Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-29 / 176. szám
10 ÉS ZAK-M AGYARORSZÁG Kultúra 1996. Túlius 29«, Hétfő, Fejek Ferdinándnak Kisvárda (MTI) - Kilenc határon túli magyar színház művészeiből alakult alkalmi társulat a Kisvárdai Várszínházban, amely a Magyar Televízióval közös produkcióban mutatja be Görgey Gábor Fejek Ferdinándnak című történelmi komédiáját. A darabot augusztus 2-án, 3-án és 4-én este - esőnap 5-én - fél 9-től láthatják az érdeklődők a szabolcsi város szabadtéri színpadán. A komédia szerepeit húsz határon túli magyar színész játssza. Az Újvidéki Színháztól Fridrig Gertrud, Lenner Karolina, Magyar Attila és Mezei Zoltán lép fel. Kolozsvárról Bogdán Zsolt, Csutak Réka, Panek Kati, Marosvásárhelyről Győrffy András, Hunyadi László, Szélyes Ferenc, míg Temesvárról Demeter András, Lehoczky Andrea és Szilágyi Ignác tagja a kisvárdai alkalmi társulatnak. Kassáról és Szatmárnémetiből Bandor Évát, László Gézát, valamint Czintos Józsefet - ő játssza a főszerepet - illetve Fülöp Zoltánt láthatják a színházkedvelők. A szereplők között van továbbá a nagyváradi Dunkler Róbert, a pozsonyi Kassai Csongor és a révkomáromi Benkő Géza. A darabot - egy későbbi időpontban - a Magyar Televízió is műsorára tűzi. Császári Bécs, királyi Budapest Budapest (MTI) - Császári Bécs, királyi Budapest címmel jelent meg Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke kötete a Képzőművészeti Kiadó és a bécsi Verlag Christian Brandstatter közös gondozásában. A könyv a két várost mutatja be a századfordulón. A reprezentatív kivitelű albumban korabeli fotográfiák és az akkori sajtóból és tárcairodalomból válogatott szövegrészek idézik fel a két város képét, az ott zajló életet. A kor budapesti és bécsi fotográfusainak - Klösz György, Müllner János, Bruno Reiffenstein és Rudolf Lechner - képein utcák, terek és középületek láthatók. Sokol-koncert Miskolc (ÉM) - Ivan Sokol (Szlovákia) orgonaművész ad koncertet a Collegium Musi- cum sorozat keretében július 30-án, kedden este 7 órától az avasi református templomban. A est műsorán többek között Lübeck-, Bach-, Mendelssohn-művek szerepelnek. Jegyek válthatók elővételben a Nemzeti Filharmóniánál (Kossuth u. 4.) vagy az előadás előtt a helyszínen. A régmúlt nyomai A Kárpát-medencébe való betelepedés előtt a magyarság hitvilágát, erkölcsét, hagyományait meghatározták azok a dolgok, amelyek ma már csak nyomaikban maradtak meg. A kiválasztott, fájdalmas beavatásokon végigment, révületbe eső sámánok, az állatáldozatokat bemutató táltosok, a föld közepén álló életfa, az éj leple, ami csak éjszaka került a földre, de akár a regös is csak nyelvünkben él még, és kevésbé hitünkben. A Sámán és táltos jelképek a kortárs képzőművészetben című kiállításon bemutatkozó alkotók a képzőművészet eszközeivel formálták láthatóvá ezeket a nyomokat. A balatonlellei Kapoli Múzeum Padlás Galériájában rendezett tárlaton augusztus 14-éig más neves alkotók művei mellett láthatjuk a tokaji Makoldi Gizella textiljeit, ifj. Makoldi Sándor szobrait és édesapjuk, Makoldi Sándor Nyitva van az aranykapu című festményét. /"K A szobrászat ismeretlenje Valek Józsefről már csak kevesen tudnak, de alkotásai ismertek Valek József evangélistái az újgyőri templom szószékén Fotó: Végh Csaba Nyikes Zita Miskolc (ÉM) - A cégérekkel foglalkozó sorozatunkban többek között írtunk az Arany- szarvas patika szarvasáról. Ezzel kapcsolatban Adorján Lász- lóné Valek Ilona mondta el: édesapja, Valek József szobrász a ’30-as években faragott két szarvast az Aranyszarvas patika akkori tulajdonosa, Rácz Jenő megbízásából a pultra. Valószínű, ezek szolgáltak az 1986- ban készült új cégér mintájául. Hogy ki is volt Valek József? Erről beszélgettünk a művész leányával.- Édesapám 1925-ben került Miskolcra - kezd bele Valek Ilona a miskolci évek történetébe. - Azért hívták, hogy az épülő Zenepalota orgonaállványát elkészítse, és különböző szobormunkákat végezzen el. ígérték azt is, hogy sok minden mást is megcsinálhat majd a későbbiekben. Felszedelőzködött hát a család, akkor még csak a bátyámmal, és jöttek, ide Miskolcra. Valek József Abasáron született, Gyöngyösön volt kádártanuló, majd Pestre ment szobrászinasnak, a budai Krafthoz. 1943-ig élt és alkotott Miskolcon. Általában megrendelésre dolgozott. Faragott kőbe, fába, mindenbe. 0 készítette a martintelepi templom famunkáit, az újgyőri templom faragott szószékén a négy evangélista szobrát, a mindszenti templom kegyúri padját, a minorita templom szentségtartójának fából faragott, aranyozott állványát, de különböző síremlékeket és villaberendezéseket is. Nemcsak a városban, hanem máshol is: Mező- nyárádon, Alsóregmecen, Putnokon is ott vannak az angyalai, szobrai, ebédlőszékei. Majd bevonult a világháborúba, és már több szobrot nem készíthetett... Valek József Korosztenben életét vesztette...- Ha az Aranyszarvas patikába megyek - folytatja Ili néni - mindig megkérdezem, hogy mikor takarítottak... Nem azért, mert rendetlenség volna, hanem azért, mert szeretném egyszer közelről is megnézni, létráról a szarvasokat. A bátyám azt mondta, hogy az egyiket biztosan nem látta el a kézjegyével, mert az orrát nem ő faragta. De a másikat talán. Ha ott lenne a kézjegye, amit megismernék, bizonyítható lenne, hogy apám faragta. A rálelés öröme töltene el. Valek Józsefnek a Városház téren az egyik udvarban volt a műhelye. A gyerekei nem örökölték a rajzolás-formázás tehetségét, így nem szívesen tanította őket, de voltak más tanítványai: Váradi Sándor, Borsodi Bindász Dezső. Váradi Sándor így vall a mesteréről Gyárfás Ágnes tanulmányában: „Ez a fi- nomcsontú, fürge ember, bőre alatt bujkáló fanyar humorával egy lélegzetvétellel élte le az életét. Soha meg nem állt, dolgozott, nevelt, tanított, olvasott...”- Gazdag volt az életünk - emlékezik Ili néni. - Nem éreztük, hogyha éheztünk. Pedig mivel az apám művészember volt, gyakran előfordult. Egyszer vacsora helyett a Dávid-szoborról mesélt, és az utazásai során megnézett alkotásokról. Szeretett mókázni, és mivel mindent pontosan megfigyelt, nagyon tudta utánozni a látottakat. Moziba őt küldtük, és úgy adta elő, mintha mind ott lettünk volna. Szórakozott volt, anyám gyakran szólt utána, hogy nem jól gombolta be az ingét. De szerette a természetes szépet, és arra tanított bennünket is, hogy szeressük. Tizenhat éves voltam, mikor meghalt, most hetven leszek. Ha rá gondolok, behunyom a szemem, és látom, ahogy farag, és hallom, ahogy a véső alól fújja az apró forgácsokat... Egy hét tánc Cigánd (ÉM) - A cigándi Zempléni Gyermektánccsoport ma egyhetes hollandiai fesztiválra utazik. Négy- venhatan indulnak Odoorn városba, ahol 24 ország táncosai mutatkoznak be Mexikótól Kanadáig- A cigándiak elsősorban bodrogközi, hegyközi néptáncokat, gyermekjátékokat adnak majd elő 20-30 per' ces műsorukban. De miután minden nap szerepelnek valahol (les2 olyan nap, mikor kétszer is), így más hazai vidékek táncát - és népviseletét - is bemutatják. Az egyik nap a Pony vidámparkban is fellép' nek, „cserébe” egész nap igénybe vehetik az ottani játékszereket. Sokat köszönhetnek a cigándi református egyháznak, hiszen hollandiai testvérgyülekezetük vállal' ta a táncosok elhelyezését. Pótfelvételi Miskolc (ÉM) - Pótfelvételit tart a Miskolci Bölcsész Egyesület augusztus 22-én, csütörtökön. Je* lentkezési lapot az egyesülettől személyesen (Miskolc, Mindszent tér 1.) vagy levélben (3545 Mis- kolc, Pf. 452.) lehet kérni felbélyegzett válaszboríték kíséretében- Ä jelentkezési lapokat augusztus 2-ig kell beküldeni. Akik az érettségin és a negyedik év végén 4,0 alatt teljesítettek, alapozó évre nyerhetnek felvételt- Akik 4,0 feletti átlageredménnyel rendelkeznek, felvételi elbeszélge- tést követően szakon kezdhetik meg tanulmányaikat. Magyar nyelv és irodalom, továbbá újságírás szakon a jelentkezők esszét írnak. A történészek szakmai elbeszélgetésen vesznek részt. Angol, német és francia nyelvszakokra felvételi vizsgával lehet bejutni- Maximális pontszám: 100 pont- Aki 85 és 100 pont között teljesít, a szakra felvételt nyer. A 65 és 84 pont között teljesítettek nyelvtanári alapozó szakra nyerhetnek felvételt. A zeneirodalom, ének-ze- ne szakra jelentkezőknek az egye" sülét megküldi a felvételi követelményeket. Történelmi és történelmietlen dráma A Barbárok című rockopera ősbemutatója a Diósgyőri Várfürdő fái alatt Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Az első miskolci rockopera ősbemutatóján köszöntötték a közönséget pénteken este a diósgyőri strand területén kialakított - alkalmi - szabadtéri színházban. A pillanat tehát történelmi volt, az előadás témája is, viszont a honfoglalás idején Diósgyőrben játszódó történet meglehetősen történelmietlen. „A Barbárok nem történelmi képeskönyv, nem történelemóra...” - olvashatjuk az előadás színlapján. Az alkotók ezzel a megfogalmazással előre kivédték a hiteltelen- ség vádját. Nem akartak előrukkolni újabb honfoglalás-elmélettel, nem a sokat vitatott kor rockszínházi illusztrálására vállalkoztak. A honfoglalás csupán ürügy volt, hogy a különböző népcsoportok együttélésének lehetőségéről és buktatóiról beszélhessenek. ,A téma mindig aktuális - állítják ugyancsak a színlapon az alkotók -, az volt a történet idején, az ma is, amikor a közös Európáról álmodozóknak számolniuk kell azzal: a más-más kultúrájú népek együttélése az egység öröme mellett nyilván fájdalmakkal, áldozatokkal is jár.” Ne kérdezzük tehát, éltek-e valaha is avar törzsek itt a Bükk fái alatt, megtizedelte-e a járvány a békés népcsoportot, miféle kór lehetett, ami leginkább a férfiakat pusztította? Mindezek elhanyagolható apróságnak tűnnek a történet hitelessége szempontjából. De a magyar előőrs megzavarja ezt a békét, és megzavarja a hiteltelen-hitelességet is. Mert jön Arszlán, és jönnek a fiai: Elke és Kond. Kond? Tehát mégis az Anonymus által megnevezett hét vezér egyike?! Tehát a szereplők mégis a történelemből ismert személyiségek? De akkor miként lehetséges az, hogy az előőrs vezetője az Arszlán nevet kapta? A köznévként használatos szó csak az 1830-as években jött divatba Magyarországon. Ficsúr, divatfi, pi- perkőc lenne a vezér?! Nem ilyennek látszik a Szebeni János által megformált férfi. Mindezek után arra kell gondolnunk, hogy a szövegíró, Pozsgai Zsolt nem figyelt eléggé a névadásra. Szerencsésebb lett volna, ha a fiktív szereplők fiktív, de - hangzását, jelentését tekintve - a honfoglalás korát idéző néveket kapnak. De nem csak ez zavarja meg a hihetőségét. Ennél sokkal szembetűnőbb, hogy a történet - most már csak az emberi kapcsolatok alakulása szempontjából nézve - vázlatosnak tűnik. Nem derül ki, miért gyűlöli Sára, Arszlán felesége Elkét, a kisebbik fiút, milyen kapcsolat lehet az anya és a nagyobbik fiú között. Miért szeretné Sára asszony a férje vesztét?! Ugyancsak elgondolkodtató, miért kérdés az avar asszonyok számára: hogyan fogadják a hírből félelmetesnek ígérkező honkeresőket? (Mivel egyetlen férfi sem volt a faluban, nem nagyon volt más választásuk, mint az, hogy vendégként üdvözöljék az érkezőket.) Az sem igazán indokolt, hogy fiai és felesége halála után miért kapja meg Arszlán vezér az avar falu papnőjét. Ezeken a kérdéseken persze csak utólag gondolkodik el a néző. Előadás közben erre nem hagynak időt. Jóna István koreográfus, a Szinvavölgyi Táncegyüttes művészeti vezetője rendkívül látványos, a történetet szolgáló, kifejező koreográfiát írt a darabhoz. Pereg az előadás, visznek magukkal a táncosokból lett avar nők és a honkereső magyar férfiak. Persze, a rendező, Pozsgai Zsolt is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a szereplők bejátsszák a természet adta teret, és megmutatkozzék a környezet szépsége. Megkapó kép az egyik távoli fa tövében ülő pestii — I PS|SbIÉ& lllSl^ IhÍII '' HI jtr It -1# - é % ír#®^ Molnár Anna - mint papnő - a táncosok körében Fotó: Dobos Klára ses apa és leánya, Ilia találkozása. Ugyancsak festőién szép, amikor a hegy oldalán, a hatalmas fák között egyedül álló Halla énekelni kezd. De kiemelhetnénk Ilia és a szinvavölgyiek táncáldozatát, a táltos révületét, a papnő áldozatbemutatását... A szereplők közül minden bizonnyal a legismertebb név Molnár Ánnáé, aki eddig is több operában, zenés darabban bizonyította felkészültségét. Most az avar falu papnőjeként - mint énekes, de mint színész is - kiemelkedőt nyújtott. De a többiek - Szebeni János rockénekes-színész (Arszlán), Somló István, a Miskolci Nemzeti Színház tagja (Pestises), Király Csaba blues-rockénekes (Kond), Szabó Sára blues-rockénekes (Sára), Török Zsolt jazz-rock- énekes (Táltos), Pásztor Zsuzsa népdalénekes (Halla) - is méltó partnerei voltak. Külön is ki kell emelnünk a zeneakadémista Bócz Annamária, és a színművészetis Kamarás Máté alakítását. Nem kell ahhoz nagy jóstehetség, hogy kijelentsük: szép pálya előtt állnak a fiatalok. A bemutató egyik legnagyobb érdeme, hogy alkalmat adott olyan előadóknak is, akik eddig csak ritkán, vagy szűkebb körben mutathatták meg tehetségüket. Mindenképpen elismerés illeti azt — vélhetően Heffner Attilát -, aki tudott ezekről az emberekről, és bízott is bennük. Nem alaptalanul. Ugyancsak Heffner Attilát dicséri a zene, és egyáltalán, az előadás ötlete, megszervezése. Nem kapott különösebb hangsúlyt a folyamatosan vetített día- poráma. Talán a vászon mérete miatt, talán mert lekötötte a figyelmet a szereplők játéka. A Miskolci Nyár kiemelkedő eseménye volt ez az ősbemutató. Kár, hogy nem évtizedekkel korábban - az István, a király, az Atilla előtt - született meg ez az előadás. Úgy még csak fel sem vetődhetne senkiben az utánérzés gyanúja. A'' • • y s • *
