Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-13 / 189. szám

4 B Itt-Hon 1996. Augusztus 13., Kedd _Könyvatánló Mezőkeresztes (ÉM - FL) - Fű­rész Istvánné - olvasóinak Kati, Katika néni -19 éve dolgozik má­sodmagával a 22 ezer kötetes me­zőkeresztesi köz­ségi könyvtár­ban. Népműve­lés-könyvtár sza­kon végzett és örömmel jelenti ki, hogy nincs oka panaszra. Nincs, mert nagyon jól érzi könyvtá­rosként magát, nem csinálna mást se­mennyi pénzért sem. Azzal is dicseked­het, hogy más könyvtáraktól eltérően náluk jut pénz könyvbeszerzésre.- Az óvodás kordáknak, a kisisko­lásoknak mindig szeretettel ajánlom Benedek Elek, Arany László, Móra Fe­renc mesegyűjteményeit és Kányádi Sándor, Gazdag Erzsi versesköteteit. Melléjük kínálom Janikovszky Éva iga­zi gyermektörténeteit, amelyek a fel­nőttek számára is igazi „tanmesék”, hogy az elolvasásra nagyon érdemesek közül csak a Már megint, a Jó nekem vagy a Kire ütött ez a gyerek? címűt említsem. A történelem iránt már fo­gékony iskolásoknak a millecentenári- um jegyében (is) Komjáthy István Mondák könyve, Lengyel Dénes Régi magyar mondák, László Gyula Ötven rajz a honfoglalásról című könyvét ajánlom. Kézikönyv állományunkból az egyetemi hallgatók, főiskolások figyel­mét hívom fel az SH-atlaszokra, a Kró­nikák sorozatban megjelent Magyarok krónikájára, Az emberiség krónikájá­ra, A XX. század krónikája című impo­záns, tartalmilag jól kimunkált kiad­ványokra, valamint a Magyar nagyle­xikon eddig megjelent köteteire. A közép-, illetve általános iskolások­nak nyújt könnyebb feldolgozási lehe­tőséget a Matúra sorozat, benne meg­találhatók a kötelező irodalom köny­vei. Ilyenkor, a nyári szünet végén már ajánlatos készülni a következő tanév­re! Ezek a rendkívül jól szerkesztett könyvek a klasszikus drámákat is - például Szophoklész Oedipus királyát, Shakespeare Hamlet vagy Rómeó és Júlia című művét - diákközeibe hoz­zák. Az igényesebb irodalomra vágyók­nak Vercors A tenger csendje, Tropi ko­média, Esterházy Péter Ki szavatol a lady biztonságáért vagy Vámos Miklós Budapest-New York metró című köte­tét ajánlom. A könnyed kikapcsolódás­ra, romantikára vágyók is megtalálják könyvtárunkban a kedvükre való köny­veket. Nekik ajánlom Kosáryné Réz Lola Alom, Sziloména, Selmeci diákok, Tut- sek Anna Ciliké búcsúja, Ciliké férjhez megy, Ciliké rövid ruhában és Courts- Mahler Armada úrnője, Diana, Dorrit és a húga című regényeket. A matyóföld életre kel képein... Takács Istvánt valójában egyházi festőként tartják számon Mezőkövesd (ÉM - Cs. K. A) - Még közel két hónapig tekinthetik meg az érdeklődők Mezőkövesden Takács István életmű-kiál­lítását. A művészt a későbarokk festészet egyik legnagyobb mestereként tarják szá­mon, aki maga is megtapasztalta a matyó paraszti élet nehézségeit s ezt vitte vá­szonra. Rajzkészségére már gyermekko­rában felfigyelt tanára, s az ő bátorításával tette meg első lépéseit a fiatal tehetség ezen a pályán. A mező­kövesdi gimná­zium elvégzése után a budapes­ti iparművésze­ti iskolán szer­zett diplomát. A háború után ha­zaköltözött Me­zőkövesdre, a szülői házba, s itt alkotott csen­des művészi magányában. A festő képeit nemcsak hazánkban, hanem külföldön is isme­rik, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedek alatt nem értékelték és értették meg munkás­ságát. Szülővárosa most ezzel a kiállítással sze­retné méltó rangjára emelni a festőt és műveit, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az idelá­togatók is ismerjék meg: ki volt Takács István. A festőművészt valójában egyházi festőként tart­ják számon, hiszen több mint kétszáz templom­ban lelhetők fel stáció-sorozatai, oltárképei, fres­kói. Mindemellett azonban a matyó életet is megörökítette vásznain. A festőnek népe iránti szerétete nyilvánul meg minden egyes ecsetvo­násban, amivel a matyó parasztság hagyomá­nyait, népviseletének színvilágát őrzi az utókor számára. A művésznek már több mint tízezer alkotását, vázlatát gyűjtötték össze, de még foly­nak a munkálatok az egész anyag összegyűj­tésére. Hiszen a templomok szentélyein és ma­tyó képein kívül foglalkozott még ruhaterve­zéssel, amiben szintén visszaköszönnek a ma­tyó motívumok. A most megtekinthető tárlaton mintegy ötszáz alkotását tanulmányozhatják az érdeklődők, amiben vannak festmények rajzok, színvázlatok, ruhatervek. A megnyitón Seregély István egri érsek, a Ma­gyar Püspöki Kar elnöke Takács István istensze- retetéről, hitéről beszélt és arról, hogy a templo­mok falai évszázadokon át fogják őrizni alkotá­sait, s a hívők emlékezetében is mindig megma­rad. Hiszen a festő Isten országát hozta közel az emberekhez, s Isten hitét adta át nekik. Mezőkövesd büszke szülöttére, s ezt bizonyít­ja az is, hogy létrehozták a Takács István Alapít­ványt, aminek az a célja, hogy a művész hagya­tékát feldolgozza, és megismertesse az emberek­kel. A későbbiekben egy Takács István Emlékmú­zeum kialakítása is szerepel a terveik között. Fotók: ÉM-repro 1996. Augusztus 13., Kedd Itt-Hon B 5 Császta-puszta mégsem puszta Császta-puszta (ÉM - LM) - Edelény egyik településré­szén állott korábban a Bor­sodi földvár, amelyről Bor­sod megye származtatja ne­vét. Történetéről már ír­tunk, most csupán arra em­lékeztetünk, hogy Anony­mus szerint a várat Bors ve­zér építtette, még a honfog­lalás idején. Szent István ki­rály korában megerősítet­ték és az erődítmény a vár­megye központjává vált. A közelségében lévő Császta a várjobbágyok, a századosok lakóhelye volt. Császta - az évszázadokig hí­res község - nevét először a Vá- radi Regestrum említi 1219- ben. A borsodi vár egyik birto­ka volt, s közelsége miatt itt laktak a váijobbágyok és a szá­zadosok is, akik a várkatonák élén teljesítettek szolgálatot. A feljegyzések szerint 1219-ben, mint a vár harcos katonái, til­takoztak a császtai vámépek az ellen, hogy a várbörtönök őrzé­se az ó szolgálatuk lenne. Perü­ket megnyerték. Később felap-, rózódik a várbirtok és Császta több család birtoka lesz 1232- ig. 1332-ben Edelényi László és fiai veszik meg a birtokot, majd a család kihal. A XVIII. század végén jegyezték még fel egy bir­tokosát, bizonyos Sándor ura- ságot. 1917-ben együtt írták ös­sze Ormossal (Ormosbányával) és mindössze ennyit jegyeztek fel a két szomszédos helységről: puszták. Disznóshorváthoz tar­toztak. Lakosságuk is együtt szerepelt a korabeli adatokban. Eszerint a 20 családban össze­sen 60 személyt írtak össze. A XIX. század elején Császta már tehetősebb - és a „puszta” elne­vezés ellenére is - népesebb község volt (az összeírás sze­rint) 101 lakossal. A történelem által is számon tartott Császtából mára Csász­ta-puszta lett, helyén csak egy Jak” található. Napjainkban a korábban a bányához tartozó épület üdülőként üzemel csodá­latos környezetében, az erdő közepén. Egészséges levegőjét, a környező erdőt, annak min­den évszakban megmutatkozó szépségeit csak most kezdik fel­fedezni. Rendeztek már itt völ­gyek, dombok bejárásá­val, akadályokkal nehe­zített lovasversenyeket, egynapos kiránduláso­kat brgrácsozással, sza­lonnasütéssel. Újabban a közeli kazincbarcikai iskolásokat csábították Császta-pusztára, hogy itt ismerkedjenek a ter­mészettel. Amikor őszbe csavarodik a természet feje, nyugdíjasokat sze­retnének vendégül látni az üdülőben. Nemcsak az egykori Császta köz­ség régi dicsőségét és a hajdan volt fiatalság em­lékeit felidézni, hanem gyönyörködni a szépsé­gét máig megőrző ter­mészetben. A gyerekek már birtokba vették Csász- ta-pusztát Fotó: Szathmáry K. Ádámné Ál Itt-Hon Vízszintes: 1. Ez kovácsolta egybe a ma­gyar törzseket. 12. Pl.: rugda- lódzó. 13. Háziszámyas. 14. Ré­mül. 15. Rétes tollazatú vízima­dár. 17. Szaglás porcos szerve. 18. Idő előtti. 20. Gin csepp! 22. Ecuador autójelzése. 23. Sumé- roknál az ég istene. 24. Fogság­ban van. 26. Nyugtalankodó. 29. Sémi nyelvet beszélő nép. Ájul. 32.1100. évfordulóját ün­nepeljük. 35. Dédanya kedve­sen. 36. ... Connery; brit szí­nész. 38. Spicces. 40. Kenyai hí­rügynökség. 42. Sás végek! 43. Kávé darab! 44. Esztendő. 46. Etelközt nevezhetjük így. 48. Festmény. 50. Női név. 53. Fogkrémmárka. 58. A Kárpá­tok számunkra fontos történel­mi része. Függőleges: 1. Kérdószó. 2. Lankadatlanul figyelő. 3. Rádiólokátor. 4. Stroncium jele. 5. Kuckó. 6. Itt, népiesen. 7. Szögmérték. 8. Gyilkol. 9. Csonthéjas termés. 10. Álomból kelés. 11. Zsarol. 12. Baranya megyei település. 16. Idős. 19. Nemzetközi Ama­tőr Atlétika Szövetség angol röv. 21. Somogyi község. 25. keresztrejtvénye Melltű. 26. Nyilászáró. 27. Görbe végtag. 28. Mártás. 30 Kor angolul. 32. Víkend. 33. A győzelem istennője a görög mi­tológiában. 34. A jelzett évben. 35. Tanuló idő. 37. Szélhámos. 39. Üdvözlégy, latinul. 41. Amely helyre. 42. Magán­szám. 45. Zenében: mind­annyian. 47. Dózis. 49. Bíró­sági ügy. 51. Kecske mondja. 52. Női becenév. 55. Előtag: vissza-. 57. Jód, hidrogén vegyjele. _Itt-Hon-Konyha Kardos Imréné Tiszaújváros- ból újabb, könnyen elkészíthető nyári ételeket ajánl olvasóink­nak. Csokoládéhab Hozzávalók: 6 tojásfehérje, 2 tojássár­gája, 15 dkg főzőcsokoládé, 2 dkg (1 evőkanál) cukor, 3 dkg vaj, Gőz fölé állított tálkában olvasszuk föl az összetördelt csokoládét és a vajat, majd keverjük jól össze a két tojássár­gájával. A kemény habbá vert tojásfe­hérjékhez adunk 1 evőkanálnyi cukrot és óvatosan, hogy a habot ne törjük össze, belekeverjük a csaknem teljesen kihűlt csokoládét. Külön-külön poha­rakba kúpozva vagy nagyobb tálba önt­ve, behűtve kínáljuk. Tetejére reszel­hetünk főzőcsokoládét. Sajtfelfújt Hozzávalók: 3 dkg margarin, 2 evőka­nál liszt, 2 evőkanál tej, 6 dkg reszelt sajt, 2 tojás, csipetnyi szerecsendió, só, őrölt bors. Serpenyőben felolvasztjuk a vajat. Ál­landó kevergetés mellett beleszórjuk a lisztet és apránként belecsurgatjuk a tejet. A tűzről levéve belekeverjük a két tojás sárgáját, a reszelt sajtot, a sót, a borsot meg a szerecsendiót. A to­jások fehérjét kemény habbá verjük és 2-3 adagban a masszába keverjük. Ki­vajazott felfújt- vagy kuglófsütőbe önt­jük. Középmeleg sütőben 20 percig süt­jük. (Közben ne nyitogassuk a sütő aj­taját, mert a felfújt összeroskad.) For­rón tálaljuk! Sajtos fánk Hozzávalók: 15 dkg liszt, 20 dkg mar­garin, 5 tojás, 1/41 víz, késhegynyi só, 25 dkg márványsajt, 1 evőkanál tejszín (vagy tejföl). A vizet 10 dkg margarinnal, késhegy­nyi sóval felforraljuk és egyből beleönt­jük a lisztet. Fakanállal addig kever­jük, amíg a pép leválik a lábas faláról és a kanálról. Levesszük a tűzről, s még egy percig kevergetjük. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat: az elsőt ala­posan eldolgozzuk, mert ettől függ a fánk sikere; aztán egyenként és gyor­san elkeverjük a következő három to­jást, az ötödiket nem muszáj hozzáad­ni, ha nagyok a tojások, vagy csak ap­ránként dolgozzuk bele a masszába. Vi­gyázzunk, hogy a nagyon laza tészta össze ne roskadjon. Fánkszaggató zacskóból enyhén zsíro­zott sütölapra nyomkodjuk a tésztát. (Ebből az adagból 30 fánkocskát készít­hetünk.) Forró sütőben 15 percig süt­jük. Amikor a fánkok már szép rózsa­színűek, eloltjuk a tüzet és kinyitjuk a sütő ajtaját, de a fánkokat csak 2-3 perc múltán vesszük ki. Miután kihűl­tek, hegyes késsel levágjuk a tetejüket és megtöltjük tejszínnel vagy tejföllel eldolgozott márványsajttal. Frissen fo­gyasztjuk!

Next

/
Oldalképek
Tartalom