Észak-Magyarország, 1996. augusztus (52. évfolyam, 179-203. szám)

1996-08-06 / 183. szám

4 A Itt-Hon 1996. Augusztus 6., Kedd _Programatámat Az Encsi Közművelődési Intézmé­nyek programajánlata, szolgálta­tásai Klubok, Szakkörök: Nyugdíjas klub: hétfői napokon du. 4 órától Balett: keddi napokon du. 4 órától (óvo­dásoknak) Fittnes klub: szerdánként du. 5 és du. f. 7 órai kezdettel (két csoportban). Speciális tomagyakorlatok nők részé­re Könyvtári szolgáltatások: A mintegy 45 ezer kötetes könyvállománnyal, folyó­iratokkal, napilapokkal váiják az ér­deklődőket, leendő és új olvasóikat. A szikszói Petőfi Sándor Művelődési Ház programjai, kulturális ajánlatai Kulturális program: A Városi Könyvtár nyitva tartása: Hétfő zárva, kedd - csütörtök de. 10 - du. 5 óráig, péntek du. 1 - du. 6 órá­ig, szombaton 8-12 óráig várja az ol­vasókat. Nyugdíjas klub: minden héten hétfőn du. 4 órától Alma Fittnes klub: hétfő-péntek: de. 8 - du. 9 óráig, szombat: de. 8-tól du. 4 óráig Telefonon információ kérhető: 396-052 A városi televíziók műsorai Szikszó „Abaúj” Televízió Képújság: minden nap SZIV-TV : az országos hálózaton meg­hirdetett kezdési időpontokban Helyi adás: hétfőn este 19 órakor: Magazinműsor kedd délután 17 órakor: Magazinmű­sor ismétlése vasárnap este 19 órakor: Magazinmű­sor ismétlése Az „Abaúj” Televízió telefonszáma: 396-193 Encs Városi Televízió A Szív TV műsora a 2-es csatornán ál­landó: minden nap reggel 8 órától dél­után 4 óráig az előző napi adás ismét­lése, délután négytől éjjel 12 óráig pe­dig az aznapi műsor kerül levetítésre. Az 1-es csatorna az EVTV részére van fenntartva, melyen a képújságot és a helyi műsorokat adják közre. A Képúj­ság minden nap reggel kilenc órától es­te kilenc óráig látható. Mi otthonában is ITTHON vagyunk Nekünk írták Varga Rudolf nagy utazása Portré a költőről (Az utolsó vers) Polner Zoltán „Nem olyan költőalkat, aki naponta, hetente le­rak egy írást. Másrészt mindig úgy érezte, csakis akkor szabad költeményt írni, ha nagyon fontosat kell mondania, mert zűr­zavar-átok van a világon.” Tárnái László szerkesztő úr ezekkel a gondolatok­kal vezeti be Varga Ru­dolf költő verseit, és ajánl­ja a nagyérdemű közön­ség figyelmébe. A gondo­san szerkesztett kötet Az utolsó vers” címmel jelent meg a Kráter Kiadónál Budapesten. A szerzőről tudni illik, hogy 1950-ben született Szikszón, első versei pedig a Miskolci Napjaink hasábjain jelentek meg. Már a hatvanas évek közepén elismeréssel szólt művészetéről Nagy_László és Serfőző Simon. Ok pedig igencsak ismerték a magyar költészet főbb csapásait, és azokat a törekvéseket, ame­lyek akkor jellemezhették az alkotókat. Varga Rudolf is több hangszeren játszik: a költé­szet mellett a filmezés is élet­hivatása. Am e két műfaj va­lójában egy, hiszen sem azt, sem ezt nem gyakorolhatná belső látás nélkül. Verseinek éppen ezért megindítóan fon­tos tényezője az a képalkotás, amely a mondanivaló inspi­rálója. Enélkül furcsa (gro­teszk, sokszor morbid) szó- kapcsolatai megfejthetetle- nek. Am nemcsak olvasni és látni kell Varga Rudolf ver­seit, hanem a szavak „mögöt­ti” is fölfedezésre vár. Ez azonban már az érzelmi mo­tívumok forrásvidékére vezet, onnan pedig a gyerekkor, a felnőtt érzelmileg gazdag tá­jaira:«... de Krisztus az Olaj­fák hegyéről semmilyen baj­ban nem jött le, hol apám in­gét feltérképezte estére az iz­zadság, nyomor zabálta a nyomort”. Pergő ritmusú verseiben elsősorban a képi fantázia vibrál és erősít mondaniva­lót, fűz össze ténymegállapí­tást lázadó fiatalsággal, gro­teszk fintort örök érvényűvel, miközben megalázkodik a vi­lág megpróbáltatásai között. „Próbálgatlak világ, ne bánts, alázattal veszem fel a tollat.” Persze ez az alázat nem jellemezte a magyar költészet legnagyobbjait, sem Petőfit, sem Adyt, Varga nem az alá­zatért persziflálja versét, ha­nem éppenséggel a kontraszt kedvéért. Szerinte így talá­lóbb, drámaibb. „Huszon­kettedik évembe beüt a fagy, hosszú a sírás hazáig, madár­látta anyám, állj ki a ka­punkba!” A fiatalság gyönyö­rű horizontja alól hamuba- sült pogácsával jön egy férfi: hozza az álmok poggyászát, hozza a fekete ámyékú zoko­gást... „Körmét rágja a kín, megbotlik a látás, zokogá­som, mint a hámot felölti kényszerzubbonyát, fegyvere­ket láttam pocsolyák köpeté- ben, holtrafárasztott csilla­got. Hogyan lehet az, ami nincs?” Hogyan lehet? Hát vala­hogy így, ahogy Varga Rudolf csinálja. De mit is csinál egyáltalán? Gondolatokat fo­galmaz? Vagy éppenséggel filmezi a semmit? A megszületőt? A kimond­hatatlant? „Szél fuj ott egy fe­kete kendőt, kinek a zászla­ja? Halálos ítéletet lenget az ősz vérszínű hirdetőoszlopa.” Verseinek erénye az a sajá­tos képi monotónia, amely ra- gozhatatlan. „Fáj a virágok szirma, téboly járja a várost! Zuhanás, sáncolás és pörkö- lődés.” így igaz, de ezek a „virágok” szétzüllesztették a kertet! Érzi ezt Varga Rudolf is, ezért ellenpontozza verse­it. Hát tegye, ha ideje, tudá­sa, lázongó ifjúsága, haragos felnőtt kora megengedi! 1996. Augusztus 6., Kedd Itt-Hon A 5 Hejcei Műhely és Alkotótábor Borsos István tavalyi alkotása Fotó: Knyizsák Ferenc Hejce (ÉM) - Immár hatodik alkalommal rendezték meg a Hejcei Műhely és Alkotótábort a festői szépségű abaúji falucs­kában, Hejcén. Horváth János, a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, festőmű­vész, az alkotótábor művészeti vezetője a lelke, motorja ezen művészeti rendezvénynek. A műhely struktúrája, jel­lege egy kicsit megváltozott az idén. A fiatalok, az amatőrök ezúttal nem kaptak meghívást. Az elmúlt héten érett művé­szek, fafaragók, szobrászok, grafikusok dolgoztak július 31- éig Hejcén. Többek között az encsi Borsos István és egy hol­landiai vendégházaspár Ut- rechtből: Sigrid Coreel Mont és Feng. Az a szokás alakult ki Hejcén, hogy minden résztvevő művész az itt készült alkotásai­ból kettőt felajánl a község szé­pítésére, gyarapítására. Az elő­ző szezonból már a helyiek ked­vére itt maradt a Borsos István által készített kőasszony szobor. Az Itt-Hon keresztrejtvénye Vízszintes: 1. Rövid pengéjű sebészkés. 6. Elegáns. 11. Erjedő anyagokat kedvelő rovar. 13. Befejezett. 14. Gesztikulál. 15. Ünnepélyes ígéret. 16. Dunántúli sportklub. 17. Zuhog az eső. 18. Gyorsan megy. 19. Alkotmánybíróság ,röv. 21. Születéssel kezdődik. 22. Sótartóban van! 23. Lazu­ló. 25. Formálódik. 29. Pintyfé­le tarka madár. 30. Időmérő szerkezet. 32. A jelzett helyen. 33. Állati köröm. 35. Mézcsepp! 36. Ránc a homlokon. 38. Nyi­tott. 40. Kedvelt földönkívüli. 41. Tángálja. 42. Kugli. 44. Ti­tokban szerez. 46. Erre a hely­re kísér. 48. Meglepődik. 49. Cseh származású teniszező (Iván). Függőleges: 1. Fülébe suttog. 2. Tárolóesz­köz. 3. Illetve röviden. 4. A sza­badba. 5. Község Csornához kö­zel. 6. Szellemi sport. 7. Bükk része! 8. Ember ember elleni küzdelem. 9. Alkonyat. 10. Több darabból álló készlet. 11. Pedro Lopez de Ayala gon­dolata (zárt betűk: S, A, Z, L). 12. Ázsiai ragadozó állat. 17. Arányosan kimér. 18. Hosszú idő múlva. 20. Üregben lakó, éj­szakai állat. 21. Létezéshez szükséges. 22. Kemence bélés­anyaga. 24. Fellebbezés után következik. 26. Lesotho autójel­zése. 27. Atlaszkötésű selyem- szövet. 28. Földet forgat. 31. Pénzügyi bukás. 34. Shakes­peare A vihar c. művének sze­replője. 37. Sor elején álló. 38. Teában található alkaloid. 39. Nekifog. 42. Tíz, angolul. 43. Főzeléknövény. 45. Rendkívüli röv. 47. -va párja. Iit-Hon-Konyha Csirkemájas rizottó Hozzávalók: 20 dkg csirkemáj, 20 dkg rizs, 20 dkg kifejtett zöldborsó, 2 pa­radicsom, 1 zöldpaprika, 1 nagyobb fej hagyma, 1 szelet bacon szalonna, 5 dkg margarin vagy vaj, 1 csokor petrezselyem, majoránna, só, bors. A rizst jól megmossuk és lecsöpögtet- jük. Ä felforrósított margarinon át­forgatjuk, ezután hozzáadjuk a zöld­borsót. Sózzuk, borsozzuk és kétszer annyi vízzel öntjük fel, mint amennyi a rizs térfogata. Felforralás után ta­karéklángon 15 percig pároljuk (ke­verni nem kell). Közben elkészítjük a májat. A szalonnaszeletet apró koc­kára vágjuk, megsütjük rajta a vé­konyra szelt hagymát. Hozzáadjuk a májat, megszóljuk egy kevés ma­joránnával és borssal. Pár percig süt­jük, majd belerakjuk a csíkokra vá­gott paprikát és az apróra darabolt paradicsomot. 10 percig pirítjuk és forrón a köretre tesszük. Tálaláskor díszítjük petrezselyemzölddel. (A kö­retet készíthetjük gyorsrizsből is az előírásoknak megfelelően. A rizottó nagyon jóízű lesz, ha reszelt sajttal is meghintjük.) Almatorta túróval Hozzávalók: 30 dkg liszt, 20 dkg mar­garin, 15 dkg porcukor, 1 egész tojás, 1 citrom reszelt héja. A töltelékhez: 15 dkg vaj vagy margarin, 30 dkg te­héntúró, 3 egész tojás, 3 tojássárgá­ja, 12 dkg vaníliás cukor, reszelt cit­romhéj, 25 dkg alma, 2 evőkanál rum, 6 dkg búzadara. A lisztet, a vajat, a porcukrot, egy egész tojást és a citrom reszelt héját összegyúrjuk. A tészta felével béleljük ki a tortaforma alját és félig süssük meg. Ha kihűlt, az ol­dalát is kirakjuk tésztával, és a kö­vetkező töltelékkel töltjük meg: a va­jat, az áttört tehéntúrót, a 3 egész to­jást és a 3 tojássárgáját valamint a vaníliás cukrot jól kikeverjük és be­letesszük a torta közepébe. Közben az almát megtisztítjuk, szeletekre vág­juk és megpároljuk. Rummal meglo­csoljuk és a túrótöltelék közé dugdos- suk. A megmaradt tésztából rácsot te­szünk a tetejére és lassú tűzön meg­sütjük. Lekváros derelye Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 egész to­jás, 15 dkg sűrű szilvalekvár, 10 dkg margarin, 10 dkg zsemlemorzsa, por­cukor. A lisztből és a tojásokból tész­tát gyúrunk. A tésztát megkenjük to­jásfehérjével és a felére kanálnyi szilvalekvárt rakunk négyujjnyi tá­volságra. A kinyújtott tészta másik felével beborítjuk, lenyomkodjuk és derelyemetélővel a lekvárhalmokat körbevágjuk. Forrásban lévő sós víz­ben kifőzzük (akkor jó, ha a víz te­tejére feljönnek) majd leszűrjük. Vé­gül beleforgatjuk a pirított zsemle- morzsába, és porcukorral megszórva tálaljuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom