Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-08 / 185. szám

1996. Augusztus 8., Csütörtök Kultúra ÉSZAK'Magyarország 11 Tokaji borfesztivál Tokaj (ÉM) - Második alkalommal rendeznek borfesztivált Tokajban augusztus 9. és 11. között. Az első uapon, augusztus 9-én, pénteken délelőtt 11 órakor nyílik a Tokaj- Hegy aljai palackos borok kiállítása a Tokaji Múzeum pincéjében. Szombaton reggel 9 órától halászlé­főző verseny kezdődik, majd délu­tán 5 órától tartják a rendezvény- sorozat hivatalos megnyitóját a Kossuth téren. Este 8 órától utca­bál, a zenét a Texas együttes szol­gáltatja. Vasárnap bor- és pogácsa­versenyt rendeznek, a pogácsákat délelőtt 9 és 10 óra között, míg a borokat előző nap, augusztus 10-én délután 1 és 5 óra között lehet le­adni a Rákóczi-pincében. Az ered­ményeket a rendezvény zárónap­ján, augusztus 11-én délután 4 óra­kor ismertetik. A borfesztivált a Hegyalja Néptáncegyüttes fellépé­se záija vasárnap este 6 órától. Lélegzet-koncert Miskolc (ÉM) - A légzőszervi bete­gek javára létrehozott Lélegzet Alapítvány a MÁV Koncert-Fúvós­zenekar közreműködésével hang­versenyt szervez augusztus 15-én, csütörtökön este 6 órától a Miskolc- Csanyiki Rehabilitációs Intézet fő­terén (rossz idő esetén az „E” épü­let nagytermében). A műsorban többek között operettrészletek, köz­ömért melódiák és Szörényi-Bródy István a király című rockoperájából válogatott dalok hangzanak el. Ve­zényel Kalmár Péter. Az alapít­vány számlaszáma: MTB 115 012 061 000 2357. Királyi nyitány Gödöllő (MTI) - Fél évszázados Méltatlan mellőzöttség után újra lá­togatható a magyar és osztrák, törté­nelem jeles eseményeinek színhelye, a gödöllői királyi kastély. A gyönyö- rű parkkal körülvett, építészeti meg­oldásairól nevezetes 250 éves épület ~ a legnagyobb magyarországi ba­rokk kastély - I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenőhelye, majd Horthy Miidós kormányzó rezidenci­ája volt. Az épület felújítása 1994-től felgyorsult. Augusztus 17-én a kas­tély főhomlokzati szárnyát adják át. Zenélő hadsereg Lillafüred (ÉM) - Az USA Hadse- r®g V. Hadtest IFOR Fúvószenekar nd koncertet Lillafüreden a Palota Szálló kertjében augusztus 10-én, ?z°nibaton délután 3 órától. A Ma- Jorette Világfesztivál nyitányára a fesztivál szervezői hívták meg a ze­nekart. Az együttes a dixieland Muzsika mellett hagyományos fú- vószenét is megszólaltat. Vezényel: Lalarry Heyatt. A belépés díjtalan. A képzeletbeli grafikus társasága Kortárs szlovák képzőművészek kiállítása a Papszeren Miskolc (ÉM - DK) - A grafikai biennáléhoz kapcsolódó szlo­vák művészek tárlatának címe: Kilenc a tízből. Beskid, a kiállí­tás rendezője szerint ugyanis egy csoportos tárlat alkalmával valakinek mindig hiányzik va­laki, ezért hagyta „üresen” az utolsó helyet egy képzeletbeli művész számára... Csavargó a térben- Egy mitológiai oroszlán a tér­ben...- Egy biztos, hogy ma amikor a klipek világában, az animációban élünk, fantasztikus módon apliká- lódnak egymásra a különböző terek- mondta Dobrik István művészet- történész, mikor megálltunk Voj- tech Kolencik: Csavargó című képe előtt, a Herman Ottó Múzeum pap­szeri épületében. - Ez egy érdekes hangulatú animáció. A festett hát­tér előtt - amelyen inkább véletlen- szerű vagy gesztusszerű foltok vo­nulnak végig - megjelenik egy ku­tya figurája, amelyik a maga mód­ján expresszív, érzéseket sugall, te­hát belső indulatokról árulkodik.- Jellemző az állatfigurák fel- használása?- A művészet képes arra, hogy különböző állatokból álomfigurákat teremtsen. Szörnyeket teremt. Gondoljunk a mítoszokbeli állatok­ra, amiknek valóságos előzményük nemigen volt. Inkább az állatok tu­lajdonságait akarták ötvözni, ezért születtek oroszlánfejű lovak, vagy itt ez a kutyaszerű állat, ami hát­ranéz. Ez a kép elsősorban nem il­lusztrál, nem is tartalmat közöl, in­kább érzéseket sugall.- Talán a hieroglifák is eszünk­be jutnak róla.- Amikor grafikáról beszélünk, onnan kell kiindulni, hogy az em­berben megvan a jelhagyás vágya. A gyerek a homokba rajzol, gyur- máz. Az őskorban is használták ezt. Egyrészt érzelmeket közvetít, tudatosan akkor jelenik meg, ami­kor kommunikálni akarok a másik emberrel, és jeleket rajzolok. Meg­rajzolom például az állat jelét. Végül is ez a képírás: az egyiptomi hieroglifák, vagy a mezopotámiai de akár a prekolumbián amerikai kultúrában is találkozunk ilyenek­kel. Tehát azt mondhatnám, a rajz­nak ez az „írás” az előzménye. Áz- tán erről a rajz leválasztódik, és ki­alakul egy absztrakciós jelrend­szer. A betű magában rejti a képi előzményét, még akkor is, hogyha azután ez lemeztelenedett és pusz­tán fogalmi jelentéssé vált. Grafikai dömping Ahogy ez minden országban jellem­ző, a 20. század folyamán a szlovák grafikát is meglehetősen sok hatás érte, melynek eredményeként ki­alakult mai megjelenési formája. A ’70-es évek „komputerrobbanása” már előrevetítette a fejlődési irányt. A ’90-es évek első felében a szlovák grafika „dömpingjének” le­hetünk tanúi. Ez V. Beskid művé­szettörténész szerint részben az egyre agresszívabb kifejezésfonnák és az új médiák bevezetésének kö­szönhető, ugyanakkor azonban a kereskedelmi és reklámgrafika egyre erőteljesebb alkotó-ösztönző hatásának is eredménye. A művészettörténész összefog­lalójából kiderül, hogy az anyag ki­választása nem csupán múvészge- nerációkban merít nagyot (az 1919- es születésű M. Dobestől az 1959-es I. Csudai-ig), hanem széles skálán mozog a művészi vélemény és meg­közelítési mód tekintetében is: a konstruktív geometriától a különle­ges képi világon át a szélesebb ér­telemben vett grafikáig. Újabb átkelés a Vereckei-hágón Budapest (MTI) - Befejeződött a Honfoglalás című játékfilm forgatá­sa. Az utómunkálatokat augusztus­ban és szeptemberben végzik. A mozibemutató a tervek szerint de­cember elején egyidejűleg lesz Bu­dapesten és Rómában. A film forgatókönyvét Nemes- kürty István írta. A produkció kon­zultáns-szakértője László Gyula történészprofesszor. A fikciós törté­net a középkori legendára, Anony­mus Gesta Hungarorumára épül, és a honfoglalás több évtizedes fo­lyamatának befejező szakaszát áb­rázolja az etelközi indulástól a pusztaszeri megérkezésig. Megjele­nítik a legnagyobb magyar törté­nelmi mítoszokat, Emese álmát, a vérszerzódést, a kijevi és al-dunai csatát, valamint a Vereckei-hágón való átkelést. A stáb két hónapon keresztül készítette a felvételeket az ország különböző pontjain: So- mogysárdon, Apajpusztán, Tahi­ban, Kisorosziban, Szigetmonosto­ron, Pilisborosjenőn, a Pilisben, Bő- szénfán, Galgamácsán, Szilvásvá­radon és Opusztaszeren. Az Árpád vezér szerepét alakító világhírű olasz színész, Franco Nero öt hétig forgatott Magyarországon.A monu­mentális alkotásban több száz lo­vas és többezer statiszta is közre­működött, köztük a Kijevi Színmű­vészeti Főiskola magyar tagozatá­nak 15 másodéves hallgatója. A történet televíziós sorozatban is látható lesz. ^Beszédes Sorok »Beszédes” sorozatunkban az egészséges Keszédfejlődéssel és a leggyakoribb be­szédhibákkal foglalkozunk. Segíteni sze­dnénk a szülőket abban, hogy nehézség vagy kétely esetén megfelelő időben ke­rüljön olyan szakemberhez a gyermek, aki a fejlesztését leginkább szolgálja. Az u*ás szerzője Nagyné Juhász Judit gyógy- Pedagógus-logopédus. A dadogás a folyamatos beszéd zavara. Egész­séges beszédfejlődésünk folyamán is előfordul­hat az anyanyelv elsajátításának időszaká­ban. Óvodáskorig azonban gyakran csak élet­tani dadogásról van szó, amikor a közlésigény nősebben fejlett és a gyermek ezt szókincsé­vel, mondatszerkesztési tudásával és artikulá­ciós mozgásával még nem tudja követni. Mivel azonban a valódi dadogást többnyire megelőzi az élettani (vagy akkor élettaninak hitt) dado­gás, figyeljünk fel ezekre a nehézségekre! Ne gondoljuk azonban ezt rossz szokásnak, inge­rültséggel, figyelmeztetéssel ne mélyítsük el! Ha a gyermek örömmel és sokat beszél, ne alakítsunk ki benne beszédfélelmet! Sarkala­tos megfogalmazásban ez azt jelenti, hogy a szervi okokra nem visszavezethető dadogás sokszor a „szülők fülében kezdődik”. (Szervi, organikus eredetű lehet, ha agyi séiülés, be­tegség vagy kifejezett értelmi fogyatékosság all a háttérben.) Gyakran említenek a szülők cgy-egy traumatikus élményt, amikor először jelentkezett a beszédzavar. Lehet ez kórházi tartózkodás, családi veszekedés, ijedtség-él­mény stb. Aggodalmunkat azonban ne tetőz­tük a családtagok vagy önmagunk vádolásá­val. Durva, de érzékletes megfogalmazásban pz azt jelenti, hogy a gyermeknél más tünet is jelentkezhetne, - körömrágás vagy visszaesés a már kialakult szobatisztaságban. Azért a beszédben jelentkezett a probléma, mert ezen a területen volt sérülékenyebb. A dadogás semmiképpen nem értelmi zavar! Pszichoszo­matikus sérülés, amelyben a hajlamnak és a pszichés történésnek egyaránt szerepe van. A dadogás jelentkezését azonban sokszor nem tudjuk egyetlen okra visszavezetni. Nagyobb korban a nehézségek következté­ben kialakulhatnak a másodlagos tünetek, a félénkség, bizonytalanság, kifejezett beszédfé­lelem, esetleg testi panaszok. A „valódi ” már állandósult dadogásnak három formáját különböztetjük meg. Enyhébb esetek­ben az első szótag ismétlődik (ku-ku-kutya) — ez a klónusos dadogás. Súlyosabb, amikor egy- egy hang kiejtése nehezített (kkkutya). Ilyen­kor a hangképzésnél erősen fokozódik az izom­tónus. Ez nemcsak a beszédszerveket érinti, sokszor kihat a légzőizmok, sőt a végtagok gör­csös együttmozgására is. A harmadik a vegyes típusú, amikor hol ismétli a szótagokat, hol görcsösen mondja ki, amit közölni szeretne. Mivel a dadogás a személyiség mélyebb rétege­it érinti, nincs olyan egyértelműen célravezető módszere, mint a pöszeség vagy az olvasásza­varok (dyslexia) terápiájának. Néha több szak­ember együttműködése - ideggyógyász, pszi­chológus, logopédus - szükséges a javuláshoz. Sajnos időnként a kezelés folyamán is tapasz­talhatunk visszaesést. Általános megfigyelés, hogy dal, vers vagy bábozás közben megszűnik a dadogás. Ugyanezt tapasztalhatjuk, ha a gyermek nála kisebbekhez vagy állatokhoz be­szél. Ilyenkor a közlésnek „nincs tétje”, tehát feszültség sem jelentkezik. A dalokat, mondó- kákát, verseket a szabályozott levegővétel mi­att a terápiába is beépítjük, de ez gyakorlási eszköz és nem cél. A dadogás - az említettek miatt - nemcsak a hangos beszéd sérülése. Ke­zelése során is a gyermek sokrétű fejlesztése szükséges. Nem a dadogást, hanem a dadogó személyiségét tartjuk szem előtt. Ezért nem vezetnek célhoz a kizárólag beszédtechnikai fejlesztésből álló gyakorlatok. A grafológiában ismert, hogy „a dadogó izmai írás közben is fo­kozott feszültség állapotában vannak, ami túl­zott írásnyomatékban, a toll görcsös szoronga- tásában, a kéz megmerevedésében nyilvánul meg, s további következményként villa­násszerű rángásokat okoz.” (Dr. Agárdi Ta­más: Grafológiáról mindenkinek). Mint ahogyan a vélt vagy valós fogyatékos­ságainkat nem azonos intenzitással éljük meg, úgy a dadogó gyermek feszültsége sem azonos azzal, ahogyan mi kívülállóként látjuk. Feltehetően mindannyiunk ismerettségi körében vannak olyanok, akik beszédfogyaté­kosságuk ellenére teljes értékű, kiegyensúlyo­zott életet élnek, beszédfélelem és másodlagos tünetek nélkül. Ennek elérése feltétlenül fon­tosabb, mint lélektelen elvárásunk a megaka­dások nélküli beszéd iránt! .„Téka Holnap Filip Gabriella Van-e miskolci irodalom? - teszi fel a kérdést az Új Holnap című, Miskolcon megjelenő ü-odalmi folyóirat legutóbbi számában Porkoláb Tibor „irodalmi” muzeológus. A cím alatt - mint műfa­ji meghatározás - a sajna szó olvasható. Sajna - mert kérdés a kérdés? Sajna - mert nincs miskolci irodalom? Sajna - mert van, de olyan, amilyen? Sajna - hogy a szerzőnek is magyarázkod­nia kell. Mintha kellemetlen lenne számára ez a kérdés. A válaszadás, válaszkeresés előtt önmagát határozza meg, tisztázza, hogy is ke­rült ebbe a kínos helyzetbe. „Miskolcon élek és ’irodalmi’ muzeológus vagyok. (A fenti - valószínűleg csak a Miskol­con élő irodalmi muzeológusokat érdeklő - kérdés felvetésére talán ez adhat magyaráza­tot.) Hivatásszerűen kell(ene) foglalkoznom tehát ’a régió irodalmi arculatával’, ’a helyi irodalmi hagyományokkal’, ’a tájhaza iroda­lomtörténetével’, ’a térségi literatúrával’, ’a provincia irodalmi önismeretével’. Persze, ezek meglehetősen gyanús dolgok. Úriember ilyeneket nem mond és nem csinál.” A tanulmányból megtudhatjuk, miként vi­selkedik „irodalomgyanús” helyzetekben az úriember. Kinek „nem Tomi e táj, mégis ’édes, bűnös, isteni metropolisába’ vágyik”... ,A lokalista viszont nem vágyik sehová, iga­zán otthon érzi magát. Lokalista elfoglalt, ma­gabiztos és hiperaktív, fontos feladatai vannak, küldetést teljesít. Lokalista megszervez, magá­ra vállal, toboroz, energiákat belefektet...” Sok más egyéb jellemző mellett megtudjuk még a lo- kalistáról, hogy szürke zakót visel, a cipője félre­taposott, a táskája műbőrből készült... A miskolci irodalom léte viszont kétséges. A múltba néző muzeológus több példát is hoz erre az állandó „létbizonytalanságra”. Végül arra jut: „Ha van miskolci irodalom, akkor az (akár tetszik, akár nem) Lévay József és Sassy Csaba irodalma.” Nem is jön közelebb a jelen­hez a szerző. Napjainkra már csak néhány sort szentel. Szellemesen intézi el a jelent. ,A poszt-sassyánus időszak múemlékváro- sában (hiszen gigantikus ipari műemlékek ár­nyékában élünk) már csak - állandó lak­hellyel, identitásproblémákkal és publikálási nehézségekkel bíró - miskolci költők vannak. Pece sincs mái’. Maradt (a betonlapokkal leta­kart) Szinva. A tapasztalatok azonban azt mu­tatják, hogy - sajna - a Szinva nem Szajna.” Mindezek után, ha van miskolci irodalom, fel­szisszenek képviselői. Válaszcikkük bizonyára helyet kap a miskolci (Miskolcon megjelenő) iro­dalmi lapban. Vagy műveikkel bizonyítják létü­ket - szintén a miskolci (Miskolcon megjelenő) irodalmi lapban. Vagy csak lemondóan legyinte­nek: úriember ilyesmivel nem foglalkozik... Európai művészek Tállya (ÉM - S.L.) - A hét elején kezdődött Tállyán a Középeurópai Müvésztelep. Mint azt Kerékgyártó István, a Magyar- Művelődési Intézet főmunkatársa elmondta, a tábor el­sődleges célja a regionális környezetformáló program. A résztvevő művészek nagyrészt már elismert alkotók. De a telep betölt sza- badiskolai funkciót is, tehát tehetséges, fiatal alkotókat fogad, és segít. A telep koncepciójából fakadóan magyaror­szági és határokon túli magyar, magyarországi nemzetiségi, valamint közép- és keleteurópai országok művészei dolgoznak Tállyán, közülük sokan visszatérő vendégek. Legnagyobb létszá­mú a fafaragó műhely, de vannak szitagrafiku­sok, rézkarcosok, kerámiások, festők, kőszobrá­szok. Kerékgyártó István ölül, hogy az alkotó­kon keresztül az érdeklődők bepillantást nyer­hetnek a szomszédos országok kultúrájába, ezál­tal az ismeretek nem korlátozódnak a nyugati irányzatokra. A nemzetek képviselőire jellemző a kölcsönös szimpátia és megbecsülés. Az évek során ismeretségek szövődtek, sőt kiállítások szerveződtek ezek alapján. Több megyénkben élő művész is tevékenykedik a fafaragó mű­helyben, Laboda László és Kain Lajos a Miskol­ci Stúdió tagjai, illetve Lavotta Géza erdőbé- nyei születésű, Sárospatakon élő faszobrász. A művésztelep augusztus 19-én zárja kapuit. Fotó: Serfőző László-L i A dadogás „Akár beszélők, akár hallgatók vagyunk -, érzékennyé, fogékonnyá kell válnunk a szavakra, a szavak érintésére." (Gyarmati Béla)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom