Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-27 / 199. szám

8 ESZAKtMagyarország Kultúra 1996, Augusztus 27.« Kedd _Téka Diákhisíóriák Varga Gábor A híres pataki kollégium történeti irodalma újabb szép könyvvel gazdagodott. Fehér Er­zsébet, az ősi skóla történetének avatott kuta­tója most megjelent munkájában főként olyan területeket mutat be, amelyek az intézmény szellemi légkörének gazdasági hátterét bizto­sították. A logikus szerkezetű tanulmánysor az 1796-os és az 1820-as iskolai törvényekből in­dul, amelyek az alapját jelentették a diákön­kormányzatnak. A törvények szigorára jel­lemző, hogy már' a tanítás alatti „locsogásért” is szégyenszékbe ültetés, sőt vesszőzés járt. A tanterem bútorzatának rongálásáért, „meg- mocskolásáért” a kár megtérítésén túl akár áristomot (fogdát) kaphatott a vétkes. A törvények megtartásáért a diákönkor­mányzat volt a felelős. A kötet nagyobbik ré­sze új megvilágításba helyezi a pataki kollégi­um talán legfontosabb nevelési tényezőjét. A múlt század első felének pataki diákönkor­mányzata biztosította a nyugodt tanulás gaz­dasági, szervezeti, fegyelmi hátterét. Jellem­ző, hogy még a tanári kart is ők fizették. Nemcsak beszéltek a diákönkormányzatról - mint az elmúlt évtizedek főiskoláin -, hanem tényleges feladatok sorát oldották meg, s köz­ben az életre készültek ezáltal az évente vá­lasztott diákvezetőkJIgy sajátjuknak érezhet­ték a kollégiumot, a szó szoros értelmében al­ma maternek, hiszen biztonságot, védettséget adott. Az önkormányzat három szférája egy­ben szorgalomra, igyekezetre serkentett, pél­daként szolgált az alsó fakultás kisebb diák­jainak. Végső cél, a 12 tagú esküdt diákok testületébe való bekerülés volt. (Eme legfőbb irányító testületet az akadémista tagozat leg- jobbjaiból demokratikus választással alakítot­ták ki.) Feldolgozatlan levéltári dokumentumok nyomán az önkormányzat két fontos tisztség- viselőjével külön fejezetben is foglalkozott a szerző. A magtárőr irataiból kiderül, hogy a főúri, köznemesi támogatók mellett az egyszerű két­kezi munkát végző egyháztagok terményado­mányai adták a kollégisták mindennapi ke­nyerét. A gyűjtés gördiüékenységét vidéki lera­katok biztosították Újhelyen, Boldván, Szent- péteren, Ungváron, Kövesden. A legnagyobb mennyiségű gabona 1838-ban Szikszóról érke­zett. Földesúri gabonaajándékozó abban az év­ben egy. akadt, a gesztelyi Puky István. A másít' tisztségviselő, a pincefeíelos iratai 1822-ből származnak. A bort is a fóldesurak és az egyházközségek küldték, ugyancsak ön­kéntesen. Itt is vidéki: berentei, miskolci lera­katok segítettek. A bor egy részét pénzzé tették, de az ela­dás mellett a kollégium tanárainak, munká­sainak fizetésül is szolgált. Jelentős mennyi­ség kellett az ünnepségekre, a látogatók foga­dására, a kollégiumba szállító munkások ajándékozására. így vendégelték meg a Bö­szörmény városából és Ernődről gabonát szál­lító szekereseket, s a kollégiumban minden­kor munkát végző mesterembereket, a szüreti munkásokat stb. 1822-ben mindössze két fól- desúr ajándékozott nagyobb mennyiségű bort: Fáy István Alsóvadászról és a már említett Puky István Gesztelyről. A most megjelent kötetben további írások szólnak a szünidőben a kollégiumot őrző ön­kéntes diátok feladatairól, egy diákcsíny (cse­resznye-elvétel) bonyodalmairól és egy 1836- os báli csetepatéról, ahol a helybeli csizmadi­ákkal került a diákság - nem először - konf­liktusba. Végül 1862-ből adatokat találunk a politi­kai humor pataki vonatkozásairól: a „Humorisztikai Kartácsokat” ugyanis Margit- tay Dezső a kollégium joghallgatója szerkesz­tette. Nem kis bátorság kellett a korabeli helyzet karikírozásához, megtették. Nem is jelenthetett meg a folytatás. Fehér Erzsébet könyve a régi diákvilág hétköznapjainak olvasmányos, érdekes be­mutatása. Olvasását jó szívvel ajánlhatjuk nemcsak a volt pataki diákoknak, de a mű­velődéstörténet iránt érdeklődő szélesebb közönségnek is. Leginkább pedig a mai főis­kolai diákönkormányzatok sorsát befolyáso­ló felsőoktatási vezetőknek és diák-tisztség- viselőknek. Mindenkinek tanulságul szol­gálhat. Fehér Erzsébet: Pataki Diákhistóriák (Sárospatak, 1996.) Veni sancte Miskolc (ÉM) - Veni sancte-ünnepséget ren­dez a Fráter György Gimnázium Hagyomány- őrző Egyesülete augusztus 31-én, szombaton délelőtt fél 11-től a volt Fráter György, ma a Földes Ferenc Gimnázium melletti minorita templomban. Az ünnepi szentmisét az egyko­ri Fráter Gimnáziumban tanult papok celeb­rálják. A szertartás után a rendezőség ünne­pi ismerkedésre várja a régi osztálytársakat, barátokat és azokat, akik bármivel segíteni szeretnék az egyesület terveinek megvalósu­lását. „Szerelmese vagyok a fának” Találkozás Szabó Sámuel kesznyéteni fafaragó népművésszel Fotó: Farkas Maya Nyikes Zita Sajóhidvég (ÉM) - A negyedik éve megrendezett sajóhidvégi fafaragótábor tanítómestere Szabó Sámuel kesznyéteni fafa­ragó, a népművészet mestere. A környéken Samu bácsi tervei alapján, keze munkájával már sok értékes alkotás készült: ki- sebb-nagyobb használati tár­gyak, dísztárgyak, ökörfejes forgó, kopjafák...- Nagyon jó Samu bácsitól tanulni- mondja az egyik tanítvány, Ke­rékgyártó Attila. - Szerény ember, jószívű, és bármit kérdezek, min­denben segít. Napkorong, rozetta: minden ég­tájnak van szimbóluma. Samu bá­csi éppen egy ilyet mutat a gyere­keknek. Majd azt is elmondja, hogy őmaga is az idősebbektől tanult meg faragni: az üknagyapjától, a nagyapjától. Tizenhárom évesen aztán bognártanulónak ment. Ha alkalma adódott, felkeresett neves mestereket is; akiket példaképei­nek tart: Karacs Sándor, Andriska Sándor.- Hatvanöt évesen kezdtem el járni egy fafaragó tanfolyamra Mis­kolcon - meséli az idős mester. - Addig is csináltam én ezeket a ro- zettákat, díszeket, fafaragásokat, csak nem tudtam a jelentőségét. Akkor tanultam meg. Azóta nem­csak mutatom, hanem mondom is, hogy mennyire fontos például, hogy a kopjafa északi oldalán egy észa­kot szimbolizáló rozetta legyen. A tanfolyamon kívül még a különböző táborokban is tanultam. Most már másodszor voltam a kecskeméti tá­borban, ahol tavaly ringó-kereket csináltam egy játszótérre, belefér négy gyerek is. Az idén pedig egy miskolci hintót faragtam. Tizenévesen mint bognárinas Tiszapalkonyán tanulta meg, ho­Miskolc (ÉM) - Elkészült a kö­vetkező éved miskolci koncert­naptára. Az első előadás októ­ber 14-én lesz a Miskolci Nem­zeti Színházban, ahol Liszt-, Smetana- és Stravinsky-műve- ket vezényel Kovács László. A hangversenybérletek árusítá­sát is megkezdte a Nemzeti Fil­harmónia. Az évad 23 koncertjén a legkülön­bözőbb együttesek szólaltatnak meg - a legkülönbözőbb karmeste­rek és zeneművészek közreműkö­désével - a legkülönbözőbb darabo­kat, A Miskolci Szimfonikus Zene­kar ebben az évben is sok újdon­sággal szolgál. A zenekar és az Ál­lami Énekkar előadásában Miskol­con hallható először Orbán György oratóriuma, a Rorate coeli. Vendé­gegyüttesek is gazdagítják a város hangversenyéletét. Újra köszönt­hetjük az Állami Hangversenyze­nekart, a Magyar Állami Énekkart Samu bácsi a tanítványai között gyan kell hintót, szekeret faragni. Meg kellett ismernie a szekérre va­ló díszek jelentését. Sorolja is a hintómotívumokat: szekérrózsa, a szekér oldalának elején gomb, a nyújtó szárnya végén a snerklitt, magyarbajusz, tulipán az oldalak közepén...- Mindig a fafaragó szakmában dolgoztam — folytatja. - Fiatal ko­romban is nagy volt a munkanél­küliség, de sohasem maradtam há­rom naptól tovább munka nélkül. Főleg használati tárgyakat farag­tam, de később: mindent, amire rendelést kaptam, mostanában pe­dig dísztárgyakat. Ösmerősöknek, rokonoknak egy-egy szép szek­rényt, széket, bonbonost. Szabó Sámuel nyolc éve meg­kapta a népművész címet, tavaly pedig a népművészet mestere ki­tüntetést.- Ilyenre nem is számítottam - érzékenyül el a mester. - Eszembe se jutott, hogy ilyet kaphatok. és a Liszt Ferenc Kamarazenekart. A visszajáró karmesterek és szólis­ták között olyan személyekkel ta­lálkozhatunk, mint Ágoston And­rás, Karolos Trikolidis, Kobayashi Ken-Ischiro. Az érdeklődők idén is három bérlet közül választhatnak. A Sze­zonbérlet tulajdonosai többek kö­zött hallhatják majd zongorázni a Franciaországból érkező Isabelle Oehmichen-Bérczit, aki Saint Sa- ens g-moll zongoraversenyét szólal­tatja meg. Ebben a sorozatban mu­tatkozik be együttesével Rolla Já­nos, és ebben vezényel május 8-án Kobayashi Ken Ichiro (ekkor a Ma­gyar Állami Hangversenyzenekar Schubert 6. és Mahler 5. szimfóniá­ját adja elő). A Szezonbérlethez két-két kamarakoncert is kapcsoló­dik, amelyeket a Bartók Béla Zene- művészeti Szakközépiskolában rendeznek meg. A Népszerű zenei estek sorozat­ban a miskolci szimfonikusoknál Annyira nagy öröm volt! De úgy ér­zem, hogy meg is érdemeltem, hi­szen, ahogy emlékszem egyetlen darabot sem rontottam még el... — Minden fát szeretek... Az aká­cot, a tölgyet, a vadkörtét, a juhar­fát, a diót. Az akác kicsit kemény, a vadkörte hagyja magát dolgozni, nem reped, nem törik, és nagyon szép színe lesz. De egy élő fában is látom, mit csinálnék belőle. Nem tudok úgy elmenni egy nagy élő fa alatt, hogy fel ne nézzek rá, meg ne nézzem, ha idő van rá, körbe ne járjam akár az egész erdőt is. Annyira tetszenek a tölgyfának azok a szeszélyesen, de minden irányba szabályosan görbülő ágai, és szinte minden ágából tudnék va­lamit, látom, hogy mit lehetne ab­ból tökéletesen kifaragni. Szerelme­se vagyok a fának, a faragásnak, de szeretem a hozzá tartozó szerszá­mokat is, amikkel meg tudom bon­tani, elő tudom varázsolni a mintá­kat, virágokat, amit akarok. „vendégeskedik” többek között Ge­rald Kegelmann, Karolos Trikolidis és Jean-Pierre Monnard karmes­ter, Ágoston András hegedűmű­vész, Davidov Szergej oboaművész. Egyre népszerűbb a Mesterbér­let is, amelynek koncertjeit szintén a Miskolci Szimfonikus Zenekar adja. A három előadást tartalmazó sorozatban a svéd Mika Eichenholz Mozart-, Weber-műveket és Berlioz Fantasztikus szimfóniáját vezényli, a japán Daisuke Muranaka irányí­tásával Weber Oberon-nyitánya, Mozart G-dúr hegedűversenye és Csajkovszkij 6. szimfóniája csendül fel, Kovács László vezényletével - a Magyar Állami Hangversenyzene­karral kiegészülve - Dvorak Stabat Mater című művet hallhatja a kö­zönség. A hangversenybérletek október 7-ig válthatók a Nemzeti Filharmó­nia Észak-Magyarországi Központ­jában (Miskolc, Kossuth u. 4. Tel.: 46/329-600). Óda a Buldogsban Miskolc (ÉM) - Óda a magyar nyelvhez című műsorával lép fel Szabados Ambrus előadóművész augusztus 28-án, szerdán este fél 9- től a Buldogs sörözőben (Miskolc, Széchenyi u. 33.). A tizenhét ma­gyar író és költő alkotásaiból összeállított válogatás történelmi és nyelvi körképet ad a XV. századtól napjainkig. Á műsorban közremű­ködik Lubiczky József. Hang és szó Miskolc (ÉM) - Dombi Ferenc, a Hang című könyv szerzője augusz­tus 28-án, csütörtökön Miskolcra látogat Az érdeklődőket jó szóval várják a Semmelweis kórház kul­túrtermébe délután fél 5-re. Orgonaest Miskolc (ÉM) - Koloss István ad orgonakoncertet augusztus 29-én, csütörtökön este 7 órától Miskolcon a műemlék avasi református temp­lomban. A műsorban Bach- (d-moll toccata és fúga; Három korálelőjá- ték; Esz-dúr prelúdium és fuga), il­letve Liszt-művek (Canzonetta; Adagio, Desz-dúr; BACH prelúdi­um és fúga) szerepelnek. Jegyek válthatók elővételben a Nemzeti Filharmóniánál (Miskolc, Kossuth u. 4.), valamint előadás előtt a helyszínen. Tánc — három éve Kazincbarcika (ÉM) - A három­éves kazincbarcikai Danceland Táncszínház legközelebb augusztus 28-án, szerdán este fél 8-kor lép fel a kazincbarcikai Pollach Mihály Általános Iskola udvarán (eső ese­tén a tornacsarnokban). Előadá­sukban a már bemutatott műsor­számok mellett sok újdonság szere­pel. Az érdeklődők többek között részleteket láthatnak az Anna Ka­renina (táncdráma), az Operaház fantomja (rockbalett) és a Musical, musical című előadásokból, vala­mint a Hair, a Flashdance és a Fa­me című filmekből. A repertoárból nem hiányozhatnak a Bonny Tyler, DJ Bobo és más sztárok dalaira ké­szült koreográfiák sem. A belépés díjtalan. Galériás időpontok Miskolc (ÉM) - Szeptember 1-jétől a Miskolci Galéria intézményeinek nyitva tartási időpontja megválto­zik: nem délelőtt 10-től este 6 óráig, hanem délelőtt 9-től délután 5 órá­ig látogathatók a kiállítások. Tankönyvbörze Miskolc (ÉM) - Használt tanköny­vek és tanszerek börzéjét rendezik meg augusztus 31-én, szombaton délelőtt 9 és délután 2 óra között az Ifjúsági és Szabadidő Házban (Mis­kolc, Győri kapu 27.). A rendezők helypénzt nem szednek, és a belé­pés is ingyenes. Iskolatörténet Tatabánya (MTI) - Népiskolák Magyarországon címmel kétnapos országos iskolatörténeti konferen­cia kezdődött hétfőn Tatabányán, a Városi Múzeum szervezésében. A tanácskozáson az összes hazai egyetem és főiskola képviselteti magát, s jöttek előadók, illetve ér­deklődők Erdélyből és Horvátor­szágból is. Az eszmecsere közép­pontjában a hazai népiskolák ezer­éves története áll, de az előadók be­számolnak a népoktatás új kutatá­si eredményeiről Magánóvoda Miskolc (ÉM) - Magánóvoda indul szeptember 1-jétől Miskolcon (Mélyvölgy út 6.). A foglalkozáso­kat az egészséges életmódra neve­lés, a tehetséges gyerekek fejleszté­se határozza meg. Az érdeklődők angol, német vagy francia nyelvet tanulhatnak. Mindössze húsz gyer­meket vesznek fel, és velük két cso­portban - majd további kiscsopor­tokban - foglalkoznak. A csoportok beosztása nem életkor szerint, ha­nem a képességek figyelembe véte­lével történik. Hirdetés Koncertnaptár -zenés bérletekhez A Nemzeti Filharmónia elkészítette az új évad műsortervét A\ n * a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom