Észak-Magyarország, 1996. szeptember (52. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-18 / 218. szám
16 ESZAK-Magyarország ~ ~"~.7TT~.~~3rz: Háttér - Hirdetés ....:_______ 1996« Szeptember 18., Szerda A román-magyar alapszerződés hétfői aláírását Európa-szerte kom- mentálták politikusok, illetve a napilapok. Összeállításunkhoz ezekből válogattunk. A lehető legügyesebb Párizs (MTI) - Franciaország szerint a magyar-román alapszerződés megkötése döntő fontosságú, méghozzá az Európai Unió kibővítése szempontjából is - szögezte le hétfőn a francia külügyminisztérium szóvivője. Az állásfoglalás úgy fogalmaz: a francia vezetés üdvözli az alapszerződésben tetten érhető magyar és román szándékot, azt, amely szerint a két ország hatóságai felül akarnak emelkedni a kétoldalú kapcsolatokban jelen lévő nehézségeken. * Leni Fischer, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke üzenetet intézett Kovács László külügyminiszterhez. Fischer „a lehető legügyesebbnek” nevezi a szerződés bizonyos megoldásait, így például azokat, amelyeket a dokumentum 15. (az ET parlamenti közgyűlésének híres, 1201-es ajánlásával kapcsolatos) cikkelye tartalmaz, s úgy véli: ezek a megoldások megbízható alapot jelentenek majd a két ország közötti nagyon jó kapcsolatok kialakításához. Kettős érzés Temesvár (MTI) - Dézsi Zoltán, az RMDSZ SZKT állandóan bizottságának elnöke, aki részt vett a ceremónián, kijelentette: - Az aláírás pillanataiban ugyanazok az érzések fogalmazódtak meg bennem, mint amelyekkel erre az ünnepélyes eseményre érkeztem: nagy örömömre szolgált volna, ha olyan alapszerződést írtak volna alá, amelyből hiányoznak egyes - a romániai magyarság alapvető érdekeit sértő előírások, mint például a kollektív jogokra vonatkozó lábjegyzet, viszont amelyben szerepelt volna az elkobzott egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatására vonatkozó előírás, és megfelelő garanciákat tartalmazott volna. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a szerződés kínál megvalósítandó lehetőségeket is, és az RMDSZ azt tekinti feladatának, hogy az aláírás pillanatától kezdve mindent megté- gyen azért, hogy ami benne van, ami hasznosítható és egyértelműen szolgálja mind a magyar, mind a román nemzetet, mindannyiunkat, az megvalósuljon, a gyakorlatban érvényesüljön. Ugyanakkor szövetségünk nem mond le azokról a céljairól sem, amelyekre a szerződés nem utal, mert ezek érvényesítése nélkül elképzelhetetlennek tartjuk az európai és euroatlanti integrációt. Vasfüggöny-vita London (MTI) - A NATO bővítésével összefüggésben tárgyalja a magyar-román alapszerződést a londoni The Guardian. A vezető liberális napilap elemzése szerint a nyugati szövetség mindig is tartott attól, hogy Magyarország felvétele Románia és Szlovákia nélkül újabb feszültségek forrása lehet a térségben. Az alapszerződés azonban, amely „egyidejűleg garantálja az erdélyi magyarság jogait és Románia határainak sérthetetlenségét, elűzte az újabb vasfüggöny leereszkedésével kapcsolatban táplált félelmeket” - írja a The Guardian. E megállapításnak homlokegyenest ellentmond a brit liberális sajtó másik vezető orgánuma, a The Independent. A lap szerint a Temesváron megkötött egyezség Budapesten és Bukarestben sem titkolt elsődleges célja a NATO-felvé- tel esélyeinek erősítése. Ezzel együtt sem valószínű, hogy Romániának helye lesz az első körben NATO-tagságra érdemesített kelet-európ'ai országok között, egyebek mellett Ukrajnával fennálló határvitája, illetve továbbra is kétes emberi jogi helyzete miatt. Ha azonban Magyarország bekerül az atlanti szövetségbe, Románia pedig kimarad, az utóbbi máshol keres majd szövetségest, s ezt, ha vonakodva is, akár Oroszországban is meglelheti - írja a The Independent, amely szerint e forgatókönyv megvalósulásával „éppen az a választóvonal vágná ketté Európát, amelynek meghúzását a NATO mindenképpen el akarja kerülni”. NATO-vegyes Moszkva (MTI) - Az orosz külügyminisztérium írásos nyilatkozatban üdvözölte kedden a magyar-román alapszerződés aláírását, viszont bírálta a megállapodásnak azt a pontját, amelyben két ország NATO-hoz való csatlakozási szándékának kölcsönös támogatásáról van szó. * Washington (MTI) - Magas rangú amerikai kormányforrásokból hétfőn üdvözölték a magyar-román alapszerződés aláírását, méltatva, hogy a „két ország a nacionalizmussal szemben a demokratikus európaiság józanságát választotta”. Washington megértéssel fogadja a romániai magyarok sorsának javítására irányuló törekvéseket és történelminek ismeri el az ottani magyar kisebbséget, ugyanakkor úgy véli, hogy a két ország közötti jó viszony és az európai integrációhoz való csatlakozás csak fokozni fogja a romániai magyarok önazonossága megőrzésének az esélyeit, egyúttal megnyitva a jobb jövő felé vezető utat. Tom Lantos képviselő reményét fejezte ki, hogy az alap- szerződés megszületése előmozdítja majd a két ország NATO- és EU-csatlakozási lehetőségeit is. Jelképes értékűnek nevezve, hogy az egyezményt Temesváron írták alá, az ésszerű párbeszéd és kölcsönös tisztelet győzelmének minősítette az eseményt. Az amerikai magyar szervezetek közül jó néhány azért bírálja az alapszerződést, mert hiányolja belőle a kisebbségek kollektív jogainak szavatolását és az egyházi javak visszaadásának kötelezettségét. A kiegészítés nem lábjegyzet Pozsony (MTI) - A pozsonyi Pravda szerint igaza volt Horn Gyulának, amikor annakidején úgy reagált a szlovák parlament 1201-es ET ajánlással kapcsolatos kiegészítő határozatára, hogy kijelentette: az alapszerződéshez csatolt utólagos szlovák kiegészítésnek annyi jelentősége sincs, mint annak, ha a sztrapacska receptjét csatolták volna a dokumentumhoz. ,A kétoldalú szerződés egyoldalú - szlovák - értelmezésének Budapest számára annyi értéke sem volt, mint a papírnak, amelyre írták”. Lehet, hogy Bukarest ebből okulva tudatosította: ha elejét akarja venni a kellemetlen értelmezési vitáknak, akkor az 1201-es ET-ajánlá- sok „záróvonalait az alapszerződésen belül kell kijelölni”. * Bukarest (MTI) - A nagy példány- számú Adevarul azt emelte ki elsőoldalas főcímként, hogy „meg sem száradt az aláírások tintája a románmagyar alapszerződésen, máris megkezdődtek az értelemezések”, majd exkluzív interjú következett Kovács László külügyminiszterrel, aki szerint Magyarország úgy értelemezi: a közösségi jogok fogalma, ha nem is kollektív jogként megfogalmazva, de benne van mind az alapszerződésben, mind a vonatkozó nemzetközi dokumentumokban, az autonómia különböző formáival együtt. Az egyik legnépszerűbb hírlap, az Evenimentul Zilei amellett, hogy állandó vezércikkírója, Ion Cristoiu fél oldalas kommentárt szentel az eseménynek - amelyben szükséges, régen várt pillanatnak nevezi az aláírást, amelyet egyik fél sem szívszere- tetből, hanem elsősorban szükségszerűségből tett meg azok után, hogy kettejük között mostanáig rájuk erőszakolt egyezmények diktáltak. Egyedül a Szocialista Munkapárt szenátora, Adrian Paunescu szegült nyíltan szembe az alapszerződéssel: pártja olyan szerződést akar, amely nemcsak Magyarországot segíti beépülni Európába, hanem Romániát is. Szlovák párhuzam Pozsony (MTI) - „Igaz, hogy a Szlovákia és Magyarország közti viszonyban bizonyos feszültségek és viták az alapszerződés megszületése után is jelen vannak, de ez nem meglepő, elvégre az alapszerződés hosszútávú program, melynek eredményei aligha jelentkezhetnek egyik napról a másikra” - mondta a pozsonyi Pravdában kedden megjelent beszélgetésben Kovács László, a magyar diplomácia vezetője. A minsizter hangsúlyozta, hogy a sok vihart kavart magyar-magyar csúcs nyilatkozatának autonómiával kapcsolatos megfogalmazásai a szomszédok aggodalmaival ellentétben sem Szlovákia területi egységét, sem stabilitását, sem integritását nem veszélyeztetik, hiszen a nyilatkozat világosan leszögezi, hogy Magyarország csakis az európai gyakorlattal és a nemzetközi dokumentumok szellemével összeegyeztethető autonómiatörekvéseket támogatja. Mindezen túlmenően Magyarország az alapszerződésben kötelezte magát, hogy elismeri a jelenlegi határok sérthetetlenségét - mondta Kovács László. Hirdetés rY PILLANATOK A JELEN NAGY PILLANATAIBAN ÖN IS RÉSZT VEHET. Az 1996. május 6-án kibocsátott 1999/C elnevezésű államkötvényt a Kibocsátó 1996. szeptember 19-én újból értékesíti. Az államkötvény kibocsátása aukció útján történik. Az aukciót követően az államkötvény újabb mennyiségét jegyzés útján értékesíti a kibocsátó. MAGYAR ÁLLAMKÖTVÉNY 1999/C 3 év futamidő, évi fix 23% kamat. A kamatfizetésre félévente, a törlesztésre a futamidő végén egy összegben kerül sor. Aukció időpontja: 1996. szeptember 12. Értékesítés módja: jegyzés, 1996. szeptember 16-20. Jegyzési árfolyam: 111,34% Elérhető éves hozam: 22,5% felett ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK Az állampapírok elsődleges forgalmazói hálózatán keresztül a befektetők bármikor hozzájuthatnak az éppen kibocsátott vagy a forgalomban lévő állampapírokhoz és az ország egész területén lehetővé válik az állampapírok lejárat előtti értékesítése. Az elsődleges forgalmazók a befektetőknek teljes körű letéti szolgáltatást nyújtanak és lejáratkor kifizetőhelyi feladatokat látnak el. Befektetése mindig biztonságos - pénze mindig elérhető. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bank Rt. 3501 Miskolc, Szemere u. 5., Árpád út 2., Győri kapu u. 51., Széchenyi tér 15-17., Edelény, Kazincbarcika, Mezőkövesd, Putnok, Sajószentpéter, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szerencs, Tiszaújváros, Ózd • Magyar Hitel Bank Rt. 3501 Miskolc, Hősök tere 3., Sárospatak, Szerencs, Kazincbarcika, Ózd AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Pakett Bróker Rt. 3530 Miskolc, Széchenyi út 70. • Cooptourist (a New York Broker Kft. ügynökeként) 3530 Miskolc, Széchenyi u. 14. VALAMINT: MNB Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatósága Miskolc, Hősök tere 3. Magyar Államkötvény 1999/C A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG
