Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-24 / 172. szám

4 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Helyi Hírek 1996» Július 24», Szerda Szemétdombból autósmozi lesz Ózd (ÉM - BTGY) - Nemrégiben még ille­gális szemétlerakó volt, rövidesen vi­szont Ózd és környéke legszínvonala­sabb szórakozóhelye lesz a hódoscsépá- nyi sportpálya. Ezt állítja legalábbis Be- recz István területi képviselő, aki a be­ruházás helyzetéről a napokban a hely­színen tájékoztatta az ózdi önkormány­zat tagjait. Mint azt a város tanácsnoka elmondotta: ötle­tét kezdetben nagyon sokan megalapozatlan fantazmagóriának minősítették. Időközben azonban bizonyossá vált, hogy a jó cél mellé fel lehet sorakoztatni a városrész polgárait, a szűkebb és tágabb térség vállalkozóit. Ennek a széleskörű társadalmi összefogásnak kö­szönhető, hogy az elmúlt esztendőben - mini­mális készpénz befektetése mellett - mintegy 14 millió forintos értéket hoztak létre és az utolsó simítások elvégzéséhez is rendelkezés­re áll az anyagi és „szellemi” fedezet. A 330 négyzetméteres szabadtéri színpad teljes egészében elkészült. Jelenleg azokat a vastraverzeket szerelik az építők, melyekre az autósmozi vetítő vászna kerül. Készen áll a gépház, működnek a kiszolgáló és szociális létesítmények, lealapozták a közlekedő uta­kat és kijelölték az autósmozi parkolóit is. A tervek szerint 300 személy kényelmes ülőhe­lyekről nézheti majd az előadást 220 autós pedig kedvenc járgányából élvezheti a vetí­tést, melynek hangját autórádióján is hallgat­hatja. A létesítmény nyitvatartását különben al­kalmanként öt órás időtartamra tervezik. A mozi előtt a szabadtéri színpadon amatőr együttesek számára biztosítanak fellépési le­hetőséget, elősegítve ezáltal azt, hogy a komo­lyabb erőpróbák előtt megfelelő rutint, szín­padi gyakorlatot szerezzenek. Helyet, alkal­mat kívánnak adni továbbá a családi, közös­ségi eseményeknek is, mivel a hétvégeken ci­gányzenés gulyáspartik céljára kívánják bér­beadni a szabadidő centrum területét. A létesítmény átadását különben - a mille- centenárium jegyében - két napos rendez­vénysorozattal kötik egybe a csépányiak. Au­gusztus 24-én, délután 6 órától ökomenikus istentiszteletet tartanak, melyre 300 nemzet­őrt és 7-8 ezer érdeklődőt várnak. A misét térzene, majd tűzijáték követi, ami - számos vállalkozó jóvoltából emlékezetes látványos­ságnak ígérkezik. Másnap az amatőröké lesz a színpad. A tervek szerint gyermek- és felnőtt csoportok tucatjai mutatják majd be produkcióikat, a koraesti órákban viszont egy igazi profi, Nagy Bandó András szórakoztatja a várhatóan szépszámú érdeklődőt. • Az önkormányzat döntött a miskolci Erzsé- bet-fürdőre kiírt pályázatról. A Black Gold Kft működteti és tulajdonolja - a továbbiak­ban a belvárosi fürdőt. Sportpálya bérbe, díj nélkül Sátoraljaújhely (ÉM - SZA) - Sátoraljaúj­helyen két sportpályát tart fent az ön- kormányzat. Mivel az anyagiak nem te­szik lehetővé mindkettő működtetését, ezért a város pályázat útján keres az egyiknek ideiglenes gazdát. Sátoraljaújhely önkormányzata idén tavasz- szal írt ki először pályázatot a városban lévő, Dohány úti sportpályára. Mint azt Fedorné Fráter Zsófia jegyzőtől megtudtuk: a város két sportpályája közül a Pázsit utcai megfele­lő kihasználtsággal működik, míg a másik „parlagon hever”. Az előbbin labdarúgó mér­kőzéseket rendeznek, továbbá a helyi iskolák is rendszeresen látogatják azt. Az utóbbi, Do­hány úti sportpályát kevésbé használták ki az elmúlt időszakban, s ennek következtében a terület pusztulásnak indult. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű új­helyi önkormányzatnak nincs anyagi fedezete arra, hogy mindkét pályát legjobb tudása sze­rint fent tudja tartani - jelentette ki a jegyző. A városatyák ezért pályázat útján keresnek gazdát a leromló félben lévő pályának, ahol a futópályán kívül öltözők is találhatók. A felújítás azonban nemcsak az épületekre férne rá, hanem az ezeket övező területre is. Ha az enyészet jeleit tapasztalva akad olyan vállalkozó, aki üzletet lát a pályában és kibérli, valójában nem kell bérleti díjat fizet­nie az önkormányzat számára. Cserébe bizto­sítani kellene a terület karbantartását, s azt hogy a közeljövőben a pályát csakis sport cé­lokra használja - ezt egyébként az önkor­mányzat a bérbeadás után ellenőrizni is szán­dékozik. Ahogy azt megtudtuk: azért nem pénzért adják át a szóban forgó létesítményt, hogy a bérlő az arra költött, s onnét befolyt összeget ugyanoda, a pályába invesztálja, ezzel is biz­tosítva a sportpálya hosszútávú, színvonalas működését. Gerincet roppanthat a fejesugrás Fotók: Farkas Maya Sárospatak, Sátoraljaújhely, Miskolc, Mezőkövesd (ÉM - BA, SZA) - A környék egészségügyi szakemberei cáfolják, hogy több balesetet okozott volna a közelmúltban a sárospataki szabadstrandon a Bodrogba dobált üvegcserép. A helyi ön- kormányzat illetékese ugyan­akkor elmondta: a város sza­badstrandra költhető pénze túl kevés ahhoz, hogy elejét ve­gyék az ilyen baleseteknek. Alaptalannak bizonyult az a hír, amely szerint a napokban több, sérüléssel járó baleset történt a sárospataki szabadstrandon. A lapunkat informálok tudni vél­ték, hogy a Bodrog medrébe do­bált üvegcserepek kaszabolták össze a fürdőzők lábát. Ilyen ese­tekről azonban sem a sátoraljaúj­helyi mentőknél, sem az újhelyi kórház sebészetén nem tudtak beszámolni. A sárospataki Lu­kács Ilona - aki a napokban többször is ügyeletes orvosként látott el szolgálatot - pedig csu­pán egyetlen olyan sebesülés té­nyét erősítette meg, amit az ő Az úszómester dolga megelőzni a bajt megállapítása szerint is törött üveg okozhatott. Bárány István sárospataki al­polgármester a fentieket azzal egé­szítette ki, hogy a település önkor­mányzatának erre az évre mind­össze 200-250 ezer forintja van a helyi szabadstrandra. Ebből legfel­jebb a parton található szemét összeszedetésére futja, a folyómeder takarítására azonban már nem. Mellesleg - tette hozzá - nem is várható el senkitől, hogy az esetleg sérülést okozó tárgyakat - ágakat, kagylókat - tapogatva keresse a vízben. Elvileg az egyetlen strandőr dolga lenne megakadályozni, hogy a folyóba oda nem ülő holmi kerül­hessen, ám ez - egy-egy forróbb nyári napon - a nagy forgalom mi­att erejét meghaladó feladat. A megye több strandfürdőjében arról érdeklődtünk: miként előzik meg a vízibaleseteket. Tapolcán például tilalmazzák, hogy étellel- itallal a medence közelébe merész­kedjenek a vendégek. A Zsóryban ugyanez a gyakorlat csak félig- meddig eredményes. A medencét sikerül ugyan megóvni, a parton azonban néha törik az üveg. Rácz Sándor, a Diósgyőri Kór­ház baleseti és kézsebészetének osztályvezető főorvosa érdeklődé­sünkre elmondta: a megyében nem gyakoriak a strandbalesetek. Neki mindenesetre hétfőn kijutott egy ilyen: az általa műtött illető meg­csúszott a strandon és eltört a térd­kalácsa. Szavaiból kiderült, hogy az ilyen jellegű sérülések inkább a kiépített strandokon fordulnak elő. A szabadstrandokon pedig valóban a vízben lévő tárgyakra kell(ene) odafigyelni, illetve, hogy ahol az emberek belevetik magukat a víz­be, az elég mély-e a fejeshez. Mert ha nem: gerinctörés és gerincvelő­sérülés lehet az ára a virtusnak. „Vár állott, most kőhalom...” Az ónodiaknak kevés egy sarokbástya, az egész várat akarják Ónod (ÉM - SZA) - Az ónodi ön- kormányzat - a lakossággal együtt - már évek óta sürgeti a még álló és megmenthető ónodi vár felújítását. ígéreteket kap­nak, pénzt nem. Holott a re­konstrukcióhoz jelentős anyagi támogatásra lenne szükség. A 80-as évek közepén döntött úgy az akkori országgyűlés: az ónodi vár tartozzon a műemlékfelügye­lőséghez - tudtuk meg Heiszman Lajostól, Ónod alpolgármesteré­től, aki hozzátette: abban az idő­ben 10-20 éves időszakban hatá­rozták meg a vár felújítását, amelyre 40-80 millió forint közöt­ti összeget állapítottak meg. A fel­tárások nagy korszaka a Sajó-par- ti vár esetében ugyanezen idő­szakra tehető. Ebben a munkában fontos szerepet kaptak az építőtá­borok. A diákok munkájának is köszönhető, hogy aki most elláto­gat a történelmi jelentőségű vár­hoz, láthatja a felújított dél-keleti sarokbástyát, valamint azt a mes­terséges védőgátat, amelyet azért építettek ki, hogy a közeli Sajó áradásával szemben megmentsék a még álló várrészeket. Az alpolgármester szavaiból ki­derül: a 90-es évek után a feltárá­sok félbeszakadtak. Az állam nem tudott több pénzt biztosítani, s így vált a történelmi jelentőségű ónodi vár az idő martalékává. Nemrégiben a község vendége volt Kovács Tibor, MSZP-s or­szággyűlési képviselő, akitől a helybéliek kérték: tegyen meg min­dent annak érdekében, hogy a vár még álló részeit - mint például a délnyugati bástyát - megmenthes­sék. Még nem kaptak visszajelzést, de nagyon reménykednek abban, hogy hamarosan fordulat követke­zik a vár és a település életében. A fordulat már csak azért is fontos lenne, mert a környék iskoláiból idelátogatók, a helybéliek - akik közül korábban a vár falaiból el­hordott kövekből építkeztek -, s a turisták egyaránt érdeklődnek: mi­kor áll már a vár? Az alpolgármester nem tartaná elképzelhetetlennek azt sem, ha a megye országgyűlési képviselői összefogjanak, és újra kopogtatva az állami kincstár ajtaján, az erköl­csi támogatáson kívül pénzt is sze­reznének az építmény végleges helyreállításához. Jelenleg csak annyira .futja a 84 milliós költség- vetésű Ónodnak, hogy folyamato­san irtsa a gazt a vár környékét. De hogy valamilyen formában a jelenben is élvezni lehessen ezt a történelmi emléket, a helyreállított bástya pincéjében berendeztek egy kiállítást, valamint a toronyban rendszeresen megtekinthető a gyermekrajzokból, Bukovenszky József, valamint Repka József fes­tőművész képeiből rendezett tárlat. Augusztusban szavaz a nép Cserépváralja (ÉM - CSKA) - A cserép váraljai képviselő-testület a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy augusztus huszonötödikén szavaz a falu. A népszavazást a helyi lako­sok egy része azért kezdeményezte, mert nem akarják, hogy a cserép­váraljai iskola és óvoda Cserépfalu tagintézménye legyen. Az önkormányzatnak az ezzel kap­csolatos döntése néhány hónapja született, s akkor a lakosság egy részéből ez nagy tiltakozást váltott ki. Olyannyira, hogy a gyerekeket az utolsó két tanítási napon nem is engedték iskolába. Most, augusztus 25-én eldöntheti a falu, hogy meg­történik-e a tagosítás. Amennyiben nemmel szavaznak, az önkormány­zat nehéz helyzetbe kerülhet, hi­szen a racionalizálási lépések egyi­ke lett volna ez a döntés. Erdélyben jártak a református ifjak Nyékládháza (ÉM) - Hazatért a napokban az a református fiatalok­ból álló csoport, amely a tiszakeszi és a nyékládházai református egy­ház szervezésében az erdélyi Ilye­falván járt. A Brassó melletti tele­pülésen az európai református egy­házak szokták rendszeres találko­zóikat rendezni. A fiatalok kirán­dulásokon, kulturális rendezvénye­ken és előadásokon vettek részt nyolcnapos utazásuk alatt. Ingyenes jogtanácsok Miskolc (ÉM) - A Magyar Demok­rata Fórum székházában (Miskolc, Széchenyi u. 30.) ingyenes jogi ta­nácsokat minden csütörtökön, dél­előtt 9-től kaphatnak a rászorulók. Az ónodi vár. Szeretnék, ha folytatódna a rekonstrukciója. Ellenpont; Perbe fogták, de nem hagyták ki... Sajószentpéter (ÉM) - „Perbe vontak, mégis kihagytak” cí­mű, június 26-án megjelent cikkünkben arról írtunk: há- borog a sajószentpéteri pol­gármesteri hivatal és a helyi Közüzemi Szolgáltató Intéz­mény (KOSZI), mert a bíróság idézésük, meghallgatásuk nél­kül határozott úgy, hogy állít­sák vissza - a lakók tetemes tartozása miatt az önkor­mányzat szerint jogosan meg­szüntetett - melegvíz-szolgál­tatást. Az írásra a lakók kép­viselője hosszú levélben rea­gált, amelyet az alábbiakban terjedelmi korlátok miatt nem tudunk részletesen közölni, de a szerkesztőségünkben szí­vesen bocsátjuk az érdeklő­dők rendelkezésére. „Nem vagyok hivatott a bírói mundér becsületének megvédésé­re, de mivel az említett újságcikk­ben többen úgy nyilatkoztak, hogy mit sem tudtak a bírósági el­járásról, úgy érzem, meg kell je­gyeznem néhány dolgot. Meggyő­ződésem, hogy a bíróság nem kö­vetett el elemi hibát, például hogy tértivevény nélkül küldte volna el az érintett per kivonatait az alpe­res, azaz a szolgáltató cég számá­ra. Erről győzött meg az is, hogy amikor az intézmény üzemvezetői irodájában jártam, saját szemem­mel láttam a távhőszolgáltatási üzemvezető dossziéjában a jogi képviselőnk által benyújtott, per­kiterjesztési okiratot. Ezzel együtt az ideiglenes bírósági vég­zésnek is meg kellett érkeznie. Egy másik alkalommal megint csak saját szememmel láttam az április 3-ai tárgyalási napra kül­dött idéző végzést is az igazgatói irodában. Tudni kell, hogy ezen a tárgyaláson a másodrendű alpe­res részéről senki nem jelent meg, pontosabban betegségre hivatkoz­va a tárgyalás elnapolását kérték. A későbbi végrehajtási cselek­mény elrendelésének elkerülése érdekében megtett ügyvédi felszó­lítást pedig saját kezűleg adtam át az intézmény igazgatójának. A soron következő tárgyalás május 30-án lett volna, amelynek elma­radásáról épp a KOSZI távhőszol­gáltatási üzemvezetőjétől szerez­tem tudomást. A kizárással, illetve a szolgál­tatás kikapcsolásával kapcsolat­ban: a nem fizetőket valóban ki lehet kapcsolni a szolgáltatásból, de nem akármilyen módon. Mivel a műszaki adottságok miatt ez csak úgy lehetséges, hogy a lakás­ban a mérőberendezés előtt kell a lekötést alkalmazni. Amennyiben viszont a szereléshez az érintett nem hajlandó önként hozzájárul­ni, úgy lehetőség van annak bíró­sági elrendelésére. A valóban hosszadalmas törvényi eljárás át­hidalására azonban a szolgáltató intézmény és a polgármesteri hi­vatal saját maga hozott határoza­tot, és hajtotta végre azt. így ke­rült sor a sajószentpéteri a Hegy­alja Lakásfenntartó Szövetkezet­hez tartozó, Móra Ferenc utca 12. szám alatti lakásoknál a társas­ház közös tulajdonát képező, több lakást kiszolgáló melegvíz-közü­zem sträng elvágására, a későbbi­ekben pedig annak törvényes helyreállítására. A törvénytelen csőelvágás miatt büntető-feljelen­tést tett a szövetkezet a sajószent­péteri rendőrőrsön, majd panaszt a kazincbarcikai városi ügyészsé­gen. Végezetül: mi köze a szövetke­zetnek a lakók és a szolgáltató kö­zötti jogviszonyhoz, illetve az esetlegesen fennálló adósságok­hoz, vagy a felmerülő vitás kérdé­sekhez? Röviden csak annyi, hogy a 129./1991. számú kormányren­delet - mint a távhőszolgáltatást szabályozó hatályos - jogszabály szerint a jogviszony a fogyasztó és a szolgáltató között létesül, legyen a lakásnak bármilyen a tulajdoni formája.” Varga Tibold, felperesi ügygondnok, a Hegyalja Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke A j.

Next

/
Oldalképek
Tartalom