Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-17 / 193. szám

1996. Augusztus 17-, Szombat Kultúra ÉSZAK-Magyarország 5 Csűrbál a héten Edelény (ÉM) - Csűrbál nyitja meg az ötödik Edelényi Hét prog­ramsorozatát augusztus 18-án, va­sárnap este 8 órától a Borsodi Táj- házban. A zenét a ZUM Trió szolgáltatja. Augusztus 19-én, hétfőn a Borsodi Tájházban kenyérsütésen vehet­nek részt az érdeklődők, a csűr­ben pedig megtekinthetik a Kun­kovács László fotóiból válogatott tárlatot valamint a vári ásatások történeti kiállítását. Augusztus 20-án, kedden délelőtt 10 órától kezdődik a városi Szent István- napi ünnepség a kastélykert ká­polnájában. Augusztus 21. és 23. között kézművesek tartanak be­mutatót. A rendezvénysorozat zá­rónapján, augusztus 24-én, szom­baton pedig a Bódva-völgyi vasút 100 évére emlékeznek. Szociális körlevél Budapest (ÉM) - Igazságosabb és testvériesebb világot! címmel a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) szociális körlevelet jelen­tet meg augusztus 20-án, amely a keresztény tanítás fényében elem­zi a magyar társadalom helyzetét a szociális viszonyok, azon belül az egészségügy, a gazdaság, a po­litika és a társadalmi élet, vala­mint a kultúra és az oktatás terü­letén. Költészet és zene Szerencs (ÉM) - Költészet és ze­ne címmel zenés irodalmi műsort rendeznek augusztus 21-én, szer­dán este 7 órától Szerencsen a Rá- kóczi-vár lovagtermében. Közre­működik Kubik Anna és Papp Já­nos színművész, Körmendi Klára (zongora), Horváth László (klari­nét) valamint Marczis Demeter (ének). A műsorvezető Czigány György író. Táncos felvonulás Szerencs (ÉM) - A III. „Zemplén” Nemzetközi Gyermek és Hagyomá­nyőrző Néptáncfesztivál (Sátoralja­újhely) szerencsi vendégszereplői tartanak táncos felvonulást Sze­rencsen a Rákóczi-vár körül au­gusztus 20-án, kedden délután 2 órától, ezt követően pedig műsort adnak a vár udvaros palotaszár- nyában. Ötször hetven perc orgonaszó Virágh András Liszt Ferenc összes orgonaművét eljátszotta Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Virágh András orgonaművész nagy feladatra vállalkozott: kompakt lemezre játszotta Liszt Ferenc összes orgonaművét. Az apropók: a Mester halálának 110. évfordu­lója, illetve a inillecentenáriu- mi év. De ha nincs apropó, előbb-utóbb akkor is rögzítette volna a sorozatot, hiszen az or­gonaművésznek régi terve volt ez. Virágh Andrást először mis­kolci kötődéseiről kérdeztük. • Édesapám, Virágh Endre 36 évig tanított a zeneművészetiben. Én is koncerteztem már néhányszor a városban. □ Nem járt le édesapja óráira ? • Én Pesten tanultam. De időn­ként eljárogattam Miskolcra, mert voltak barátaim is a növen­dékei között. Atyám nagyon jól érezte ott magát, de sajnos már van benne egy kis keserűség, mert elég kurta-furcsa módon, hirtelen nyugdíjazták. A „cso­magolás” nem volt szép. □ Édesapjának bizonyára, elég nagy szerepe volt abban, hogy ezt a hiva­tást választotta. • Mindenképpen, hiszen ezt hallot­tam otthon. Egyébként az orgonis- taság messzebbre vezethető vissza, nagyapám, dédapám is orgonisták voltak, kántortanítók. Ez már szin­te tradíció a családban. Ráadásul már 13 éves fiam is kacérkodik az orgonával. □ Minden más zenész többnyire a saját hangszerén játszik, az orgona- művész pedig „megy” hangszerről hangszerre. Nem zavarja ez? ® Természetesen nincs két egyfor­ma hangszer. De egy bizonyos ru­tinnal meg lehet szokni, hogy odaül az ember, és rögtön alkalmazkodik hozzá. Minél több rutinja van vala­kinek, annál gyorsabban megy az ismerkedés. Hiszen szerencsére vannak típusorgonák. □ Van azért olyan orgona, amit „sajátjának” mond? • Kettő is. Lassan másfél évtize­de játszom a budapesti Szent Ist­ván Bazilikában és a Belvárosi Fóplébániatemplomban. Ezeket egy kicsit már sajátjaimnak ér­zem. □ És a pécsi, ahol a Liszt-felvételek, készültek? • Azt is nagyon szeretem, Magyar- ország egyik legszebb hangú ro­mantikus hangszere. Ott is több­ször koncerteztem. A legutóbbi hangversenyemen készült egy fel­vétel, ami annyira meggyőző volt, hogy elhatároztam, itt veszem föl a lemezt. □ Régi terve volt ez? • Igen. 1986-ban, halálának száza­dik évfordulóján már koncertsoro­zat formájában eljátszottam Liszt Ferenc orgonamúveit. Most a 110 éves évfordulóján - ami egybecseng a millecentenáriummal - úgy gon­doltam, lemezre is felveszem. Közel negyven műről van szó, öt CD, mindegyik 72, 74 perc között, úgy­hogy ez mennyiségnek sem elha­nyagolható. Vannak virtuozitásban súlyos, zenei kifejezésben nagyon problematikus darabok. Azt hi­szem, elég nagy vállalkozás volt ez. Ilyet magyar orgonaművész még nem csinált, külföldiről is csak ket­tőről tudok. □ A külföldiek vajon másképp in­terpretálják a nagy magyar zene­szerző műveit? • Bizonyára. Liszthez kell egyfaj­ta magyaros temperamentum is. Ezek a Liszt-életmű kevéssé is­mert alkotásai. Egy mély érzésű, az élet és halál örök kérdéseit filo­zofikusan megközelítő zseniális ember legbensőbb gondolatait hordozzák. Liszt Ferencen élete vége felé három város „osztozott”: Budapest, Róma és Weimar. A Mester belemerült az egyházi, vallásos zenébe, ami nagyon összefogott és nagyon bonyolult pszichológiai rendszer is. Orgona­művei kétharmada nem szerepel koncertrepertoáron, nemcsak a közönség előtt, de sok kolléga előtt is ismeretlenek. □ A CD-kiadásunkra jellemző, hogy zenei ritkaságokat jelentetünk meg, mert az könnyebben eladható. Ez is része ennek? • Én nem a ritkaság jellege miatt csináltam meg, hanem Liszt miatt, akit nagyon közel érzek magam­hoz. Műveit zenei anyanyelvem alapjainak tekintem. □ És mi lesz a továbbiakban Liszt­tel és önnel? • Liszttel és velem az lesz, hogy szeptember 28-tól öt szombat estén keresztül eljátszom a CD-anyagát Budapesten az egyetemi templom­ban. Aztán lesznek vidéken is kon­certek. □ Miskolcra is készül? • Ha sikerül valami időpontot és helyszínt találni, akkor nagyon szí­vesen megyek. Most fogom elkezde­ni a szervezést. □ Tudja, hogy már van egy - a hoz­záértők szerint is - nagyon jó orgo­nánk, a miskolci Szent Tstván- templomban? • Igen, ismerem, az tényleg na­gyon jó. Barokk művek előadásá­hoz igazán kellemes és szép hangja van, de Liszt-játékra nem olyan al­kalmas. □ Akkor marad a konzervatórium... • Igen. □ Remélem, találkozunk. • Én is. Száz évvel a millennium után Már készül az ünnepségsorozat dokumentumait feldolgozó kiadvány Halmos Ildikó Miskolc (ÉM) - Ma, amikor az egész ország a millecentenári- um megünneplésének lázában ég, Dobrossy Istvánnal, a Bor- sod-Abaűj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatójával arról beszélgettünk, mi történt Mis­kolcon 1896-ban, a millenni­um évében. ® A szeptember 14-i megyei dísz- közgyűlésre a múzeummal közö­sen kiállítást rendezünk. Az egy napos tárlaton máskor nem látha­tó dokumentumokat és tárgyi em­lékeket mutatunk be. A levéltár­nak van egy különleges történel­mi kérdéseket feldolgozó sorozata, az Acta Archivistica. A kiállításra jelenik meg a sorozat legújabb ki­adványa, amely a millennium megünneplésének dokumentuma­it dolgozza fel Abaúj, Borsod és Zemplén vármegyékben. A kor hangulatának visszaidézésében nagy segítséget nyújtanak a kora­beli újságcikkek. A kormánypárt lapja, a Borsod Megyei Lapok és az ellenzékieké, a Szabadság nemcsak az építkezésekről, ün­nepségekről, hanem az előzmé­nyekről is tudósít. Azután Buda­pesten 1897-ben kiadtak egy ki­lenc kötetes sorozatot, amely rész­letesen leírja az ország 1896. évi állapotát, a millenniumi előkészü­leteket és építkezéseket. U Voltaképpen mikor dőlt el, hogy éppen 1896 legyen a millennium éve? • Mindez úgy indult, hogy 1882- ben felvetődött a kérdés, mikor is zajlott a honfoglalás. A Magyar A\ Dobrossy István Fotó: Farkas Maya Tudományos Akadémia 12 éves intervallumot hagyott, és azt mondta, hogy a honalapítás 888 és 900 között történt. így 1892- ben törvény született, amely ki­mondta, hogy a millenniumot 1895-ben fogjuk megünnepelni. Ekkor csak a fővárosban tervez­tek egy, az egész országot repre­zentáló kiállítást. De az időpontot már a következő évben 1896-ra módosították, és úgy határoztak, hogy legyen Budapesten egy nagy és emlékezetes kiállítás május 2- án. A budapesti nagy építkezések ekkorra mind befejeződtek. Júni­us 8-án pedig Ferenc József és Er­zsébet királyné előtt a megyék képviselőinek országos felvonulá­sa zajlott a mostani Néprajzi Mú­zeum előtt. Ez volt a Diszbandéri- um. Vármegyénként 12-15 főúr érkezett régi zászlókkal, díszma­gyarban. De mivel az egyik koro­naőr borsodból származott, Bor­sod megyét valamivel többen kép­viselték. □ És a vidéki rendezvé­nyek? • A megyei megemléke­zések május 2. és június 8. között zajlottak. Mis­kolcon két napos ünnep­séget tartottak, május 9- én és 10-én. A Szentpé- teri lakótelep helyén volt egy Halicka névre hallgató terület, oda vo­nultak az emberek, s két napig tartott a népünne­pély, amit már akkor majálisnak neveztek. Kerékpár- és tornaver­senyeket rendeztek, ök­röt sütöttek és húzták a mai lottó elődjét, a lutrit. Az ün­nepséget a város finanszírozta. □ Mennyibe került akkoriban egy ilyen ünnepség? • Hogy a mai árakhoz viszonyít­hassunk, tudnunk kell, hogy ak­kor egy mázsa búzáért 6 forint 50 krajcárt, egy kiló marhahúsért pedig 60 krajcárt kellett fizetni. Egy ötven fős banda számlája 10 forint volt. Ezért az összegért egész nap játszottak, ettek és it­tak. A két napos városi rendez­vény költsége kivilágítással, ágyúlövésekkel együtt nem érte el az 500 forintot. □ Mi épült Miskolcon az ezer éves évfordulóra? • Abban az időszakban Soltész Nagy Kálmán volt a polgármes­ter. Az ő nevéhez fűződik az árvíz következtében romba dőlt város újjáépítése. Mivel akkoriban nem kellett túlzottan takarékoskodni­uk, megindultak az építkezések, és a millenniumra gyönyörű épü­letek születtek. Az egyház, a vá­ros, a vármegye és a Vallási és Közoktatási Minisztérium közös pénzéből készült a Református Gimnázium, a volt Zrínyi, de va­lami hiba csúszott a tervezésbe. A félkész épület belső lépcsői lesza­kadtak, a boltívek beomlottak, így csak 1898-ban adták át. Azután ekkor fogalmazódott meg egy tér kialakításának gondolata. A Kos­suth szobor helyén egy malom állt, ezt lebontották, és már 1894- ben felépült az Erzsébet Fürdő. Vele szemben a Diószeghy-ház is ekkor készült el. A Szarvas Gyógyszertár helyén a mindenko­ri polgármesternek emeltek há­zat. De a Kereskedelmi és Iparka­mara székháza, a mostani Miskol­ci Akadémia épülete kifejezetten az évfordulóra készült. Ekkor ké­szült el a Hunyadi utca 8. alatt a Luther-ház is. A Városház tér blokkja csak később alakult ki, de a Radvány-palota, amelynek aljá­ban most egy kis bolt üzemel, már 1896-ra elkészült. A századfordu­lón épültek a város laktanyái is. □ Milyen neves személyiségek ér­keztek a városba a megemlékezés­re? • A magyar irodalom és színház- történet nagy alakjai és a politika meghatározó személyiségei közül sokan eljöttek. Itt volt például Herman Ottó, József főherceg és Görgey Artúr. De Miskolc lakos­sága nemcsak május 9-én és 10- én ünnepelt, a millennium szelle­misége az egész évet áthatotta. 1895 szilveszterén éjfélkor fél órán át szólt a város összes ha­rangja, az emberek a színház köré gyűltek és a petárdák fényében önfeledten énekelték a Himnuszt. Magyarok Világkórusa Budapest (MTI) - Várhatóan mintegy két­száz énekes érkezik a világ magyarlakta terü­leteiről az augusztus 18-án, vasárnap délelőtt 11 órakor kezdődő millecentenáriumi kon­certre, a budapesti Néprajzi Múzeumba. A Magyarok Világkórusa elnevezésű, ez al­kalomra verbuválódott énekkar tagjai többek között Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából, Németországból és Kanadából érkeznek, hogy a magyarság ünnepének tiszteletére egy kó­rusban énekelhessenek. A program szerint a műsor Göncz Árpádné köszöntő szavaival kezdődik, majd a duna- szerdahelyi Vox Camerata, a marosvásárhe­lyi Musica Humana, a sepsiszentgyörgyi Vox Humana és a péterfalvai kamarakórus mu­tatja be műsorát. Végezetül a Magyarok Vi­lágkórusa ad koncertet Kiss Katalin vezény­letével. Az egyedülálló hangversenyen Kodály Zoltán: Ének Szent István királyhoz című müve, valamint Berzsenyi Dániel: A magya­rokhoz című versének Kodály-feldolgozása hangzik el. Színházi bérletek Miskolc (ÉM) - Musical, rockopera, nagyope­rett, vígjáték, tragédia és balett. A színházi műfajok széles skáláját kínálja az 1996-97-es szezonban a Miskolci Nemzeti Színház. A Nagyszínházban többek között a Hétfejű tün­dér című mesejátékot, Shakespeare-vígjáté- kot, Gogol-szatírát láthat a közönség. A Ka­maraszínházban Madách: Az ember tragédiá­ja és Örkény: Macskajáték című darabja sze­repel a programban. A Csarnokban érdekes­nek ígérkezik a Don Quijote bemutatója és Kamondi: Médea-probléma című előadása. De az új darabok mellett a Tosca, a Diótöró, az Egy pohár víz és még néhány mű továbbra is a műsoron marad. A Svejk, A denevér, a Má­ria evangéliuma, az Ahogy tetszik, A revizor, Az ember tragédiája, a Macskajáték, a Don Quijote és a Médea-probléma című előadások­ra bemutató, felnőtt, egyetemi és ifjúsági, ka­mara valamint csarnok bérlet váltható a szín­ház jegyirodájában (Széchenyi u. 23) hétköz­nap délelőtt 10-tól este 6 óráig. A színház a teljes körű bérleteladást augusztus 21-tól, szerdától kezdi meg. Harkányi ünnep Taktaharkány (ÉM) - A 785 éves Taktahar- kány 20 éves népdalköre jubileumi népdalest­jét augusztus 19-én délután 4 órától tartja a helyi Apáczai Csere János Általános Iskolá­ban. Szatmári Gyula polgármester köszöntője után Nagy Attiláné tanítónő és Vámosi Lász­ló tanár ismertetik az együttes történetét. Vendégeket is hírtak, így együtt ünnepelnek velük a tállyai, a felsőzsolcai, a gesztelyi, a megyaszói és a bogácsi népdalkörök. A három szoprán Róma (MTI) - A három világhírű tenorista - Luciano Pavarotti, Jose Carreras és Placido Domingo - világkörüli „hakniműsorát” a kri­tika ugyan meglehetősen fanyalogva, de a há­lás közönség hatalmas tetszéssel fogadta, így nem is történhetett volna másként: a három tenor után hamarosan a három szoprán is a világ meghódítására indul. A három tenorista magyar származású impresszáriója, Rudas Tibor minden bi­zonnyal olvasatlanul dobta a szemétkosárba a zenei ítészek lesújtó írásait. Ő csak a pénztár- könyvet nézte, s a csillagászati bevételekből nem volt nehéz arra a következtetésre jutnia, hogy ez az ötlet bombasikemek bizonyult. Ha pedig az ötlet jó, akkor nem szabad csak egyszer próbálkozni vele. Rudas gyorsan összehozta a szoprán énekesnők trióját is: a három amerikai, Kathleen Cassello, Kálién Esperian és Cynthia Lawrence szeptember 5- én Los Angelesben lép majd először színpadra - az alkalomra épített amfiteátrumban. Októ­ber 20-án aztán egy jótékonysági estet adnak a londoni Palladiumban, és siker esetén jövő nyáron elindulhat a világkörüli turné, felte­hetően az olaszországi Pesaróból, ahol a höl­gyek triója éppen ezekben a napokban igyek­szik összeszokni. A három szoprán műsora, mint ígérik, nem lesz a tenoristák produkciójának másola­ta. Ok például sokkal több számot énekelnek majd közösen, és kockáztatni is mernek. Va­lamennyien előadják azokat az operaáriákat, amelyek ismertté tették nevüket. Rudas természetesen a közönség óhajával indokolja a három szoprán színrelépését. Mint mondta, a három tenorista második, 1994-ben Los Angelesben tartott alkalmi fel­lépése után rengeteg levelet kapott a világ minden tájáról, s ezek a levelek a szoprántri­ót követelték. A szeptemberi debütálásról „élő” CD-felvétel és video készül. A lemezek és a kazetták karácsonyra kerülnek forgalom­ba, s minden bizonnyal ezek fogadtatása dön­ti majd el, hogy lesz-e folytatás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom