Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

1996. Szeptember 25Szerda Gazdaság ESZAK-Magyarország 7 Vállalkozói Napok Mezőkövesden Mezőkövesd (ÉM) - A Dél-borsodi Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával Vállal­kozói Napokat rendeznek szeptem­ber 26-, 27- és 28-án Mezőköves­den. Az első napon este öt órától a Vígadó Étteremben nyílt klubnapot tartanak az érdeklődőknek a sike­res vállalkozásról, s a vállalkozás veszélyeiről. Pénteken délután négy órától a Közösségi Házban ke­rül sor egy Vállalkozói Fórumra, ahová különböző kamarákat, a B -A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügy­nökséget és a Munkaügyi Központ mezőkövesdi kirendeltségét hívták meg. Szombaton délelőtt a Vállal­kozók Családi Sportvetélkedőjére várják a Sportcsarnokba délelőtt tíz órától az érdeklődőket. Közvetítők és a foglalkoztatás Budapest (MTI) - Közös felhívást fogadtak el a legnagyobb magyar munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cógek, amelyben felszólítják a munkaerőpiac résztvevőit, hogy csak a foglalkoztatási szabályokat betartó munkaerőközvetítők szol­gáltatásait vegyék igénybe. Az er­ről szóló felhívást kedden Buda­pesten írták alá. Az aláíró hat cég összesen évente mintegy 500-600 ezer munkaórára közvetít ki fizi­kai dolgozókat, illetve mintegy 100 ezer órára magasan képzett irodai alkalmazottakat. Piaci pozícióikat erőteljesen veszélyezteti a fekete­foglalkoztatás. Számítása szerint azonban a félig vagy teljesen ille­gális munkaerő-közvetítők évente legalább egymillió munkaórányi keresletet elégítenek ki. Ezzel nemcsak a szabályokat betartó vállalkozásokat, hanem az állam- háztartást is megrövidítik. Nyugdíjreform és biztosítás Budapést (MTI) - Az államház­tartási reform keretében a kor­mány eltökélt szándéka, hogy jövő­re átalakítja a tb-járulékok rend­szerét - többek között ezt hangoz­tatta egy tegnapi konferencián László Csaba, a Pénzügyminiszté­rium helyettes államtitkára. Véle­ménye szerint az új nyugdíjrend­szer tervezett 1998-as bevezetése érdekében már októberre elkészül az erről szóló törvény első szöveges változata. Az új szisztémában mű­ködő kötelező pénztárakra olyan szabályok vonatkoznak majd, me­lyek biztosítják, hogy a nyugdíjelő- takarékosság során befizetett pén­zeket biztonságosan és szakszerű­en kezeljék. Egyszerű, nyilvános privatizáció Budapest (MTI) - Az egyszerűsí­tett privatizációba bevont 121 tár­saságnak már több mint felét érté­kesítette a privatizációs szervezet, s ebből 4,5 milliárd forint kész- • Pénzbevételre tett szert. A fennma­radó cégek közül 15 társaságra le­het még ajánlatot tenni nyilvános Pályázat keretében. Az ÁPV Rt.- üek nincsen több olyan társasága, amelyet a jelenlegi jogszabály sze- rint egyszerűsített eljárással lehet­ne értékesíteni, ám ha a parlament módosítja a saját vagyonra vonat­kozó 600 millió forintos értékha- fárt, akkor az rt. kész arra, hogy fovábbi cégeket értékesítsen ebben a formában. Mindezt Ragáts Imre, nz Állami Privatizációs és Vagyon­kezelő Rt. ügyvezető igazgatóhe­lyettese mondta el keddi sajtótájé­koztatóján. áz országelső kétszázak klubja Budapest (MTI) - Az ország 200 legnagyobb árbevételű vállalkozá­sánál összpontosul a nemzetgazda­ság teljes árbevételének egyharma- ua, export-árbevételének 45 száza­léka. Ugyanakkor az összes ma- Syar munkavállaló 23 százaléka dolgozik náluk. E vállalatok 200-as listájának élmezőnye nem sokat változott tavaly, az első három he­lyen már évek óta a Mól, az MVM és a Matáv áll - mondta el Merényi Miklós, a toplistát közreadó Figye­lő című rovatvezetője kedden sajtó­tájékoztatón Budapesten. K, Állattenyésztés európai módra A központi támogatási rendszer csapdát rejt magában Ők már tagjai az agrárinformatikai rendszernek Dobos Klára Gödöllő (ÉM) - A szarvas- marha-álloinány naffvsá- ga ’95-ben a ’45-ös, a’ há­ború alatt megtizedelt ál­lomány szintjén volt!.., A világ pedig nem hozzánk fog alkalmazkodni, ha­nem mi vagyunk kényte­lenek igazodni... Ilyen és hasonló gondolatokkal „szórakoztatták” a részt­vevőket azon a konferen­cián, amely - az OMÉK keretében - az Európai Unióhoz való csatlakozá­sunk lehetőségeiről szólt, Mi lesz veled állatte­nyésztés? címmel. A magyarországi állatte­nyésztés néhány évvel eze­lőtt nem arra az irányban indult, amerre kellett volna. A tenyészállat-állomány ra­dikálisan csökkent. Hogy az Európai Unió szabályaihoz tuÖurlL alkalmazkodni, szükséges a harmonizáció’ ami láttatja a minőséget, el­lenőrzi a mennyiséget és szabályozza a piacot - mond­ja Kiss Zoltán az Földműve­lésügyi Minisztérium politi­kai államtitkára. Ennek fo­lyományaként beszélt arról is, hogy elsődleges a minő­ségjavítást támogatni fogja az állam, ám komoly feltételeket támasztanak azokkal szemben akik pályáznak a pénzre. A támogatás csapdája Amikor az európai államok közös­sege 1957-ben kidolgozta a közös mezőgazdasági agrárpolitikát, több celt tűztek maguk elé: növel­ni kell a mezőgazdaság termelé- kenvseget, az agrárágazatban dol­gozok életszínvonalát, és — úgy­mond - racionális árakat kell biz­tosítani a fogyasztóknak. Persze a célkitűzések között akadt némi el­lentmondás, amelyek egy részét az azóta eltelt években részben felol­dották. A támogatási rendszer ugyanis - mint kiderült - kissé el- kenyelmesítette a termelőket ezert ezt az EU-ban várhatóan va­lamennyire leépítik. Az Unió felé menetelés közben természetesen a magyar agrárága­zat versenyképességét valamilyen módón továbbra is meg kell őrizni ,azJ1Iamtitkár - és az ebből fakadó szociálpolitikai kér­déseket szintúgy kezelni szüksé- ges. Hiszen, ha versenyképesség- 2oJ beszélünk, az állománynöve- lest, egyben az üzemek koncentrá­cióját jelenti. Következésképpen ennek vesztesei a kistermelők akik ezzel nem tudják felvenni a versenyt. Mindezek ismeretében szociálpolitikái szempontból ezért nálunk is be kell indítani a térség- fejlesztésnek nevezett programot Am a térségfejlesztés költségvetés­ből torteno támogatása is csapdát rejt mivé így nem marad pénz az EU-ba való belépés fontos feltété- lenek teljesítésére, a versenyké- pesseg növelésére. Meg kell tehát keresni a kettő között a megfelelő arányt... Mindent a tagságért Az átmeneti időszakban meg kell értenünk az EU logikáját, és ami­kor megértettük, akkor tudjuk ki­alakítani azt a nemzeti stratégiát, amely kellőképpen elő tudja segí­teni a csatlakozásunkat. A „munka” már elkezdődött. Az állattenyésztési törvény már az EU érvényes jogszabályaira épül, az ál- latszámozás-azonosítás számítógé­pes nyilvántartáson alapul. Ugyan­is, ha exportképes termékekkel aka­runk a világpiacon megjelenni, ak­kor a minőséget igazolni kell. De az informatikai háttér a támogatások igényléséhez is elengedhetetlen. En­nek kialakítása legelőrehaladottabb a szarvasmarhatenyésztés terüle­tén, de - mint megtudtuk - a többi állatra vonatkozóan is tervezik a fej­lesztést. A szervezeti felépítés is optima- lizálódik: kialakultak azok a szer­vezetek, vállalkozások, szövetsé­gek, amelyek tenyésztési program­jaik révén aktívan tudják szolgálni a fejlesztési munkát. A jogszabá­lyok, az intézményi rendszer, az in­formatikai rendszer azonban nem fog működni, ha nem áll mögötte megfelelő pénzügyi támogatási rendszer. Ezért jött létre néhány évvel ezelőtt az állattenyésztési alap, amelyik jelen pillanatban költségvetési formában működik, pályázhatják a termelők. Kihasználatlan kvóták- A magyar történelem utolsó fél év­századában ilyen mértékű vissza­esés a mezőgazdaságban nem volt ­mondta felszólalásában Benet Iván akadémikus. - Ez abnor­mális helyzet, nehéz lesz a ma­gyar küldöttségnek a tárgyaló- asztalnál. Az EU megértésén múlik, hogy lehetőleg ne azt a gyakorlatot kövesse, miszerint a belépés előtti három év átla­gát veszi kiindulási alapnak, mert az befagyaszthatja a me­zőgazdasági termelési színvo­nalat, s számos ár- és támoga­tási vonzata lehet. Gondunk, hogy nem va­gyunk képesek kihasználni az állati termékben a kedvezmé­nyes kvótákat. Ennek több oka van. Fontos például a „méretökonómia” kérdése. Az ötmillió fölötti magyar sertésál­lomány 40 százaléka kisterme­lőknél van. Tíz sertést, vagy annál kevesebbet tartanak egy helyen, pedig ismert a méret és a hatékonyság összefüggése. Ha például a dán farmer jöve­delmező akar lenni, legalább 120 anyakocát kell tartania. Gond az is, hogy szétválasztó­dott az állattenyésztés és a ta­karmánytermesztés egysége, ami nagy luxus! Jelenleg a magyar-EU kapcsolatokat a társulási meg­állapodás szabályozza. Kölcsö­nös agrárkereskedelmi ked­vezmények működnek a tár­sulási megállapodás keretei között. A magyar állattenyész­tés termékei, sertéshús, baromfi­hús, juh jelentős vámkedvezmé­nyekkel kerülnek az Európai Unió­hoz kivitelre, bizonyos mennyiségi határokhoz, kvótákhoz kötve. A marhahús esetében ez a kvóta 6000 tonna ebben az évben. A ser­téshús esetében meghaladja a 300 000 tonnát, a baromfi pedig 60-70 000 tonnára tehető. 1996. első felében jelentősen ja­vult a kvóták kihasználása. Amíg tavaly a sertésárura harmadában, felében használtuk ki, addig most majdnem teljesen. Ugyancsak 100 százalékot megközelítő vagy elérő a baromfikvóta kihasználása. Az el­következő 5 évre évi 10 százalékos növekedést szeretnénk elérni a kedvezményes kvóták nagyságá­ban. Eddig az Európai Unió 5 szá­zalékos növekedésről hozott hatá­rozatot. De a teljes mértékű kvóta­kihasználás kellő érvet adhat a ke­zünkbe a 10 százalékos növekedés igényléséhez. Legjobban mégis azt szeretnék a szakemberek, ha meg­szűnnének a kvóták. * Magyarország 1994 áprilisában nyújtotta be az Európai Unióhoz a felvételi kérelmét. Következő lépés­ként az EU bizottsága véleményt készít Magyarország csatlakozási szándékáról, aminek a jövő év köze­pére kell elkészülnie. 1998. első fél­évében remélhetőleg megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások, amelyek két-három évig tarthatnak. 1999- 2000 körül már „csak” a tagorszá­gok ratifikációját kell megvárnunk, ami egy-két év lehet, ebben az eset­ben 20Ö1-2002 január elseje a reális célkitűzés a teljes tagságra. A vízgazdálkodás törvényesített formái Miskolc (ÉM - GSL) - Törvény a vízgazdálkodásról címmel kétnapos konferencia kezdődött tegnap a miskolci Tudomány és Technika Házában, amely a hasonló elneve­zésű, 96/LVII-es törvényt és a hoz­Már a törvény is szabályozza zá kapcsolódó rendeleteket veszi számba - szakmai szempontból. A találkozó célja, hogy azok a szak­emberek, akik munkájuk során nap mint nap kapcsolatba kerül­nek az új vízgazdálkodási jogsza­Fotó: Bujdos Tibor bállyal - például az önkormányza­tok és vízgazdálkodási társulatok munkatársai - tájékozódjanak a megváltozott rendelkezésekről, a jogalkotói szándékokról és szem­pontokról - tudtuk meg Pados Im­re igazgatótól, aki az Észak-ma­gyarországi Vízügyi Igazgatóság képviseletében a konferencia leve­zető elnöki tisztét látja el. A vízgazdálkodásról szóló tör­vénnyel kapcsolatban lapunk kér­désére az elnök elmondta, hogy megalkotására első sorban a meg­változott tulajdonviszonyok miatt volt szükség. Az új jogszabály már különbséget tesz állami, önkor­mányzati, magán illetve társasági tulajdon között, és a feladatokat is ennek megfelelően osztja el. Továb­bá - kerettörvényről lévén szó — felhatalmazza a szaktárcát, hogy a feladatokhoz rugalmasabban alkal­mazható rendeletekkel töltse meg az általános jogszabályt. Ilyenek például a vízkészletvédelmi, vagy a vízgazdálkodási társulatokról szóló rendelkezések. Marketing a gazdaságélénkítésben Hajdúszoboszló (ÉM - MVZS) - Az erősödő piaci versenyben a magyar vállalkozások tu­lajdonosai egyre inkább felismerték, hogy a gazdasági sikerhez vezető út a fogyasztók elé­gedettségén keresztül vezet. A marketing és a marketing-kommunikáció fontosságát ma már nemcsak a kereskedelemben, hanem a gazdaság minden szektorában elismerik. A Magyar Marketing Szövetség ,A marketing szerepe a gazdaságélénkítésben” címmel, ok­tóber 30 - november 1. között hatodik alka­lommal rendezi meg marketing konferenciá­ját, ezúttal Hajdúszoboszlón. A konferencia fő témája a regionális mar­keting hatékonyságának növelése, a régiók, kistérségek és városok marketingjének segí­tése. Választ keresnek arra a kérdésre, hogy miként tudja a regionális marketing segíteni a vállalkozásokat, ösztönözni a beruházáso­kat és a befektetéseket. A konferencia nyitó- napi plenáris ülését követően szekcióülésekre kerül sor. Itt szó lesz arról, hogy milyen veze­tői feladatok megoldásában játszik szerepet a marketing-menedzsment, valamint hogyan tudja növelni a jövedelmet a szolgáltatás­marketing. A keleti országrészben tevékenykedő vál­lalkozóknak minden bizonnyal érdekességek­kel szolgál majd a Kelet-marketing, majd az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó privatizá­ció és az ehhez kapcsolódó marketing. Az elő­adók között megtaláljuk a Budapest Kereske­delmi és Iparkamara nemzetközi és marke­ting igazgatóját, a Creditanstalt Értékpapír Rt. vezetőjét, a Parlament Európai integráci­ós Ügyek Bizottságának alelnökét, a területi PHARE Program Iroda menedzserét, vala­mint a marketinggel foglalkozó neves hazai egyetemi oktatógárda tagjait. Az államfő „díjazta” Hollóházát Göncz Árpád köztársasági elnök is felkereste tegnap a BNV A pavilonjában hat BNV-nagy- díjas kiállító - a Balaton Bútorgyár, a Zala Bútorgyár, a Demko Kft., a Colortex Kft., a Hollóházi Porcelángyár (képünkön) és a Haj­dúsági Iparművek - bemutatóját. Fotó: N.C. LArfolyamok. Kárpótlási jegy ;s Tőzsde Index szept. 24. 3423,72 -89,14 Hivatalos árfolyamok « Magyar Nemzeti Bank érvényben: 1996. szept. 24. Pénznem Angol font Ausztrál dollár Belga frank* Dóit korona Finn márka Francia frank Holland forint ír font Japán yen* Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német marka Norvég korona Ölasz lira** Spanyol peseta ___ S vájci frank 126,00 128,52 127,29 Svéd korona 23,62 24,08 23,83 USA dollár 155,73 158,79 157,18' r ECU 195,86 199,74 197,84 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Valuta Deviza Vétel Eladás Középárf. 242,29 247,05 244,95 123,13 125,53 124,08 ü 500,08 510,10 504,75 26,79 27,33 Hl 27,05 || 34,43 35,11 34,70 30.39 30,99-V: : 30,68 ■; 91.84 93.68 92,69 249,30 254,24 252,16 P* 141,38 144,70 143,15 113,90 116,12 114,91 H 519,27 529,47 523.93 102,99 105,05 103,93 24,11 24,59 24.32 102.19 104,21 IS 103.14 I lg 14,64 14,94 14,77 >* 101,08 103,08 102,05 ü 122,39 . 124,81 123,53

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom