Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-23 / 196. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996« Augusztus 23«, Péntek Zempléni nyárzárás Sárospatak (ÉM) - A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zenekara Mozart Don Gio­vanni nyitányát, Schubert VI. C-dúr szimfó­niáját és Mendelssohn III. a-moll (Skót) szim­fóniáját szólaltatja meg Vásáry Tamás ve­zényletével a Zempléni Nyár zárókoncertje­ként augusztus 24-én, szombaton este fél 8- tól a sárospataki vár udvarán. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát Dohnányi Ernő alapította 1943- ban. A zenekar az évek során itthon és külföl­dön is rabul ejtette a közönséget, s Európa egyik vezető együttesévé vált. A magyar kul­túra magas színvonalú hagyományainak megfelelően az együttes fennállása óta a világ zenei életének olyan nagy egyéniségeivel dol­gozott együtt, mint Abbado, Doráti, Klempe­rer, Stokowski és Solti. A zenekar jelenlegi fő­zeneigazgatója a világhírű karmester és zon­goraművész: Vásáry Tamás, aki egyben a Bornemouth Sinfonietta vezető karmestere és művészeti igazgatója is. Vásáry Tamás első koncertjeit 8 éves korában adta. Dohnányinál tanult, majd miután megkapta diplomáját a Zeneművészeti Főiskolán, Kodály asszisz­tense lett. 1956-ban elhagyta Magyarorszá­got, 1961-ben lépett fel először Londonban és New Yorkban. Zongoristaként világszerte adott szólóesteket és játszott minden nagyobb zenekarral. Brahms I. szimfóniájának ’92 de­cemberi felejthetetlen előadása után a Rádió­zenekar egyöntetű lelkesedéssel választotta meg vezető karmesterévé. Templomi muzsika Kazincbarcika (ÉM) - Templomi muzsika címmel zenei hétvégét rendeznek Kazincbar­cikán augusztus 24-én, szombaton és augusz­tus 25-én, vasárnap. Szombaton este 6 órától a Tomkins énekegyüttes ad műsort a kazinc­barcikai görög katolikus templomban. Vasár­nap, szintén este 6 órától zenés áhítattal kí­sért istentiszteletet tartanak a felsőbarcikai református templomban, közreműködik a sá­rospataki Művelődés Háza vegyeskara. A be­lépés mindkét koncertre ingyenes. Sikeres Barbárok Miskolc, Mezőkövesd (ÉM) - A Heffner At­tila és Pozsgai Zsolt (koreográfia: Jóna Ist­ván) által Miskolcon létrehozott Barbárok cí­mű rockopera már több előadást ért meg, mint azt előre tervezték. A Miskolcon nagy közönségsikert arató bemutatkozások után az ünnepek alatt a mezőkövesdiek is láthatták a rockoperát, ugyanis a város megvette az előa­dást a városnak. A sportcsarnok előtti „tó” kö­rül tolongott szinte egész Mezőkövesd, s az utolsó dallamok alatt kezdődött tűzijáték to­vább fokozta a hangulatot. A napokban TV-felvétel is készül a pro­dukcióról, így talán egyszer a televízió is mű­sorára tűzi a rockoperát. Szombaton este fél 9-től pedig - közkívánatra! (hiszen sokan le­maradtak az előadásról) ismét látható a Bar­bárok az eredeti helyszínen, a diósgyőri Vár­fürdő területén. SZÍRT-találkozó Kazincbarcika (ÉM) - A Szabadon Szárnya­ló írók Rímfaragók Társasága (SZÍRT) orszá­gos találkozót rendez irodalmi-kulturális kö­rök és újságszerkesztőségek részvételével Ka­zincbarcikán augusztus 24-én és 25-én. A ren­dezvény megnyitóját augusztus 24-én, szom­baton délután 5 órától tartják az ÁFÉSZ- székházban, 25-én, vasárnap délután 2 órától pedig ugyanitt Őszelő címmel zenés irodalmi műsort rendeznek. Continental-turnévég Hamarosan véget ér a Magyar Continental Singers egyhónapos országos turnéja. Ma, pénteken este 6 órától Mezó'kövesd főterén, augusztus 24-én, szombaton délután fél 6- tól a boldogkőváraljai általános iskolában lép fel a 30 tagú énekkar. Zárókoncertjüket pedig augusztus 25-én, vasárnap este 6 órá­tól Miskolcon a Rónai Művelődési Központ­ban tartják. ✓K Aki kimaradt a lexikonokból Takács István festőművész életműve könyvben és tárlaton Szeptember 30-ig mindenképpen, de talán tovább is látható lesz Takács István kiállítása a mezőkövesdi Városi Galériában A szerző felvétele Mezőkövesd (ÉM) -,Megtörtén­tek az első lépések afelé, hogy Mezőkövesd végre tisztelettel adózzék kivételes képességű szülöttjének” - olvasható a gon­dolat a vendégkönyvben... Az életmű-kiállítás már július óta látható a Városi Galériában, a művészt szavakkal is méltató kiadvány pedig a napokban ke­rül ki a nyomdából. Bán József­fel, a könyv szerkesztőjével és a Takács István Kulturális Ala­pítvány kuratóriumának egyik tagjával beszélgettünk Kövesd nagy szülöttjéről. • Ha szerények vagyunk, akkor is országos hírű alkotó, a késő barokk legnagyobb magyarországi festője volt Takács István. De sajnos, nem ennek megfelelően értékelték őt. Kimaradt a lexikonokból, a hétkö­tetes művészeti lexikonban a nevét sem említik. Érdekes és felháborí­tó, hogy a korunk egyházművésze­te című könyv szerzője is inkább el­marasztalóan írt róla. Holott több mint kétszáz templomban festett. Pontos számot még nem tudunk, a felmérés folyamatban van. □ Mi lehet az oka a „névtelen­ségnek”? 9 Részben a témaválasztás: az egy­házi festészet. Aztán divat lett a kü­lönböző izmusok dicsőítése, a barok­kot sokan túlhaladottnak értékel­ték. De az egyház sem állt ki mellet­te úgy, ahogy kellett volna. Pedig ő az életét az egyháznak, az egyház­művészetnek szentelte. De ez csak az egyik oldala a tevékenységének. Ezen kívül behatóan foglalkozott a matyó népművészettel is. A matyó színek minden általa készített fres­kóban, minden képben megtalálha­tók. Véleményünk szerint nagy ér­deme az, hogy a ma már szinte csak a múzeumokban látható népművé­szetet festészetével „megmentette”, vászonra vitte. Hitelesen ábrázolta a parasztság-életét. □ A megyében Kövesden kívül hol vannak még alkotásai? 9 Rengeteg helyen, Sátoraljaúj­helytől Mezőkövesdig. Az egri egy­házmegyében található műveinek mintegy hatvan százaléka. □ Gyönyörű a kiállítási anyag a Városi Galériában. Hogy sikerült ezt összeszedni? • Egy nagyon lelkes fiatal festő­művész, Laczkó Pető Mihály gon­dozta a kiállítást. Elsősorban a ha­gyatékból válogatott, ami bizony nem volt olyan állapotban, mint azt érdemelte volna. Éz itt volt Kö­vesden, Takács István húga laká­sának padlásán, kartondobozok­ban. Laczkó Pető Mihály barátai­val és a kövesdi rajztanárokkal hozta a műveket kiállítható álla­potba. Hihetetlen munkát végez­tek... Ami nem a hagyatékból van, az pedig magántulajdon. Közzétet­tünk egy felhívást, kértük, jelent­kezzen, akinek Takács-kép van a birtokában. (Ezt kéijük továbbra is, az életmű hitelesebb nyilvántar­tása érdekében.) Többen ideadták a képet, de sokan csak bejelentet­ték, hogy náluk is van. Erezhető volt a bizalmatlanság. □ De nem is fért volna több kép a falakra... 9 Tényleg nagy anyag gyűlt össze. Ezért is szeretnénk, ha létrejöhet­ne egy állandó kiállítás. De sajnos, az önkormányzat sincs most olyan bőségesen eleresztve anyagilag, hogy támogathatná a tervet. Ha le­kerülnek a képek a falról, és beke­rülnek valami raktárba, akkor ott vagyunk, ahol voltunk. Ezért is hoztuk létre az alapítványt, ame­lyet reméljük, minél többen támo­gatnak majd. Hadd mondjam el a számlaszámúnkat! OTP 11734107­20109730. A legjobb az volna, ha ez így megmaradhatna a galériában. Ez az önkormányzat döntésétől függ. Bízunk benne, hogy megtesz­nek mindent a hagyaték méltó megőrzéséért. □ Ha mégsem a galériában lenne az állandó kiállítás, akkor van va­lami más ötletük? • Nincs. Nincs olyan hely, ahol Mezőkövesden el lehetne helyezni az anyagot. □ Talán a szülőház... 9 A szülőházát, sajnos, eladták. Bi­zonyos okok miatt nem tudott az akkori tanáccsal megegyezni a mű­vész lánya, a tulajdonos. Most már átalakították a gyönyörű, hatalmas műtermet. Ez az épület tehát meg­szűnt mint lehetőség. Az eredeti öt­let egyébként az volt, hogy egy fia­tal művész költözne oda, és ápolná a hagyatékot. □ Emléktábla van, vagy utal vala­mi a házon Takács Istvánra? 9 Nincs. Erről is gondolkodott az önkormányzat illetve a család, de olyan rosszul sikerült a ház átala­kítása, hogy nem tartják méltó­nak arra, hogy emléktábla legyen rajta... Tehetségtámogatás Miskolc (ÉM) - Folytatjuk az Erdélyi János Tehetségkutató és Tehetségnevelő Alapítvány által díjazott pályázatok listájá­nak közlését. Földes Ferenc Gimnázium, Mis­kolc: Természettudományok okta­tása szakköri formában angol nyel­ven: 15 000 Ft; Szemere Bertalan Gimnázium, Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, Mis­kolc: Történelem önképzőköri prog­ram folytatására: 20 000 Ft; Móricz Zsigmond Kollégium, Sárospatak: Tehetségkiválasztás és nevelés hátrányos helyzetű fiatalok számá­ra: 20 000 Ft; Árpád Vezér Gimná­zium, Sárospatak: Képességfejlesz­tő program elősegítésére: 25 000 Ft; Bláthy Ottó Villamosipari Szakközépiskola Természettudo­mányi Munkaközösség, Miskolc: Tehetséggondozás második osztály­ban: 20 000 Ft; Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Ózd: Történelem diákkör működési feltételeinek javítására: 25 000 Ft; Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Ózd: Számítás- technikai diákkör működésének elősegítéséhez: 15 000 Ft; Pécsi Sándor Általános Iskola, Sajószent- péter: Magyar-történelem diákkör működéséhez támogatás: 20 000 Ft; Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola, Ózd, A SZIKSZI tanulásmódszertani képességfej­lesztő programja, hátrányos hely­zetű tanulók tanulási módszerei­nek javítására: 20 000 Ft; 40. Sz. Általános Iskola, Miskolc: Képes­ségfejlesztő helytörténeti diákkör működtetésére: 20 000 Ft; Bulgár- földi Általános Iskola, Miskolc: „Kis tudós” szakkör működéséhez: 20 000 Ft; Fazekas Utcai Általános Is­kola és Zeneiskola, Miskolc: Nem­zetközi Kórusverseny Angliában: 60 000 Ft; Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola, Miskolc: Ké­pesség szerinti differenciált mate­matikai oktatás az általános isko­lában: 20 000 Ft; Fazekas Utcai Ál­talános Iskola és Zeneiskola, Mis­kolc: Kémia, fizika tehetséggondozó szakkör működtetése: 20 000 Ft; Széchenyi István Általános Iskola, Miskolc: Hátrányos helyzetű tehet­ségek fejlődéséhez 15 000 Ft; Szabó Lőrinc Általános Iskola, Miskolc: Vizuális képességfejlesztő program: 10 000 Ft; Rézművesné Nagy Ildi­kó, Miskolc: Tehetséggondozó rajz szaktábor: 100 000 Ft; Könyves Kálmán Általános Iskola, Miskolc: Kiemelkedő képességű általános is­kolás korú tanulóknak 15 000 Ft; Jókai Mór Általános Iskola, Mis­kolc: Kincskereső Diákszínjátszó szakkör munkájára: 15 000 Ft. (Folytatjuk) Finnek és Miskolc Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - Miskolc 1963 óta tart testvérvárosi kapcso­latot Tamperével, majd 1970 szeptemberében megalakult Miskolcon a Finn-Magyar Ba­ráti Társaság is. Abban az idő­ben Pécsett, Szegeden, Debre­cenben, Egerben is működtek hásonló, a finn-magyar barát­ságot ápoló, építő társaságok, de országos szervezet még nem volt. 1989-ben alakult meg az országos társaság, el­nökül Pozsgay Imrét válasz­tották meg az alapítók. Most közel négyezer taggal negy­venhat helyen működik finn­magyar kapcsolattartásra irá­nyuló csoportosulás a helyi adottságoknak megfelelően: klubként, baráti körként, egyesületként. Negyvenhá­rom magyar városnak van finn testvérvárosa. A miskolci működésről, múltról, jövőről beszélgettünk a miskolci tár­saság alapítójával és jelenlegi titkárával Breitenbach Jó­zseffel. 0 Huszonhat éve irányítom a miskolci csoport életét. Szeret­ném azonban, ha a jövőt illetően mégis valamilyen változás követ­kezne be. Továbblépést jelentene, ha a társaság hivatalosan bejegy­zett jogi személy lenne, mert így alapítványt is létrehozhatna. Az alapítvány a pénzügyi hátterét is biztosíthatná a működésnek, de lehetővé tenné azt is, hogy tolmá­csolást, fordítást, tájékoztató jel­legű információközlést is vállal­jon. A körülbelül száztíz személy által - níert jelenleg ennyien va­gyunk a társaságban - fizetett 50 forintos havi tagdíjból nehezen le­het gazdálkodni. □ Mégis milyen rendezvényeket tudnak szervezni? 9 Huszonhat év alatt nagyon sok „finn tudor” megfordult nálunk. Ha a vendégkönyvet végignéz­nénk - ami nagyon fontos nekem, milliókért sem adnám el - láthat­nánk a társaság egész történetét: az összes nagykövet, kulturális attasé bejegyzését. Volt itt Képes Géza költő, műfordító, aki több finn verset fordított magyarra, de Kodolányi János is, aki a finnu­gor őshazát kutatta. Ezek a be­jegyzések mutatják, hogy a társa­ság igyekszik élő kapcsolat kiala­kítására a két nép között. □ Az élő kapcsolattartásra utal, hogy Tamperéből szeptemberben párnapos látogatásra érkeznek önökhöz a finnek. 9 Igen, ezek a látogatások is rendszeresek. 1979-ben voltunk először a baráti társasággal Tamperében, és akkor nem volt könnyű kijutni Finnországba, de azóta ezek a kölcsönös láto­gatások évről évre ismétlődnek. Vannak olyan magyar tagok, akik már többször is - és áldo­zatok árán is, mert a repülőjegy elég drága - voltak kint velünk. Családoknál lakva, együtt kel­ve, reggelizve sok mindent meg­tud az ember a finn életmódról, a finn lakáskultúráról, gasztro­Vendégségben Tamperében nómiáról. És ezekhez jön még egy-egy közös szaunázás, vagy a részvétel az északi népek­nél fontos, nagy ünnepségen a Juhannuson, Szent Iván- napon. □ Ezek a finn szokások hogyan épülnek be egy magyar ember ma­gyarhétköznapjaiba ? 9 A megszállottakét mindenkép­pen meghatározza. De a szeptem­bertől júniusig mindegyik hónap egyik keddjén tartott társasági összejöveteleinken is igyekszünk még a finn életmódról, kultúráról, gazdaságról, művészetről, nyelvé­szetről, irodalomról szóló előadá­sokat szervezni. A finn szokások­hoz hasonlóan megünnepeljük a Pikkujoulut, a Kiskarácsonyt. Most februárban pedig finn totó volt, villámkérdések Finnország­ról, utána pedig apró, finn vonat­kozású tárgyakkal ajándékoztuk meg egymást. □ Csak finnekre figyelnek? 9 Nem. A finnugor népekkel sze­retnénk foglalkozni. Persze, hoz­zátartozik az, hogy a finnugor né­pek közül a magyarok vannak a legtöbben, utána pedig a finnek. És ez talán indokolja, hogy a fin­nek előtérbe kerülnek. O A most Budapesten megrende­zett Finnugor Népek II. Világ- kongresszusa kapcsán tartottak valamilyen miskolci rendezvényt? 9 Nem terveztünk semmit, mert ez a világkongresszus egy Buda­pesten zajló, főként szakmai és nem kulturális program. És vidé­ki kísérőprogramokkal nem egé­szült ki. Ä kongresszus résztvevői a finnugor népek nyelvi, politikai helyzetét, viszonyait vizsgálták, vitatták meg. A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom