Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
6 A Itt-Hon 1996. Augusztus 27., Kedd kacai templom bástyafalakkal körített kertjébe és áhítattal hallgatta a kedves vendégek különös gonddal válogatott műsorát. A rakacai táborba érkezett erre az estére Sajószöged község polgár- mestere, Ládi Balázs is kedves családjával. Rövid, átgondolt beszédében érintette az 1100. évforduló mának szóló jelentőségét, Rakaca és Sajószöged községek immár fél évtizedes közvetlen, baráti kapcsolatát. Barzó József rakacai körjegyző üdvözölte a fiatal zenekart, vezetőit és megköszönte az ünnepi estét. Juhász István, Rakaca polgármestere a hét folyamán naponta felkereste a tábort és segítette a folyamatos háttérmunkát. A megvalósított szép program, a csodás emlékű este tovább erősítette Rakaca és Sajószöged községek kapcsolatát. % Szombaton este a 28 lakosú Keresztéte kisközség tisztelte meg a zenekart úgy, hogy a hallgatóság létszáma a negyven főt meghaladta. Megható volt Gejeta László fősegítő és családja közreműködése a fogadtatásban. Keresztéte él és élni akar! Harangjának szava onnan szól, ahol az épített utak véget érnek. Az emberi lélek remél. A templom előterében már gondosan, katonás rendbe rakottan várja a tűzifa a telet. Az idei télre még elég lesz. Természet! Ne hozz nagy telet Keresztétére! Még Krasznokvajda község polgármestere, Bujnóczky Sándor kéri meg a zenekar harsonásait, trombitásait, hogy kedves templomuk tornyából köszöntsék a község szép vidékét. Ez a harsonaszó fejezte be a heti programot. A harminc főnyi kis zenés közösség ezzel intett búcsút a szívéhez egyre közelebbinek érzett csodálatos Csereháttól. A program szervezői, segítői heten voltak, mint a honfoglalás törzsei. Köszönet érte a Miniszterelnöki Hivatal Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsának azért, hogy támogatta Hamvas Sándor sajószögedi általános és zeneiskola igazgató pályázatát, aki a program megálmodója volt. Köszönet Sajószöged község önkormányzati képviselő-testületének, Ládi Balázs polgármesternek az ingyenes szállásért. Nagy-nagy köszönet Lipusz László rakacai görög katolikus paróchusnak, aki lelke, mindennapi gondozója a rakacai tábornak. Nagy köszönet Rakaca község Önkormányzati Képviselő- testületének, Juhász István polgármesternek a felszerelések, konyhai eszközök, az általuk működtetett napköziotthon rendelkezésre bocsátásáért és a szívélyes barátságért. Köszönet a tiszaújvá- rosi Derkovits Gyula Művelődési Központ művészeti vezetőinek, igazgatójának Czikora Jánosnak anyagi támogatásukért. Köszönet a sajószögedi Kölcsey Ferenc Körzeti Általános és Zeneiskolát fenntartó Sajóörös, Sajószöged, Nagycsécs községek Önkormányzati Képviselő-testületéinek. Köszönet a kitűnően helytálló fiataloknak, Ar- nóczky Zoltán karmesternek. Hálásan mondanak köszönetét a tábor tagjai Vaszilkó Tibomé igazgatóhelyettesnek és kedves férjének, akik mindennapi segítsége nélkül nem boldogultak volna.” Folytatjuk annak a beszámolónak a közzétételét, amelyben a Kölcsey Ferenc Körzeti Általános és Zeneiskola ifjú fúvósai a tisza- újvárosi fiatal zenészekkel közösen a Csereháton szerzett nyári élményeiket mesélik el. „Csütörtökön hosszú és nehéz kerékpárút után jutottak el a gyerekek a magyar-szlovák határhoz Hidvégardónál. A karaván tisztes távolból integetve üdvözölte a szolgálatos határőröket, akik nem tudták mire vélni a közeledőket, akik egy éles kanyarodó után Tomanádaska felé vették útjukat, ahol déli 12 órára esett érkezésük. Az Általános és Kisegítő Iskola és Nevelőotthon parkjának bejáratánál Izsvák József tanár úr szénát gyűjtő fiaival igazítja útba a különös vendégeket. Tudott róluk. Üdvözli őket. A Hadik-kastély még ma is szép parkjának gondozott útján haladva torpan meg a csoport a kopogtatás kapu előtt. A valóban jószívvel várt vendégnek kijáró szeretettel üdvözli a kissé fáradt érkezőket Gulyás Károlyné igazgatóhelyettes. A hosszú út jutalma a kedvezményes térítéssel adott nagyon finom ebéd és a kedvesség, figyelmesség minden növendéktől, nevelőtől, munkatárstól. Már nincs fáradtság. Csodálatos az ősi akácfa alatt a feledhetetlen panoráma, a rend, a tisztaság, az emberség. Az ifjú zenészek érzik a felelősségüket. Meghatottak. Galicza István karbantartó fiatalkorában számykürtös volt. Elment a busza Szilasra. Nem baj. Lesz valahogy. Az első két szám után nem hagyhatja itt. A kastélyudvart, az ősi falakat betölti a messzehangzó zene, a dallamfoszlányok mintha a történelmi időkből hullanának visz- sza a legendás akácfa tövéhez, ahol a népes hallgatóság önfeledten éli át a zenei mondatok szavak nélküli üzenetét. A zenészek szíwel-lélekkel játszottak a csodás délutánban. Vették a hallgatóság néma üzenetét. De rá kellett döbbenniük egy órával később a kastély klubtermében, hogy csodát mutatni a vendéglátók is tudnak. Kint a kastélyudvart eső kezdte verni, de bent a klubteremben fényesség gyúlt. Több mint egy órányi időben jelenítették meg a vendéglátó növendékek korhű jelmezben, modem, szívbemarkoló zenével, tánccal, nagyszerű mozgással, szövegmondással, énekkel a magyarság Etelköztől István király megkoronázásáig texjedő történelmi idejét. A vendégek meghatódva köszönték meg a nagyon szép produkciót, amely sok vonatkozásban pendítette meg finom, „zenész” lelkűk érzékeny húrjait. A katarzis megdöbbentő erejű volt. Köszönet érte növendéknek, nevelőknek, közreműködőknek, vezetőknek, az egész szeretetteljes nagy családnak és támogatóiknak. (A műsor napokkal később igényes hallgatóság és zsűri előtt Debrecenben hatalmas sikert aratott, az Egri Gárdonyi Géza Nemzeti Színház művészeti vezetőinek külön elismerését vívta ki.) A turnézó fiatalok és vezetőik nagyon szépen megköszönik Kerekes Ferenc igazgatónak is ezt a csodálatos délutánt. * A felhők elvonultak, ragyogó, késő délutáni napsütésben halad a karaván Hídvégardó felé. Ki-ki még a tomanádaskai növendékek produkciójának egy-egy epizódján mereng. Hídvégardó és Toma- szenfjakab között egy szép völgyet választanak, ahol letáboroznak. Üzsonna. Majd előkerül egy- egy harsona, kürt és rövid szólók hangzanak el a hegyeknek üzenve. Viszló előtt eső szemerkél. Fokozódik a tempó. Egy órával a megbeszélt idő előtt érnek a kis, 108 lakosú községbe. A nyilvános telefonfülkéből egykét segélykérő mondat Rakacára, Lipusz László paróchushoz, aki azonnal intézkedik - mint mindig -, és máris megjelenik Kisfalusi János esperes tiszteletet keltő kedves alakja a szemerkélő esőben, és biztonságba helyezi a társaságot. Felejthetetlen ez a viszlói este is. Az eső utáni csodálatos tájon búcsúzót sugároz teljes korongjával a lebukni készülő Nap. Sugaraiban élesen csillannak a nedves falevelek és a menetben játszó zenekar hangszerei. Szinte mindenki felment a faluból a templomdombra. Répási Mihály polgár- mester kedvesen köszönte meg a vendégek játékát a befejezés után. Kisfalusi János esperes is gratulált a gyerekeknek, szervezőknek. * A péntek kizárólag Rakaca ünnepnapja volt. Lipusz László paróchus egész héten át tenyerén hordta a vendégeket szinte éjjel-nappal. Vezette őket irháiban. Megmutatta a csodálatos rakacai görög katolikus templomot. Az ifjú zenészek Gal- vács István és Kiss Sándor urak lovas kocsijaira ülhettek, Kiss Sándor veje nyitott kis teherautójával szállította őket. Ezen a napon bejárták Rakaca összes utcáját. Este nagy tömeg gyűlt a raKöszönjük, Cserehát! n. 1996. Augusztus 27., Kedd Itt-Hon A 3 Göröngyös út az érdekegyeztetés Lemondással és belátással is jár a térségi fejlesztés Kéked (ÉM - BGY) - A leszakadt régiók felzárkóztatására elkülönített alap kormányszintű megszavazása után Abaúj települései is reménykedtek abban: megyénk szerkezetátalakításából jut majd ebbe a térségbe is. Három esztendő alatt több mint ötmilliárd forint kerül majd megyénkbe, ebből az idén 2,55 milliárd forintot osztanak majd szét. A kiírt programokra önkormányzatok, társulások és más jogi személyek is pályázhatnak. Hunkár Gyöngyivel, Kéked polgármesterével, a Borsod-Abaúj-Zemp- lén megyei közgyűlés tagjával - a régió képviselőjeként és egy kistelepülés polgár- mestereként is - arról beszélgettünk: hogyan látja a kis önkormányzatok pályázati, fejlesztési esélyeit. • A jelenlegi területfejlesztési politika a térségi társulásoknak kedvez. Ennek szellemében jött létre például a 22 községet képviselő Gönc és Térsége Fejlesztési Társulás, amely az adott kistérség fejlesztését tűzte ki célul - mondja Hunkár Gyöngyi. Mi itt elsősorban az idegen- forgalom és a mezőgazdaság felvirágoztatásában gondolkodunk. A Gönc és térsége társulásnak már kézzel fogható eredményei is vannak. A szervezet bábáskodott például a Gönci Vállalkozásfejlesztési Iroda létrehozása körül, de ennek égisze alatt pályáztak a gönci ásványvízpalackozó üzem megvalósítására is. Abaújban létrehoztunk egy nagyobb társulást is a nyár elején. Encset és környékét foglalja magába az Abaúji Területfejlesztési Társulás. Itt még konkrét célok nem fogalmazódtak meg, de a Megyei Fejlesztési Tanácsba már megtörtént a delegálás Odor Ferenc személyében. A társulás aprópénzre váltható pályázati elképzeléseit még csak ezután fogalmazzák majd meg. □ A térségi gondolkodás a kis önkormányzatok számára menynyire kedvező? • Ebben a formában olyasmi is valóra válhat, amire egyedül nagyon nehéz lenne megoldást találni. De az előnyök mellett mindenképpen beszélnünk kell arról, hogy lemondással és belátással is jár a térségi fejlesztés. Tudni kell rangsorolni a feladatokat, ami bizony azzal jár, hogy egyes önkormányzatoknak le kell mondaniuk a másik javára. A saját magunk példájából is azt tapasztaljuk: elég göröngyös út az érdekegyeztetés. □ Hamarosan lezárul a beadási határideje a megyei területi kiegyenlítést szolgáló alapnak. Milyen eséllyel indulhattak itt Abaúj kis önkormányzatai? ® A kiírás szerint itt is az egyes önkormányzat és társulások pályázhat csak. Mint már mondtam, például nagyon nehéz lenne meggyőzni a göncieket és térségükbelieket arról, hogy Kékednek szüksége lenne egy kemping létrehozására. így marad az önálló pályázat. Áztán persze rendelkezni kell a településnek a beruházás költségének a harminc százalékával. Az önerőt véleményem szerint a forrás- hiányos abaújiak most nemigen tudják előteremteni. Elköteleztük magunkat a gázberuházás mellett. Ha lenne is szabad pénzeszközünk, akkor azt is elvinné a gáz. így aztán félő, hogy az önerő hiánya miatt kimaradunk majd a fejlesztési lehetőségből. □ Úgy tudom: Kékeden igény lenne egy kempingre. • Nap mint nap kémek tőlünk a kirándulók sátorozási engedélyt. Azt tapasztaljuk: a turisták pénztárcája megcsappant, a legolcsóbb szálláshelyeket keresik. A kékedi kemping terve már kész, a területet is kijelöltűk a számára. Kereslet is mutatkozna iránta. Az önkormányzatnak is jól jönne a bevétel, csupán a pénz hiányzik a megvalósításhoz. Önkormányzatunk jelenleg nem áll olyan anyagi helyzetben, hogy a 30 százalékos önerőt biztosítani tudná egy pályázathoz. Meggyőződésem: a kormány megyei szerkezetátalakítási programjának kiírása akkor lett volna szerencse a kis ön- kormányzatoknak, ha olyan támogatásban gondolkodtak volna, mint a környezetvédelmi közhasznú rendszere. Itt az ön- kormányzatoknak a költségek 10 százalékát kell állniuk, a többit a Foglalkoztatási Alap finanszírozza. □ Megyei önkormányzati tagként hogyan ítéli meg a szerkezetátalakítási programot? • Örömmel vettük a lehetőséget, a megszavazott milliárdo- kat. Bízunk benne, hogy ez előrelépést hoz az egész megyének. Jut majd fejlesztésre Aba- újban is, és nemcsak a volt ipari körzetekbe. Aki járt már ezen a vidéken, látja: Abaúj kistelepülései legalább olyan ellehetetlenült állapotban vannak, mint a volt iparvidékek. A legtöbb településen az ital- és vegyesbolton kívül szinte semmi mást nem találni. Ezen a tájon a vállalkozók, a jogi személyek sem tolonganak a pályázati lehetőségekért. Félő, hogy a magas saját erő miatt újra kimaradunk a milliárdos lehetőségekből is. A kis és a nagy térségi társulások rs az idegenforgalom fejlesztését tűzték ki célul Fotó: jakubik László Hfti Jegyzet A fatdak darazsa Nagy Zoltán A népmozgás nem új fejlemény a történelemben. Hazánkban az utóbbi fél évszázadban kivált meglendült e folyamat. Az erőltetett szövetkezés indította el az első nagy hullámot a falvakból a városokba, ami szoros összefüggésben zajlott az ipari fejlődéssel. A kohászat terjeszkedése, az új nagyipari bázisok létrejötte nyomán Abaújból, Zemplénből, Dél-Borsodból tízezrek kerültek új munka- és lakóhelyre. Kazincbarcikán, a mai Tiszaújvárosban nehéz volt számon tartani, hogy az ország hány településéről érkeztek az új honfoglalók. Aztán változtak az idők, nehezedtek a körülmények és megélénkült az új városlakók érdeklődése a mezőgazdálkodás iránt. Igaz, csak egy kis kert, telek erejéig. Miskolc, a borsodi majd az abaúji városok környékén gomba módra szaporodtak a hétvégi házak. Ma is rácsodálkozhatunk a szépen gondozott kertekre. Aztán a hétvégi házépítés szezonját jól követte egy újabb áramlat. A belvárosi betonzsun- gelből aki teheti, menekül a város széli kertes családi házba, avagy a város melletti falvakba. Kistokajban például a lakosság 40 százaléka az utóbbi tíz évben települt ki Miskolcról. Újabb törekvés, hogy akinek pénztárcájából nem futja építkezésre, régi parasztházat vásáról folyópart közeli, avagy erdő övezte falvakban. Ároktőn, Tiszabábolnán Miskolcról, a fővárosból, az Alföldről érkeznek családok és vesznek ilyen hétvégi házakat jó nagy kertekkel. Némelyik portát, mondjuk Tiszabábolnán, Kisgyőrben, avagy Borsodivánkán úgy kicsinosították, hogy öröm ránézni. Az eredeti népi építészeti értékeket, a rusztikus hatást megőrizve újították meg ezeket az öreg épületeket. Ha szétnéz az ember ezekben a szépülő falvakban, tapasztalja az idegenforgalmi vállalkozó kedv egyelőre még csak szerény jelentkezését. Úgy formálnak át házakat, hogy azok alkalmasak legyenek külföldi vendégek fogadására is. E falvak varázsát fokozza a helyi infrastruktúra, a víz mellett a gázhálózat kiépítése, a telefonállomások számának növelése is. Ezek az idegenforgalmi törekvések azonban addig nem kamatoznak igazán a vállalkozóknak, amíg Miskolc, a térség ilyen messze esik a fővárostól. Tapolcán mesélte a minap egy nyugati vendég: kérem, Gyöngyöstől annyi időt vesz igénybe az utazás Miskolcig, mintha nyugati határtól Gyöngyösig. Hát még egyszer meggondolom, hogy idejöjjek!
