Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996« Augusztus 29-, Csütörtök zz ........ Megyei Körkép É SZAK-Magyarország 5 Érzéketlenséggel vádolták Ózdot A megszorításokat nem kerülhették el a nehéz sorsú városban Módosítják a költségvetésüket Sárospatak (ÉM - BSZA) - A sá­rospataki képviselő-testület augusztus 30-i ülésén várhatóan módosítja az önkormányzat idei költségvetéséről szóló rendeletét. Erre azért van szükség, mert közel arányosan nőtt a büdzsé kiadási és a bevételi oldala. Betört, ivott, és lopott Miskolc, Alsózsolca (EM - FJ) ­Meglehetősen mértéktartó zsivány látogatott meg kedden záróra után egy miskolci presszót. Az ismeret­len mértékletes nem veti meg a jó­féle itókát, hisz’ ott helyben is le­hajtott néhány kupicával, majd a tolvajzsákjába is begyömöszölt egy­két fiaskóval. Mindezek dacára az éjszakai jómadár által okozott kár (beleértve ebbe mind a helybeni fo­gyasztást, mind az elvitt áru érté­két, illetve a betöréssel okozott ron­gálási kárt) nem haladta meg a kétezer forintot. Kisgazdabusszal, Szegedre Miskolc (ÉM) - Autóbusz indul szombaton a Kisgazda Szövetség Országos Elnökségének vasárnapi szegedi politika rendezvényére. Az utazás díjtalan. Felszállás az aláb­bi időpontokban lehetséges: szom­bat délután 1 órakor Pácinban, 1.10-kor Karcsán, 1.20-kor Karo­son, fél 2-kor Alsóbereckin, 1.50- kor Sátoraljaújhelyen, 2 óra 10 perckor Sárospatakon és fél 4-kor Miskolcon, a Tiszai pályaudvaron. Díjazás a Kós-házban Miskolc (ÉM) - „Az emberért és Miskolcért” Alapítvány augusztus 30-án, pénteken tartja díjkiosztó ünnepségét. Délután 4 órától meg­koszorúzzák az 1878-as miskolci árvíz emlékművét a Szent Anna- templom előtti téren, majd 5 órától a pályázati munkákért elnyert dí­jak átadása következik a Kós-ház földszinti kiállítótermében (Mis­kolc, Görgey utca 32.). Ózd (ÉM - BTGY) - Zsúfolásig telt teremben, puskaporos han­gulatban tartotta tegnapi, rend­kívüli ülését Ózd önkormányza­ta. A lakossági érdeklődés oly mérvű volt, hogy a tanácsterem­be tucatnyi pótszéket kellett el­helyezni, ám sokan még így is a folyosóra szorultak. A választópolgárok megkülönbözte­tett érdeklődését az az előterjesztés váltotta ki, amelyik a tetemes költ­ségvetési hiány mérséklésére hiva­tott megszigorító intézkedéseket gyűjtötte csokorba. A nadrágszíjat - hangoztatta Strohmayer László polgármester - a kormányzat szűkmarkúsága mi­att azokban az ágazatokban is meg kell húzni, amelyeket idáig igye­keztek megkímélni a krónikus pénzhiány káros hatásaitól. Ennek megfelelően jelentős elvonások vár­hatók a szociális, a kulturális, vala­mint az oktatási ágazatban, sőt Miskolc, Ózd (ÉM - PTA) - Nem tudni pontosan, kinek a fejében született meg az ötlet, hogy az adós lakók nevét közszemlére tegyék, de a lakásszövetkeze­tek dolgozói szerint ez a mód­szer nem bizonyult célravezető­nek. Ahol ilyesmivel próbálkoz­tak, a hátrálékkal rendelkezők száma gyakorlatilag nem válto­zott, miközben mind több lett a személyiségi joga megsértését panaszoló ügyfél. Most kide­rült, hogy jogos volt a kifogás: az adatvédelmi biztos közlemé­nye szerint tilalmas cselekedet a lakók megszégyenítése. Az Avas-dél Lakás-, Garázsépító és Fenntartó Szövetkezet felszámoló­biztosa szerint a lakóknak joga van megtudni, hogy a háztömbjükben kik a nem fizető családok. Járási László azonban hozzátette: rossz, több intézményt össze kell vonni, illetve be kell zárni. A polgármester bejelentése nyo­mán a tanácsterem felbolydult méhkassá változott. Felrúgva a for­mális szabályokat többen is fele­melték hangjukat és szociális érzé­ketlenséggel, választóik érdekeinek elárulásával, az ózdi kultúra lefeje­zésével vádolták meg az önkor­mányzatot. A népharagot Strohmayer Lász­ló csendesítette le, bejelentve: egy nappal korábban, a késő esti órák­ban széleskörű konzultációt folyta­tott a testület tagjaival. Ennek nyomán úgy döntöttek, hogy elte­kintenek az idősek napközi ottho­nának bezárásáról, a tervezett is­kola-összevonást pedig jövő szep­temberre halasztják. A többi területeken viszont - de­rült ki az elhangzottakból - való­ban drasztikus megszorítások vár­hatók. Ezt a kényszerű lépést min­denképpen meg kell tenni, mivel a és a személyiségi jogokat sértő megoldásnak tartja az ilyen adatok nyilvánosságra hozását. Mint mondta, ha előfordult is ilyen eset, az nem a lakásszövetkezet rendel­kezése alapján történt. A lakókö­zösségek képviselői hozzájuthatnak a szövetkezet nyilvántartásából a nem fizetők adataihoz, de hogy a későbbiekben ezeket kifüggesztet­ték-e a lépcsőházakban, vagy más­hol, arról már nincs tudomása. Az Ózdi Lakásfenntartó Szövet­kezetek elnökhelyettese, Pukkel Sándor sem tudott példával szol­gálni ilyen szankció alkalmazásá­ra, és elmondása szerint a jövőben sem kívánnak élni hasonló módsze­rekkel. Ha valaki kíváncsi arra, hogy kik a nem fizető lakók, ezt akár meg is nézheti a nyilvántartá­sukban, de ezt még senki nem kez­deményezte eddig. Pásztor Ferenc, az Ózdi Vízmű kabinet nem hajlandó tudomásul venni Ózd sajátos helyzetét és az itteni önkormányzatot is csak az általános elvek alapjan hajlandó fi- nanszúozni. A farkaslyuki településrész le­válásával kapcsolatos előterjesztés szintén elszabadította az indulato­kat. A terület képviselőjét, Gábor Dezsőt többen is hűtlenséggel, eti- kátlansággal vádolták, mondván: most kezdeményezi a leválást, ami­kor választókerületét a város költ­ségvetéséből alaposan kistafírun- gozták. A képviselő visszautasította a vádakat. Mint kifejtette: a népsza­vazás kiírását 641 polgár kezdemé­nyezte, vagyis az itt élők közel fele már jó előre elkötelezte magát a le­válás mellett. Ebben a helyzetben nem tehetett mást, mint azonosult a népi kezdeményezéssel, hiszen neki elsődlegesen azok érdekeit kell szolgálni, akik a választás so­rán mellette tették le voksukat. Kft. igazgatója viszont arról számolt be, hogy adósaik lajstromát a helyi lapban kívánták a nyilvánosság elé tárni. Az ezzel kapcsolatos előkészü­leteket már meg is tették, ám elha­tározásukat módosíthatja az adat­védelmi biztos napokban ismerte­tett álláspontja. Az igazgató tudo­mása szerint vannak a városban olyan közös tulajdonban lévő társas­házak, amelyek saját elhatározásuk alapján a lépcsőházukban felírják egy úgynevezett „szégyentáblára” a nem fizetők nevét, adatait. Ehhez az adatokat mindaddig megkapták az érintett cégektől, amíg ez nem bi­zonyult törvénybe ütközőnek. Ha az adatvédelmi biztos közle­ményének megjelenése után az adó­sok nevét nem is adják majd ki, a tartozók arra mindenképpen szá­míthatnak, hogy a türelmi idő letel­tekor kizárják őket a szolgáltatás­ból. Már tilalmas dolog a „szégyenlista” Hatástalan is volt a tartozók nevének közszemlére tétele „Ez nem egy egylépéses sakkjátszma” Ma eldőlhet: lesz-e kincstár Borsod-Abaúj-Zemplénben Szalóczi Katalin Miskolc (ÉM) - Tizenkét évben gondolkodunk. Az első lépé­sen, a 36 ezer intézményi adatból álló adatbázis felállí­tásán és a rendszer alapjai­nak megalkotásán már túlju­tottunk. Hogy továbblépünk-e, az a csütörtöki megyei köz­gyűlés döntésétől függ - jelen­tette ki az Excellence Konzor­cium elnök-vezérigazgatója, aki hosszú távon a vagyon­vesztés megállítását, még hosszabbon felújítást és tőke- felhalmozást ígér. Elkészült a megyei önkormány­zat által fenntartott 47 intézmény gazdálkodását alapvetően érintő feladatellátási koncepció. Kidol­gozói: az Excellence Konzorcium elnök-vezérigazgatója, Kunos Jó­zsef (K. J.) és társa, Várnagy Ta­más (V. T.). Velük beszélgettünk. □ A megyei önkormányzatnak sok az intézménye, ám ezek fenntartá­sára egyre nagyobb gondot jelent. Milyen kitörési pontokat találtak a megyeháza számára? V. T.: Elsősorban az intézmény- rendszer átalakítását. A jelenlegi rendszerben valamennyi intéz­mény önállóan gazdálkodó szer­vezet. A szakmai (egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális) fel­adatok mellett mindegyikben az intézmény vezetője felelős a nem szakmai feladatok (például a be­szerzések, az ingatlanokhoz kap­csolódó kiadások, felújítások, be­ruházások, karbantartások, a kö­zétkeztetések) biztosításáért is. E célszerűtlen struktúra megváltoz­tatását javasoljuk azáltal, hogy az intézményekre a továbbiakban kizárólag az ott művelt szakmá­hoz szorosan kötődó feladatok el­látása hárulna, míg minden egyéb az újonnan alapítandó me­gyei kincstár feladatkörébe tar­tozna. Tehát a gondnokok, takarí­tók, gazdasági és élelmezésveze- tók nem az egyes intézmények létszámkeretét terhelnék, hanem a kincstár állományába kerülné­nek mindaddig, míg az adott tevé­kenységet (takarítást, étkeztetést, karbantartást stb.) nem piacosítja a kincstár a közbeszerzésen ke­resztül. K. J.: Az egyik további lényeges kitörési pontot épp a közbeszerzés jelenti: ha összességében nézzük, milliárdos nagyságrendről van szó. A jelenlegi decentralizált rendszer­ben az egyes intézmények külön- külön nem élvezhetik azt az ol­csóbb beszerzési lehetőséget - az önkormányzat pedig valamennyi beszerzés összes megtakarításától elesik -, amelyet koncentrált be­szerzéskor nyújtana a szabad ver­senyen alapuló nyílt piac. □ Mit jelent az anyagukban java­solt nulla bázisú költségvetés? V. T.: A nulla bázis - a tabula ra­sa - nem csak a költségvetésre ér­vényes, hanem a szakmai felada­tellátóra is. Gyakorlatilag nullára úja az elmúlt évek, évtizedek föl­halmozott hiányait vagy javait, és újraindítja az egész rendszert. Az eddig struktúrában eltűnt a mi­nőség és minden innovációra for­dítható pénzeszköz, megindult a vagyon felélése. K. J.: A teljes költségvetés belső szerkezetének átalakítása azzal járna, hogy ehndul a vagyonvesz­tés megállítása, lesz felújítás, lesz fejlesztés, lesz felhalmozás. □ A fejlesztésekre elkülönített ala­pokat, javasolnak. Miből különíte­nének el? V. T.: Nem akarnánk innen-on- nan lecsípni pénzeket, hanem a fejlett országok mintájára az in­novációs alapot eleve beépítenénk a költségvetésbe. Önkormányzati szinten, azt hiszem, elégedettek lehetnénk az összköltségvetésen belül 1,5-3 százalékkal. □ Minden szerkezetátalakítás ma­gával vonja a feszültségeket. Mi lesz azokkal, akik elveszítik állá­sukat, beosztásukat? K. J.: Nyilván lesznek vesztesek. Köztük azok a vezetők, akik a mai napig kényszerűségből natu­rális gazdálkodást folytatnak, azaz a csapjavítástól a vécépapír­beszerzésen át sok mindennel kell foglalkozniuk. Ezzel szemben a feladat-szétválasztás után „csak” szakmai vezetők lehetnek. V. T.: A bizonytalanság az e terü­leten dolgozók körében öt éve fenn­áll, ráadásul a közalkalmazottak bére folyamatosan inflálódik. Füg­getlenül attól, hogy ki milyen mi­nőségű munkát végez. A legtehet­ségesebbek elöbb-utóbb éppen ezért el is hagyják ezt az intéz­ményrendszert. Már a munkáju­kat hatékonyan, kiemelkedően végzők megtartása érdekében is fel kell vállalni a normativizmus alap­ján működő rendszer bevezetését. □ Az összemérhetőség feltételezi a mérhetőséget. Hogyan lehet mérni például az oktatás minőségét? V. T.: Nézhetjük a finanszírozás felől a dolgot: mi az, ami lényege­sen gazdaságosabbá teszi az okta­tást. Ez pedagógiai szempontból közömbös megközelítés. A peda­gógiai hatékonyságot viszont ma még nem mérik Magyarországon, jóllehet az előző kormányzati cik­lusban történtek erre elvi kísérle­tek. Nyugaton - ahol a kezdeti lé­péseket már a 60-as években megtették - mostanra bevált gya­korlat az ilyen mérés, s ott tagad­ják azt, hogy a pedagógiai munka mérhetetlen. Hozzá kell tennünk azonban, hogy nálunk egy ilyen mérési rendszer bevezetése aligha várható az ezredforduló előtt. Egy-két éven belül csakis kutatá­si, illetve kísérleti jellegű eredmé­nyeket lehet remélni a visszacsa­tolástól. Tehát épp itt az ideje, hogy elkezdjük. □ Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak, akire a maj­dani kincstár vezetését rá lehet bízni? K. J.: Egyrészt át kell látnia ezt a rendkívül összetett rendszert, másrészt képesnek kell lennie működtetni. Éz nem egy egylépé­ses sakkjátszma, hanem inkább király indiai védelem, amely leg­alább negyvenlépéses, a lépések közötti összefüggések újabb össze­függéseket rejtenek. Egy a megyeháza 47 intézményéből, a Gyermek- és Ifjúságvédelmi In­tézet. A kincstár átvállalná a nem szakmai munkát. Fotó: Bujdos Tibor X Nem lesz fegyelmi a jutalomból Szerencs (ÉM - PT) - Bár a megfelelő bizott­ság előzetesen már tárgyalt a dologról, mégis többórás puhatolódzás és vita kerekedett teg­nap a képviselő-testület ülésén a fűtőrendsze­rek átalakítása és a szerződést ajánló felek tö­kéletes megismerése érdekében. A grémium végül is az Energoszer mellett döntött, mert a cég saját, forrásból megelőlegzi a beruházást és hat év fűtés-szolgáltatás után átadja a rendszert és a melegszolgáltatást a városnak. Csanádi Béla, a műszaki osztály vezetője szerint ezzel a konstrukcióval a város évente 10 millió forintot takaríthat meg a fűtési számlájából. A kábeltévé ügye ismét napirendre került, ugyanis a rendszer építője és részbeni tulaj­donosa a Média East Kft. nevében megvételre ajánlotta fel a városnak a teljes rendszert. Az önkormányzati szakértő azonban nem tartja elfogadhatónak a kért több mint 20 millió fo­rintot. A témához kapcsolódva Magda Gábor pol­gármester arról tájékoztatta az önkormány­zatot, hogy a Zemplén Televízió csatlakozásra invitáló szándékkal kei'este meg Szerencset. Az ajánlat szerint mintegy 8 millióba kerülne egy létrehozandó stúdió éves költségvetése. A tervezés és a műszaki feltételek megteremté­se pedig további 6 milliót igényelne. Az önkormányzat zárt ülés keretében tárgyalt a Bolyai iskolában kifizetett és részben alaptalannak minősített dolgozói jubileumi jutalmak dolgában. A képviselők a konkrét tények ismeretében úgy döntöt­tek, hogy nem indítanak fegyelmi vizsgála­tot ebben az ügyben. Martintelepi szemle A Martintelep helyzetével ismerkedtek teg­nap délután a miskolci szocialista politiku­sok Fotó: Farkas Maya Postára pályázik Putnok Putnok (ÉM) - Rendkívüli ülést tartott Putnok önkormányzatának képviselő­testülete, ugyanis két olyan pályázatról kellett dönteniük, amelyek benyújtási határideje szeptember 1-jén lejár. Ezzel együtt a két beruházás - szerencsés eset­ben is - csak jövőre kezdődhet. Anyagi támogatásért folyamodik a város a Tompa és a Serényi úti gázhálózat kiépítése ügyében. A testület a pályázat benyújtását jó­váhagyta, a szükséges összeg 30 százalékát, mint önrészt a lakossággal közösen biztosítja. Ugyancsak fontos fejlesztés a putnokiak életében egy - szintén jövőre építendő és áta­dandó - új, korszerű postaépület beruházása. A területet már korábban kijelölte és ingyen biztosította az önkormányzat a Magyar Posta számára, amely a 75 milliós építkezés 30 szá­zaléknyi önrészét állja, a pénz hiányzó részé­ért a Területkiegyenlítési Alaphoz a pályáza­tot a város, mint beruházó nyújtja be. Ugyancsak a jövőre vonatkozó zsebbevágó kérdésben született döntés, amikor a város­atyák arról határoztak, hogy Tigáz-részvé- nyeik értékesítését a megyei önkormányzat által korábban már megbízott tanácsadó és befektető cégre, az EPIC-re bízzák. Zárt ülésen, utólag hagyták jóvá a polgár- mester sürgős intézkedését két viharkárt szenvedett család 150 ezer forint értékű rend­kívüli támogatásának ügyében, amelynek ré­vén az augusztus 19-én szerencsétlenül járt emberek feje fölé biztonságos fedél került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom