Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-27 / 226. szám

1996. Szeptember 27-, Péntek Háttér ÉSZAKIM AGYARORSZÁG 7 Jogszabályok naprakészen Budapest (MTI) - A Kerszöv Com­puter Kft. az Interneten, illetve te­lefonon elérhető számítógépes adatbázisával a jövőben lehetővé teszi a jogszabályok szinte napra­kész követését előfizetői számára - mondta Styaszni Gyula, a társaság ügyvezető igazgatója budapesti saj­tótájékoztatóján. A fejlesztésre a cég körülbelül 20 millió forintot for­dított, a műszaki kivitelezés pedig egy amerikai szoftver felhasználá­sával vált lehetővé. Az 1993-ban 5 millió forintos alaptőkével alakult társaság fennállása óta mintegy 300-400 millió forintot költött beru­házásokra. Emlékeztetett, a fel­használók körében már jól ismert a CompLex CD Jogtár, és tavaly ok­tóberben jelent meg a CompLex CD Céghírek. A kft. vezetőit régóta fog­lalkoztatta, hogyan lehetne tájé­koztatni az ügyfeleket a lemezek havi frissítései közötti időszakban is a változásokról. Az amerikai szoftver segítségével lehetővé vált a felhasználók számára közvetlen online kapcsolatteremtés a Kérszöv adatbázisával, sőt a jogszabályok automatikus figyeltetése is. Az on­line jogtár mellett újdonságnak számít a felszámolás- és csődfigyel- tetés és az online telefonkönyv. Olcsóbb a marha, mint a disznó München (MTI) - Németország történetében első ízben olcsóbb a marhahús, mint a sertéshús, s a helyzet még tovább romolhat, mi­vel a „kergemarhakór” okozta vál­ságnak még távolról sincs vége Panaszolták a Bajor Parasztszövet­ségben. A tej és a marhahús, a me­zőgazdaság két fő termékének árai majdnem történelmi mélyponton mozognak. Augusztus végén egy ki­ló átlagos minőségű marhahúst 3.83 márkás áron vettek át a vágó­hidak, míg a sertés vágóhídi ára 3.84 márka volt - közölték a pa- fasztszövetség müncheni központ­jában. A német gazdák körében Paprikás a hangulat. A bajor kor­mány is elfogadhatatlannak tartja, hogy a „teljesen ártatlan német gazdákkal viseltessék a nagy-bri- tanniai múlasztások terhét”. Bajor­országban egyébként tíz év alatt 5500 mezőgazdasági üzem szűnt teeg. Az utóbbi három évben pedig mintegy 25 százalékkal nőtt az 50 hektárosnál nagyobb gazdaságok száma. Beárnyékolt eredmények Moszkva (MTI) - Bár a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) és a Világ­bank jövő heti washingtoni ülése előtt jónak tűnnek az orosz gazda­ság helyzetét tükröző adatok, a po­litikai és a költségvetéssel kapcso­latos kételyek árnyékot vetnek az eredményekre. Az IMF 10 milliárd dolláros óriáshitelével, melynél az esedékes havi részletek folyósítása előtt áttekintik a gazdasági muta­tókat, Moszkvának sikerült leszorí­tania az inflációt és a gazdaság a növekedés első jeleit mutatja. A fo­gyasztói árak augusztusban 0,2 százalékkal estek, noha tavaly ja­guárban még 17,5 százalékkal emelkedtek. A kormány a tavalyi 131 százalék után 1996-i'a 22 szá- zalékos pénzromlást jósol, ami még alacsonyabb is lehet. Az ipari ter­helés, amely fele csupán a gazda­sági reformok kezdetén, 1992-ben rnért teljesítménynek, növekedés­ek indult, s a szakértők szerint jö­vőre a hazai össztermék (GDP) is bővülhet. A rubel viszonylag szi- |órd, a magánhitelezőket tömörítő londoni Klubbal, illetve a kor- jüányszintű hitelezőket összefogó “árizsi Klubbal folytatott adósság- atütemezési tárgyalásokon pedig haladást értek el. utat azonban akadályok szegé­lyezik. A költségvetési hiánnyal kapcsolatos aggodalmai miatt az IMF elhalasztotta a júliusi hitel- veszlet folyósítását. A deficitet a jüncstárjegyek után fizetett magas hozam, illetve az elnökválasztási kampány során osztogatott adóked­vezmények duzzasztották fel. A gazdaság a „nemfizetés” válságába süllyedt, az IMF pedig biztosítékot szeretne kapni, hogy a bevételek elegendőek lesznek a büdzsé hiá­nyának fenntartására, az infláció ^szorítására és a szociális kiadá­sok fedezésére. A nagyvilág már csak egy gombnyomás Alkalmi kalandozás az elektronikus világhálózaton Fotó: Dobos Klára Budapest (ISB) - A World Wide Web, az elektronikus világháló­zat forradalmasította az embe­riség kommunikációs lehetősé­geit. Egy számítógép, egy tele­fonvonal és egy kis angol tudás segítségével a glóbusz bármely pontjával pillanatok alatt összeköttetésbe léphetünk, in­formációk milliárdjaiból válo­gathatunk. Ma már Magyarországon is több cég kínálja az Internet szolgáltatá­sait, amelyekkel magánszemélyek, intézmények, vállalatok egyre na­gyobb számban élnek. A számító­gép képernyőjén kattintásra megje­lenő csatornák nemcsak naprakész ismereteket nyújtanak, hanem le­hetővé teszik a közvetlen érintke­zést a világ távoli pontjain találha­tó egyének és szervezetek között. Ez eddig elképzelhetetlen lehetősé­geket teremt az átfogó kommuni­kációra: a legeldugottabb falu lakó­ja is úgy érezheti, hogy részese mindazoknak az eseményeknek, amelyek a nagyvilágban történnek. Az ember természetesen elsősor­ban arra kíváncsi, hogy saját hazá­ja miként jelenik meg a világ sze­me előtt, milyen ismereteket Irinái­nak magukról a magyar Internet- használók. Ha a hunir jelszó beírá­sa nyomán megjelenő úgynevezett home page-ek (körülbelül az egy cégről, eseményről stb. információ­kat tartalmazó ablakot jelenti) kö­zül válogatva mondjuk a legnépsze­rűbb hazai médium, a Magyar Te­levízió ajánlatát hívjuk elő, a kö­vetkező kapcsolati lehetőségekkel találkozunk: Internet keresők és szolgáltatók, magyar média, hír- ügynökségek, tv-, rádióműsorok, műholdas programok, külföldi mé­dia, tv, rádió, szervezetek, végül mobil kommunikáció. A közlések nagyobbik része ter­mészetesen a televízió életére, programjaira vonatkozik. Nincs már szükség külön tévéújságra, hi­szen egy kattintásra előttünk áll a heti műsor, sőt megtudhatjuk pél­dául, hogy milyen témákkal kíván Bárki előtl megnyílhat a nagyvilág foglalkozni az aznapi Objektív. Ér­dekes viszont, hogy a televízió mi­lyen hazai és külföldi újságok el­érését teszi lehetővé saját ablakán keresztül. Ami a magyarokat illeti, a rádió, az RTV Újság, a Népsza­badság, a Magyar Hírlap, az MTI, a Heti Világgazdaság, a Szonda Ip- sos közvéleménykutató, a TV3 és a Duna TV szerepel a listán. Mindez az jelenti, hogy a képernyőn előhív­hatjuk ezeknek a médiumoknak az aznapi oldalait, tallózhatunk híreik között, olvashatjuk írásaikat. Lehetőség nyílik arra is, hogy az MTV ablaka révén külföldi újságo­kat olvassunk. íme a kínálat: Fi­nancial Times, USA Today, New York Times, CNN TV, Reuters, Boston Globe, Los Angeles Times, Washington Post - két kivétellel tehát amerikai orgánumok (német nyelvű nincs a listán). Vigyázat azonban, nem mindegyik újsághoz férhetünk hozzá ingyen! A New York Times például egy havi türel­mi idő után havi 35 dollárért nyílik meg az érdeklődő előtt. Egyébként is általános gyakorlat, hogy a fel­használónak regisztráltatnia kell magát a behívott céggel, s a szol­gáltatás feltétele olykor anyagi el­lentételezés. Az MTV ablaka két magyar és két amerikai szervezet adatainak elérését teszi lehetővé. Ezek: a Mi­niszterelnöki Hivatal, a Szabad De­mokraták Szövetsége, a White House és a NASA. Ezekben az abla­kokban természetesen az olvasható, amit az érintettek magukról közöl­ni kívánnak. Az Internet azonban a világ legdemokratikusabb intézmé­nye: ha a felhasználó egy forrással nincs megelégedve - történetesen német vagy svéd újságokra, itthon más szervezetekre és lapokra is kí­váncsi -, nyugodtan becsukhatja az MTV ablakát, és másik csatornán közvetlenül érintkezésbe léphet a kívánt féllel - amennyiben az rá­kapcsolódott a hálózatra. Nem fe­nyeget tehát az információk kizáró­lagosságának veszélye, noha elkép­zelhető, hogy az MTV listájával kapcsolatban volna észrevétele má­soknak, például az MSZP-nek és a Fidesznek, vagy a Magyar Nemzet­nek és az Új Magyarországnak. Ez azonban már nem az Internet, mint kommunikációs hálózat illetékessé­gi körébe tartozik. Hirdetés: Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha nem lát jól, felveszi. Ugye milyen egyszerű? Döntés, kockázat nélkül. Hitte volna, hogy egy hasonlóan egyszerű, egyértelmű és jó dön­tés a jövőjét is képes biztossá tenni? Pedig ez így van. A nyugdíjbiztosítás egy tapasztalt, nagy tőkeere­jű, megbízható, többmilliós ügyfélkörrel rendelkező biztosítónál legalább olyan nyilvánvaló, mint az, hogy ha nem lát jól, akkor szemüveget vesz. Ha nyugdíjbiztosítás, akkor © A tőke még mindig Kelet felé tart Budapest (ISB - T.G.) - Az alacsony bérek és a képzett munkaerő vonzását ellensú­lyozza az elöregedett géppark és az el­maradott infrastruktúra. A kezdeti této­vázás után azonban a nyugati tőke egyre erőteljesebben nyomul be a kelet-euró­pai országokba. Míg korábban Magyarország volt a legvon­zóbb célország, az utóbbi években Lengyelor­szágba és Csehországba is sok befektetés irá­nyult - állapítja meg elemzésében a The European hetilap. A Seita francia dohány­gyár például 64 millió dolláros részt vásárolt a ZPT Radom lengyel cégből, a Daewoo autó­gyár pedig 1,1 milliárd dollárnyi befektetést tervez. Csehországba 1995-ben 2,6 milliárd tőke áramlott, ennek nagyobbik része a telefonhá­lózat privatizációját érintette. A svéd IKEA cég 56 millió dollár értékben épít áruházat Prágában, és ugyanilyet tervez Brnoban. Az eddigi legnagyobb csehországi üzletet a Volkswagen 1991-ben 3,7 milliárd dollár értékben kötötte a Skoda gyár megvásárlá­sával. Magyarország továbbra is népszerű. Nagy európai, amerikai és ázsiai autógyárak hoz­tak létre üzemeket, amelyek nemcsak a ha­zai, hanem az európai piacra is termelnek. A nagy nyugati kereskedőhálózatok, mint a Marks és Spencer Magyarországon és Cseh­országban is üzleteket nyitottak. Bár a nyugat európai óriásvállalatok ér­deklődése Oroszországra és Ázsiára is kiter­jed - a francia cégek például 2,3 millió alkal­mazottat foglalkoztatnak világszerte -, figyel­mük középpontjában továbbra is Kelet-Euró- pa áll. Megfigyelők szerint nem várható, hogy a befektetési kedv a következő években jelen­tősen mérséklődne. Chip-chip szarka — tolvajok nyitánya Budapest (ISB - T.G.) - Nem érnek any- nyit, mintha aranyból volnának, ám a számítógépek és alkatrészeik líjabban így is a tolvajok bevett céltáblái. Az efféle, immár külön „szakterületnek” számító technikai bűnözésnek az utóbbi években tapasztalható jelentős elhara- pózásától cégek ezrei szenvednek Euró­pában. Az európai kontinensen évente mintegy két és fél milliárd dollárra tehető a számító­gépekben használatos chipek lopásából eredő veszteség. Az Európai Biztosítók Szövetsége Párizsban immár válságbizottságot állított fel, hogy adatokat gyűjtsön a gazdaságnak okozott, igen tetemesre becsült károkról. Amint a fejleményekről beszámoló European magazin megállapítja, egy átlagos számítógép hétszáz dollár értékű, könnyen hozzáférhető chipet tartalmaz, ami vonzó zsákmánya az erre szakosodott tolvajoknak, akik orgazdák­nak, gyártóknak és kereskedőknek értékesí­tik a portékát. Az idén például egy skót gyárból három és fél millió dollárnyi chip tűnt el, Frankfurtban pedig négyszázezer dollár értékű alkatrészt raboltak el nem egyszerű tolvajok, hanem gépfegyverrel és könnygázzal felszerelt álar­cosok. Sok cég azonban nem is hajlandó be­vallani a veszteséget, mert leplezni akaija a hard disk meghibásodása miatt előforduló adatveszteséget és a szellemi tulajdonban ke­letkezett kárt. Michael Sullivan, az Intel ne­vű amerikai alkatrészgyártó cég müncheni szóvivője szerint a legkeresettebbek a D-Ram memóriaegységek. Ezek aprók, könnyen hoz­záférhetőek, és nagy értékűek. A védekezés legfőbb eszköze ezen a terü­leten is a megelőzés, ami viszont egészen új technológiákat igényel. A legegyszerűbb, ha különleges zárakat vágj' riasztókat alkalmaz­nak. A különlegességek közül csak néhány példa: Egy angol cég olyan eszközt fejlesztett ki, amely illetéktelen beavatkozás esetén át­láthatatlan fehér gázzal tölti meg a szobát. Egy másik újítás ultraviola-sugarakkal felis­merhető tintát fröcsköl a tolvaj ruhájára. Az Intel „hagyományosabb” eszközként olyan azonosítószámokat alkalmaz, amelyek meg- könnvítik a rendőrség munkáját. Az IBM ha­sonló módszert követ. Eredményes védekezés az is, ha az alkatrészeket hologrammal lepe­csételt dobozokban forgalmazzák, így a kiske­reskedők felismerhetik az áru eredetiségét. A többségében japán és koreai alkatrészgyártók azonban túl drágának tartják ezt a módszert, és nem élnek vele. Mások különféle megjelö­lésekkel látják el a chipeket, vagy olyan szoft­verprogramokat fejlesztenek ki, amelyek erő­szakos beavatkozás esetén rádiójelekkel érte­sítik a központi egységet, A hatékony védekezés miatt az utóbbi hó­napokban némiképp mérséklődött az alkat­részlopások aránya. Az is meglehet, hogy a tolvajok kevesebb pénzt kapnak az áruért. Valószínű azonban, hogy a nyári vakáció után új fejezet kezdődik a gyártók és a tolvajok kö­zött folyó elkeseredett háborúban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom