Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-19 / 219. szám

SZABADIDŐ Az Eszak-Magyarország CSÜTÖRTÖKI MELLÉKLETE 1996. Szeptember 19. EM-Konyha Édes savanyúk Miskolc (ÉM) - Ma a befőzés rene­szánszát éli. Főleg a kiskertek ter­mékei kerülnek üvegekben a kamra polcaira, de egy-egy különleges be­főtt, főleg savanyúság kedvéért is érdemes hozzálátni a munkához. Talán éppen az alábbiakért: Hagyma ecetben Közepes nagyságú hagymaszeme­ket veszünk hozzá: minél kisebb a hagyma, annál zamatosabb lesz. A hagymát megmossuk, jó erősen be­sózzuk, jól összekeverjük, és addig hagyjuk állni, míg a külső héja le nem válik (ez kb. 12 óra). Ekkor a hagymát egy tiszta vászonruhával egyenként ledörgöljük, és üveg- Vagy porcelánedénybe rakjuk. Bo­recettel vagy tízszázalékos ecettel, amelybe literenként fél deci olajat is tettünk, leforrázzuk, és két-há- r°m napig ebben a lében állni hagyjuk. Ezután a hagymát lecsor- Satjuk, majd fekete meg fehér sze­mes borssal, szeletekre vágott tor­mával, szerecsendióval, babérlevél- mi rétegesen üvegekbe rakjuk. Friss, forró ecettel leöntjük, lég­mentesen lezárjuk, és hűvös helyen tároljuk. Különleges almabefőtt Hozzávalók: 1 kilogramm alma, 50 dekagramm cukor, 2 citrom, 5 de­kagramm mazsola, 1 kiskanál ánizsmag. almát meghámozzuk, cikkekre Vagjuk, néhány percre forró, citro­mos vízbe rakjuk. A cukrot fél liter 'Őzben - amelyet a citromok levé- Vel- egynek a héjával, a mazsolával ®s az ánizsmaggal ízesítettünk - kioldjuk. Az almát ebben a szirup­ban addig főzzük, amíg egy kissé meg nem puhul. Ezután üvegekbe lakiak, a szirupot felforraljuk, ki- müjük, és úgy öntjük a gyümölcs­ök • üvegeket légmentesen lezár- Juk, és hat-nyolc percig gőzöljük. Ecetes ringló Hozzávalók: 3 kg ringló, 8 dl bore­cet, 75 dkg cukor, 2 dkg egész fa­néj, 4-5 szegfűszeg, 4-5 szegfűbors. " gyümölcsöt szűrőbe töltve tisztá­ra mossuk, megszikkasztjuk, majd tűvel megszurkálva, üvegekbe rak­juk. A borecetből (vagy tízszázalé­kos ecetből) két deci vízzel, a cukor­ral és a fűszerekkel szirupot fő­zünk, és még langyosan a gyü­mölcsre öntjük. Légmentesen lezár­juk) 15 percig gőzösük, és a vízben hagyjuk kihűlni. A szamócától az utolsó birsig A polcra még felkerülhet a birsalmasajt és a darált zöldség Bodnár Ildikó Ernőd (ÉM) - Már csak néhány későn érő gyümölcs és vetemé­nyeskerti növény vár sorsára az emődi családi ház gondosan megművelt kertjében. Napok kérdése, és ezek is a kamra pol­cára vagy a fagyasztóládába ke­rülnek, hogy hozzásegítsék té­len is a ház asszonyát a legfino­mabb étkek és csemegék elké­szítéséhez. Talán ezért tartja a befőzést vendéglátónk, Révai Józsefné, Marika a legfontosabb konyhai eljárások egyikének.- Igaz, hogy kora tavasztól késő őszig szinte minden napra jut vala­milyen feldolgozni való termés, de a sok munka meghozza gyümölcsét- állítja Marika, akinek több hóna­pos serénykedéséról mintegy 270 befőtt, több tucat szörp és egy du­gig megrakott 220 literes hűtőláda árulkodik. - Nincs is annál na­gyobb öröm egy háziasszony szá­mára - vallja -, ha a nyár ízeit té­len is az asztalra varázsolhatja. Nem beszélve arról, hogy mennyi­vel olcsóbban jöhet ki a konyha­pénzből, ha csupán a hozzávalókat, a lisztet, a tejfölt, a fűszereket kell megvásárolnia. Révaiéknál nagy hagyománya van a befőzésnek, a tartósításnak. S hogy folyamatosan legyen mit üvegekbe, zacskókba zárni, arról elsősorban a kertészmérnök család­fő gondoskodik, aki nagy hozzáér­téssel és szeretettel ápolja három évszakon át növényeit a legkQraibb fajtáktól a legkésőbben érőkig. Ha az időjárás nem szól közbe, a „ked­vencek” gusztusos küllemmel és kellő zamattal viszonozzák a törő­dést. Am hogy milyen formában és változatban őrzik meg a továbbiak­ban „frissességüket”, az már Mari­kán múlik.- Minden befőzés szertartás a számomra - avat be befőzési szoká­saiba. - Már az előző nap alaposan átmosom az üvegeket, másnap az­tán újra átöblítem valamennyit, ám ezúttal szaliciles vagy nátrium- benzoátos forró vízzel. Arra is na­gyon ügyelek, hogy a valamikor ecetes uborkás vagy lecsós üvegbe ne kerüljön a következő évben édes gyümölcs, mert az bizony idővel át­veszi a korábbi illatot és egy kicsit az ízt is. Külön rendszeresítek befő­ző edényeket, mást a lekvárnak, mást a lecsónak, a paradicsomnak, a zöldbabnak, és megint mást az édes gyümölcsöknek. Az eltevés egyik aranyszabálya, hogy nagyon tisztán kell az egész folyamat során eljárni, a tavaszi kamratakarítás­tól, fertőtlenítéstől kezdve az üve­gek hibátlan kupakokkal történő lezárásig, de legalább olyan fontos előírás az is, hogy a beraknivaló egészséges legyen. A ház két éléskamrájában szep­tember végéhez közeledvén már alig akad szabad polcrész, ám a ház asszonya még mindig tervez.- Mostanában ássuk ki a zöldsé­Marika befőttjeit az egész család kedveli, de mindig jut belőle a barátok­nak is Fotó: Vajda János geket, szedjük le az utolsó papriká­kat, paradicsomokat és a birsalma­szüret is ezután következik. Kérdő pillantásomra, hogy mi mindent lehet még e későn érő faj­tákkal kezdeni, máris sorolja a jól bevált recepteket.- Azok a zöldségek, amelyek méretük vagy minőségük miatt nem alkalmasak téli tárolásra, ra­gyogóan megfelelnek darált zöld­ségnek. Az ételek ízesítésére hasz­nált zöldségkeverék elkészítéséhez egyszerre 50 dkg gyökeret, 50 dkg sárgarépát, 25 dkg karalábét, 25 dkg zellergumót és 5 darab zöld­paprikát használok fel. Megtisztí­tásuk után ledarálom őket - ehhez legjobb húsdarálót használni majd kilónként 25 dkg sót keverek a masszához. Csavaros üvegben nagyon sokáig eláll. Mint megtudom, leggyakrabban gyors levesekhez használja fel ezt a keveréket: Zsiradékban megfutta­tott tésztához 2 evőkanál zöldséget ad, és az egészet felengedi vízzel, végezetül egy zeller- és petrezse­lyemlevelekkel megtöltött papriká­val ízesíti. Sűrítésként 1-2 szem krumpli is az ételbe kerülhet.- A paprikával is sók mindent lehet még ekkortájt kezdeni. Talán kevésbé ismert a darált paprika re­ceptje, amihez paradicsompapriká­kat kell kicsumázni, majd ledarál­ni, és kilónként 30 dkg sót hozzáke­verni, végezetül csavaros üvegekbe adagolni. Fagyasztásra például zöldséggel töltve ajánlom: a nagy­méretű paprikákat csumájuktól megszabadítva zeller- és petrezse­lyemlevelekkel szorosan megtö­rnöm, és az egészet egy szem para­dicsommal „lezárom”. S hogy az édes elraknivalók se maradjanak le az őszi befőzési listá­ról, Marika két csemegével szolgál.- A meghámozott almákat lere­szelem, majd a levét kinyomkodom. A reszeléket kevés szalicillel összekeverem, és szorosan megtöl­töm vele az üveget. Almás süte­ményhez kiválóan felhasználható. Családom egyik kedvence a birsal­masajt, ami babrainunka ugyan, ám különlegesen finom ínyencség. A száraz ruhával megtörölt birsal­mákat megmosom, héjastól apró cikkekre vágom, és csupán a mag­ház körüli magokat távolítom el. Nagy főzőedénybe halmozom a gyümölcsöt, és épp csak annyi vizet engedek rá, hogy a birs összeesésé- ig le ne égjen. Majd lassú keverés mellett - ami meglehetősen fárasz­tó művelet - puhára párolom. Ez­után húsdarálón áthajtom, tovább főzöm és kavargatom. Kb. 1 órai fő­zés után annyi cukrot adok hozzá, mint amennyi a massza, és tovább főzöm addig, amíg a fakanálról lát­hatóan nehezen csúszik le a birs. Ezután vízzel kiöblített formába öntöm, és szikkadásig otthagyom. Felhasználásig folpackban tárolom. A lekvárfőzés kevésbé ismert fortélyai Hidvégardó (ÉM) - Kalász Jó­zsefné aktuális recepttel örvendez­tetett meg bennünket. Az emlékek és a gyakorlat szerint manapság így főzik a szilvalekvárt Hidvégar- dón. Köztes a tüzeléstechnika, hi­szen hajdan az udvaron, üstben ké­szült ez a kenyérre való téli cseme­ge. Most sparhelten fő, fával, szén­nel melegítenek. A gázzal csínján kell bánni, mert egészen más tech­nikát igényel a művelet. A gazd- asszony nagy szégyene volt, ha odaégett a forró massza. Olvasónk eljárása a következő: 2 deci 10 százalékos ecetet tesz a fa­zék aljára, majd erre helyezi a 8 ki­logramm, kimagozott szilvát, s meghinti 1 kiló cukorral. Lefedni, kavarni nem kell. Fontos, hogy a tűz nagyon lassú legyen, különben lesül a massza. Ennyi alapanyag­ból 5-6 kilónyi lekvár nyerhető. Ennek kapcsán talán olvasóink érdeklődésére tarthat számot, hogy nagyanyáink bodzavirággal, szegfűszeggel, fahéjjal is főztek lekvárt, ízesítésként citromot, a sötétebb szín miatt pár szem zöld diót tettek hozzá. A kimagozott gyümölcsöt két részletben helyez­ték az üstbe. A lekvárt agyag­edénybe töltötték, s kis ideig me­leg helyen tartották, hogy a teteje megkeményedjen, megkímélendő a penészedéstől. Étekerápiák Brackó István A címet egy sokáig lappangó, hiányos, kézi­ratos miskolci szakácskönyvből oroztam el. A Herman Ottó Múzeumban őrzött, kor- és gasztronómiai értékű dokumentum - vélhe­tően - sok szerzője részint recepteket ad, ré­szint pedig egyetemes igazsággal szolgál. Az étel a legjobb orvosság. És ez az állítás egy nemrég megjelent könyv címe is. A szerző, Hargitai György bevezető­jében a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertre hivatkozik. Az egyetemes tudású, bölcs bio­kémikus szerint: „A levegő tisztasága, ned­vességtartalma és hőmérséklete, a zaj és az izgalom, a fizikai munka mennyisége mind igen fontosak. De a környezetünkkel való kapcsolatunkban az egyik legalapvetőbb té­nyező az étel, mivel környezetünk az ételek formájában hatol be szervezetünkbe a leg­közvetlenebbül." Enni muszáj és enni jó. A harmónia a fontos. Az erőt és szellemi frisse­séget adó kalória és a fehér asztal öröme, gyönyöre... Egy sebtében bemajszolt ham­burger nem ér annyit, mint amennyit egy te­rített asztalnál, nyugodtan elfogyasztott pap­rikáskrumpli jelenhet... Ez már nem táplálko­zástudomány, hanem filozófia is. Szép pél­dája ennek a balatoni kormánybiztos televí­ziós nyilatkozata. Nem áll naponta a mérleg­re, nem jár pszichológushoz, nem méri a ko­leszterinszintjét. Mindenevő, de étkezés után megiszik egy vörösboros fröccsöt. Sokat mo­zog, néha fut, s ha korpulensnek érzi magát, akkor elhagyja a vacsorát, vagy egy számmal nagyobb nadrágot vesz. Ilyen egyszerű ez! Persze a kérdés tudomá­nyos alapon is megközelíthető. Ahogy az energiaszegény kaját kínáló és a fogyasztógé­peket ajánló cégek reklámozzák. Hol az igazság? A lépcsőn szuszogó nyugdíjas alig­ha kap majd rá a garantáltan kalóriahiányos ananászos csirkemellre, az avokádós rákra, a narancsos datolyasalátára. A kispénzűek szá­mára elérhetetlen az ajánlott, költével párolt pulykamell, a papayával ízesített sonka, a tejszínes spárgával körített szűzérme... Aki egyik napról a másikra él, s érkezése előtt egy héttel korábban várja a pénzespostást, az beéri tejjel és kenyérrel, a csirke aprólékéval, krumplival, hagymával, szalonnával. Nem tudományos alapon, hanem a reális tényeket figyelembe véve főz. Egy receptet mégis köz­readok a díszes és drága könyvből. A zsázsás túrókrémhez finomra vágott kapor, fokhagy­ma és ecetes uborka szükségeltetik. Aztán jö­het a tejföl és a fűszer. A jól kikevert masszát pirított, barna kenyérre illik kenni... Ebből egy szeletnyi 160 kalóriát, 14,2 gramm fe­hérjét, 8.4 gramm zsírt és 6,9 gramm szén­hidrátot tartalmaz. Falánk unokákat a nagyszülők ne ezzel a csemegével fogadják. A másodszori nyugdíj- emelést elviszi az alapanyag ára. Ugyanis a minimálellátás összegének júliusi növelése éppen félkiló túró árával egyenlő... LA Nevét Adta. Bélszín ­Blaha Lujza-módra A teátrista krónika egyetlen szóval így fogal­maz: a magyar színpad legjelesebbje intéz­ménye volt. Blaha Lujza (1850-1926) karrier­je Debrecenen át vezetett Budapestre, a Nemzeti Színházhoz. Gesztusait, öltözékeit utánozták, s nemcsak a világot jelentő desz­kákon hagyott nyomot, hanem a konyhamű­vészetben is. A művésznő nevével jegyzett bélszínszelet- alapanyag drága, elkészítése körülményes. Kellékek: 40 deka vesepecsenye, felényi liba­máj, 4 deka csontvelő és ugyanannyi vaj, va­lamint egy sziromra sütött burgonya, 1 deci vörösbor és a fűszerek (Echalotte, só, bors, babér- és tárkonylevél), valamint a petrezse­lyem. Fontos a jó mártás elkészítése, amellyel leöntjük a libamájat, az angolosra sütött bélszínt és a levesben főtt velőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom