Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-01 / 179. szám

4 ÉSZAK^Magyarország Helyi Hírek ..... . ................ 1996. Augusztus 1., Csütörtök A szendrői városháza híreiből Szendrő (ÉM - BGY) - Soros ülését július 3-án tartotta Szendrő város önkormány­zatának képviselő-testülete. Mester Ár­pád polgármester tájékoztatta a képvise­lőket az augusztus 16-20. között megtar­tandó városavató ünnepségsorozat terve­zett programjairól, hangsúlyozva az au­gusztus 19-én délelőtt 11 órakor kezdődő központi városavató ünnepség jelentősé­gét. Ezen részt vesz Világosi Gábor, a Be­lügyminisztérium államtitkára is. Megélhetési bűnözés Lóczi István alezredes az Edelényi Rendőrka­pitányság vezetője tájékoztatta a testület tag­jait Szendrő és környéke közrendjének és köz- biztonságának helyzetéről. Érzékelhető a ja­vulás, amióta létrehozták a szendrői rendőr­őrsöt Soltész András őrsparancsnokkal az élen. A legfőbb gondot az úgynevezett megél­hetési bűnözés jelenti ezen a vidéken is. Orvoslás - vállalkozásban Döntés született a Rákóczi utca 17. szám alatt lévő Központi Körzeti Orvosi Ügyeleti Szolgálat - melynek Dely László doktor a ve­zetője - vállalkozásba adásáról, valamint a Marczisek Zoltán fogorvos nyugdíjaztatása miatt féléve megüresedett fogszakorvosi állás pályázatban történő meghirdetéséről. Új gázkérelmek Folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik rácsatlakoztak a településen kiépült ve­zetékes gázhálózatra. Az elmúlt fél évben 15 új csatlakozási kérelem érkezett a polgármes­teri hivatalba - tudtuk meg Istenes Ibolyától, a Tókömyéke Kistérségi Fejlesztés Társulás térségmenedzserétől. Szendrő 1446 lakásából eddig egyébként 450-ben vették igénybe a szolgáltatást. Telefon a lakásokban Befejeződött a telefonhálózat kiépítése Szend- rőben. A Matáv Rt. Miskolci Igazgatósága Kazincbarcikai Távközlési Centruma dolgozói 170 új bekötést végeztek el, így mára a laká­sok csaknem 45 százaléka bekapcsolódott az országos és nemzetközi távhívó hálózatba. A hatvan közületi állomás mellett mintegy 620 magánelőfizetőt tartanak nyilván. Jól dolgoztak a tálíyai rendőrök Tállya (ÉM - PT) - A Szerencsi Rendőrka­pitányság Tállyán szolgálatot teljesítő - fél éve kinevezett - új őrsparancsnoka, Matuscsák Sándor őrnagy adott számot a napokban a település és eljárási terüle­tének - Mád, Erdőbénye, Baskó, Sima, Monok, Golop valamint Rátka - közbiz­tonsági helyzetéről. A statisztikai adatokból egyértelműen kide­rül, hogy a tavalyi év hasonló időszakához ké­pest 13,3 százalékkal csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma. Többségében lopás és nem nagy értékű tárgyak eltulajdoní­tásával járó betörések jellemzőek a területre. Elsősorban Abaújszántó tekinthető fertőzöt- tebbnek, ahol a nem helyben élők követnek el nagyobb számban törvénysértéseket. Az őr­nagy szerint a létszámgondok, és a havonta igénybe vehető autófutási kilométer mennyi­sége olykor lassítja a munkájukat. Ennek el­lenére az ismeretlen tettesek által elkövetett cselekmények felderítésének mutatója - je­lentős mértékben - 75 százalékkal javult az elmúlt hat hónapban. Kardos József alezredes, a Szerencsi Ren­dőrkapitányság vezetője elfogadta őrspa­rancsnoka beszámolóját és elmondta: a veze­tőváltás óta stabilizálódott az őrs állományá­nak helyzete. Az akadályozó tényezők ellené­re javult a rendőrök intézkedési aktivitása. Majdnem felével nőtt a helyszíni bírságolások és 12 százalékkal a feljelentések száma. Összegzésként megállapította, hogy az új őrs­parancsnok vezetésével az év első hat hónap­jában eredményes munkát végztek a tállyai őrsön. A beszámoltatáson résztvevő Bikki Já­nos alezredes a Megyei Rendőr-főkapitányság nevében fejezte ki köszönetét ajavuló teljesít­ményt nyújtó állománynak. Új sportpályát avatnak Sárospatakon Sárospatak (ÉM - SZA) - A pata­kiak régóta szeretnének egy is­kolakomplexumot. Ha minden a tervek szerint halad, szep­temberben felkerül az i-re a pont, vagyis átadják a létesít­mény legutolsó láncszemét, a két és fél hektár területű sport­pályát. A várkerttől néhány száz méterre a főutcán már áll és működik a szak­munkásképző és szakközépiskola, a Móricz Zsigmond Kollégium, a kislétszámú kisegítő iskola, vala­mint a három évvel ezelőtt kaput nyitó Árpád vezér Gimnázium, amely a következő tanévben éri el maximális létszámát. A városatyák úgy gondolták: ennyi gyerek spor­tolási igényét nem lehet egyetlen tornateremre korlátozni - szükség van egy sportpályára is. Mivel a város 1993-ig az Árpád Vezér Gim­názium építésére költötte a pénzét, ezért csak most nyílt anyagi lehető­ség a sportpálya megvalósítására. Jánosdeák Gábor polgármester érdeklődésünkre azt is elmondta: mivel a beruházást nem külső ki­vitelező végzi, az önkormányzat közhasznú munkásokkal dolgoz­tat. Ezzel is szeretnék valamelyest csökkenteni az építkezés 3 milliós költségét. A beruházást - jobban mondva a földmunkákat - az idei tanév végén kezdték, ma már lát­ható a pálya végleges arculata. A nemzetközi méretű kézilabdapá­lya mellett - amelyik kispályás labdarúgó-mérkőzések lebonyolí­tására is alkalmas lesz - szabvány tenisz- és kosárlabda-, valamint fu­tópálya is található. A pálya kör­nyezetében beépítetlenül maradt területet parkosítják, ezzel is szé­pítve, kellemesebbé téve a város sa­játos hangulatát. Arra a kérdésre: kik használ­hatják majd a szeptemberben át­adandó sportlétesítményt, Jánosde­ák Gábor azt válaszolta: mivel a pályát iskolák veszik körül, ezért azt ők is használják majd, azonban térítés ellenében a városban műkö­dő társadalmi és civil szervezetek is birtokukba vehetik. Kevesebb strandoló Bogács (ÉM) - Lényegesen keve­sebben fordultak meg idén a bogá­csi strandfürdőben mint tavalyi tudtuk meg Kiss Annától, a fürdő vezetőjétől. Tavaly júliusban 93 ez­ren keresték fel a strandot, idén ju" húsban viszont csak 73 ezer ember váltott jegyet a pénztáraknál. Éttermet akarnak Bükkzsérc (ÉM) - Éttermet sze­retne az önkormányzat létrehozni a faluban. A községben két konyh3 működik, de nincsenek kellően le­használva. Ezért egy korszerű ét­termet létesítenének, amely az ide­genforgalmi étkeztetést is kiszol­gálná. A kastély felújítása munkalehetőséget is adhat a helybélieknek a kormánytól. Idén a kastély hely­reállítására 24 millió forint jutott, amiből megkezdik az előkészítési munkákat, amelyek közül a tervez­tetések, a hatósági engedélyek, a szakvélemények kikérése már fo­lyamatban van. Ezen kívül elvégzik a terepren­dezést, ugyanis a korábbi kivitelező a kastély területén hagyta a kibon­tott törmelékeket. Dobó Ágota kér­désünkre elmondta: a kastély ré­szét képező park és a tó helyreho­zatalán kívül a MÁG-nak szándé­kában áll a birtokállapot teljes hely­reállítása is. Többek között viszsza szándékoznak vásárolni az egyko­ron a kastélyhoz tartozó gazdasági épületet, ami annak idején a téesz tulajdonába került. Mivel Fájban sok a munkanél­küli, ezért közülük akadnak olya­nok, akiknek a felújítás már most munkát, fizetést jelent. Ha a mű­emlékfalu terve megvalósul, akkor - reményeik szerint - még több la­kosnak tudnak állást biztosítani például azzal, hogy az odalátogató vendégeknek megmutatják a ko­sárfonás, vagy esetleg a drótostót mesterséget. Az osztályvezető sze­rint a nagylétszámú cigányság is fontos részét képezi az államiság szempontjából igen jelentős szere­pet betöltő Fájnak. És mert az ő kultúrájuk is beépült a mindenna­Fotó: Farkas Mays pokba, ezért a továbbiakban sem akarják őket kirekeszténi onnét. A szakember végül hozzátette: az ipari fejlődés által elkerült térség 32 ország legelmaradottabb vidékeihez tartozik. Mivel a táj érintetlensége szinte egyedülálló, szeretnék Fájt természeti védettség alá helyezni. Ha a kastély visszakapja eredeti szépségét, előfordulhat, hogy bérbe adják majd. A műemlékhez méltó üzemeltetés viszont az volna, lm kulturális központtá is válna a fáj' kastély, amit nem csak idegenfor­galmi látványosságként, hanem 32 ott megrendezett kiállítások, hang­versenyek miatt is felkeresnének a majdahi érdeklődők. Műemlékfalut szeretnének kialakítani Fájban Fáj (ÉM - SZA) - A fáji kastély rekonstrukciója már tíz évvel ezelőtt megkezdődött. A tető- szerkezet felújításán kívül azonban másra már nem jutott az állami kasszából. A Műemlé­kek Állami Gondnoksága idén január 1-től vette kezelésébe a kastélyt, amelynek teljes felújí­tásának határidejét nem is, de azt biztosan tudják: ahhoz, hogy ismét eredeti szépségében pompázzon, 400 millió forintra lenne szükség. Közel tíz évbe telt, amíg az abaúji kastély tetőszerkezetét teljesen ki­cserélték. Szalay Antal, az Orszá­gos Műemlékvédelmi Hivatal mis­kolci kirendeltségének ügyvezető igazgatója szerint azért ment olyan lassan a felújítás, mert a fö­démcseréhez és az alapszárításhoz szükséges 20 milliót nem egy összegben bocsátották rendelkezé­sükre, hanem csak csepegtetve. Mint mondta, a festett falfelülete­ken kívül három Marco Casagran- de dombormű is napvilágra került. Az, hogy a restaurátorok elvégez­zék a mentéssel járó feladatokat, ugyancsak befolyásolta a munka menetét. A Műemlékek Állami Gondnok­ságán (MÁG) Dobó Ágota tulajdo­nosi osztályvezetőtől megtudtuk: a fáji kastély az ország legjelentő­sebb műemléképületei közzé tarto­zik. Mivel igen előkelő helyre ke­rült a sorban, ezért is igyekszik a Gondnokság minél hamarabb visszaadni eredeti szépségét. A fo­lyamatosságot mutatja az a tény is, hogy jó pár évre előre elkészült a rekonstrukció pénzügyi előirányza­ta. így jövőre 36, ’98-ban 44, ’99- ben pedig 24 millió forintot kértek Az „Osztag” akcióba lépett Bogácson A modern gondoikodású firkás fiúk ellen a rendőrség megindította az eljárást firkálni, festepi, rajzolni. Termé­szetesen közterületen. Az életfor­májukhoz hozzátartozik a forma­ruha is, ami úgynevezett repper ruha, amit inkább fekete, bő mun­kásruhának nézhet az idősebb kor­osztály, vagy az őket nem ismerő emberek. Nem kis büszkeséggel mondják, hogy az ő bandájuk „fes­tette ki” a Nyugati Pályaudvart is Budapesten. Ahogy az szavaikból kiderül, nem könnyű az osztagba bejutni. Különböző próbákat kell kiállni, hiszen a bandaháborúk során - ami szerintük Pesten nem ritka - komoly összecsapások is vannak. „Nagyvilági fővárosiak” lévén nem értik, miért váltott ki az itt élő emberekben és a polgármeste­ri hivatalban felháborodást akció­juk. Hiszen „ott fönn” ezzel nem is foglalkoznak már az emberek, a rendőrök meg még kevésbé. Azt meg főleg nem értik, miért kell mintegy negyvenezer forintot ha­marosan letenniük az asztalra a kis éjszakai szórakozásukért. Mikor arról kérdezem őket, hogy mi a jó ebben, azt felelik: az izgalom, amikor festenek, és az eredmény. Csak egyikük jegyzi meg csendesen, na persze nem er­re a negyvenezer forintos számlá­ra gondolt. Mosolyogva mesélik, hogy minél veszélyesebb, maga­sabb és elérhetetlenebb helyen jegyzik” monogramjukat a falfirka mellé - mert az mindig ott van -, annál nagyobb a „művész” becsü­lete. Szóval mint mondják, ez az élet, így kell élvezni a napokat, éj­szakákat. Hát most talán egy ide­ig nem jut festékre való a fiatalok pénztárcájából, s azt hiszem, 3 szülők sem fognak örülni, mikor a csemeték bejelentik, hogy imitt" amott ki kell festeni egy kisebb épületrészt. Az egyik fiatalember ugyanis ezt vállalta. Pontosabban nem ő, hanem úgy nyilatkozott, majd az apuka fest - szobafestő lévén - néhány rendbe tehető he­lyen a faluban. Mindenesetre még ezzel sincs elintézve az ügy, mint­hogy a fiúk vétettek a törvény el­len, így a rendőrség eljárást indít a két modern gondolkozásé mű­vész ellen. Bogács (ÉM - CSKA) - Egy fur­csa nevezetű banda, a Speciá­lis Dekoráló Osztag két tagja lepte meg a bogácsiakat és a községben nyaraló vendége­ket alkotásaival a napokban. A fiatalok festékszóróval ron­dították el a közterületeket. Számukra ez az élet - mond­ták. Az, hogy graffiti-rajzokat készítenek mindenhol. Budapestről érkeztek néhány fes- tékes flakonnal felszerelkezve az egyik faházba, s az éj leple alatt járták a falut, hogy művészi haj­lamaikat kiéljék a fürdő bejára­tán, homlokzatán, telefonfülké­ken és még néhány helyen. Büsz­kén vallják magukat az osztag tagjainak, ahová szerintük min­denki be akar kerülni. A céljaikról kérdezve csak annyit mondanak: A „művészek" alkotásai Fotók: Gál Péter * • »X A /"N R

Next

/
Oldalképek
Tartalom