Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-27 / 199. szám
4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1996» Augusztus 27.» Kedd A miskolci városháza hírei Miskolc (ÉM - BAL) - Bár az előzetes elképzelések szerint a miskolci önkormányzat következő ülésén döntöttek volna arról, hogy milyen módot találhatna a város nagymértékű kinnlevőségeinek behajtására, végül úgy tűnik: a városháza vezetésén belüli jogi és egyéb véleménykülönbségek következtében a kérdés nem kerül a közgyűlés szeptember 5-i ülésének napirendjére. Támogatott rehabilitáció 1981-ben megállapodás jött létre az akkori tanács és a Borsodsziráki Termelőszövetkezet között csökkent munkaképességűeket és szellemi fogyatékosokat foglalkoztató üzem létesítésére. A tanács a rehabilitációs tevékenység céljára a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátotta a miskolci József Attila utca 20. szám alatti ingatlant. A PARA-MIS Kft., amely a szövetkezet tulajdona, 135 főt foglalkoztat, közülük 94-en megváltozott munkaképességűek. A társaság az épületben 38 helyiséget bérel, ezekhez kapcsolódik még egy nagyobb, másfélezer négyzetméteres terület, amelynek bérleti díját még nem állapították meg. A kft.-nek azonban a bérleti díj fizetése nehézséget okoz, kétségessé teszi a társaság fennmaradását. Ennek alapján a miskolci közgyűlés következő ülésén megvitatja, lehetséges-e, hogy a PARA-MIS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a jövőben a József Attila utcai helyiségek és terület használata után 50, esetleg 100 százalékos bérleti díjkedvezményt kapjon, mindaddig, míg a rehabilitációs tevékenységet végzi. Rések a falon Miután a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola Miskolc egyik legnehezebb tárgyi feltételek között működő középiskolája, a város tavaly odaadta a Szemere utcai óvoda épületének használati jogát. A tantermi célokra való átalakítására azonban nem volt pénz, így az iskola vezetése kénytelen volt lemondani a ház használati jogáról. A környék - a Szemere utca-Uitz utca kereszteződés - beépítésével már 1992-ben foglalkozott a közgyűlés. A 15. szám alatti épületek, illetve a mellette lévő Mihő-irodaház sem felelnek meg jelenleg a tervekben foglalt elvárásoknak: a kialakítandó új telekhatárokon álló falakban nem lehetnének nyílások, most viszont még vannak. Ennek fényében a miskolci önkormányzat mostani határozatával - amennyiben arra a képviselők is áldásukat adják szeptember 5-én - lehetőséget kíván adni, hogy a kellő építési átalakítások megtörténhessenek - beleértve a volt óvodaépület esetleges lebontását -, azaz a városrendezési terveknek megfelelő végleges beépítés megvalósulhasson. Megvehetik a „jogtalan” lakást Sajószentpéter (ÉM - SZN) - Sajószentpé- ter önkormányzata határozott a II. Aknán illegálisan lakók helyzetének rendezéséről. A városatyák remélik, hogy örömmel fogadják ajánlatukat a szobakonyhás, komfort nélküli lakásokba önkényesen beköltözött családok, hiszen kedvező forgalmi áron kínálják fel nekik az ingatlanokat. A döntés mintegy kilenc famíliát érint, akiknek - lakbértartozásuk rendezése után - várhatóan igen olcsón kerülhet immár jogos fedél a fejük fölé. A valamikori bányász-kolónialakások nem rendelkeznek közművekkel, mindössze a villany jelent kiadást, illetve az elmaradt lakbér, aminek törlesztésével kapcsolatban négy éve nem tud dűlőre jutni a lakásfoglalókkal a hivatal. A valamikori bányászlakásokat a tanácsi rendszerben már lebontásra ítélték, terv is született a megvalósításra, amely azonban mégis elmaradt. A bánya megszűnésével a lakások tulajdonjoga a városvezetésre szállt, amelyet jelen döntésével az önkormányzat eladna a jogcím nélküli használóknak. A lakások forgalmi értékét a Provideál Kft. szakembereivel becsültetik fel, s szeretnének mindkét fél számára előnyös szerződést kötni. I Októbertől rend lesz a pataki utcákon Sárospatak (EM - ND) - Még ebben az évben helyrehozzák a gázberuházás részeként feltúrt sárospataki utcákat - állítja az illetékes. A városba látogatókat ezen a nyáron nem riasztották vissza a felbontott utcák, a kiásott gödrök - állítják a pataki városházán, ahol a jelenleg is zajló gázberuházással kapcsolatban leszögezik: a helyi lakosság kényelmét szolgálja a szerencsi székhelyű Zemplén-Abaúj Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Mielőtt a 2000-re tervezett római katolikus templomépítés helyére áment mondana a képviselő- testület, tárgyalások és egyeztetések zajlanak, de a kérdésbe az ügyeskedők már belekeverték a katolikus egyház által igényelt terület szomszédját, egy másik történelmi egyház lelkész-képviselőjét, s még lehetne sorolni, mi mindent és ki mindenkit. Sok éve problémája már a római katolikus egyháznak, hogy a városban egyetlen, viszonylag kis befogadóképességű templomuk van, miközben a hívek száma gyarapszik. Annak ötlete, hogy nagyobb templomot kell építeni, sem új keletű, mi több: igen komoly szándék, hogy a felekezet a Fő tér beépítetlen, füves részén építkezne. Magas rangú egyházi személyek egy korábbi látogatásuk alkalmával megtekintették a helyet, majd a testület elé került a város esperesének kérelme a területtel kapcsolatban. Altkor a téma tárgyalását a képviselők egy későbbi időpontig elnapolták, tekintettel arra, hogy az ezredforduló még egy kicsit odébb van - nem is ez a grémium fog akkor kormányozni s nem árt az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdéseket alaposan átrágni, valamint egyeztetni valamennyi történelmi egyházzal. Egy megyei hetilap nemrégiben azt boncolgatta, hogy a kiszemelt terület szomszédos egy nonstop nyitva tartású sörözővel. Két söröző van a környéken, de csak az egyik jelentette a témát, talán mert annak a tulajdonosa egyben önkormányzati képviselő is. A Fő téri Jubileumi Parkban épült fel valaha a Kft és a nyíregyházi Gáz-globál Kft. közös vállalkozása. A 60 kilométernyi belső gázvezetéket szakaszosan fektetik le. Azok vehetik igénybe szeptember végétől a szolgáltatást, akik két évvel ezelőtt ötvenezer forintot fizettek be. Akik most szeretnék, hogy lakásukba bevezessék a gázt nyolcvanezer forintot kénytelenek erre áldozni, jövőre pedig ezt az összeget még tetézni fogja az inflációs ráta is - tudtuk meg Rohály Antaltól, a Fagyiház, amelynek területét a felépítménnyel örökölte az új gazda, Földesi Zoltán, s lön a Fagyiházból Sörház. Tavaly a vállalkozó kérelemmel fordult az önkormányzathoz: megvásárolná az épület melletti területet is, parkjellegét meghagyva pagodákat, szökőkutat szeretne ott építeni. A 700 négyzetméternyi park jó áron elkelt, s mintha máris gondot okozna a több év múlva épülő templomnak, miközben még véletlenül sincs a két épület között közvetlen szomszédság, van viszont egy kellemes, ligetszerű, immár magán-zöldfelület. (Más kérdés, hogy a Fő téri lakóknak valóban gondot okoz a vendéglátó egység, ám a nyitvatartás korlátozása ellen a vállalkozó fellebbezett, s továbbra is éjjel-nappal üzemel a söröző.) Ha ebben a kérdésben nem is, azért viszont mindenképpen egyeztetés szükséges, mert bár a történelmi egyházak között a sajátos sárospataki önkormányzat illetékesétől. Az iskolaváros aszfaltos utcáinak negyven százalékát bontották fel a kivitelezés részeként. A gödrök és lyukak betemetése, a megközelítőleg tízezer négyzetméternyi útburkolat újraaszfaltozása a Gáz- globál Kft. feladata, s mint azt a társaság ügyvezető igazgatója, Toldi Miklós elmondta: ez remélhetőleg október 15-ig megtörténik. Az utak helyreállítási költsége körülbelül huszonöt millió forintba kerül. vallási jellegű településen az átlagosnál is jobbnak mondható a kapcsolat, mégis „vallásháborút” emlegetnek, akiknek feltűnt a református lelkész-képviselő felszólalása az ülésen. O gyakorlatilag a témával foglalkozó testülettel együtt szintén időt kért az egyházak közötti egyeztetésre, mielőtt a döntés megszületne. Abban ugyanis van valami, hogy a város abszolút központjában az egyébként valóban szükséges templom nem annyira a szükség szerinti helyén volna, sokkal inkább egyfajta szimbólum lenne. Isten házának témájában tehát valójában most kezdődnek el a megbeszélések, s a hívek még legalább öt évig kénytelenek időnként kiszorulni templomukból, vagy a kényelmes görög katolikus templomot „kölcsön venni”. Am, hogy nem tesz jót ügyüknek az ügyben máris terjengő számos pletyka, az nem kérdéses. Értékpapírból városi bevétel Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Biztonságos kockázatot vállal, s jókor érkező jövedelmekhez jut a megye harmadik legnagyobb városa. A pénzügyi szakemberek értékpapír-gazdálkodásuk révén milliós bevételeket hoznak az igencsak spiccen lévő költségvetés számára. A képviselő-testület döntése értelmében minden terven felüli bevétel automatikusan az általános tartalékot (AT) növeli, így lehetséges, hogy noha az eredetileg elfogadott büdzsében 6,8 millió forint szerepelt ezen a címen, az év azóta eltelt részében volt már 58 millió is rajta. A féléves értékelés szerint az AT-t növelő bevételek árfolyamnyereségből, kamattöbbletből, privatizációs jövedelemből és környezetvédelmi bírságból származnak. Az okos értékpapír-gazdálkodás révén, az átmenetileg szabad pénzek rövid határidejű lekötésével folyamatosan feltöltődik az egyébként állandóan használt AT-keret, mi több: az első hat hónap eredménye 15,8 milliós többletet mutatott a tervezetthez képest. A júliusi ülésen így a korábbi 21,5 millió mellé további 10 millió forintot szavaztak meg fejfájás nélkül a városatyák a fűtéskorszerűsítésre, 20 milliót kapott az idei munkálatokra csak ebből a keretből az uszoda, de közel 20 millió jutott a kórháznak, maradt az első lakásukhoz jutóknak is 10 millió, a Prosperitás Alapítványnak másfél millió, hogy csak a nagyobb kiadásokat említsük. Feledi Jánosné, a polgármesteri hivatal pénzügyi osztályának vezetője leszögezi: kizárólag biztonságos kockázatot vállal a város. Az egy hónapra vásárolt és lekötött diszkont kincstárjegyek például már 1-2 milliós szabad forrás esetében is jobban jövedelmeznek, mintha egyszerűen csak bankszámlán állna az összeg. Ragaszkodnak az ingatlanjaikhoz Sátoraljaújhely (ÉM - BSZAT- A helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén két önkormányzati tulajdonú ingatlan hasznosításáról folyt a szó. A városatyák kétféle álláspontot képviseltek. Az egyik nézet szerint a jövő a magántulajdoné, ezért él kell adni a szóban forgó helyiségeket. A szavazáson azok kerekedtek felül, akik úgy látják: a városnak meg kell tartania a kezében maradt ingatlanokat. Nincs „vallásháború”, van „magánpark” Tárgyal az egyház és a városháza, a Sörházat csak belekeverték A most használt katolikus templom már kicsi a barcikai híveknek. Egy nagyobb megépítéséhez még tárgyalásokra lesz szükség. Fotó: F. M. Milliomosok a gyermekotthonban Csak akkor javasolják az önálló életkezdést, ha már megállnak a saját lábukon Szilágyi Anita Alsózsolca (ÉM) - Az alsózsol- cai gyermekotthonban is gondot jelent, ha valamelyik gyermek 18 éves kora után a kinti életet választja - mondja Bíró Sándor igazgató. Leginkább azért, mert az itt nevelkedett gyerekek közül akad, akinek nincs jövedelme, s nem fogadják be sehol. Ezért az otthon vezetőinek kisebb-nagyobb harcokat kell megvívniuk, hogy meggyőzzék őket: maradjanak. Legalább addig, amíg össze nem gyűlik annyi pénz, hogy abból elindulhassanak... Az intézetbe került gyerekeknek első perctől kezdve a legkedvezőbb kamatozású fenntartásos betétkönyvbe gyűjtik a családi pótlékot, illetve, ha valamelyik szülő meghalt, az árvaellátást. Ha betöltik a 18. életévet, az összeggel szabadon rendelkezhetnek.- Sajnos előfordulnak olyan esetek, amikor a betétkönyvben lévő 200-300 ezer forint felvétele után rögtön megjelennek a „barátok”, a soha vagy csak ritkán látott rokonok. És a gyerek kölcsönad nekik, amit persze soha többé nem lát viszont - meséli az igazgató. Ennek kivédésére is azt javasolják: amíg nincs meg az életkezdéshez szükséges pénz, ne hagyja el senki az intézetet.- Szerencsére ezt legtöbbször sikerül elérni - teszi hozzá az igazgató. - Ugyanis sokan ragaszkodnak hozzánk, mert otthonuknak érzik az intézetet, és mert belátják: inkább tanulnak, dolgoznak még, hogy a végleges kikerülésig több pénzt tudjanak megtakarítani. A családi pótlékon és az árvaellátáson kívül az állami gondozottak élhetnek az úgynevezett életkezdési segéllyel, amelynek minimuma 10, maximuma pedig 250 ezer forint lehet. Ezt a GYIVI-től kérhetik bútorvásárlásra, illetve a lakáskérdés megoldására. Móni 18 éves, immáron 11 éve él az intézetben. Édesapja meghalt, így az utána kapott árvaellátásból, valamint a családi pótlékból kétmillió forintja gyűlt össze, amiből másfél millióért vett egy három szobás, összkomfortos, kertes családi házat.- 450 ezer forintom maradt, de azt bent hagytam a takarékban, hagy kamatozzon addig az egy évig, amíg iskolába járok. Ha ideköltözünk, majd kiveszem, felújítjuk a házat, és vásárolunk belőle bútorokat - mondja. Móni azért használ többes számot, mert barátjára is gondol, akivel az intézetben ismerkedett meg. ,- Én öt éve lakom itt - adja tudtunkra a 19 éves Zoli -, de korábban nevelőszülőknél éltem. Visszakértem magam az intézetbe, mert nem éreztem jól magam a kinti környezetemben. Zolinak mindössze 150 ezer forintja gyűlt össze, amelyben már benne van a GYTVI-től kapott 70 ezer forint életkezdési segély is. Ebből a pénzből színes televíziót és szobabútort vásárolt. Úgy döntött, egy évig ő is tanul még, aztán ha mindketten végeznek, összeházasodnak, hiszen lesz már fedél a fejük felett. Az intézetben 24 éves korig lehet maradni. Ezt tette a 24 éves Gábor is, aki szintén lakásra gyűjt.- Az ifjúsági takarékomban már 800 ezer forint van, úgyhogy nézegetem a hirdetéseket, hol tudnék Miskolcon valami jó helyen egy másfél szobás lakást vásárolni - tervezget. Gábor 9 éve dolgozik a diósgyőri kohászatnál, ahol havonta 40-45 ezer forint között keres. Ebből 25 ezret rögtön betesz a betétkönyvébe, a fennmaradó összeget pedig csak a legszükségesebbekre költi. Nevelőjével nagyon jó viszonyban van. Tőle kapta azt a tanácsot is, hogy nyújtsa be igényét a miskolci önkormányzathoz első lakásvásárlási támogatásra. A kapu nyitva marad a bentlakók előtt, amíg nem képesek a biztonságos otthonteremtésre Fotó: Végh Csaba P M sí
