Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-06 / 183. szám
4 A Itt-Hon 1996. Augusztus 6., Kedd _Programatámat Az Encsi Közművelődési Intézmények programajánlata, szolgáltatásai Klubok, Szakkörök: Nyugdíjas klub: hétfői napokon du. 4 órától Balett: keddi napokon du. 4 órától (óvodásoknak) Fittnes klub: szerdánként du. 5 és du. f. 7 órai kezdettel (két csoportban). Speciális tomagyakorlatok nők részére Könyvtári szolgáltatások: A mintegy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyóiratokkal, napilapokkal váiják az érdeklődőket, leendő és új olvasóikat. A szikszói Petőfi Sándor Művelődési Ház programjai, kulturális ajánlatai Kulturális program: A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd - csütörtök de. 10 - du. 5 óráig, péntek du. 1 - du. 6 óráig, szombaton 8-12 óráig várja az olvasókat. Nyugdíjas klub: minden héten hétfőn du. 4 órától Alma Fittnes klub: hétfő-péntek: de. 8 - du. 9 óráig, szombat: de. 8-tól du. 4 óráig Telefonon információ kérhető: 396-052 A városi televíziók műsorai Szikszó „Abaúj” Televízió Képújság: minden nap SZIV-TV : az országos hálózaton meghirdetett kezdési időpontokban Helyi adás: hétfőn este 19 órakor: Magazinműsor kedd délután 17 órakor: Magazinműsor ismétlése vasárnap este 19 órakor: Magazinműsor ismétlése Az „Abaúj” Televízió telefonszáma: 396-193 Encs Városi Televízió A Szív TV műsora a 2-es csatornán állandó: minden nap reggel 8 órától délután 4 óráig az előző napi adás ismétlése, délután négytől éjjel 12 óráig pedig az aznapi műsor kerül levetítésre. Az 1-es csatorna az EVTV részére van fenntartva, melyen a képújságot és a helyi műsorokat adják közre. A Képújság minden nap reggel kilenc órától este kilenc óráig látható. Mi otthonában is ITTHON vagyunk Nekünk írták Varga Rudolf nagy utazása Portré a költőről (Az utolsó vers) Polner Zoltán „Nem olyan költőalkat, aki naponta, hetente lerak egy írást. Másrészt mindig úgy érezte, csakis akkor szabad költeményt írni, ha nagyon fontosat kell mondania, mert zűrzavar-átok van a világon.” Tárnái László szerkesztő úr ezekkel a gondolatokkal vezeti be Varga Rudolf költő verseit, és ajánlja a nagyérdemű közönség figyelmébe. A gondosan szerkesztett kötet Az utolsó vers” címmel jelent meg a Kráter Kiadónál Budapesten. A szerzőről tudni illik, hogy 1950-ben született Szikszón, első versei pedig a Miskolci Napjaink hasábjain jelentek meg. Már a hatvanas évek közepén elismeréssel szólt művészetéről Nagy_László és Serfőző Simon. Ok pedig igencsak ismerték a magyar költészet főbb csapásait, és azokat a törekvéseket, amelyek akkor jellemezhették az alkotókat. Varga Rudolf is több hangszeren játszik: a költészet mellett a filmezés is élethivatása. Am e két műfaj valójában egy, hiszen sem azt, sem ezt nem gyakorolhatná belső látás nélkül. Verseinek éppen ezért megindítóan fontos tényezője az a képalkotás, amely a mondanivaló inspirálója. Enélkül furcsa (groteszk, sokszor morbid) szó- kapcsolatai megfejthetetle- nek. Am nemcsak olvasni és látni kell Varga Rudolf verseit, hanem a szavak „mögötti” is fölfedezésre vár. Ez azonban már az érzelmi motívumok forrásvidékére vezet, onnan pedig a gyerekkor, a felnőtt érzelmileg gazdag tájaira:«... de Krisztus az Olajfák hegyéről semmilyen bajban nem jött le, hol apám ingét feltérképezte estére az izzadság, nyomor zabálta a nyomort”. Pergő ritmusú verseiben elsősorban a képi fantázia vibrál és erősít mondanivalót, fűz össze ténymegállapítást lázadó fiatalsággal, groteszk fintort örök érvényűvel, miközben megalázkodik a világ megpróbáltatásai között. „Próbálgatlak világ, ne bánts, alázattal veszem fel a tollat.” Persze ez az alázat nem jellemezte a magyar költészet legnagyobbjait, sem Petőfit, sem Adyt, Varga nem az alázatért persziflálja versét, hanem éppenséggel a kontraszt kedvéért. Szerinte így találóbb, drámaibb. „Huszonkettedik évembe beüt a fagy, hosszú a sírás hazáig, madárlátta anyám, állj ki a kapunkba!” A fiatalság gyönyörű horizontja alól hamuba- sült pogácsával jön egy férfi: hozza az álmok poggyászát, hozza a fekete ámyékú zokogást... „Körmét rágja a kín, megbotlik a látás, zokogásom, mint a hámot felölti kényszerzubbonyát, fegyvereket láttam pocsolyák köpeté- ben, holtrafárasztott csillagot. Hogyan lehet az, ami nincs?” Hogyan lehet? Hát valahogy így, ahogy Varga Rudolf csinálja. De mit is csinál egyáltalán? Gondolatokat fogalmaz? Vagy éppenséggel filmezi a semmit? A megszületőt? A kimondhatatlant? „Szél fuj ott egy fekete kendőt, kinek a zászlaja? Halálos ítéletet lenget az ősz vérszínű hirdetőoszlopa.” Verseinek erénye az a sajátos képi monotónia, amely ra- gozhatatlan. „Fáj a virágok szirma, téboly járja a várost! Zuhanás, sáncolás és pörkö- lődés.” így igaz, de ezek a „virágok” szétzüllesztették a kertet! Érzi ezt Varga Rudolf is, ezért ellenpontozza verseit. Hát tegye, ha ideje, tudása, lázongó ifjúsága, haragos felnőtt kora megengedi! 1996. Augusztus 6., Kedd Itt-Hon A 5 Hejcei Műhely és Alkotótábor Borsos István tavalyi alkotása Fotó: Knyizsák Ferenc Hejce (ÉM) - Immár hatodik alkalommal rendezték meg a Hejcei Műhely és Alkotótábort a festői szépségű abaúji falucskában, Hejcén. Horváth János, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, festőművész, az alkotótábor művészeti vezetője a lelke, motorja ezen művészeti rendezvénynek. A műhely struktúrája, jellege egy kicsit megváltozott az idén. A fiatalok, az amatőrök ezúttal nem kaptak meghívást. Az elmúlt héten érett művészek, fafaragók, szobrászok, grafikusok dolgoztak július 31- éig Hejcén. Többek között az encsi Borsos István és egy hollandiai vendégházaspár Ut- rechtből: Sigrid Coreel Mont és Feng. Az a szokás alakult ki Hejcén, hogy minden résztvevő művész az itt készült alkotásaiból kettőt felajánl a község szépítésére, gyarapítására. Az előző szezonból már a helyiek kedvére itt maradt a Borsos István által készített kőasszony szobor. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Rövid pengéjű sebészkés. 6. Elegáns. 11. Erjedő anyagokat kedvelő rovar. 13. Befejezett. 14. Gesztikulál. 15. Ünnepélyes ígéret. 16. Dunántúli sportklub. 17. Zuhog az eső. 18. Gyorsan megy. 19. Alkotmánybíróság ,röv. 21. Születéssel kezdődik. 22. Sótartóban van! 23. Lazuló. 25. Formálódik. 29. Pintyféle tarka madár. 30. Időmérő szerkezet. 32. A jelzett helyen. 33. Állati köröm. 35. Mézcsepp! 36. Ránc a homlokon. 38. Nyitott. 40. Kedvelt földönkívüli. 41. Tángálja. 42. Kugli. 44. Titokban szerez. 46. Erre a helyre kísér. 48. Meglepődik. 49. Cseh származású teniszező (Iván). Függőleges: 1. Fülébe suttog. 2. Tárolóeszköz. 3. Illetve röviden. 4. A szabadba. 5. Község Csornához közel. 6. Szellemi sport. 7. Bükk része! 8. Ember ember elleni küzdelem. 9. Alkonyat. 10. Több darabból álló készlet. 11. Pedro Lopez de Ayala gondolata (zárt betűk: S, A, Z, L). 12. Ázsiai ragadozó állat. 17. Arányosan kimér. 18. Hosszú idő múlva. 20. Üregben lakó, éjszakai állat. 21. Létezéshez szükséges. 22. Kemence bélésanyaga. 24. Fellebbezés után következik. 26. Lesotho autójelzése. 27. Atlaszkötésű selyem- szövet. 28. Földet forgat. 31. Pénzügyi bukás. 34. Shakespeare A vihar c. művének szereplője. 37. Sor elején álló. 38. Teában található alkaloid. 39. Nekifog. 42. Tíz, angolul. 43. Főzeléknövény. 45. Rendkívüli röv. 47. -va párja. Iit-Hon-Konyha Csirkemájas rizottó Hozzávalók: 20 dkg csirkemáj, 20 dkg rizs, 20 dkg kifejtett zöldborsó, 2 paradicsom, 1 zöldpaprika, 1 nagyobb fej hagyma, 1 szelet bacon szalonna, 5 dkg margarin vagy vaj, 1 csokor petrezselyem, majoránna, só, bors. A rizst jól megmossuk és lecsöpögtet- jük. Ä felforrósított margarinon átforgatjuk, ezután hozzáadjuk a zöldborsót. Sózzuk, borsozzuk és kétszer annyi vízzel öntjük fel, mint amennyi a rizs térfogata. Felforralás után takaréklángon 15 percig pároljuk (keverni nem kell). Közben elkészítjük a májat. A szalonnaszeletet apró kockára vágjuk, megsütjük rajta a vékonyra szelt hagymát. Hozzáadjuk a májat, megszóljuk egy kevés majoránnával és borssal. Pár percig sütjük, majd belerakjuk a csíkokra vágott paprikát és az apróra darabolt paradicsomot. 10 percig pirítjuk és forrón a köretre tesszük. Tálaláskor díszítjük petrezselyemzölddel. (A köretet készíthetjük gyorsrizsből is az előírásoknak megfelelően. A rizottó nagyon jóízű lesz, ha reszelt sajttal is meghintjük.) Almatorta túróval Hozzávalók: 30 dkg liszt, 20 dkg margarin, 15 dkg porcukor, 1 egész tojás, 1 citrom reszelt héja. A töltelékhez: 15 dkg vaj vagy margarin, 30 dkg tehéntúró, 3 egész tojás, 3 tojássárgája, 12 dkg vaníliás cukor, reszelt citromhéj, 25 dkg alma, 2 evőkanál rum, 6 dkg búzadara. A lisztet, a vajat, a porcukrot, egy egész tojást és a citrom reszelt héját összegyúrjuk. A tészta felével béleljük ki a tortaforma alját és félig süssük meg. Ha kihűlt, az oldalát is kirakjuk tésztával, és a következő töltelékkel töltjük meg: a vajat, az áttört tehéntúrót, a 3 egész tojást és a 3 tojássárgáját valamint a vaníliás cukrot jól kikeverjük és beletesszük a torta közepébe. Közben az almát megtisztítjuk, szeletekre vágjuk és megpároljuk. Rummal meglocsoljuk és a túrótöltelék közé dugdos- suk. A megmaradt tésztából rácsot teszünk a tetejére és lassú tűzön megsütjük. Lekváros derelye Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 egész tojás, 15 dkg sűrű szilvalekvár, 10 dkg margarin, 10 dkg zsemlemorzsa, porcukor. A lisztből és a tojásokból tésztát gyúrunk. A tésztát megkenjük tojásfehérjével és a felére kanálnyi szilvalekvárt rakunk négyujjnyi távolságra. A kinyújtott tészta másik felével beborítjuk, lenyomkodjuk és derelyemetélővel a lekvárhalmokat körbevágjuk. Forrásban lévő sós vízben kifőzzük (akkor jó, ha a víz tetejére feljönnek) majd leszűrjük. Végül beleforgatjuk a pirított zsemle- morzsába, és porcukorral megszórva tálaljuk.