Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
A SZELLEM VILAGA Jelenetek a német kultúrából Válogatás a budapesti Goethe Intézet programajánlatából Szabó István legújabb filmje Offenbachról szól.- A bemutató szeptember 16-án este 8 órától lesz a Goethe Intézetben. Ady az aluljáróban Budapest (MTI) - Már látható a Deák téri aluljáróban az a csempe falikép, amelyet a lisszaboni közlekedési vállalat ajándékozott Budapestnek. A hat hatalmas darabból álló faliképen, amely Joao Vieira portugál képzőművész alkotása, Petőfi Sándor és Ady Eudre verseinek portugál nyelvű töredékeit, valamint portugál költők magyar nyelvű verssorait rejtette el az alkotó. A faliképet a lisszaboni metrótársaság elnöké, valamint az alkotó ünnepélyes keretek között adja át Demszky Gábor főpolgármesternek augusztus 19- én. Az ajándék mintegy egymillió forintos szállítási és kihelyezési költségét a portugál közlekedési vállalat állja, ezáltal is erősítve Budapest és Lisszabon testvérvárosi kapcsolatát. Segély a zenének Budapest (MTI) - Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter és Yoshitomo Tanaka japán nagykövet szerdán a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban aláírta az 1996-ra szóló kétoldalú kormányközi megállapodást a japán kulturális segélyről. A támogatást idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola nyerte el. Mint ismeretes, a japán kulturális segély (Japan’s Cultural Aid) térítésmentes pénzügyi segélynyújtás, amelyet Japán a fejlődő országoknak hirdetett meg hosszú évekkel ezelőtt. Mintegy 45 afrikai, ázsiai és dél-amerikai ország részesült ilyen támogatásban. A programot 1991-től kezdve Japán kiterjesztette Magyarországra és a térségünkhöz tartozó több más országra is Japán részről a közelmúltban megerősítették, hogy hosszú távú programról van szó, noha a „fejlett országokhoz” történő felzárkózásuik- ra tekintettel a program leállítísá- nak lehetősége is felmerült. A támogatás célja: kulturáLs és történelmi emlékek megőrzése, kultúrával kapcsolatos tevékenység pártolása, technikai és műszaki berendezések (audio-vizudis berendezések, videoberendezések, nyelvi laboratórium, hangszerek, sportfelszerelések, színhézi banges fényberendezések, tv-p'ogramok készítéséhez szükséges lerendezések, könyvtárak). A támogatás összege évente projektenként; nem haladhatja meg az 50 millió jent, ami ma körülbelül 70 .nillió forintnak felel meg. 1991-ben az Állami Hangverseny Zenekar hangszerellátásra, 1992- ben a Magyar Állami Operaház színpadi és műsorkoordinációs audiovizuális felszerelésre, 1993-ban az ELTE nyelvi laboratórium felállítására, 1994-ben a Nemzeti Színház színpadtechnikai felszerelésre, 1995-ben a Nemzeti Múzeum multimédiás berendezésre nyerte el a japán kulturális segélyt Hangok, hangszerek Esztergom (MTI) - A nemrégiben nagy sikerrel zárult Monteverdi- kórusok találkozója cián az elkövetkezendő egy hétben ismét a zenéé lesz a főszerep Esztergomban. Vasárnap ugyanis liállítás nyílt pengetős hangszereknél a múzeum rondellájában, és megkezdődött a fiatal orgonaművés:ek nemzetközi találkozója is. Horvith Béla, a Vármúzeum igazgatója elmondta: a pengetős hangsze’ek többsége ősi magyar zeneszerfzám. A tárlaton 30 magyar és 12 külföldi mester mutatja be művet. A fiatal orgonamívészek találkozóján résztvevő mntegy húsz fiatalt ~ akik közül tőiben a szomszédos országokból érteztek - a hangszerek királynőjének legismertebb művészei tanítják. A rendezvénysorozat díszveniége Olivier Latry, a Párizsi Notrc-Dame székesegyház orgonamúvésze, művészeti vezetője pedig Barófi István orgonaművész. A tanárok és a fiatal művészek szeptember 1-jéig délutánonként nyilvános hangversenyt adnak a bazilikában, megszólaltatva az orgonairodalom legszebb darabjait. Budapest (ÉM) - A fővárosban működő Goethe Intézet szeptembertől is színes programokkal várja a látogatókat. Szerveznek többek között kiállításokat, filmvetítéseket, irodalmi esteket és színházi előadásokat. De aki érdeklődik a német kultúra iránt, ám a nyelvben nem túl jártas, az se riadjon vissza, mivel az intézet rendezvényein szimultán tolmácsolás folyik. Wim Wenderst, mint filmrendezőt sokan ismerik. De azt már kevesebben tudják, hogy a rendezés mellett fotózással is foglalkozik. A munkáiból készült válogatás szeptember 11-ig látható a Goethe Intézetben. - Az ismert és a meghitt csaknem kizárja számomra a fényképezés lehetőségét: a fotó a megismerés eszköze, lényege szerint az utazáshoz tartozik, majdnem úgy, mint az autó vagy a repülőgép. A fényképezőgép lehetővé teszi, hogy megérkezzünk valahová. A fotósok, akiket tisztelek olyan emberek, akik azt akaiják, hogy ne is vegyék észre őket - összegzi a fényképezéshez fűződő gondolatait Wim Wenders. Ha az eszmefuttatás talán kicsit elvontnak tűnik, a kiállított, alkotások talán közelebb hoznak minket a fotós szerepébe bújt rendezőhöz. Igazi filmcsemegének ígérkezik november 9. és 29. között az a sorozat, amely betekintést enged a korai német némafilmek világába. A 17 rövid- és játékfilm a német filmművészet csaknem elfelejtett korszakát eleveníti fel. A műsorra tűzött mozik az első világháború előtt, alatt és után születtek. A korszak filmkészítői a komédiák, széles spektrumát gyártották, foglalkoztak a kalandfilm minden fajtájával, de pszichológiai konfliktusra épülő filmeket is készítettek figyelembe véve szociolóIndiana (MTI) - Ma 125 éve annak, hogy megszületett Theodore Dreiser, a XX. század első három évtizedében az amerikai társadalomban végbemenő nagy jelentőségű változások élesszemű megfigyelője. Dreiser gyermekkora nem volt könnyű. Apja, a németországi Pfalzból bevándorolt szövőmester csak nagy nehézségek árán tudta eltartani népes családját, miközben helységről helységre vándorolt Indiana középnyugati államban. Theodore-nak 15 éves korától magának kellett fenntartásáról gondoskodnia. Alkalmi munkákból élt Chicagóban, majd egy tanárnője segítségével egy évre bejutott az Indiana Egyetemre. A XIX. század utolsó évtizedében különböző lapok szerkesztőségeiben dolgozott. Regényírásra fivére, Paul Dresser (sic!) biztatta és anyagilag támogatta is. Ezelőtt száz évvel megnyílt a kor magyar néprajztudományának nagy vállalkozása, a Néprajzi Falu. A magyar szabadtéri múzeumok, köztük a szentendrei központi intézgiai szempontokat és a melodráma hagyományait. A helyreállított filmek a Nederlands Filmmuseum Amsterdam tulajdonában vannak. A Goethe Intézet és a Stiftung Deutsche Kinemathek Berlin együtt állította össze a műsort, amelyet most első ízben láthat a magyar közönség az Örökmozgó moziban. Egy ajánlat a tánc rajongóinak, Daniel Goldin Espares című táncjátékát mutatja be a Folkwang Tanzstudio október 12-én és 13-án este 8 órától a Petőfi Csarnokban. A nyitókép egy sor piros műanyag szék, ezek egyikén egy fiatalember ül és olvas. „Senki ne hagyja őrizetlenül a csomagját!” - szól a figyelmeztetés a hangszóróból. Azután tíz zavartan mozgó táncos nyomul a színpadra. Nők,és férfiak, testük fehér, sárga, barna és fekete. Utazásra készülnek a bizonytalanba... A 42 éves argentínai Daniel Goldin orosz-zsidó emigránsok fia, Az író kétszer nősült. Először 1898-ban, de feleségétől 1910-ben elvált. Másodszor 1919-ben házasodott meg. 1900-ban megjelent első regénye, a Sister Carrie (Carrie drágám) élénk színekkel ecseteli a kor társadalmi változásait. A regény hősnője, Caroline Meeber jobb élet reményében Chicagóba költözik, de rövidesen rájön, hogy a férfiakra gyakorolt varázsával többet elérhet, mint kemény munkával. Több kitartójának jóvoltából ünnepelt színésznővé lesz. A maga korában kisebb botrányt kavart a regény, különösen az, hogy Dreiser nem ítéli el a „bukott nőt”. Ezért aztán a kiadó nem volt hajlandó reklámozni a regényt. Az első regényt gyors egymásutánban követték a többiek: Jennie Gerhardt (1911), A pénz királya (1912), A zseniális ember (1915) és a Könyv önmagámról (1922). Legnagyobb sikerét Dreiser az 1925- ben megjelent Amerikai tragédiámény, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum az előzményének, közvetlen ősének tekinti a száz évvel ezelőtti bemutatót. Ezért is adott helyet a Sonkádról származó csűrben a Százéves 1987 óta dolgozik a Folkwang Táncstúdióban és többek között vendégtáncos Pina Bausch Wuppertals Táncszínházában. Témái az úton-levés, az emlékezés, az emigráció. A budapesti Goethe Intézet a Petőfi Csarnokkal és a Budapesti Őszi Fesztivállal együttműködve mutatja be a Pina Bausch által vezetett Folkwang Táncstúdió vendégjátékát. És egy kiállítás. Norbert Kricke 1983-ban így jellemezte barátját, Ingo Glass-t: teret nyer, teret hagy. A kijelentés igazáról árulkodnak alkotásai, amelyekből november 14- től láthatunk válogatást a budapesti Vasarely Múzeumban. Munkáiban a Bauhaus napjaiból származó alapformákat, a kört, a há- romszöget,...a .négyzetet új helyzetekbe hozza, újraértelmezi. Ingo Glass Forma+Szín, Szín+Forma. A test tere című tárlatát december 15- ig látogathatják az érdeklődők. val aratta. A 800 oldalas regény egy megtörtént gyilkosság kapcsán emel vádat az amerikai társadalom ellen. 1926-27-ben Dreiser körutat tett Európában és 1928-ban megjelent írásában (Dreiser Looks at Russia) összegezi a Szovjetunióban szerzett benyomásait. Az évek múlásával Theodore Dreiser mind aktívabban kivette részét a politikából. Neve országosan ismertté lett 1931-ben, amikor a Kentucky állambeli Harlan megyében ellátogatott a sztrájkoló bányászokhoz. Ott kapcsolatba került kommunistákkal és röviddel halála előtt belépett az Egyesült Államok Kommunista Pártjába. Jó ideig eltartott, amíg elismerték Dreiser írásainak az amerikai kultúrtörténetre gyakorolt hatását. A Carrie drágám és az Amerikai tragédia megjelenése után azonban a kezdetben „botránykavarónak” tartott íróból fokozatosan az amerikai irodalom klasszikusa lett. a Néprajzi Falu című tárlatnak, amely október 2-áig látogatható. Az Ezredéves Országos Kiállításra Jankó János, a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának munkatársa harmincegy házat akart felállítani, a megyék viszont csak huszonnégyet vállaltak. Jankó János egy év alatt beutazta az egész akkori Magyarországot, Erdélytől Vas megyéig, Nyitrától Te- mesig és Torontóiig. Miután a millenniumi kiállítás bezárta kapuit, a berendezési tárgyakat átadták a Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményének, a mai Néprajzi Múzeumnak, az épületeket pedig lebontották, majd visszaszállították az illetékes megyékbe. Botránykavaróból klasszikus... 125 éve született Amerika „kritikusa": Theodore Dreiser Néprajzi falu - régen és most Budapest (ÉM, MTI) - „Vállaljuk, hogy mindannyian másnak látjuk ugyanazt a darabot, filmet, képet. Nem általános igazságok, megkérdőjelezhetetlen ítéletek kimondására törekszünk, hanem a művészvilágnak magunkon átszűrt képét kínáljuk az olvasónak... Ré- gi-uj lap vagyaink, hagyományokkal és uj igényekkel, barátokkal, riválisokkal és ellendrukkerekkel. Szeretnénk, ha barátaink mind többen lennének.” - írja Mikes Éva főszerkesztő a Film Színház Muzsika legújabb - második - számában. Egyelőre azonban még nemcsak az biztos, hogy vannak ellendrukkerek, hanem az is kérdéses, megmarad-e az új lap. Hiszen a piacon frissen megjelent Film Színház Muzsika Kultúra című sajtótermék - bár külsőre megtévesztésig hasonlít a Film Színház Muzsika Televízió című lapra, mégsem folytatása annak. Egyebek között ezt szögezték le a Film Színház Alapítvány sajtótájékoztatóján, ahol a kialakult helyzetért részben az elavult sajtótörvényt tették felelőssé. Az indulatos megnyilatkozásoktól sem mentes sajtótájékoztatón az alapítvány tagjai elmondták: a művelődési minisztériumnál megfellebbezték a Soltész Rezső által megjelentetett új lap nyilvántartásba vételét, mivel annak borítója és fejléce - a „kultúra” főnévvel megváltoztatott cím ellenére - megtéveszti az olvasókat, eltulajdonítja értizedek munkájának eredményét, ráadásul ellehetetleníti a Film Színház Muzsika Televízió ismételt megjelenését. Soltész Rezső - aki egyben a Film Színház Muzsika Televízió kiadója is volt - azzal érvelt, hogy a kultúra ügye nem sajátítható ki. A fejlécben alkalmazott tipográfia felhasználását jogosnak érzi, mivel annak megtervezése az ő megbízásából készült. (A tájékoztatón erre egyébként Fábián István grafikusművész is szót kért. Etikátlannak nevezte Soltész eljárását, hiszen ő a fejlécet a Film Színház Muzsika Televíziónak tervezte, amelyet a kiadó egyszerűen átrakott egy másik sajtóorgánumra.) A szerkesztőségi tagok rámutattak: jogellenesen jelent meg a határozat megszületése előtt az új lap, hiszen a fellebbezés halasztó hatályú. Meglátásuk szerint jogsértés történt akkor is, amikor - a szerződési feltételek egyoldalú megváltoztatásával - Soltész az újságírókkal akarta megosztani a kiadással járó kockázatvállalást, és arra kérte a szerkesztőket: a lap fennmaradása érdekében dolgozzanak ingyen, írásaikért pedig elégedjenek meg az egyharmadára csökkentett honoráriummal. Soltész Rezső ezeket a kijelentéseket cáfolta. Jálics Kinga, a Film Színház Muzsika Televízió főszerkesztője elmondta: mérlegelik, hogy bírósághoz fordulnak-e jogorvoslatért, döntésük nagyrészt a minisztérium határozatától függ. Megújult Hollókő vára Helyreállították Hollókő középkori várát. A munkálatok 1966 és 1996 között az Országos Műemléki Felügyelőség majd az Országos Műemlékvédelmi Hivatal irányításával folytak. A Cserhát hegység festői környezetében fekvő hollókői vár magját képező öregtorony az északról és nyugatról emelkedő palotával, a ciszternával és az övező pártáza- tos falakkal feltehetőleg 1270 és 1290 között épült. A XIV. század végén a Csák Máté és Károly Róbert között folyó pártharcok eredményeként a vár a király birtokába jutott, aki azt Szécsényi Tamás lublói várnagynak adományozta. Á Szécsényi család 1327 és 1455 között, majd Szécsényi László halála után (1459) vejei, Guthi Országh Mihály és Lo- sonczy Albert a vár urai. A birtokos családok bővítették a palotát és a délkeleti oldalon a belső várat újabb külső építményekkel erősítették meg. A török 1552-ben mégis elfoglalta, s ezután hol magyar, hol török kézen forgott, amíg Sobieski János lengyel király fel nem szabadította. I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete alapján a hollókői várat 1711-ben lerombolták. X
