Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-20 / 169. szám

Július 20., Szombat ­...................--.................— ÉM - Dosszié -----------------------------„ ÉM-hétvécpe III A nők nyugdíjkorhatár-emelésének ütemezése és legfontosabb szabályai Korhatár előtti nyugdíjazás Korhatár előtti nyugdíjazásra: jogosító szóig, idő (év) A szolgálati időtől függő nyugdíjcsökkentés, ha az érintett a korhatár előtti teljes időtartamot igénybe veszi. Csökkentés százaléka, ha az érintett szolgálati idejének hossza az előírt maximumnál 2 évvel t évvel kevesebb hevesebb (0,2%/hó) (0,1%/hó) legkorábbi dátuma (év) csökkentés nélküli nyugdíjhoz* csökkentett nyugdíjhoz* 5 évvel kevesebb (0,5%/hó) 4 évvel i évvel kevesebb kevesebb (0,4%/hó) (0,3%/hó) max. időtartama (év) Az 1940-os és 1941-os korosztály 1995 - 1996-ban a korhatáremelésre vonatkozó törvény felfüggesztése miatt 55 éves korában elmehetett; illetve, elmehet nyugdíjba ,•1 <w 1 -“s korosztály 1997-ben 56 éves korában is jogosult a jelenlegi feltételek szerint nyugdíjra. Az emelt korhatár e korosztályok szántára munkajogi kategóriává vált iá ótunkaadó ennél korábban nem kezdeményezheti nyugdíjazásukat). tzt a szolgálati időt egy gyermek nevelése 1 évvel, 2 gyermeké 2 evvel, 3 és több gyermeké 3 évvel csökkenti. A csökkentés fogyatékos gyermekenként 1,5 év. A ked- vt'zmények a gyermeküket egyedül nevelő apákat is megilletik. <JV 11 ’ledolgozás ösztönzése: a nyugdíjazás nélküli legalább I év tövábbdoígözás esetén a 62. életév betöltése után havi 0,3 százalékos nyugdíjnövelés jár vagy választható: az egyénre irányadó kot határon megállapított - az évenkénti emelésekkel növelt - nyugdíj összege is. A hosszú, 12 év feletti szolgálati idő esetén a módosított nvugdíjskáía magas,,bo mértékű nyugdijat biztosít. Forrj*: Népjóléti Minisztémim Miről szól a magyar nyugdíj-vita? A születéskor várható átlagos élettartam, és a 65 éves életkorban még várható élettartam az egyes országokban Ország Ausztria Csehorszái mm Franciaország Románia ^Magyarország Világátlagé*) Születéskor térti nő Eüréöai átlagí*} 68,9 77,0 64,6 Mi 62,4 73,7 mi 66,5 65 éves korban férfi nő *WHO-adatok, csak a születéskor várható élettartam adat van Forrás: ONYF Nemzetközi főosztály Magyarországon az Országgyűlés 1991-ben határozatban rögzítette a ki­dolgozandó reform irányelveit. Esze­rint olyan nyugdíjrendszert kell létre­hozni, amely hárompillérű: 1. AZ ÁLLAMPOLGÁRI ALAP­NYUGDÍJ, amelynek feladata, hogy mindenkinek biztosítson valamelyes öregkori biztonságot, alacsony szintű, de nem könyöradománynak tekintett, biztos jövedelmet. Ebből nagyon szeré­nyen azok is életben tarthatják magu­kat, akik kereső korukban nem voltak képesek munkával elégséges jogosult­ságot szerezni. Ez a pillér hivatott te­hát megvalósítani minden nyugdíj- rendszer két funkciója közül az egyi­ket, a társadalmi szolidaritást. . 2. A KÖTELEZŐ MUNKANYUG- pIJ, amely a keresőkori munkajövede­lemből teljesített járulékfizetéssel - és­pedig attól függő mértékben - nyugdíj- jogosultságot hoz létre, az alapnyug- díjjal együtt kielégítő színvonalú idős­kori jövedelmet nyújt. Ez tehát a bér­bői és fizetésből élők nagy tömegeinek szánt nyugdíj forma, amely a másik nyugdíjrendszeri funkciót, a biztosí­tóst valósítja meg. (Jelenlegi rendsze­rünkben a két funkció összekeveredik es egyik sem érvényesül megfelelően.) « AZ USA-BAN egy 1983-ban el­fogadott (örvény szerint 2002 és 2007 között 67 évre emelik az ed­dig egységes, 65 éves nyugdíjkor­határt. • AUSZTRÁLIÁBAN az 1993-94- ■*s költségvetési törvényben rendel­keztek arról, hogy a nők addigi 60 éves korhatárát a férfiaknál alkal­mazott 65 évre emelik. Az egysé­ges korhatár 1995 és 2015 között >ép életbe. 3. AZ ÖNKÉNTES, KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS, non-profit Pénztárakban vagy üzleti biztosítóknál, nini természetesen mindenkinek ren­delkezésre álló lehetőség jövedelmétől es személyes preferenciáitól függően. Amiben nincs vita Senki sem tagadja, hogy a nyugdíj- rendszer mai problémái elsősorban a gazdasági helyzetből fakadnak. Né­hány év alatt másfél millió munkahely szűnt meg, másfél millió járulékfizető tónt el. Ugyanakkor a munkanélküli­ség elől korhatár alatti nők és férfiak tömegei menekültek, illetve kénysze­rűtek nyugdíjba. A gazdasági válság lertieinek jelentős része a nyugdíj- rendszerre hárult. Mindenki tisztában van azzal, hogy a Jövőbeli problémák - a gazdasági jö- v? bizonytalansága mellett - nagy­feszt demográfiai természetűek lesz­nek. Növekszik az időskorúak aránya a kereső korúakhoz viszonyítva. Ez a trend bizonyosan folytatódni fog, még- Pedig nem egyenletesen, hanem ug­rásszerűen felgyorsul először a 2010- es évtizedben, azután 2040 körül, ami­kor a két hullámhegyen született, nagy létszámú évjáratok elérik a nyugdíjas kor küszöbét. Végül, senki nem vitatja, hogy a harmadik pilléi’, vagyis az önkéntes, a kötelezőn felüli nyugdíjtakarékosság jó, kívánatos és ösztönzendő. Két szekértábor Az egyik tábor - nevezzük ,A” válto­zatnak - exponense a kormányzaton belül a Pénzügyminisztérium, amely mag a mögött tudhatja az IMF és a Világbank, valamint a neo-liberális elkötelezettségű közgazdászok támo­gatását. A „B” változat híveinek tá­bora kevésbé egységes. Fontos rész­kérdésekben megosztott, néha intéz­ményi presztízs-szempontok is gá­tolják a közös fellépésben. Az utóbbi időben azonban, az „A” változat erős nyomása alatt, némi tömörülési haj­lam mutatkozik. Amennyire megálla­pítható, ide sorolható a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat, a kormányza­ton belül a Népjóléti és a Munka­ügyi Minisztérium, valamint a nyug­díjkérdésekkel hosszabb ideje foglalko­zó független szakértők. A „B” változat mellett foglalt állást az Államháztar­tási Reformbizottság Jóléti Albizottsá­ga is. A két kötelező pillér Mindkét változat két kötelező pillérre építi az új nyugdíjrendszert. A „B” vál­tozat lényegében az 1991-es ország­gyűlési határozat mentén gondolkodik, az ,A” változat attól radikálisan eltér. Áz ,A” változat is alapnyugdíjnak nevezi az első pillért, de egyes szakér­tők szerint ennek a pillérnek semmi köze az országgyűlési határozatban körvonalazott, „szolidaritási jellegű” alapnyugdíjhoz. Ez nem állampolgári jogon járna, hanem kereső munkával szerzett jogon; bevételi forrása pedig egyedül a kötelező bérjárulék lenne. A járulékkulcs és ennek megfelelően a járadékszolgáltatás a jelenleginél jóval alacsonyabb szintű lenne. A szolidari­tási funkciót egy külön e célra létesí­tendő szociális ellátás (negyedik pillér) valósítaná meg, amely a rászorulók esetében az alapnyugdíjat kiegészíte­né egy minimális szintig. A „B” változat az alapnyugdíjat nem kívánja korábbi járulékfizetéshez kötni, hanem minden időskorú számá­ra azonos összegű, a mindenkori átlag­bér vagy minimálbér százalékában meghatározott juttatásként képzeli el. Nincs „negyedik pillér”, azaz sajátosan időskori szociális ellátás. Az „A” változat második pillére csak annyiban hasonlít az országgyű­lési határozatban szereplő, biztosítási jellegű munkanyugdíjhoz, hogy szin­tén kötelező bérjárulékon alapszik. A járuléknak ezt a részét azonban nem a társadalombiztosítási nyugdíjrend­szerbe kellene befizetni, hanem a munkavállaló által választható, ma­génkezelésben lévő pénztárba. A pénz­tár az így szerzett bevételeket névre szóló számlán kezelné, a tőkepiacon befektetné, majd nyugdíjba vonulás­kor a felhalmozott - hozammal növelt, költségekkel csökkentett - vagyon arányában állapítaná meg az egyén­nek járó összeget. Az ilyen rendszere­ket a szaknyelv rögzített hozzájárulá­séi, magánkezelésű tőkésített rend­szernek nevezi. A „B” változat második pillére, a társadalombiztosítási munkanyugdíj: az egyéni nyugdíj relatív színvonalát szigorúan függővé teszi a keresőkor­ban fizetett egyem járulék relatív mér­tékétől. A járulékfizető polgárnak eb­ben a rendszerben is évente kimuta­tást kell kapnia az addigi befizetései­vel szerzett jogosultság mértékéről, és ezt a jogosultságot nem szabad utólag, spontán beavatkozásokkal eltorzítani, nivellálni. Érvek és ellenérvek Az .A” változat hívei a felosztó-kirovó rendszert ostorozva nem a radikálisan megreformált rendszerrel szemben ér­velnek, sőt általában úgy tesznek, mintha a „B” változat nem is létezne. A jelenlegi rendszer tarthatatlan, disz- funkciós működését veszik célba, mintha ezt bárki is pártolná. Ennek a rendszernek a biztos összeomlásával fenyegetik a fiatalabb korosztályokat, miközben a „B” változatról több. egy­mástól függetlenül végzett modellszá­mítás mutatja ki, hogy a megreformált rendszer hosszútávon is finanszírozha­tó. Az összeomlás rémképe mintegy sugallja, hogy ebbe a rendszerbe való­ban nem érdemes járulekot fizetni; a tőkésített rendszerben viszont egyéni szabadságot, választási lehetőséget és magas tőkehozamokat ígérnek a mó­dosabb fiataloknak. A ,3” változat hívei az A”-val hada­kozva rendre az elhíresiilt chilei nyug­díjreformot - annak a szakirodalomban bőven tárgyalt negatív vonásait - emle­getik, miközben az A” hívők azt mond­ják, hogy ők nem Chilét akarnak, ve­gyes, kétpillérű rendszert ajánlanak. : • AUSZTRIÁBAN 1993-ban fogad­tak el törvényt a nők esetében ad­dig 60, a férfiaknál 65 éves nyug­díjkorhatár 2024 és 2033 között történő felemeléséről, egységesen 65 évre. • SVÁJCBAN 1993-ban tett javas­latot a Nemzeti Tanács az eddigi 62 éves női, illetve 65 éves férfi korhatár 1996 és 2004 közötti fo­kozatos felemelésére, a nők eseté­ben 64 évre. Az A” változat legcsábosabb ígére­te, hogy a kötelező nyugdijjárulékok egy részének befektetése táplálni fogja a tőkepiacot, és ezzel hozzájárni a gaz­daság felvirágzásához. Erre a „B” hí­vők azt mondják, hogy ez nem igaz. A már nyugdíjban lévő és a nyugdíjhoz közelálló korosztályok nyugdíját ugyanis még évtizedekig fizetni kell majd a megjavított, megreformált rendszerben is. Ha e mögül kivonjuk a kötelező járulék egy részét, akkor az államháztartásban - akar a költségve­tésben, akár a Nyugdíj Alapban - azo­nos mértékű újabb deficit keletkezik. Ennek finanszírozására hiteleket kell felvenni ugyanazon a tőkepiacon, a gazdaságnak tehát nem marad semmi. Pontosabban, maradnak az államadós­ság piaci kamatai, amelyek viszont az államháztartást, és ezen keresztül az adófizetők egymást követő generációit időtlen időkig terhelni fogják. A korhatár Az új nyugdíjrendszer lényeges eleme a nyugdíjkorhatár, amelynek emelésé­ről július 3-án már döntött a parla­ment. Fokozatosan emelkedik a nyug­díjkorhatár, a nők esetében a 2009- ben, a férfiaknál 2001-ben éri el az egységes 62 évet. A nők nyugdíjkorhatára jövőre 57 évre emelkedik, a férfiaké pedig 1999- től 61 évre. (A nőkre vonatkozó részle­tes adatokat a táblázat tartalmazza.) A férfiak nyugdíjazásának változá­sa a nőknél egyszerűbb: 1999-től a korhatár 61 évre emelkedik és 2001- ben éri el a 62 évet. Az 1937 után szü­letett férfiak kérhetik a korai nyugdí­jazást, de így, a nőkéhez hasonlóan, alacsonyabb az ellátás összege. Az 1938-ban született férfiak, amennyi­ben legalább 37 évi munkaviszonyuk van, még a nyugdíj csökkentése nélkül élhetnek a korai nyugdíjazással. • NÉMETORSZÁGBAN egy 1989- ben elfogadott, és 1992-ben hatály­ba lépett törvény egységesen 65 év­ben határozza meg a nyugdíjkorha­tárt. Addig a nők esetében 60 év volt. Ezzel párhuzamosan szűkítet­ték az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is. A Korhatáremelést fokozatosan érvényesítik a 2001 és 2011 között nyugdíjba vonuló ko­rosztályoknál. Az összeállítást az Országos Nyugdíj­biztosítási Önkormányzat, a Népjóléti Minisztérium, illetve Augusztinovics Mária anyaga alapján (amelyet a nyug­díjbiztosító bocsátott rendelkezésünk re) készítette: Kovács Judit A nyugdíjprobléma nem magyar sajátosság. A világ gazdag és szegény országaiban egyaránt napirenden van a nyugdíjrendszerek átalakítása: elsősorban általános demográfiai és gazdasági okok, másodsorban a működő rendszerek országonként sajátos, de mindenütt meglévő hibái miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom