Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-17 / 166. szám

4 ÉSZAK-Magyarország Helyi Hírek 1996. Július 17., Szerda, Az encsi városháza híreiből Encs (ÉM - BGY) - A képviselőtestület ko­rábbi döntése értelmében az Encs településré­szi tagiskolák minimálisan 12 tanulóval mű­ködhetnek. A gibárti városrészen működő tag­iskolába az 1996/97. tanévre 9 gyermeket írattak be a szülők, ezért a képviselőtestület a tagiskola ideiglenes szüneteltetéséről döntött. Ennek alapján az encsi önkormányzat gon­doskodik az utaztatás megszervezéséről és a felszabaduló tanerőknek a központi iskolák­ban történő foglalkoztatásáról. Kerékpárút Gibártra Elkészült az Encs és Gibárt közötti 2298 mé­ter hosszú kerékpánit. A műszaki átadás júli­us 18-án lesz. A létesítmény 11 millió 250 ezer forintból valósult meg, amelynek 30 szá­zaléka önkormányzati pénz, 70 százaléka a pályázat útján elnyert támogatás. Az ünnepé­lyes üzembehelyezés, illetve a birtokbavétel szeptemberben várható. Munkában a közhasznúak Július 1-től 50 fő jövedelempótló támogatás­ban részesülő közhasznú foglalkoztatott kezd­te meg Encsen a munkát. Feladatuk a város csinosítása, közterületeinek rendbetétele va­lamint az oktatási intézmények nyári nagyta­karítása, felkészítése az oktatási év szeptem­beri kezdésére. Objektív mutatók Külön bizottság végzett vizsgálódást a város oktatási intézményeinél. Tevékenységük célja az volt, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a képviselőtestület számára az intézmények finanszírozásának, működésének összehan­golása, a működés egyenlő feltételeinek bizto­sítása, az éves költségvetések objektív muta­tók alapján történő összeállítása céljából. A javasolt mutatók segítségével a testület rövi­desen meghatározhatja a gyermeklétszám függvényében mindazon működési paraméte­reket, azok költségvetési vonzatait, melyek az intézmények működéséhez elengedhetetlenül szükségesek és az oktatási törvényben meg­határozottak figyelembevételével az önkor­mányzat szűkös anyagi helyzetében is kezel­hetőek. Pro Űrbe Encs Döntött a város képviselőtestülete a „Pro Űr­be Encs” kitüntetés odaítéléséről. Az évente egy kitüntetés átadására ünnepélyes keretek között az augusztus 20-ai városi ünnepségen kerül sor. A testület a közoktatás, a közműve­lődés, a sport, a közigazgatás, a közszolgálta­tás területén, valamint az egészségügyi és szociális ágazatban kiemelkedő érdemeket szerzett dolgozók munkájának elismerésére további kitüntetések alapítását tervezi. Leépítés helyett bővítették a létszámot Bodrogkeresztúr (ÉM) - A bodrogkeresz- túri önkormányzat lapjának legutóbbi számában többek között interjú olvasha­tó a Bodrog-Várhegy Kft. ügyvezető igaz­gatójával. Kubus Katalin írásából többek közt az is ki­derül, hogy nem létszámleépítés, hanem lét­számbővítés volt a cégnél, és a dolgozók is biz­tonságban érzik magukat. Az önkormányzat hírei mellett a vakáció veszélyeire figyelmez­teti a szülőket Pető Miklós. „Gyermeknap - szülői szemmel” című írásában Bernáthné Kostyák Katalin idézi fel az elsősök gyermek­napi készülődését. Vígh Irén óvónő cikke Sza­bolcs községben tett kirándulás élményeiről számol be. A suli oldalon megjelent írásokból ízelítőt kaphatunk a Challange Day, az asz- faltrajz-verseny, az Ond-túra, a vers- és pró­zamondó verseny eseményeiről, kedves sorok­kal köszönnek el a ballagó diákok iskolájuk­tól, a „Most búcsúzunk és elmegyünk” című cikkben. A Környezetvédelmi Világnapról emlékezik Stelcz Tünde, egy másik írásában pedig a pünkösdi szemétgyűjtésről készített mérleget. A lap utolsó oldalain ,A keresztúti aranyásók” ötödik részét, valamint Gorcsa György paróchus, Tomasovics Gyula tokaji fa­faragóművész kiállításán elhangzott megnyi­tóbeszédét olvashatják azok, akik e lapszá­mot kezükbe veszik. Megkezdik a kerékpárút építését Kövesden Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Igaz, kissé késve, de már kez­dik Mezőkövesden a kerékpár­út építését. A késésnek az volt az oka, hogy néhány képviselő hónapokkal ezelőtt felvetette: módosítani kellene a tervezett útvonalat, mert a rendelőinté­zet előtt elhaladó kerékpáro­sok nem lennének biztonság­ban az ott lévő parkoló és a nagy forgalom miatt. A polgármesteri hivatal a módosí­tásra az engedélyt nemrégiben megkapta a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztériumtól, s a testület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy akkor végülis hol épít­sék meg a kerékpárutat. A minisz­tériumi engedélyre egyébiránt azért volt szükség, mert a kerék­párúira az önkormányzat az Útgazdálkodási és Koordinációs irodától pályázaton elnyert 9,9 millió forintot, ami a beruházás 60 százalékát teszi ki. A legutóbbi szavazáson a testület végül mégis az eredeti útvonal mellett voksolt, vagyis a Zsóryból bejövő kerékpár­út a főutcán folytatódik egészen a rendelőintézetig, ott befordul a Széchenyi útra, majd a vasútig fut ki a nyomsáv. Mint azt Pető Gáspártól, a pol­gármesteri hivatal műszaki osz­tályvezetőjétől megtudtuk, a város­atyák feltehetően azért döntöttek így, mert az esetleges másik nyomvonalon, mely a Sportcsar­nok előtt haladt volna el, kevesebb kerékpáros járt volna. Az osztály- vezetőtől megtudtuk még, hogy a héten megkezdik a kerékpárút nyomvonalának kitűzését és az építést. Persze szükség volt egy kis határidő módosításra is az idő­csúszás miatt, így az eredeti szep­tember 15-ei befejezés helyett no­vember 30-ára kell elkészülnie a kerékpárúinak. Mindenképpen fi­gyelembe veszik a képviselők ag­gályait, melyek még a hónapokkal ezelőtti testületi ülésen vetődtek fel, így azért kisebb módosításokat hajtanak és hajtottak végre a ter­ven. Ilyen például, hogy a rendelő elől az Egri útig haladva megma­rad a jobboldali kerékpársáv is, hogy arra a rövid szakaszra a bi­cikliseknek ne kelljen a túloldalra átmenni. Ugyanis ezt a részt kivé­ve mindenhol megszűnik majd a másik oldalon a kétkerekűek for­galma, hiszen a kerékpárúton egy­mással szemben közlekednek majd a bringások. Hamarosan biztonságosabban közlekedhetnek a bringások a matyó főváros belterületén Fotó: a szerző felvétele Felváltva: egyik székből a másikba Nem tartják aggályosnak a képviselő igazgatói kinevezését Miskolc (ÉM - BAL) - A városi önkormányzat legutóbbi ülé­sén a közgyűlés döntésével megalakította a Kertészeti Vállalat, illetve a Városgond­nokság utódjául szánt Város­gazda Kft.-t, de még ezt mege­lőzően kinevezte annak július 1-től hivatalba lépő igazgató­ját. A képviselők választása Varga Zoltánra esett, akivel kapcsolatban csak egyetlen fenntartás merülhetett fel - ő maga is önkormányzati képvi­selő... Kérdésünkkel - ami alighanem sok olvasóban felmerül a hír hallatán - a város jegyzőjét, Szádeczki Zoltánt kerestük: nem tartja-e aggályos­nak, az úgynevezett összeférhetet­lenség témakörébe tartozónak a fenti döntést. A jegyző igyekezett leszögezni: sem jogi, sem közigazgatási, de meggyőződése szerint morális érte­lemben sincs semmi kifogásolható abban, ha egy intézményi, vagy akár vállalati vezető egyben képvi­selő-testületi tag is. Mint emlékez­tetett rá: az előző önkormányzati ciklus közgyűlésében jónéhányan léptek fel ilyesfajta kettős szerep­ben - köztük a Városgondnokság előző igazgatója is -, de ez akkor sem okozott semmi gondot. Szá­deczki Zoltán ugyanakkor megerő­sítette: a jelenleg működő testület­ből valóban Varga Zoltán az első, akit az önkormányzat egy saját cé­géhez neveznek ki vezetőnek. A képviselőiből az igazgatói székbe „ugró” - pontosabban ez­után mindkettőben felváltva helyet foglaló - képviselő a közgyűlés szo­cialista frakciójának tagja. Ezért Hardonyi András frakcióvezetőnek is feltettük a kérdést. Az MSZP-s politikus elmondta: a maga részről ő sem lát semmi ki­vetnivalót a döntésben. A Város­gazda Kft. igazgatói posztjára kiírt pályázatra hatan jelentkeztek, és az illetékes bizottság - amelynek üléséről fair módon távol maradt az érintett •'képviselő - Varga Zol­tán anyagát találta szakmai szem­pontok alapján a legmegfelelőbb­nek, tehát őt javasolta a közgyű­lésnek. Ezek után Hardonyi And­rás szerint a képviselő-testület ré­széről nagyfokú felelőtlenség lett volna figyelmen kívül hagyni a bi­zottsági döntést, vagyis figyelembe venni, hogy a győztes jelölt egyben képviselő is, azaz: „csak azért” nem őt kinevezni. Mint mondta: ebben a kérdésben nem volt előze­tes, színfalak mögötti egyeztetés, mégis szinte egyhangúan szavazta meg a testület a kinevezést, min­denfajta ellenzéki aggályoskodás nélkül. Hardonyi András egyébként is úgy látja: hasznos az efféle „egy­beesés”, egy képviselőből lett, vagy azzá vált intézményvezető talán jobban tudja a város érdekeit kép­viselni a munkája során, gyorsabb információ-áramlást biztosít az ön- kormányzat és cége, intézménye között. Emiatt - mint mondta - nyilván „nem volt hátrány”, hogy Varga Zoltán a közgyűlés tagja. Bell Tokajban Tokaj (ÉM - PT) - A napokban Ar­no von Bell, a finn parlament képvi­selője járt Tokajban hivatalos kap­csolatfelvétel előkészítése céljából. A dolog előzménye, hogy három év­vel ezelőtt a Tokaji Ferenc Gimná­zium énekkara utazott a finnorszá­gi Soutkamoba, ahol a diákok éne­ke mély nyomot hagyott a publi­kumban. Sőt a látogatás alkalmá­val kiderült, hogy egy - ott élő - to­kaji származású úr részt vett a finn honvédő háborúban is. Néhány évig semmi nem történt, most azonban Bell megkereste Déváid Istvánt, a tokaji gimnázium igazgatóját, és meghívást adott át három tanár és harmincöt diák számára, ezúttal a fejlett finn környezetvédelmi okta­tás és módszerek tanulmányozá­sára. (Mint arról már korábban tájékoz­tattuk olvasóinkat, szeptembertől Tokajban is elkezdődik a környezet- védelmi oktatás.) Az októberre ter­vezett látogatás alkalmával a meg­hívó fél testvérvárosi kapcsolat kia­lakítását is előkészíti. Tokajnak egyébként már több külföldi testvérvárosa is van, amelyekkel az élet több területén is gyümöl­csözőek a kapcsolatok. „Ellenpont: „A rossz szó csak rosszat szülhet” Miskolc (ÉM) - Július 9-ei lap­számunkban közöltük azt a cikket, amelyben megírtuk, a Miskolc-martintelepi lakosok az egyik játszótér megszünte­tését szorgalmazták Fedor Vilmos országgyűlési képvise­lőnél. Véleményük szerint ugyanis a szomszédos utcában élő, cigány származású embe­rek, gyermekek randalírozá- sát nem lehet elviselni. A „Játszótér: de ez már nem já­ték...” című írásra reagált egyik olvasónk. A cikket olvasva bennem oly ha­talmas érthetetlenség, és beval­lom őszintén, düh, indulat kere­kedett, hogy nem tudtam szó nélkül hagyni ezt a nagyrabe- csült „MAGYAR” megnyilatko­zást a tisztelt martintelepi lako­sok részéről. Több dolog is fel­zaklatott: 1. Miért ne használhatnák a CIGÁNY gyerekek is azt a játszó­teret? Tudomásom szerint az is köztérhez tartozik, a köztér pedig mindenkié. Nemre, fajra való te­kintett nélkül! 2. Éppen azért játszótér a ne­ve, hogy játszani kell rajta. Vagy Önök éppen csak dísznek akarják ott látni? Akkor legyenek szívesek kiírni hatalmas nagy betűkkel, hogy „A játszótérre lépni és azt használni TILOS! Csak NEM CI­GÁNY gyerekek használhatják, és csak suttogni szabad! Aki hangját meghalljuk, azt megbün­tetjük!” 3. Ha jól tudom, bár lehet, hogy tévedek, lehet, hogy városok, falvak szerint változó a rendelet, de ismereteim szerint este 10 órá­ig nincs tiltva az esetleges han­goskodás. Ezután lehet csak csendháborításról beszélni... 4. Ha önök csendre vágynak, akkor jöjjenek ki falura, vidékre, de garantálhatom, hogy a csend­be, a nyugalomba néha bele lehet bolondulni... Itt nem kell csúzlival riogatni az éppen játszadozó, eset­leg CIGÁNY gyerekeket... Tisztelt Uraim, Önök éppen az ellenkezőjét teszik annak, amit tenni kellene. Mert éppen arra kellene törekednünk közös erővel, hogy kevesebb legyen a fajgyűlölet, kevesebb legyen az ellentét, és nyugodtan, békésen élhessen mindenki ebben az or­szágban. Én elhiszem, hogy Önök időskorúak és nyugalom­ra, csendre vágynak. De higgyék el, hogy a gyerekeknek szüksé­gük van a játékra, olyakor a hangoskodásra... Maguk is, mi is voltunk gyerekek, és bizony minket is meg kellett nagyon sokszor szidni, fenyíteni. S az is szinte biztos, hogy a játszótér rongálásában részt vettek „MAGYAR” gyerekek is. Nem kellene annyira hangsúlyozni, hogy CIGÁNY-ok tettek min­dent. Az ellenségeskedés helyett próbáljanak meg inkább arra tö­rekedni, együtt a cigányokkal, hogy a lakóhelyük minél szebb legyen. És ne kelljen ilyen ha­szontalan és ocsmány módon be­szélni az igen kihangsúlyozott CIGÁNY emberekről. Higgyék el nekem, ha szép szóval fordulná­nak a cigány szomszédaikhoz, nagyobb hatása lenne. Szerintem ők is segítenének rendbe tenni a játszóteret, és jobban fegyelmez­nék a gyerekeket, hogy kicsit halkabbak legyenek, és hama­rabb hagyják abba az esti játsza­dozásukat. Csak ez segítene, nem pedig a pocskondiázás és a rágalmazás. Mert rossz szó csak rosszabbat szülhet. És nem kel­lett volna a nagy nyilvánosság­hoz fordulni azonnal! Vagy ezzel a cigányok lenézetése volt a cél­juk? Lehetne a MAGYAROK-ról is mit írni! De higgyék el, hogy mi cigányok nem szeretjük az ilyen eszközöket. Annyiszor be­szél mindenki arról, hogy a „cigány így, a cigány úgy”. Ha már barna a bőrünk, akkor mind csak rablók, gyilkosok és rosszak lehetünk? Mi nem is lehetünk rendes, normális MAGYAR ál­lampolgárok? Nekünk, a 20-as, 30-as gene­rációnak nagyon fájdalmas látni, hogy lenéznek minket, nem vesz­nek emberszámba nagyon sok he­lyen. És semmi jövőnk nincsen... Önök hogyan reagálnának ebben az esetben...? Mi, fiatalok nem hallatjuk a szavunkat a nagy nyilvánosság előtt... Pedig ami­lyen szegény életet élünk, nem mindenki tudná így átvészelni az éveket, nyomorban... Az iskolai végzettségünk és a bőrünk színe miatt még Önöknél is sokkal ne­hezebb, sőt szinte lehetetlen munkát kapni, így nagyon sokan semmilyen jövedelmet nem ka­punk... Én egy társadalmi szervezet elnöke vagyok és a Holland Ala­pítvány fulókércsi partnere. Saj­nálatos, hogy míg Hollandiából észreveszik a minket fenyegető veszélyeket, és segíteni akarnak minket, addig itt, Magyarorszá­gon nagyon kevés ember, alapít­vány vállalja ezt. Horváth László, a Phralipe Független Cigány Szervezet fulókércsi elnöke. Az Alapítvány Magyarországi Cigányok Megsegítésére nevezetű holland alapítvány partnere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom