Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-20 / 220. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Kultúra 1996. Szeptember 20., Péntek „Apropó (/árják Halmos Ildikó Nem tudom, hogyan jutott újra eszem­be. De egyszer csak ugyanolyan tisztán láttam magam előtt, mint akkor, néhány, talán hét évvel ezelőtt. És újra éreztem azt a szorongást, amikor enyhén össze- rándul a gyomor. Mert valami örökre el­veszett. Akkor még Pesten laktam, a Schönherz- koliban. Esténként kiléptem azokból a hatalmas liftekből, és gyakori szobavál­tásaink miatt rendszerint a falfirkák iga­zítottak el, melyik irányba is induljak. Szóval az egyik falon volt egy kép. Egy óriási festmény. Nem olyan, mint a többi krikszkraksz, odavetett szín- és vicckom­pozíció. Műalkotás volt. Egy öreg­asszony fekete népviseletben mozdulat­lanul, lehajtott fejjeI ül a földön, mellette csonka, száraz fa. És körülötte hatalmas varjak. Szénfeketék, és nagy, sárga sze­mük mintha csiszolt drágakövet formáz­na. Valami egészen különös hangulat áradt az egészből. Mintha a kiábrándult magányosság, a szomorúság, de egyben a teljes lelki béke sugárzott volna a kép­ről. És minden nap ott volt. Gyakran megfordult a fejemben, egyszer majd le­fényképezem. De ez az egyszer mindig csak egyszer maradt. Teltek a napok, a hónapok, és egyik este csak a frissen meszelt falat bámulhattam. A kép eltűnt. Egyszerűen lefestették a többi graffitivel együtt. Már semmit nem tudtam tenni. Persze, műalkotások máskor is eltűntek, rongálódtak. A görög szobrok nagy része a tenger fenekére került, a romanika misztikus freskóira újakat festettek, a tö­rökök lekapták a gótikus szobrok fejét. Szegeden még Aba Novákot is lemázol­ták... De ezek előkerülnek. Keresik őket, mert tudják, hogy valaha léteztek, fel­jegyzések készültek róluk, benne élnek a köztudatban. De a varjak, meg az öregasszony felett csak egyre szaporodik a mészréteg. Nem tudni, senki sem emlékszik, melyik eme­leten is kellene őket keresni. Az alkotó kilétét is homály fedi - már akkor sem tudott róla senki. Legyen tehát legalább ez az írás, hátha valakinek eszébe jut: tényleg, én is láttam. Kár, hogy már nin­csen. Kár... Őskutatás Miskolc, Edelény (ÉM) - A Miskolci Bölcsész Egyesület nemzetközi őskutatás-konferenciát szervez szeptember 23-25-én a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából, Miskolcon. Szep­tember 24-én délután Edelénybe látogatnak el a résztvevők, ahol megtekintik a borsodi föld­várat és a templomot, és meghallgatják Wolf Mária régész előadását. Nyelvünk védelméért Budapest (ÉM) - Mind az itthoni, mind a határainkon túli magyarság anyanyelvi mű­velésének elősegítésére hozták létre a Szép Magyar Nyelvért Alapítványt. A magyar nyelv kutatói azon fáradoznak, hogy minél jobban erősödjön a magyar nyelv védelmére, csiszolására, alapos megismerésé­re irányuló nyelvápoló, nyelvművelő tevé­kenység. Mindent elkövetnek, hogy életben tarthassák folyóirataikat, hogy továbbra is tá­mogassák a különféle anyanyelvi mozgalma­kat, versenyeket, s hogy ösztöndíjakkal, tábo­rokkal, a képzés és a továbbképzés megerősí­tésével eredményesen szegülhessenek szembe a napjainkban jelentkező hátrányos változá­sokkal. De azon is dolgoznak, hogy teret en­gedjenek mindannak a nyelvi újdonságnak, ami kedvező a nyelv és használói számára. Az alapítók: az MTA Nyelvi Bizottsága, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Sajtóa­lapítvány és Grega Sára elhatározták, hogy az alapítvány céljait elsősorban a magyar nyelvtudomány és nyelvművelés folyóiratai­nak, kiadványainak anyagi és szellemi támo­gatásával, a nyelvművelő és ismeretteijesztő tevékenység díjakkal vagy jutalmakkal való elismerésével, diákok és pedagógusok számá­ra szervezett nyelvi táborok támogatásával, valamint ösztöndíjak adományozásával kí­vánja elérni - derül ki alapító okiratukból. A Szép Magyar Nyelvért Alapítvány szám­laszáma: MHB 314-12201; devizaszámlaszá­ma: 401-5390-941-31. Az alapítvány nyílt, ah­hoz bármely bel- vagy külföldi személy csatla­kozhat. Szerelmi történet 200 forintért Parázs Dávid 7. osztályos tanuló újabb irodalmi pályázatot nyert Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A battonyai S.O.S. gyermekfalu fennállásá­nak 10. évfordulójára kiírt iro­dalmi pályázaton 1. helyezést ért el Parázs Dávid, a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium 7. osz­tályos tanulója. A díjkiosztó ün­nepségen nem vehetett részt a kisfiú, mivel eltört a karja, és fárasztó lett volna a hosszú utazás. Nehezen megy most az írás is. Pedig Dávid folyamato­san dolgozik, nagy művén, melynek címe: Életem regénye. □ Mióta írsz? - adódik a kérdés. • Amióta tudok írni - hangzik a nyilvánvaló válasz. És az írás eb­ben az esetben szépirodalmi igényű tevékenységet jelent. - Nem is em­lékszem pontosan, mikor írtam az első novellát. Vagy az is lehet, hogy verssel kezdtem. De az Életem re­gényét úgy hétéves korom óta írom. Már a negyedik kötetnél járok. Há­rom vastag füzet betelt. De emel­lett írok minden mást is. □ Például? • Például az osztálytársaimnak megrendelésre kisregényeket, no­vellákat. Elmondják a szerelmüket, én meg kiszínezem az egészet, to­vábbírom a történetet. Olyasmiket írok, mint a Romána- és a Júlia-fü- zetek. Ezeket nagyon szeretik ol­vasni a fiúk is. □ Ha valaki rendel, az fizet is. Mibe kerül egy szerelmi történet? • Attól függ, milyen hosszú... Álta­lában 200 forintot kérek. De ez nem pénzkereset, csak szórakozás. □ És a pályázat? • Az persze komolyabb dolog. De az is igaz, hogy ezt a novellát sem di­rekt a pályázatra írtam. Édesanyám választotta ki a meglévők közül. □ „Hazánk - házunk”. Ez volt a pá­lyázat címe. A hazáról vagy a háza­tokról szól a történet? Parázs Dávid Fotó: Vágh Csaba • Nem is tudom. Azt írtam meg, hogy Petőfi hazatér, a vasútállomá­son várják a fiai. A felesége akkor már nem élt... □ Elég szabadon kezelted a valóságot! • Inkább csak eljátszottam a gon­dolattal: mi lenne, ha élne Petőfi. Korábban is írtam hasonlót. Az egyiknek az volt a címe: Peti, élnek a legók! □ Ez a mostani első helyezés az ed­digi legnagyobb sikered? • Nyertem már korábban is orszá­gos pályázatot. Ha jól emlékszem, ’94-ben volt. Göncz Árpád adta át a kitüntetést. Akkor Nemecsek Ernő történetét írtam tovább, együtt ját­szottunk a grundon, itt Miskolcon a Kis-Hunyad utcában. Magamat is bele szoktam szőni a történetekbe. De nemcsak az irodalom érdekel engem. Öt éve zongorázom. Most éppen egy Chopin-művet tanulok. Nagyon szeretem az ő zenéjét, mert ki tudja fejezni az érzelmeit. Ha van időm, én is komponálok. És rengeteget olvasok, de legalább annyit írok. □ Ebben nyilván szerepe van az édesanyádnak. Hiszen Csorba Pi­roska ismert írónak számít. • Nálunk mindenki ír a családban. Ha azt láttam volna otthon, hogy mindenki malmozik a kezével, ak­kor biztos én is malmoznék. Min­denki ír, így én is írok. De nem biz­tos, hogy író leszek. Sokkal jobban érdekel a filmrendezés. Amikor írok, akkor is látom a filmet, néha még el is játszom magamnak a tör­ténetet. □ Ha szakítasz az irodalommal, mi lesz a nagyregénnyel? • Jó lenne, ha egyszer az is megje­lenhetne. így ahogy van, a helyesírá­si hibákkal együtt. Csak így hiteles! Prímástalálkozó Miskolc (ÉM) - Prímástalálkozót rendez a B.-A.-Z. Megyei Cigány- szervezet Cigányzenekar vezetősé­ge október 6-án, vasárnap este 7 órától a Régiposta étteremben. A rendezvényen többek között olyan híres prímásokkal találkozhat a közönség, mint Miskolci Jónás Ká­roly, Oláh Viktor és Horváth Béla. A szervezők várják a zenészek je­lentkezését. Asztalt foglalni a (46) 324-766-os telefonszámon lehet. Ifjú gazdászok Abaújszántó (ÉM) - Az Abaúj; szántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola meghirdeti az Ifjú Gazdá­szok II. Megyei Vetélkedőjét. A ver­senyen részt vehetnek az általános iskolák 8. osztályos tanulói. A ver- j seny írásbeli és gyakorlati részből áll. Az írásbeli rész az általános is­kolai biológiatananyag állatte­nyésztéssel, növénytermesztéssel kapcsolatos témaköreit érinti. A gyakorlati verseny az iskola tanü­zemében, Süveges-tanyán lesz, a téma: az állattenyésztési munkák­ban való jártasság. A verseny időpontja: október 18 > péntek. Az írásbeli verseny reggel 8-kor, a gyakorlati délelőtt 10-kor kezdődik. A verseny az iskolai nyílt nap keretében zajlik, tehát az iskola iránt érdeklődő diákok jelentkezését is váiják október 14-ig a következő címen: Abaújszántó Mg. Szakképző Iskola, 3881 Abaújszántó, Kassai u. 11-13. Tel.: 47/330-075. A gazdászverseny első helyezettjé­nek díja egy választott malac, a másodiké egy választott bárány, a harmadik, negyedik, ötödik helye­zettek pedig egy-egy tenyésznyulat kapnak. Az írásbeli verseny I-X- helyezettje - amennyiben első he­lyen az iskola középfokú mezőgaz­dász osztályába (világbanki modell) jelentkezik, felvételt nyer. A gya­korlati verseny I-X. helyezettje az iskola általános állattenyésztő osz­tályába nyer felvételt. A költészet nem szent tehén Hegedűs Mária fogalommá, éneklő képei könyvvé formálódtak Szabó Nóra Kazincbarcika (ÉM) - hege­dűs Mária Az én karneválom című könyve a napokban lá­tott napvilágot. Képverseinek kötetét egy igazán helyi csa­pat hozta létre, bár az önkor­mányzat mellett a Soros Ala­pítvány is adott támogatást. A barcikai könyvbemutatón mintegy nyolcvanan vettek részt; barátok, kollégák, isme­rősök, érdeklődők. A nagybe­tűs KÖNYV - ahogyan a szer­ző nevezi - elegáns, szép. Jól sikerült. Egy fél élet munká­ját gyűjti színes csokorba. □ Költőnek tartja magát, irodal­márnak, képzőművésznek, könyv­tárosnak, pedagógusnak, esetleg hegymászónak? • Mindegyiknek. Számomra egyik a másik nélkül nem létezik. Középiskolás koromtól írok, és akkoriban igyekeztem minden irodalmi műfajt kipróbálni. Jól- rosszul éli meg ezt az ember, de nem éreztem, hogy valami igazán jelentősei hoztam volna létre. Már népművelőként dolgoztam, amikor sokat, egyre többet hallot­tam az elhíresült Magyar Műhely című folyóiratról, aztán megis­merkedtem költőkkel is, akik a lapban publikáltak. A Magyar Műhely mindent behozott Párizs­ból - hiszen ott készült -, ami más, ami új volt, amit abban az időben, abban a helyzetben itthon nem lehetett. Ott jelentek meg az első kalligráfiáim, részt vehettem az összejöveteleken, a Műhely számomra azóta is az egyik leg­fontosabb szellemi közösséget je­lenti. □ Hogyan készülnek ezek a képek? írógéppel, számítógéppel? • Letraszettel dolgozom, teljesen manuálisan. Ez számomra a sza­badság műfaja. Lehetőség arra, hogy a közönséggel valamifajta beavatási kapcsolatot teremthes­sek, ugyanakkor lehetőség az ol­vasónak is, hogy a maga szabad­ságát és képzeletét élje meg a ver­sek által. Ézt próbálom az órái­mon megértetni a tanítványaim­mal is: a költészet nem szent te­hén, amit tisztelni kell. A nyelv eszköz az önkifejezésre, de az iro­dalomban, és főleg a költészetben benne van a vizualitás. Nem lehet elvonatkoztatni tőle. Mindent szét lehet szedni és újra össze­rakni, ha kell. Ezért az órá­kon a gyerekekkel szétvágott verssorokat szoktunk formá­ba rendezni, természetesen a tartalmukat szem előtt tart­va. Stílusgyakorlatokat vég­zünk, hiszen akkor tanulja meg, mi az a metafora, ha maga is alkot olyat. Költünk, elemzünk, szétszedünk, összerakunk, mert a költé­szet nem ördöngösség. Ami a legnagyobb fájdalmam, az az, hogy a kalligráfia mint műfaj nagyon elsikkad a tan­anyagban, mint ahogyan a kortárs irodalom is szinte teljes egészében. □ 1985 óta jelen van a művé­szeti antológiákban, külföldi és magyar kollektív és saját tárlatokon. Hegedűs Mária azóta fogalom a műfajban. A tíz év alatt felgyorsultak az események, ezt Az én karne­válom is bizonyítja. • 1986-ban megjelent az első, öt- vendarabos szita-albumom Ven­dég voltam apám kertjében cím­mel. Nem sokkal később, ’88-ban egy nemzetközi költőfesztiválra hívtak meg, ahol kiállították a munkáimat. Sajnálom, hogy nem tudtam elmenni Belgiumba, de nem sokkal korábban született a fiam, Dávid, aki mindennél és mindenkinél fontosabb volt. Lyonban, A magyar avantgárd cí­mű közös kiállításon három képet állítottam ki. □ Képet? Jól értettem, hogy képek­nek és nem verseknek tartja mű­veit? • Én éneklő képeknek nevezem őket. Magam is költő és képzőmű­vész vagyok. Vannak, akik azt vallják: nem is fontos, hogy jó le­gyen egy képvers. Csakhogy ez egyáltalán nem így van. Nekem Kassák az „ősöm”, a példaképem, s már ő is megmondta: nemcsak irodalmilag, hanem képzőművé- szetileg is maximálisan felké­szültnek kell lenni a képvers­íráshoz. □ Ezeknek az alkotásoknak nincs címük, csak a ciklusoknak... • Igen, hiszen minden szakasz le­zárul, és jól érzékelhetően új in­dul, ami a folyamatos fejlődést mutatja. A Vendég voltam... az édesapám életrajzi írásának mo­mentumaira támaszkodik. A Kar­neválnak is külön története van. Határ Győző, aki ’56-os menekült volt, Angliában, saját házinyom­dájában készítette a műveit. El­küldtem neki az első albumomat. O mondta, hogy Kazincbarcikáról neki az jut eszébe, amikor Ham­vas Béla barátját kitelepítették ide, s innen járt haza a családjá­hoz. Akkor elolvastam Hamvas Karnevál című kétkötetes, mo­dern nyelvezetű regényét, ami döbbenetes hatással volt rám. Eb­ből lett a Karnevál-ciklus, s erről neveztem el a KÖNYV-et, amiben már a legújabb korszakom termé­sei, a monotípiák is benne van­nak. Az első színes alkotásaim, amikor az uralkodó képzőművé­szeti technikát összehozom a köl­tészettel. Óriási a kihívás, mert ezek teljesen eredeti, egyedi alko­Hegedűs Mária kalapban (Kassák után „szabadon") Fotó: Szathmáry-Királyné Zsó tások, kétszer ugyanazt ezzel a technikával nem lehet megcsinál­ni. Fantasztikus próba, óriási fel­adat, s van még következő stádi­um is, de erről majd akkor, ami­kor már azon is túl leszek. □ Eddigi életpályája rendkívül iz­galmas... • Gyönyörű, nehéz és izgalmas életem volt. Ez benne van a verse­imben. Valójában mégis egy élet­rajzi regénybe kívánkozik mindez. □ Ezek szerint már el is dőlt, hogy lesz ilyen regény. Akkor viszont a formabontó képversformákból visz- sza kell térnie a prózai hagyomá­nyokhoz. • No, azért nem teljesen. Úgy képzelem, hogy az egész életemet egyetlen hosszú mondatban fo­gom megírni, hiszen az egy mon­datvégi írásjelek nélküli folya­mat. De hát addig még sokkal fontosabb dolgom van: minél több tanulmányt kell publikálnom a modern irodalomról, hogy ismerje meg mindenki az én páratlan kor­társaimat. * Az én karneválom című könyv ka­zincbarcikai bemutatója után ma, pénteken délután 5 órakor a Mi­hez képESTek első rendezvényén a Miskolci Képes Műhely Kisgalé- riában (Petró-ház, Hunyadi u. 12.). nyitják meg a Hegedűs Má­ria képkölteményeiből rendezett tárlatot, illetve az érdeklődők megismerkedhetnek az új kötettel is. Az esten közreműködik az Ülj- LeBólaSzedekLevest Munkacso­port (Kábái Zoltán, k. kábái lo- rant, Fekete Péter). íij re , ’-t feléli (lírái Hlüp iráni jadárni Injrvdcit iiicomal ___ nvál vó [itt madár urár Karneváli éneklő kép /'K /■*\ * #

Next

/
Oldalképek
Tartalom