Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20 / 169. szám
Július 20., Szombat ...................--.................— ÉM - Dosszié -----------------------------„ ÉM-hétvécpe III A nők nyugdíjkorhatár-emelésének ütemezése és legfontosabb szabályai Korhatár előtti nyugdíjazás Korhatár előtti nyugdíjazásra: jogosító szóig, idő (év) A szolgálati időtől függő nyugdíjcsökkentés, ha az érintett a korhatár előtti teljes időtartamot igénybe veszi. Csökkentés százaléka, ha az érintett szolgálati idejének hossza az előírt maximumnál 2 évvel t évvel kevesebb hevesebb (0,2%/hó) (0,1%/hó) legkorábbi dátuma (év) csökkentés nélküli nyugdíjhoz* csökkentett nyugdíjhoz* 5 évvel kevesebb (0,5%/hó) 4 évvel i évvel kevesebb kevesebb (0,4%/hó) (0,3%/hó) max. időtartama (év) Az 1940-os és 1941-os korosztály 1995 - 1996-ban a korhatáremelésre vonatkozó törvény felfüggesztése miatt 55 éves korában elmehetett; illetve, elmehet nyugdíjba ,•1 <w 1 -“s korosztály 1997-ben 56 éves korában is jogosult a jelenlegi feltételek szerint nyugdíjra. Az emelt korhatár e korosztályok szántára munkajogi kategóriává vált iá ótunkaadó ennél korábban nem kezdeményezheti nyugdíjazásukat). tzt a szolgálati időt egy gyermek nevelése 1 évvel, 2 gyermeké 2 evvel, 3 és több gyermeké 3 évvel csökkenti. A csökkentés fogyatékos gyermekenként 1,5 év. A ked- vt'zmények a gyermeküket egyedül nevelő apákat is megilletik. <JV 11 ’ledolgozás ösztönzése: a nyugdíjazás nélküli legalább I év tövábbdoígözás esetén a 62. életév betöltése után havi 0,3 százalékos nyugdíjnövelés jár vagy választható: az egyénre irányadó kot határon megállapított - az évenkénti emelésekkel növelt - nyugdíj összege is. A hosszú, 12 év feletti szolgálati idő esetén a módosított nvugdíjskáía magas,,bo mértékű nyugdijat biztosít. Forrj*: Népjóléti Minisztémim Miről szól a magyar nyugdíj-vita? A születéskor várható átlagos élettartam, és a 65 éves életkorban még várható élettartam az egyes országokban Ország Ausztria Csehorszái mm Franciaország Románia ^Magyarország Világátlagé*) Születéskor térti nő Eüréöai átlagí*} 68,9 77,0 64,6 Mi 62,4 73,7 mi 66,5 65 éves korban férfi nő *WHO-adatok, csak a születéskor várható élettartam adat van Forrás: ONYF Nemzetközi főosztály Magyarországon az Országgyűlés 1991-ben határozatban rögzítette a kidolgozandó reform irányelveit. Eszerint olyan nyugdíjrendszert kell létrehozni, amely hárompillérű: 1. AZ ÁLLAMPOLGÁRI ALAPNYUGDÍJ, amelynek feladata, hogy mindenkinek biztosítson valamelyes öregkori biztonságot, alacsony szintű, de nem könyöradománynak tekintett, biztos jövedelmet. Ebből nagyon szerényen azok is életben tarthatják magukat, akik kereső korukban nem voltak képesek munkával elégséges jogosultságot szerezni. Ez a pillér hivatott tehát megvalósítani minden nyugdíj- rendszer két funkciója közül az egyiket, a társadalmi szolidaritást. . 2. A KÖTELEZŐ MUNKANYUG- pIJ, amely a keresőkori munkajövedelemből teljesített járulékfizetéssel - éspedig attól függő mértékben - nyugdíj- jogosultságot hoz létre, az alapnyug- díjjal együtt kielégítő színvonalú időskori jövedelmet nyújt. Ez tehát a bérbői és fizetésből élők nagy tömegeinek szánt nyugdíj forma, amely a másik nyugdíjrendszeri funkciót, a biztosítóst valósítja meg. (Jelenlegi rendszerünkben a két funkció összekeveredik es egyik sem érvényesül megfelelően.) « AZ USA-BAN egy 1983-ban elfogadott (örvény szerint 2002 és 2007 között 67 évre emelik az eddig egységes, 65 éves nyugdíjkorhatárt. • AUSZTRÁLIÁBAN az 1993-94- ■*s költségvetési törvényben rendelkeztek arról, hogy a nők addigi 60 éves korhatárát a férfiaknál alkalmazott 65 évre emelik. Az egységes korhatár 1995 és 2015 között >ép életbe. 3. AZ ÖNKÉNTES, KIEGÉSZÍTŐ NYUGDÍJBIZTOSÍTÁS, non-profit Pénztárakban vagy üzleti biztosítóknál, nini természetesen mindenkinek rendelkezésre álló lehetőség jövedelmétől es személyes preferenciáitól függően. Amiben nincs vita Senki sem tagadja, hogy a nyugdíj- rendszer mai problémái elsősorban a gazdasági helyzetből fakadnak. Néhány év alatt másfél millió munkahely szűnt meg, másfél millió járulékfizető tónt el. Ugyanakkor a munkanélküliség elől korhatár alatti nők és férfiak tömegei menekültek, illetve kényszerűtek nyugdíjba. A gazdasági válság lertieinek jelentős része a nyugdíj- rendszerre hárult. Mindenki tisztában van azzal, hogy a Jövőbeli problémák - a gazdasági jö- v? bizonytalansága mellett - nagyfeszt demográfiai természetűek lesznek. Növekszik az időskorúak aránya a kereső korúakhoz viszonyítva. Ez a trend bizonyosan folytatódni fog, még- Pedig nem egyenletesen, hanem ugrásszerűen felgyorsul először a 2010- es évtizedben, azután 2040 körül, amikor a két hullámhegyen született, nagy létszámú évjáratok elérik a nyugdíjas kor küszöbét. Végül, senki nem vitatja, hogy a harmadik pilléi’, vagyis az önkéntes, a kötelezőn felüli nyugdíjtakarékosság jó, kívánatos és ösztönzendő. Két szekértábor Az egyik tábor - nevezzük ,A” változatnak - exponense a kormányzaton belül a Pénzügyminisztérium, amely mag a mögött tudhatja az IMF és a Világbank, valamint a neo-liberális elkötelezettségű közgazdászok támogatását. A „B” változat híveinek tábora kevésbé egységes. Fontos részkérdésekben megosztott, néha intézményi presztízs-szempontok is gátolják a közös fellépésben. Az utóbbi időben azonban, az „A” változat erős nyomása alatt, némi tömörülési hajlam mutatkozik. Amennyire megállapítható, ide sorolható a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, a kormányzaton belül a Népjóléti és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a nyugdíjkérdésekkel hosszabb ideje foglalkozó független szakértők. A „B” változat mellett foglalt állást az Államháztartási Reformbizottság Jóléti Albizottsága is. A két kötelező pillér Mindkét változat két kötelező pillérre építi az új nyugdíjrendszert. A „B” változat lényegében az 1991-es országgyűlési határozat mentén gondolkodik, az ,A” változat attól radikálisan eltér. Áz ,A” változat is alapnyugdíjnak nevezi az első pillért, de egyes szakértők szerint ennek a pillérnek semmi köze az országgyűlési határozatban körvonalazott, „szolidaritási jellegű” alapnyugdíjhoz. Ez nem állampolgári jogon járna, hanem kereső munkával szerzett jogon; bevételi forrása pedig egyedül a kötelező bérjárulék lenne. A járulékkulcs és ennek megfelelően a járadékszolgáltatás a jelenleginél jóval alacsonyabb szintű lenne. A szolidaritási funkciót egy külön e célra létesítendő szociális ellátás (negyedik pillér) valósítaná meg, amely a rászorulók esetében az alapnyugdíjat kiegészítené egy minimális szintig. A „B” változat az alapnyugdíjat nem kívánja korábbi járulékfizetéshez kötni, hanem minden időskorú számára azonos összegű, a mindenkori átlagbér vagy minimálbér százalékában meghatározott juttatásként képzeli el. Nincs „negyedik pillér”, azaz sajátosan időskori szociális ellátás. Az „A” változat második pillére csak annyiban hasonlít az országgyűlési határozatban szereplő, biztosítási jellegű munkanyugdíjhoz, hogy szintén kötelező bérjárulékon alapszik. A járuléknak ezt a részét azonban nem a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe kellene befizetni, hanem a munkavállaló által választható, magénkezelésben lévő pénztárba. A pénztár az így szerzett bevételeket névre szóló számlán kezelné, a tőkepiacon befektetné, majd nyugdíjba vonuláskor a felhalmozott - hozammal növelt, költségekkel csökkentett - vagyon arányában állapítaná meg az egyénnek járó összeget. Az ilyen rendszereket a szaknyelv rögzített hozzájáruláséi, magánkezelésű tőkésített rendszernek nevezi. A „B” változat második pillére, a társadalombiztosítási munkanyugdíj: az egyéni nyugdíj relatív színvonalát szigorúan függővé teszi a keresőkorban fizetett egyem járulék relatív mértékétől. A járulékfizető polgárnak ebben a rendszerben is évente kimutatást kell kapnia az addigi befizetéseivel szerzett jogosultság mértékéről, és ezt a jogosultságot nem szabad utólag, spontán beavatkozásokkal eltorzítani, nivellálni. Érvek és ellenérvek Az .A” változat hívei a felosztó-kirovó rendszert ostorozva nem a radikálisan megreformált rendszerrel szemben érvelnek, sőt általában úgy tesznek, mintha a „B” változat nem is létezne. A jelenlegi rendszer tarthatatlan, disz- funkciós működését veszik célba, mintha ezt bárki is pártolná. Ennek a rendszernek a biztos összeomlásával fenyegetik a fiatalabb korosztályokat, miközben a „B” változatról több. egymástól függetlenül végzett modellszámítás mutatja ki, hogy a megreformált rendszer hosszútávon is finanszírozható. Az összeomlás rémképe mintegy sugallja, hogy ebbe a rendszerbe valóban nem érdemes járulekot fizetni; a tőkésített rendszerben viszont egyéni szabadságot, választási lehetőséget és magas tőkehozamokat ígérnek a módosabb fiataloknak. A ,3” változat hívei az A”-val hadakozva rendre az elhíresiilt chilei nyugdíjreformot - annak a szakirodalomban bőven tárgyalt negatív vonásait - emlegetik, miközben az A” hívők azt mondják, hogy ők nem Chilét akarnak, vegyes, kétpillérű rendszert ajánlanak. : • AUSZTRIÁBAN 1993-ban fogadtak el törvényt a nők esetében addig 60, a férfiaknál 65 éves nyugdíjkorhatár 2024 és 2033 között történő felemeléséről, egységesen 65 évre. • SVÁJCBAN 1993-ban tett javaslatot a Nemzeti Tanács az eddigi 62 éves női, illetve 65 éves férfi korhatár 1996 és 2004 közötti fokozatos felemelésére, a nők esetében 64 évre. Az A” változat legcsábosabb ígérete, hogy a kötelező nyugdijjárulékok egy részének befektetése táplálni fogja a tőkepiacot, és ezzel hozzájárni a gazdaság felvirágzásához. Erre a „B” hívők azt mondják, hogy ez nem igaz. A már nyugdíjban lévő és a nyugdíjhoz közelálló korosztályok nyugdíját ugyanis még évtizedekig fizetni kell majd a megjavított, megreformált rendszerben is. Ha e mögül kivonjuk a kötelező járulék egy részét, akkor az államháztartásban - akar a költségvetésben, akár a Nyugdíj Alapban - azonos mértékű újabb deficit keletkezik. Ennek finanszírozására hiteleket kell felvenni ugyanazon a tőkepiacon, a gazdaságnak tehát nem marad semmi. Pontosabban, maradnak az államadósság piaci kamatai, amelyek viszont az államháztartást, és ezen keresztül az adófizetők egymást követő generációit időtlen időkig terhelni fogják. A korhatár Az új nyugdíjrendszer lényeges eleme a nyugdíjkorhatár, amelynek emeléséről július 3-án már döntött a parlament. Fokozatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, a nők esetében a 2009- ben, a férfiaknál 2001-ben éri el az egységes 62 évet. A nők nyugdíjkorhatára jövőre 57 évre emelkedik, a férfiaké pedig 1999- től 61 évre. (A nőkre vonatkozó részletes adatokat a táblázat tartalmazza.) A férfiak nyugdíjazásának változása a nőknél egyszerűbb: 1999-től a korhatár 61 évre emelkedik és 2001- ben éri el a 62 évet. Az 1937 után született férfiak kérhetik a korai nyugdíjazást, de így, a nőkéhez hasonlóan, alacsonyabb az ellátás összege. Az 1938-ban született férfiak, amennyiben legalább 37 évi munkaviszonyuk van, még a nyugdíj csökkentése nélkül élhetnek a korai nyugdíjazással. • NÉMETORSZÁGBAN egy 1989- ben elfogadott, és 1992-ben hatályba lépett törvény egységesen 65 évben határozza meg a nyugdíjkorhatárt. Addig a nők esetében 60 év volt. Ezzel párhuzamosan szűkítették az idő előtti nyugdíjba vonulás lehetőségét is. A Korhatáremelést fokozatosan érvényesítik a 2001 és 2011 között nyugdíjba vonuló korosztályoknál. Az összeállítást az Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat, a Népjóléti Minisztérium, illetve Augusztinovics Mária anyaga alapján (amelyet a nyugdíjbiztosító bocsátott rendelkezésünk re) készítette: Kovács Judit A nyugdíjprobléma nem magyar sajátosság. A világ gazdag és szegény országaiban egyaránt napirenden van a nyugdíjrendszerek átalakítása: elsősorban általános demográfiai és gazdasági okok, másodsorban a működő rendszerek országonként sajátos, de mindenütt meglévő hibái miatt.
