Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-31 / 178. szám

10 ÉSZAK-Magyarország Kultúra 1996. Július 31.« Szerda _Téka Valóság Horpácsi Sándor Gondolom, nemcsak én vagyok így: szeretnék derűsebb jövőt ígérő olvasmányokat. Nem azt várom, hogy rózsaszínre fessék a világot, csu­pán azt, hogy a valóság- és jövőképünk ne le­gyen tragikusra hangolt, magyarán: mutassa meg a jót, s egyáltalán adjon esélyt a jóra. Mi­óta felnőttként, értelmiségiként folyóiratot ol­vasok (márpedig sokat olvasok), az elemzések hangvétele olyan, mint amikor az ember a sö­tétben nyúlkál, hiába keresi a kilincset. Szó sincs arról, hogy (mint sokan) visszasírom a korábbi korszakot, amikor meg csupa szépről, eredményekről írtak. Azért tartunk most itt: a magyar értelmiségnek is eltorzult a való­ságképe. Uj jelenség, hogy a gondolkodás most meg mintha kicsit ezoterikussá, elméle- tieskedővé válna. A Valóságról beszélek, az értelmiség egyik lapjáról. Szinte nincs száma, amely ne foglal­kozna a politikai rendszerekkel, az állambe­rendezkedéssel. Nem vitatom el a témák jo­gosságát, fontosságát, de látni kell azt is, hogy a tömegek (az értelmiség is) rég elfor­dult a politikától, egyáltalán nem hiszi, hogy a politikai elit meg tudja oldani az egyre sú­lyosodó gondokat. Ne kérdezzék tólem, hogy akkor ki? Hisz’ a kérdésre éppen az értelmi­ségnek kellene megtalálni a választ. A Való­ság legfrissebb számában nem találtam írást, amely az empíria szintjén mutatna fel egy je­lenséget, és előképzettség nélkül élvezhető lenne. Ankerl Géza írása (A politika egydimen­ziós tudománya), Fricz Tamásé (A politikai demokrácia problémás Magyarországon) vagy Segesváry Viktoré (Rendszerváltás vagy modellváltás?) mind azt az érzést erő­sítik, hogy a politikát azok se értik, akik csi­nálják. Illetve a politikacsinálók és a tömeg végletesen elszakadtak egymástól, s ez ma világjelenség. Ezek után valóságos felüdülés volt Magyar Kálmán dolgozata (A honfoglalás /kettős hon­foglalás/ legújabb somogyi forrásairól). László Gyula professzor elmélete, hipotézise mára evidenciává érett. Az avarok magyarok vol­tak? Magyarrá váltak. Az ásatások (most So­mogybán) egyre több adatot tártak fel, egyre messzebb látunk vissza a múltba. Árpád népe megszervezte, állammá formálta az addig pusztuló avarokat. Népünkben az a csodála­tos, hogy egységgé tudta formálni a sokfélesé­get, s ezer éven át ki tudta tölteni a Kárpát­medencét, holott szinte betelepedése óta ütik- vágják, nyomorgatják. S a jövője? Faggyas Katalin értékelése (A szociálliberális kormány egészség- és szociál­politikájáról) túl sok jót nem ígér... Ki kell bír­nunk azt is. Bogácsi muzsika Bogács (ÉM) - Az idén nyolcadik alkalom­mal rendeztek - László Margit és Mura Péter vezetésével - nemzetközi zenei tábort Bogá­cson. A hazai résztvevők mellett többek kö­zött Lengyelországból is érkeztek vendégek a táborba. A fiatalok több környező településen is adtak koncertet, így például felléptek az eg­ri bazilikában is. Ma este fél 8-tól pedig - a tábor zárásaként - a helyi művelődési házban adnak koncertet. A tábor ugyan bezár, de nagyon sokan ma­radnak Bogácson, ugyanis a hét végén len­gyel kulturális napokat szerveznek a telepü­lésen. Az ogrodzienieciek komolyzenei együt­tese pénteken este 8 órától a Szent Márton- templomban ad koncertet, szombaton délután 4 órától a fürdő színpadán lépnek fel a vendég­együttesek, este 7-től szabadtéri bál lesz a pincesoron. A lengyelországi testvértelepülés, Ogrodzieniec hagyományőrző együttese be­mutatkozik Mezőkövesden a XI. Matyóföldi Nemzetközi Néptáncfesztiválon is. Sziget ’96 Budapest (EM) - Az óbudai szigeten augusz­tusban ismét megrendezik az 1993 óta hagyo­mánnyá vált nyári sziget-fesztivált. Az au­gusztus 14-től egy héten át tartó programso­rozat minden korosztály számára kínál szóra­kozási, kulturális, sport és más szabadidős le­hetőséget. Komolyzenét játszó kamarazene- karokon kívül fellépnek olyan ismert magyar és külföldi könnyűzenei együttesek is, mint például az Iggy Pop, The Prodigy, az Irigy Hónaljmirigy és a Hobo Blues Band. Az ér­deklődők számos színdarabot és filmet is lát­hatnak. A „Verőfény Egyetemen” filozófusok, pszi­chológusok, festők, írók, orvosok tartanak elő­adásokat többek között a genetikáról, médiá­ról, építészetről, művészetekről. Ezalatt a gyermekeket játszóház, zsonglőriskola, bábo­zás, kézműves foglalkozások várják. A sportolni vágyókat labda- és ügyességi játékok, atlétikai számok, vetélkedők váiják, de szerepel a programban síakrobatika, BMX-, gördeszka- és görkorcsolya-bemutató, továbbá falmászás és gumiasztal is. Keze alá simul a fa, a fém, a föld Béres Hemmis Mária, aki csak mosolyog a halhatatlanság hallatán Filip Gabriella Sárospatak, Soest (ÉM) - Művé­szi ambíciók, szakmai elismert­ség, halhatatlanság - Mária Bé­res Hemmis csak mosolyog, amikor ezeket a szavakat hall­ja. „Mindezeknél sokkal jobban érdekel a felfedezés öröme” - mondja az alkotó, és ezt bizo­nyítja Sárospatakon A Művelő­dés Házában látható kiállításá­nak sokszínűsége is.- Minden anyag újabb kihívást je­lent. Egész más selyemre festeni, mint vászonra vagy fára. Máskép­pen nyúlunk az agyaghoz, más­képpen bánunk a fával, a kővel. Amióta kint élek Németország­ban, a legkülönfélébb anyagokkal dolgozhatom. Számomra fantasz­tikus volt, hogy ott hozzájuthat­tam mindenféle kellékhez, festé­kekhez, a legkülönbözőbb eszkö­zökhöz, mindenhez, amire csak szükségem lehet. Itthon is festet­tem, rajzoltam, de Soestban sok­kal több lehetőségem van arra, hogy tanuljak, gyarapítsam kép­zőművészeti ismereteimet, és ked­vemre kalandozzak a műfajok kö­zött. Béres Hemmis Mária először mutathatja be alkotásait Magyar- országon. Soest és Sárospatak test­vérvárosi kapcsolatának köszönhe­tően hívták meg a zempléni város­ba.- Szívesen jöttem. Bár meg kell mondanom, a legtöbb kiállítás szo­rongással is jár. De talán soha ennyi feszültség nem volt még ben­nem, mint éppen most. Ez az első hazai tárlat. Szerettem volna minél többet megmutatni a munkáimból, a képek mellett szobrokat is hoz­tam. És ami miatt igazán kedves nekem ez a lehetőség: édesanyám most láthatta először a kiállításo­mat. Tőle örökölhettem a kézügyes­séget. Emlékszem: kislány voltam, ültünk az ágyon, és varrtuk nekem az ünnepi ruhát, pedig még varró­gépünk sem volt. Az öt testvér kö­zül én vagyok a legfiatalabb. Talán már nem is számítottak rám a szü­leim. Azt hiszem, ezért mindig úgy néztek rám, mint egy váratlan ajándékra. Most, hogy ezen a kiál­lításon láttam édesanyám örömét, úgy éreztem, megvalósítottam azt, amit ő is szeretett volna. Neki nem volt alkalma tanulni, szerényen él­„Panaszkodott a félkarú a féllábúnak” Anyanyelvi konferencia kisebbségben élő magyarok részvételével rengeteget kirándulhatnak ismer­kedve a vidékkel. Átmennek Hejcé- re is egy ebédre, cserébe útközben kifestenek egy odavezető turista­tat. Eddig busszal messzebbre is el­merészkedtek, de erre már nincs lehetőségük. ;'r ; * ■■ y '■ Az előző „kurzus” vendégei, a ma búcsúzó tanárok a hét végén anya­nyelvi konferencián vettek itt részt. Az erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai előadók mellett a magyarországi kisebbséget két cigányember képvi­selte, akik szintén megosztották problémáikat a jelenlévőkkel. Ez a probléma nem az oktatásnál, ha­nem az iskolábajárásnál kezdődik. Megoldási lehetőséget viszont nem tudtak javasolni.- Különbözőképpen éljük meg a kisebbségi sorsot - mesélte az erdé­lyi előadó. - A konferencián komor arccal ültünk, panaszkodott a fél­karú a féllábúnak... - Erdélyben erősen romlik az anyanyelv, ennek egyik oka a tudományos szavak be­épülése, nyelvi formulák átvétele... A Felvidéken a magyar kisebbség számához viszonyítva aránytalanul kevesen járnak magyar iskolába... Régebben talán Kárpátalján volt a legjobb a nemzetiség oktatási hely­zete, viszont ma már ott is erősödik a nacionalizmus. Most igazán jel­lemző az értelmiség áttelepedése, ami fájdalmasan érinti az ottmara- dottakat. Ennek oka a megélhetési gond. Több tanár május óta nem kapott fizetést... Hozzájuk képest az erdélyiek kicsit jobban élnek, vi­szont, ami a nemzeti identitás őrzé­sét illeti, talán nagyobb nyomás alatt. Természetesen kinek-kinek a saját csonkasága fáj a legjobban. A legrosszabb dolga mégis azoknak lehetett, aki hallgatták... Mogyoróska (ÉM - DK) - Ma váltás van. Hazamennek a nyel­vi konferencián résztvevő taná­rok, megérkeznek a diákok. Erdélyből húszán, Kárpátaljá­ról tizen, Felvidékről négyen jönnek, és érkezik négy bos- nyák fiatal is a debreceni me­nekülttáborból. A mogyoróskai Körösi Csorna Sándor Egyesü­let évek óta lehetőséget ad a határainkon túl élő magyarok­nak a találkozásra, pihenésre. Az egyesületnek nincs túl sok tag­ja. Nagyjából azokból az emberek­ből áll, akik beleszerettek ebbe a vidékbe, házat vettek itt, aztán úgy gondolták, ne csak az legyen a fon­tos, hogy ők jól érezzék magukat. Kitalálták az egyesületet, szervez­ték a programokat. Idén például már hatodik alkalommal rendezik meg a tábort a határainkon túli magyar gyerekeknek. Erdélyből évek óta azokat a fiatalokat hívják, akik az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége anyanyelvi versenyén jó helyezéstértek el. De jutalom ez a többi gyereknek is.- Legalább 400 ezer forintba ke­rülne a tábor, ha nem próbálnánk meg szinte mindent magunk elvé­gezni - mondja Kalmár István deb­receni matematikus, a szervezet „lelke”. - Az ágyakat, a területet mi adjuk, az áramot is az én telkemről hoztuk le, a főzés a feleségek dolga, a fű, a levegő meg ingyen van... Vi­szont sok támogatást kapunk kü­lönféle cégektől. A kenyérgyártól kenyeret, a Nyíregyházi Hőerőmű Vállalat pedig a szállításban segít. Sajnos, húsgyári barátom nincs, ezért a húst jó pénzért meg kellett vennünk. A gyerekek itt előadásokat hall­gathatnak, táncolni tanulhatnak, Várják a sátrak a fiatalokat Fotó: Dobos Klára Amikor a patakiak Soestban jártak Mária kalauzolta őket Fotó: Farkas M. tek, gondoskodnia kellett az öt gyermekről... Mária viszont mindig tanul. Most fejezett be Németországban egy hároméves felsőfokú szociálpe- dagógiai kurzust, de itthon is járt néhány iskolába...- Mivel a család a Szabolcs me­gyei Bujban élt, a nyíregyházi Köl­csey Ferenc Gimnáziumba jelent­keztem. Ott kezdtem tehát a közép­iskolát, de aztán a testvéreim után eljöttem Miskolcra. Miután leérett­ségiztem, elkezdtem szabás-varrást tanulni. Most is mindent magam­nak csinálok, ha kell kosztümöt varrók, vagy éppen valami különle­gességet. A pataki kiállítás-meg­nyitóra például zsákvászonból varrtam magamnak egy alkalmi ruhát. Valamikor régen még szal­mazsák volt otthon az ágyban, ami­kor ezeket kidobták, elkértem édes­anyámtól a vásznat. Nem tudtam még, hogy mi lesz belőle, csak tar­togattam, most éreztem úgy, hogy ezt kell viselnem az első itthoni ki­állításom megnyitóján... Ennyit a „varrónőről”! Mert ez csak egy a sok közül! Tanultam műszaki raj­zot, később gépipari technikus let­tem, aztán Pestre jártam a Számí­tástechnikai Intézetbe. Ki ne hagy­jam: két évig a nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Főiskola biológia-rajz szakos hallgatója vol­tam. Ez volt életemben az egyetlen dolog, amit nem csináltam végig. Nem mintha nem szerettem volna a főiskolát, de kénytelen voltam fel­adni. Akkor a kislányomnak volt rám nagyobb szüksége. Persze, én éreztem, én döntöttem úgy, hogy vele kell maradnom. És ezt egyál­talán nem éreztem áldozatnak. Egyébként most már ő is képzőmű­vészeti iskolába jár... Első mestereinek Papp Lászlót és Rivnyák Lászlót mondja, az ő di­ósgyőri szakkörükben is tanult. Amikor újra férjhez ment, és Né­metországba költözött, mindjárt kereste a kapcsolatot az ottani kép­zőművészekkel.- Szerencsém volt. A férjem tár­saságának köszönhetően mindjárt lettek pártfogóim, tanáraim. Az első kiállításom Soestban volt. Tizenegy képemet mutattam be, és ehhez ké­pest megvettek tizenhármat. Azóta bemutatkozhattam Németország több városában, Ausztriában, Hol­landiában. Emellett vezetek külön­böző képzőművészeti kurzusokat, kézműves foglalkozásokat... Mária augusztus végéig Magyar- országon marad. Mindenképpen szeretne részt venni a Zempléni Művészeti Napok rendezvényein. Aztán a következő kiállítása Inns­bruckban lesz, utána pedig Wells­ben mutatja be alkotásait. , Rónais csoportok Miskolc (ÉM) - A lettországi Baltj Népek Néptáncfesztiválján (júliuS 11-15. között) idén 22 táncegyüttes szerepelt, s a balti országok együk tesei mellett meghívtak izraeli finn, svéd együtteseket, illetve a miskolci Avas Táncegyüttest is. “ Sajó zenekar által kísért miskok1 együttes - és művészeti vezetőjük Tóth György - két diplomát kapót a zsűritől. Átvehették a legszínvo' nalasabb külföldi együttes-, ill®^® a közönség díját. Maros-KüküH° menti táncokat, rábaközi-, dél-ay földi-, szatmári- és nyárádmem1 táncokat adtak elő a magyarok, eS tartottak két sikeres táncházat is- Az idén 45 éves együttes lettorszá­gi útját a táncosok anyagi hozzájá­rulása mellett töbh szponzor is mogatta. Sok más külföldi és belf°' di meghívásuk van a jubileumi ev- ben, amelyeknek igyekeznek elegel tenni. Augusztus 28. és Szeptern®01 8. között Spanyolországba készé­nek. Ám ehhez is támogatókra vol­na szükségük. Mint ahogy a Róna1 Művelődési Központ többi csoport' jának is, így a Forrás Kamara*0 rusnak, a balett- és modern tánc° soknak, a Kelet Irodalmi Alkot0 csoportnak. A művészeti csoport0 programjai nagyszámú érdeklőd0, vonzanak, így jó reklámhordozóna számítanak. A támogatóknak re* lámfelületet is tudnak biztosítani a színházteremben, illetve az előcsar ltokban. Akinek van lehetősége 3 támogatásra, a 46/342-485-ös tele fonszámon jelentkezhet. Dixie-klub Miskolc (ÉM) - A Miskolci Di»0' land Együttes klubjába várják 07 érdeklődőket minden második szet dán - így ma - este 7 órától a >1 Kazinczy-klubba. Zenét hallgathat­nak, táncolhatnak a dixie-zene ked­velői, és büfé, illetve biliárdasztal i a, vendégek rendelkezésére áll _ N épdalverseny Eger (ÉM) - Országos népdalve1 senyt és fesztivált hirdet a MagY3 Kórusok és Zenekarok Szövetség - KÓTA, valamint az egri MB Kj, ^ a Magyar Rádió és a Duna i szakmai támogatása mellett. 1 ‘ _ lyázni lehet ének (szólista és ®s° portos), illetve hangszeres (szóhs és zenekar) kategóriában. A y® _ senyre korhatár nélkül bárkii J lentkezhet, akinek nincs működe engedélye. Nevezni műsoros hang^ vagy videokazettával, illetve rö'0 bemutatkozó levéllel lehet- B. alapján szakmai zsűri választja ^ a döntőben szereplő előadókat, vezési határidő: augusztus K* következő címre várják az anyag kát: MB Kft. 3301 Eger, Pf. 232- A döntőt szeptember 5-8. köz® rendezik meg az egri S>zeP asszonyvölgyi Szabadtéri SzínP* dón. A szólista kategóriában idd lók részére 5 perc, míg a csoport® ’ illetve zenekar kategóriában ind lók részére 8-10 perc műsoridő rendelkezésére. A verseny első * ^ lyezettje tárgyjutalomban részes • Ä Magyar Rádió felvételt készít helyezettekkel, és a Duna TV is 0 mutatja őket egy adás keretében-^ Cserkésztábor Miskolc (ÉM) - A Szentlélek taf’ letti Mária-forrásnál tartja nya táborát a miskolci 19. Számú Bu , Cserkészcsapat, illetve a felsőzs cai 116. Számú Teleki Pál ^S(L| készcsapat. Mintegy negyven ha vesz részt a táborban, illetve a » ( rajzi gyűjtőmunkában. A c*er j0. szék a környező falvakban, Tai , nán, Mályinkán szeretnének - a gi tárgyak mellett - meséket, m° dákat, népdalokat gyűjteni. Dunatáj Budapest (ÉM) - A Duna Telovj_ zió Dunatáj című ökológiai m^ó zinja legutóbbi adásában vltalI\vé- beszélgetést közölt a környeze ^ delem hazai helyzetéről A 24- j_ után címmel. Kovács Ádám, a , g ládám feltalálója egy új, filoz°ü^_ szemléletű megközelítésben S ,j dolkodott a környezetvédelem^ Tamás Pál szociológussal és , vik János környezetgazdáss ‘ Mint kiderült, a megelőzés me ^ ^ most már inkább gyógyítani k® természetet. A sorozat folytató

Next

/
Oldalképek
Tartalom