Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-29 / 201. szám

1996. Augusztus 29., Csütörtök mz Hírek - Tudósítások ESZAK-Magyarország 3 Kis jövedelem és adó Budapest (MTI) - Az MSZP-nek az a véleménye, hogy a kis- és a kö­zepes jövedelmű kategóriákba tar­tozók adóterhét nagyobb mérték­ben kell csökkenteni. Az adózók 89 százaléka tartozik a kis- és közepes jövedelműek körébe, és ők adják a teljes szja-bevétel 55 százalékát. Szociális választás Budapest (MTI) - Csak országos, úgynevezett „szociális” választással szerezhessenek megfelelő legitimi­tást a szakszervezetek vagy más társadalmi szervezetek arra, hogy képviselőket küldjenek az 1000 mil­liárd forinttal gazdálkodó társada­lombiztosítási önkormányzatokba. Ezt hangoztatta Gaskó István, a LIGA és Palkovics Imre, a Munkás- tanácsok elnöke. Frakció-összefogás Budapest (MTI) - Az MDF, a KDNP és a Fidesz-MPP parlamen­ti frakciója az egységes ellenzéki fellépés érdekében megerősíti az 1996 januárjában létrejött megálla­podását. A korábbi megállapodást kiegészítik azzal, hogy a képviselő- csoportok vezetői ezentúl hetente rendszeresen összehangolják a par­lamenti tevékenységet. Drasztikus leépítés Budapest (MTI) - Alkotmánybíró­sághoz fordulnak az ellenzéki pár­tok a tervezett drasztikus kórházi ágyszámcsökkentés megakadályo­zása érdekében - hangzott el a Fő­városi Közgyűlés KDNP-Fidesz- MDF-ffakciójának tájékoztatóján. Elsietett tandíj Budapest (MTI) - Indokolatlan az a sietség, amelyet a kormány az új tandíjrendelet kapcsán tanúsít - hangzott el a Hökosz sajtótájékoz­tatóján, a tandíjrendszerre vonat­kozó kormányzati előterjesztés több pontjával nem értenek egyet. Folytatják a tárgyalásokat a kor­mánnyal, s további lépésekről csak a szeptember 20-án, Pécsett kezdő­dő közgyűlés fényében döntenek. —Mozaik • AZ MSZOSZ ÜDVÖZLI, hogy a kormány az őszi energiaár-emelés elhalasztása mellett döntött. • AZ MDNP elnöksége és frakció­ja szerdán kezdődött kétnapos ta­nácskozásán a párt és a parlamenti képviselőcsoport előtt álló straté­giai feladatokat vitatja meg. Kétes hírek „embervadászatróP Húszezret is kereshet, aki az életét kockáztatja a „halálfutamon" Miskolc (EM - BA, BAL. BSZA, FJ, ND) - Két ember rohan az életéért, nyomukban fogukat csattogtató dobermannok és harcedzett pitbullok. Ha elérik az erdőt, megmenekültek. Ha nem: fröcsög a vér... A turisták biztonságos helyről, felajzva fi­gyelik a halálos futamot. Lehet­séges-e az ilyesmi? Nyugati la­pok és a Magyar Rádió szerint igen. Mégpedig a Zempléni­hegységben. A rendőrségnek és a környékbelieknek viszont nincs tudomásuk az emberva­dászatról. (Folytatás az 1. oldalról) A hír eredete után nyomozva - mivel a forrásként megadott ÄFP budapesti irodájában senki sem vette fel a telefont - beszéltünk a Die Welt névtelenségbe burkolódzó szerkesztőjével, akinek először fo­galma sem volt róla, hogy a beszá­moló az ő lapjában jelent volna meg. Később azonban rábukkant a kérdéses írásra. Nem volt azonban ennyire szívélyes a Magyar Rádió Ráadás című műsorának szerkesz­tője, László Péter, aki annyit elis­mert, hogy az egyik adásukban nyi­latkozott egy szemtanú a zempléni „embervadászatról”, de további részletekkel nem szolgált. Megem­lítette, hogy a riport nyomán a Belügyminisztériumból is faggatóz- tak nála. A BM sajtóosztályának munka­társa, Bor Ágnes lapzártánkig nem tudta Icideríteni, hogy pontosan ki­nek az érdeklődését keltette fel a szaktárcánál a rádióriport. (A Die Weltben ugyanakkor Pintér Sán­dor országos rendőr-főkapitány és Garamvölgyi László szóvivő első re­akcióját is idézik: rejtélyesnek, ke- zelhetetlennek minősítik a hallot­takat - amíg valaki feljelentést nem tesz, a rendőrség nem járhat el. Magánterületen mindenki azt „játszik”, amit akar.) Hogy még nagyobb legyen a ho­mály: sem a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányságnak, sem a zempléni térség rendőrkapi­tányainak nincs tudomásuk sem­miféle „embervadászatról”, vizsgá­latot ilyen ügyben nem folytatnak - tudtuk meg Solymosi István alez­redestől. (Az MTI tegnap délután ugyancsak egy helyi rendőrtisztre, Pásztor Albert alezredesre hivat­kozva kacsának minősítette a nyu­gati lapértesülést.) A megye egy másik körzetének (nem ember)vadászatot kedvelő rendőrtisztje viszont hallotta a rá­dióban, hogy a Háromhuta környé­kén vadásznak emberekre, ám mi­vel nem az ó körzetéhez tartozik ez a terület, nem érezte szükségét, hogy hivatalos lépéseket tegyen. Egy magát érthető okokból meg­nevezni nem kívánó - kutyaviada­lokban érdekelt - pit-tenyésztő „hallatlan marhaságnak” minősí­tette a hírt. Egyrészt szerinte sem a rendőrség, sem a pitesek elől nem lehetne eltitkolni egy ilyenfajta hajtóvadászatot. Másfelől öt má­sodperc alatt korántsem biztos, hogy le lehetne szedni a feldühö­dött kutyákat áldozatukról. Osto­baságnak vélte azt is, ha valaki mindössze húszezer forintért teszi kockára testi épségét, vagy - rosszabb esetben - az életét; hiszen amit egyszer a pitbull megragad, csak nagyon nehezen engedi el. A dobermann viszont a lehető „legal­kalmasabb” az ilyenfajta üldözésre: kitartó, gyors állat, ha kell, kifut a világból. Mivel Háromhuta környékét is „hírbe hozták”, arrafelé is érdeklőd­tünk. Az újhutai kocsmában jót de­rültek a dolgon - szerintük rémhír­ről van szó, bár sokan hallottak már erről valamit. Középhuta ha­tárában két burgonyaszedő nem­csak arról beszélt, hogy errefelé igen kevés külföldi fordul meg (ezt a Kastély panzióban is hangsúlyoz­ták), s hogy nincsenek nagytestű kutyákat tenyésztők. De azt is hoz­zátették, hogy kistelepülésekről lé­vén szó, az ilyesmit nem lehetne ti­tokban tartani. Ráadásul egy szigo­rú rendelkezés szerint még az itte­ni házőrzők sem csámboroghatnak el az erdőben, mert a vadászok ki­lóhetik a jószágokat. Vagyis senki nem tud semmit. Ehhez képest a német újság leírása alapján évek óta folyik az emberva­dászat Magyarországon, gazdag - részben magyar - emberek nagy pénzeket fektetnek ebbe a fellendü­lőben lévő üzletbe, amelyben az említett Barbara szerint - a foga­dások révén is - dollártízezrek cse­rélnek gazdát. Kedden egytől: rendkívüli ülés Markó felszólalásának ügyében ismét összeül a Házbizottság Budapest (MTI) - Gál Zoltán ház­elnök kedden 13 órára hívja össze az Országgyűlés rendkí­vüli ülését a magyar-román alapszerződés ügyében - így ál­lapodtak meg a frakciók a Ház- bizottság szerdai ülésén. Az egyelőre nem dőlt el, hogy Mar­kó Béla, az RMDSZ elnöke fel­szólalhat-e az ülésen. E kérdés­ben az ülés napján 11 órára is­mét összehívják a testületet. A tegnapi tárgyalást követően Gál Zoltán elmondta: úgy döntöttek, hogy a törvényhozás még azon a napon szavazni fog az ellenzék ál­tal beterjesztett határozati javas­latról. (Mint ismeretes, az előter­jesztés szerint a kormány csak a törvényhozás előzetes jóváhagyásá­val írhatná alá az alapszerződést.) Ennek érdekében a frakciók három ponton támogatják majd a házsza­bálytól való eltérést: a sürgősségi szavazást követően azonnal meg­kezdődik a vita, a bizottsági aján­lást csak az ülés napján kapják kézhez a honatyák, illetve a záró- szavazásra mindenképpen szep­tember 3-án keiül sor. Az ülésen az elöteijesztők nevében Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője kap első­ként szót, őt követi a kormány kép­viselője. Á vitában felváltva szólal­nak meg a koalíció és az ellenzék képviselői. Markó Béla esetleges felszólalá­sával kapcsolatban a Ház elnöke további konzultációt tart szüksé­gesnek, elsődlegesen az RMDSZ- szel. Mint mondta: egy ilyen meg­szólalás - a romániai viszonyokra való tekintettel - rendkívüli jelen­tőségű, s nem világos, hogy a kez­deményezést egyeztették-e az RMDSZ-szel. Abban mindenesetre megállapodott a testület, hogy Markó Béla nem a vitához szólna hozzá, s témája nem a napirenden szereplő kérdés lenne, hanem álta­lános helyzetértékelés. Az ellenzék indítványozta, hogy a rendkívüli ülésre a Ház elnöke hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Mivel azonban Gál Zoltán ezzel nem ér­tett egyet, a meghívást valószínű­leg az ellenzék kézbesíti majd a magyar-magyar csúcs külhoni résztvevőinek. A televízió kettes csatornája és a Kossuth Rádió közvetíti az ülést. Az Észak-Magyarország a Petőfi rádióban Miskolc (ÉM) - A Petőfi délután, a Petőfi rá­dió 5-től 7 óráig tartó zenés-információs mű­sora ma ismét kitekint Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyére. A műsor hagyományosan közér­deklődésre számot tartó témái, az érdekessé­gek és játékok között - várhatóan az adás második órájában -, élő, telefonos beszélgetés formájában az Észak-Magyarország pénteki lapszámából is hallhatnak előzetest, miköz­ben fontos megyei kérdésről esik majd szó. Törvényes tanácskozás Miskolc (ÉM) - Várhatóan ez év októberében kerül a kormány elé a készülő közoktatási törvény tervezete, de arra a kérdésre, hogy mikor lesz törvény a tervezetből, egyelőre senki sem tud válaszolni. Viszont a közműve­lődésben dolgozó szakemberek szeretnék, ha az új jogszabály megfelelne a hozzá fűzött re­ményeknek: ha megerősítené a közművelődés helyzetét, ha megóvna attól, hogy a különbö­ző értelmezési lehetőségek és a pénztelenség áldozata legyen a közművelődéshez való jog. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet szervezésében tegnap délelőtt és délután is véleményegyezte- tó tárgyalásokat tartottak a közművelődési szakemberek számára. A tanácskozáson jelen volt Hazag Mihály, a megyei önkormányzat munkatársa is, aki részt vett a törvény-előké­szítő bizottság munkájában. Mint mondta, a véleményegyeztető tárgyalásokon megfogal­mazódó észrevételeket összegzik, ezek alapján még változhat a kormány elé kerülő tervezet. • AZ ALLAM- és szolgálati titkokat tartal­mazó részek kivételével nyilvánosságra hoz­ható az Európai Unió kérdőíveire adott vá­lasz, ám csak a dokumentum hivatalos átadá­sa után történhet meg. Ezt Vastagh Pál iga­zságügy-miniszter jelentette ki. Lapzárta • RENDŐRT GÁZOLTAK tegnap kora dél­után a Borsodi Ércelőkészítő Műtől nem messze lévő útelágazásnál. A négysávos út­szakaszon közlekedési ellenőrzést végző zsaru éppen egy teherautót igazoltatott az út szé­lén, amikor egy őket nagy ívben, a belső sáv­ban kikerülő pótkocsis szerelvény mögül a külső sávban felbukkant egy Miskolc felől ér­kező Ford Sierra. Az autó jobb elejével a rend­őrnek nekiütközve mintegy tíz méterre repí­tette az egyenruhást, aki a számára életve­szélyes manővert bordatöréssel, belső zúzódá- sokkal úszta meg. • A NEMZETKÖZI VALUTAALAP (IMF) igazgatótanácsa szerdai ülésén jóváhagyta a tavasszal megkötött hitelmegállapodás első program-felülvizsgálatát. A vállalt hiány tart­ható, és a gazdaság teljesítménye összhang­ban van a kiigazító program céljaival. Miskolc (ÉM - Hl) - A tankönyv­kínálat egyre szélesedik, nő a ki­adók és kiadványok száma. 1998 szeptemberében pedig életbe lép az pj Nemzeti alaptanterv (NAT). Ez alapján új helyi tantervek szü­letnek - vélhetőleg új tankönyv- igényekkel. Bállá Árpád tan- könyvszerzőt, a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgató- helyettesét a tankönyvpiac ala­kulásáról kérdeztük. • A tankönyvkínálat megfelelőnek mondható. Á jelenleg érvényben lévő tantervhez minden évfolyamon az ösz- szes tárgyhoz több tankönyv van for­galomban, lehet válogatni. Ugyanak­kor a Nemzeti alaptanterv bevezeté­sével párhuzamosan kell majd meg­újítani a tankönyvpiacot. 1998. szep­tember 1-jén az 1. és a 7. osztályban vezetik be a NAT szerinti tanítást, akkorra várhatóan több kiadó ennek megfelelően írat tankönyvet. Az igé­nyek azonban bizonytalanok, mivel a NAT önmagában tantervként nem alkalmazható, azt először helyi tan­tervekké kell formálni, amelyek konkrétan megmondják, hogy melyik évfolyamon milyen tantárgyat hány órában kell tanítani az adott iskolá­ban. Ha ez eldőlt, e szerint kell köny­vet választani. Ez a gyakorlatban úgy képzelhető el, hogy a kiadók egy része már az elkövetkező napokban, hetekben a NAT alapján ajánlott mintatanterveket készít, és e minta­Demokratikus (könyv)választás Sok kiadó már a Nemzeti alaptanterv szerint írat tankönyvet Szabad a választás tantervek szerint íratják meg a tan­könyveiket. Ahhoz, hogy 1998. szep­tember 1-jére legyenek tankönyvek az első és a hetedik osztályosok szá­mára, a NAT szerinti kéziratoknak legkésőbb jövő augusztusra készen kell lenniük. Fotó: Dobos Klára □ Elképzelhető tehát, hogy az új tan- tervek megjelenésével sok, már meglé­vő kiadvány használhatatlanná vá­lik? • Ez így nem igaz, mivel a kiadványo­kat folyamatosan frissítették, a közel­múltban megjelent könyvek egy része pedig mái' a NAT szellemében készült. Jónéhány esetben azonban valóban uj tankönyvekre lesz szükség. □ Hogyan értékeli a „többkönyves” ok­tatást? • A kérdésről megoszlanak a vélemé­nyek. Én úgy gondolom, egy demok­ratikus országban természetes, hogy több könyvből válogathat az iskola, illetve a pedagógus. A választásnak igazodnia kell az adott iskola gyere­keinek összetételéhez, képességeihez. És ahhoz, ami egyébként a készülő pedagógiai programok egyik legfonto­sabb feladata, hogy az iskola határoz­za meg, mire készíti fel a diákot. Egy humán jellegű intézményben például bővebb anyagot tartalmazó könyvből tanítják a magyart és a történelmet, míg egy reál irányultságúban egy úgymond könnyebb kiadványból. Ta­pasztalataim szerint az iskolák kö­zötti átjárhatóság miatt jelenthet ugyan némi problémát, ha az új isko­lában a gyerek másik tankönyv segít­ségével folytatja tanulmányait, de a probléma nem megoldhatatlan. □ Az intézmények tankönyvválasztá­sa egy bizonyos irányba tereli a diá­kokat. A továbbtanulás szempontjá­ból nem okoz-e gondot az, hogy a ta­nulók különféle könyvekből készülnek a felvételire? • Régen úgynevezett humán, illet­ve reál iskolák működtek. A reál is­kolákban kevesebb óraszámban ta­nították a magyart és a történel­met, de mégis sokan tanultak to­vább humán területen. Ma is, ha változtat a diák, módja van a taná­rai segítségével kiegészíteni az is­mereteit. □ A tankönyvek nemcsak tartalmuk­ban, hanem áraikban is különböz­nek... • Természetesen a jobb minőségű könyvek, a keményfedeles, színes, képekkel illusztrált, a diákok számá­ra „emészthetőbb” kiadványok bizony többe kerülnek. Meglehetősen na­gyok az árkülönbségek. □ Jó üzlet a tankönyvkiadás? • Ezt igazán a kiadók tudnák meg­mondani. Mivel tankönyveket is írok, a szerző szemüvegén keresztül úgy látom, tantárgya válogatja, hogy anyagilag megéri-e. Egy könyv elké­szítése körülbelül egy év kemény munkát vesz igénybe. És a térítés nem túl sok. A kiadóknak bizonyára megéri a tankönyvkiadás, hiszen egy­re többen vannak... □ Az új tankönyvek tekintetében mi­nőségi vagy csak mennyiségi változás­ról beszélhetünk? • Úgy gondolom, mindkét állítás igaz. Egyszerre figyelhető meg felhí­gulás, de minőségi javulás is. Hogy azonban miből tanulnak a gyerekek, az azoknak a felelőssége, aldk a tan­könyvlistákra felveszik vagy nem ve­szik fel a kiadványokat. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom