembe. Hiszen erről a névről a gazda­ság hírei iránt érdeklődőknek a székesfe­hérvári Videoton-sztori jut eszükbe. Egy sikertörténet, amely arról szól, hogyan lehet egy lerobbant, piacait vesztett, csőddel hadakozó céget néhány év alatt erős, biztos alapokon nyugvó, terjeszke­dő vállalattá fejleszteni. Hogy a Széles név jó előjel, azt az bizonyítja legjob­ban, hogy a komoly gazdálkodási gon­dokkal, tartozással és megrendelésni- ánnyal küzdő Ikarus Rt. is mellette dön­tött, amikor a kedvezőtlen tendenciák megfordítására várhatóan képes igazga­tósági elnököt választott. A Videoton Holding Rt. elnök-vezér­igazgatói tisztét megtartó, új Ikarus el­nöktől nem idegen a megoldásra váró feladat, sőt, hozzá kell tennünk, sokban hasonlít is a - nagyközönség előtt - tele­vízióiról ismert cég '90-es évek eleji ál­lapotaira. Minden bizonnyal ennek kö­szönhető - meg természetesen a sürgető időnek hogy már az első beszámolók jelentős átszervezésekről, a menedzs­ment létszámának és összetételének új­ragondolásáról szólnak. Meg arról, hogy pusztán az a tény, hogy - a „nagy talpra­állító" - Széles csütörtökön az autóbusz- gyár igazgatósági tagja lett, külföldi megrendelők jelentkezését indította el. Bevallom, bizonyosfajta elégedettséggel tölt el, hogy végre nálunk is akad egy olyan szakember, aki profi a maga terü­letén, és próféta tud lenni a saját hazájá­ban. Azt viszont - a talán megbocsátha­tó lokálpatriotizmustól vezérelten - ki­csit sajnálom, hogy ez az ember nem szőkébb környezetünkben tevékenyke­dik. Mert ha valakinek, hát nekünk itt Borsodban szükségünk lenne egy „nagy talpraállítóra." Az ÉM biciklitúrája Több száz résztvevő rajtolt szombaton kora délelőtt a lapunk által szervezett kerékpártú­rán. A hagyományteremtőnek szánt progra­mon a legfiatalabb biciklis 6, a legidősebb 82 éves volt. A 23 kilométer megtétele után - a Városház téri „célban" - a M.É.Z. együttes szórakoztatta a sportembereket. (Képes be­számolónk a 10. oldalon) Fotó: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom