Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

1996, Túlius 15., Hétfő Helyi hírek ÉSZAK-Magyarország 5 Könyv a templomról és a városról A könyv fedőlapján is látható templom Fotó: ÉM-repró Részvény, letétben Pácin (ÉM - PT) - A legutóbbi tes­tületi ülésen arról döntött a képvi­selő testület, hogy a község tulajdo­nában lévő ÉMASZ részvényeit le­tétbe helyezi a gázépítés miatt - a Rákóczi Banknál - fennálló tartozá­sai biztosítéka fejében. 1998 év vé­géig 14 millió forintot kell negyedé­ves törlesztőrészletek formájában megfizetniük. Barati Attila polgár- mester elmondta, hogy a Bodrog­köz többi települése is hasonlókép­pen cselekszik. A község egyébként a megadott határidőre folyamato­san eleget tesz ezirányú vállat kö­telezettségének. A testület a LIBRA Rt. patikapri­vatizációs koncepciója kapcsán úgy határozott, hogy megtartja a gyógy­szertár épületét, és támogatja a je­lenlegi szakember privatizációs tö­rekvéseit, tehát a helyi patikusnak adják majd el az üzletet. A pócini határátkelőn lévő IBUSZ pénzváltó eddig a pénzügyőrség te­rületén működött. Az üzemeltető azonban sokallta a fizetendő bérleti díjat. Ezért néhány méterrel odébb helyezték - most már önkormány­zati területre - a pavilont, és a csökkentett bérleti díjat ezután a település kasszájába folyhat be. A Polgármester az ülés végén bejelen­tette, hogy a jövő hónap 17-18-án a Magyar Reformátusok III. Világta­lálkozójának kiemelt utórendezvé­nyeként Bodrogközi - határmenti gyülekezeti találkozót tartanak, melyen Tőkés László is igét hirdet majd. Műsorszünet Tokaj (ÉM) - Adókarbantartási munkák miatt átmenetileg szüne­tel a műsorsugárzás csütörtökön 12 és 16 óra között a tokaji, a győri, a budapesti és a csávolyi TV adókon. Ugyanekkor adáskimaradás lesz a budapesti AM-mikro szolgáltatás­ban is. Szintén karbantartási mun­kák miatt, ugyancsak július 18-án 12 és 16 óra között Győr, Budapest, és Tokaj térségében szünetel az URH rádióadók műsora. Véradónaptár Miskolc (ÉM) - Megyénkben július 15-től 19-ig az alábbi cégek, lakóte­rületek biztosítják a betegellátás­hoz szükséges vérmennyiséget: Hétfőn: Répáshuta község Kedden: MÁV Rt. Távközlési és Biztosítóberendezési Főnökség; Sa- Jószentpéter város. A Vöröskereszt ezen a napon kéri véradóit, hogy oki beteg embertársain segíteni lüd, jelentkezzen véradásra a mis­kolci Vértranszfúziós Állomáson (Miskolc, Csabai kapu 9-11.) Szerdán: Diósgyőri Általános Szol­gáltató Kft.; Puntok város Csütörtökön: Miskolci Városi Ren­dőrkapitányság; Makkoshotyka község Pénteken: Sajóbábony község Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - Könyvet jelentetett meg a na­pokban a mezőkövesdi Szent László Főplébánia a templom és plébániahivatal múltjáról, a város adataival. A könyv írója, Benkóczy György a plébánia könyvtárában talált, nyolcvan- négy oldalas latin nyelvű pro- tokollumot fordította le és dol­gozta fel munkájában, de az eg­ri Főegyházmegyei Levéltár­ban is nagyon sok adatot talált a mezőkövesdi Szent László plébániáról. Mint mondta, másfél éven keresz­tül dolgozott a kiadványon, mely rengeteg eddig ismeretlen adatot tartalmaz a városról. Igaz, hogy je­lent már meg Mezőkövesdről mo­nográfia, de még abban az időkben az egyházi dolgokról nem nagyon lehetett beszélni. így lehet az, hogy most, már rég elfeledett dolgok ke­rültek napvilágra a kövesdi plébá­niáról, sőt a városról is. Az igen színvonalas kiadvány az ősi, gótikus templom teljes törté­nelmét felöleli, kezdve a - feltehe­tően - XV. századi építésétől napja­inkig. Mikor a Szent László plébá­niatemplom első anyakönyvéről ír a szerző, megtudhatjuk, hogy a be­jegyzések az 1677-es esztendőtől kezdődnek a városban. Részletesen megismerkedhetünk a könyvből a templomi szertartások rendjével, Mezőkövesd plébánosaival, a teme­tési szokásokkal, a város gazdasági életével, sőt még a hadi esemé­nyekkel is. Jéger Károly kanonokot, aki egyben a mű felelős kiadója is, arról kérdeztük, miért érezték szüksé­gesnek e kiadvány megjelentetését.- Mindenképpen azért - mondta -, hogy a történelmi értékek ne vesszenek el, s úgy éreztük, hogy a millecentenáriumi ünnepségek al­kalmából szükség van ilyen publi­kációkra. Középkori templom elég kevés maradt meg, és kell, hogy Bogács (ÉM - CSKA) - A Szarva­sűzők csapata, akik tulajdon­képpen egerlövői alsós diákok, Bogácson táboroznak a napok­ban. Az erdővel körülölelt kis ház mellett verték fel sátraikat az ifjoncok, akik még most ta­nulják az önállóság első lépése­it. Nemis akárhogy. A kisdiákok tanáraikkal érkeztek a fürdőjéről ismert kis faluba, s ott igazi táborlakók módjára töltik napjaikat. Tulajdonképpen úszá­soktatásra érkeztek a sík vidékről a Bükkbe, de ismerkednek a növé­nyekkel, a környezettel is, és na­gyokat túráznak a környékbeli er­dőben. A tizenhét egerlövői kis­tudják az emberek, mi volt itt Me­zőkövesden, hogyan éltek régen az itt lakók, s milyen közéleti tevé­kenység folyt a városban. A matyó- ság és a katolicizmus mindig is szo­rosan összefonódott, a matyóknak sokat jelentett az egyház a nagy történelmi “országúton”. Másrészt pedig a könyvön keresztül szeret­nénk szólni a kövesdi családokhoz, gyermek már bográcsolt a fák alatt, s nem rettentek vissza attól sem, hogy éjszaka őrségben töltsék az alvásra szánt időt. A Szarvasű­zőknek természetesen zászlójuk is van - büszkén mutatják a diákok - a saját készítésű, és a táborlakók által szarvasokkal telerajzolt, gör­csös botra tűzött “hiteles dokumen­tumot”. A felügyelő tanároktól megtud­tuk, hogy az egerlövői önkormány­zat pályázaton nyert 50 ezer forin­tot a diákok részére úszásoktatás­ra, amihez hozzájárult anyagilag a polgármesteri hivatal és természe­tesen a szülők is. Persze, ahol sát­raikat fölverték, azt az üdülőt is in­gyen kapták a mezőkövesdi Matyó olvasókhoz, azokhoz, akik igénylik, és akik tagjai az egyháznak. Hi­szen a lelkipásztor feladata a kö­zösségteremtés, ami talán így7, még jobban megvalósul. Szeretném még hozzátenni, hogy csodálatra méltó az a szorgalom, és a hitszeretettel párosuló hozzáértés, amiről Ben­kóczy György, a rnú szerzője, mun­kája során tanúságot tett. Mezőgazdasági Szövetkezettől erre az időszakra, és ezenkívül még a mezőkövesdi Posto Pannónia Rt. és a Hungaro Längerer Kft. tette lehe­tővé, hogy7 a gyerekek néhány napot itt tölthessenek. A nebulók napi kétszeri étke­zésre lejárnak a faluba, ha nem mintha erre szükség lenne, hi­szen halomban áll a szülők által bepakolt zöldség, gyümölcs és egyéb élelem a tábor konyháján. Örömükre, vagy bánatukra még tanárkeresésre is kénytelenek elindulni majd az egyik éjszaka. A játék szerint az egyik pedagó­gust kikötik egy fához, s a gyere­keknek kell megkeresni ót az éj leple alatt zseblámpával. Szarvasűzők bográcsoznak Bogácson Az ország szép, az ápolói fizetés kevés Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Kgy szűk hétig a Jókai Mór Középiskola - közismertebben a barcikai egészségügyi szak­közép - vendégei voltak az al- töttingi betegápoló- és nővér- Répző szakiskola végzősei, akik a szakmai programokon kívül kirándultak Miskolcra es Egerbe. Á két iskola közötti kapcsolat va­lójában legalább egy éves, de a le- velezgetés - amellett, hogy az al­lotting! kórház gazdasági igazga­tója és Peter Haugeneder, az is­kola vezetője már járt egy ízben Barcikán - most érett meg egy igazi baráti, szakmai látogatásra, amelyet a jókaisok augusztus utolsó napjaiban viszonoznak majd. A városi kórházban igazam ala­posan szétnéztek, még a mellék- helyiségekbe is bekukkantottak a német vendégek. A „nagyvizit” so­rán beszélgettek az orvosokkal, nővérekkel, megismerkedtek az itteni műszerezettségi körülmé­nyekkel, később az iskolában a vendéglátó diákokkal demonstrá­ciós eszközök segítségével tartot­tak néhány közös „tanórát”. Be­nyomásaikról beszélgettünk a kí­sérő pedagógusok, Peter Hauge­~~X --------------— n eder, Lydia Kürschner és Albert Kreilinger, valamint a barcikai is­kola igazgatója, Ivády Miklós tár­saságában.- Úgy gondolom, nem lehet összehasonlítani a két ország egészségügyi ellátását, vagy okta­tási módszereit, s nem is lrivánjuk „fitogtatni”, hogy nálunk a helyzet jobb - összegzi tapasztalataikat Peter Haugeneder. - Annál is in­kább, mivel mindannyian nagyon jó benyomásokat szereztünk, a harmadéveseink úgy fogalmaz­nak: kellemesen csalódtak. A kór­ház nagyon tiszta, és á betegek itt is ugyanúgy megkapják a gyógyu­láshoz szükséges ellátást, mint nálunk. A magyar orvostudomány magasan fejlett, de láttuk, hogy nincs elég pénz műszerekre, tech­nikai eszközökre. Valójában az ápolói személyzetre hárul ennek a megoldása, mégis megdöbbentően alacsonyak a fizetések, és hallot­tunk az ágyszám-csökkentésről is. Nos, nálunk is csökkentik az ágyak számát, de ez annak tudha­tó be, hogy igyekszünk minél job­ban lerövidíteni a betegek kórházi ápolását a beavatkozások után. A lábadozás a korszerű technika mi­att egyre rövidebb, és így olcsóbb is a betegbiztosítónak, hiszen egy kórházi nap 400 márkába kerül betegenként. Mindemellett a 414 ágyas, tízéves, és nagyon korszerű intézményt fenntartani csak ak­kor éri meg, ha legalább 85 száza­lékos a kihasználtság, így ehhez igazodik az ágyak száma. Azt ta­pasztaltuk, hogy itt nagyon sok az üres ágy, pedig a szemész kollé­gáktól például úgy tudjuk, hogy míg nálunk egy szürkehályog-mű- tét után 2 napig tartózkodik a kórházban a beteg, itt 8 napig gyógyul. Az Altötting-Neuötting-Burg- kirchen régiót, valamivel több, mint 30 ezer lakost ellátó kórház­ban működik a saját, 3 éves ápoló­képző iskola. Németországban ezer ilyen egészségügyi oktatást végző kórház van. Ä szakma nép­szerűségére jellemző adat, hogy az évente 30 fővel induló osztály­ba 250-en jelentkeznek. A képzés 17 éves korban kezdődik, amikor a diákok már kijárták a tízosztá­lyos általános iskolát, és sokan már egy másik szakiskolán is túl­vannak; akad több olyan negyven év körüli tanuló, aki most képez- teti át magát nővérkévé. A szigo­rúan szakmai tárgyak mellett né­mi fizika, kémia és ápolástörténe­lem van, egyébiránt a nyári szü­net nélküli tanévben 8 heti gya­korlatot 4 hét elméleti oktatás vált, s a képzésben résztvevők 20 százaléka(l) férfi.- Nehéz a magyar középfokú egészségügyi oktatásról véle­ményt mondani - állítja Peter Haugeneder. - Talán túl általá­nos a képzés, kevés a gyakorlat az itteni iskolákban. Az is nagyon fontos, hogy itt a tanulót tanuló­ként kezelik, nálunk viszont éven­te emelkedő fizetést kapnak az „iskolások”, hiszen az év kéthar­madában a kórházban dolgoznak. Emellett úgy érzem, túlságosan pesszimisták itt az emberek, pe­dig azt látjuk, hogy a változás 4-5 éve alatt nagyon sokat fejlődött ez az ország és csodálkozunk, hogy milyen közeliek az itteni viszo­nyok a mieinkhez. Ivády Miklós kiegészítéskép­pen hozzáteszi, hogy egy februári adat szerint 20 ezer nővér dolgo­zik a magyar egészségügyben, ho­lott 50 ezerre volna szükség. Azok a lányok, akik Barcikán végeznek a 4-5 éves képzésben, vala­mennyien találnának munkahe­lyet, de az aránytalanul kevés fi­zetés miatt sokan csalódnak, és hátat fordítanak a szakmának. Ezzel szemben a német kórházi iskolákban kedvet kapnak, biztos megélhetésre számíthatnak az ápolónak tanulók. Végeredmény­ben a német vendégek leszögez­ték: az ország szép, a város kelle­mesen csendes, az emberek, a kol­légák kedvesek, és ...jókat ettek. Tiszaújvárosi hírek Tiszaújváros (ÉM - FL) - Kétfordulós ülést tartott közvetlenül nyár elején a képviselő-testület. Aztán úgy határoz­tak, hogy következzen a szabadság. A tervek szerint augusztus utolsó pénte­kén tanácskoznak legközelebb. Hármas évforduló Alkotmányunk ünnepén emlékeznek meg Ti- szaújvárosban a honfoglalás 1100., az 1956-os forradalom és szabadságharc 40. és a várossá nyilvánítás 30. évfordulójáról. Mint Recskó Pétertől, a városüzemeltetési iroda vezetőjétől megtudtuk, ekkor avatják fel a főtéren Far­kas Ádám szobrászművész Életfa című, süttői mészkőből készült nonfiguratív alkotását. Az előkészületeket természetesen már évekkel ezelőtt megkezdték. Ebben az évben kezdték meg az emlékmű ta­lapzatának kialakítását és környezetének, a városközponti tónak és környékének a rend­betételét. A munkálatok első fázisában ren­dezték a tó partszegélyét, kialakították a ré­zsűket és a sétálókat. A tókörnyék szépítését a következő években is folytatják. A tér sző­kébb környezetében díszburkolattal fedik be a Sajó és a Néva ABC közötti területet, és a városképet meghatározó, Március 15-e nevét viselő, a művelődési központ szomszédságá­ban lévő parkot is tovább szépítik augusztus 20-ára. Kórusok közös táborban A város tiszalöki ifjúsági táborában biztosí­totta a Tiszaújváros a Művészetért és a Kul­túráért Alapítvány valamint a Derkovits Művelődési Központ a város kórusainak tá­borozását. Július 5-től két turnusban, kilenc- kilenc napon keresztül énekelnek, szórakoz­nak együtt a város hat énekkarának (öt gyermek és egy ifjúsági) tagjai, összesen mintegy 230-an. Az elmúlt év karácsonyán már nagy sikert arattak közös műsorukkal, az idén szeretnék ezt megismételni - tudtuk meg Pataki Katalintól, a művelődési köz­pont helyettes vezetőjétől. A táborban elő­ször az 1996. évi, közös karácsonyi éneket tanulják meg, majd egy gyermek zenés da­rab ének- és táncszámait gyakorolják, ame­lyet a városban szeretnének bemutatni még a télen. A tábor vendége volt már Regős Zsolt, aki el­sősorban a dzsessz jellegzetességeiről tartott előadást, aztán a gyermekek nagy élvezetére bekapcsolódott a kóruspróbába is. Mindezek mellett a résztvevők jól szórakoztak a Keresd. a majmot vetélkedőn, jól „megverték” a fel­nőtteket a tanár-diák focimérkőzésen, de saj­nálatosan vették tudomásul, hogy a kosárlab­dában nevelőik revansot vettek. A „meg­békélés” szándékával este a nevelők saját ke­zűleg sütöttek lángost a fiataloknak. Sikerü­ket bizonyítja, hogy alig győzték tésztával és rőzsével is, merthogy a tűz mellől senki sem akart még késő estébe nyúlóan sem nyugovó­ra térni. Hangulatteremtő fúvósok Évek óta jó együttműködésben dolgozik a he­lyi Derkovits Művelődési Központ és a sajó- szögedi általános iskola zeneiskolájának fú­vószenekara. Tehetik ezt könnyen annál in­kább is, mert mindkettőjüket Arnóczky Zol­tán zenetanár dirigálja. Most együtt „vonul­tak” el Rakacára, hogy a miniszterelnöki hi­vataltól pályázat útján nyert 60 ezer forint­ból - és egyéb pénzek felhasználásával - gya­koroljanak, pihenjenek és szórakoztassanak. Mint Hamvas Sándortól, a sajószögedi álta­lános iskola igazgatójától megtudtuk, egy hé­tig veszik birtokukba az önkormányzat ko­rábbi hozzájárulása alapján kiérdemelt he­lyüket a zenekar tagjai. Résztulajdonukat az egykori kántor-, illetve tanítói lakás felújítá­sában való részvételükkel „érdemelték” ki. Harminc fúvós érkezett most ide egy hétre, és próbálnak, gyakorolnak a 1100. évforduló jegyében. Eközben sorra járják a csereháti településeket. Fellépnek Szászfán, Pamlény- ben, a tomanádaskai nevelőotthonban, aztán Viszlón, majd Rakacán és Keresztétén is. Fő­téren, templomkertben, templomban muzsi­kálnak, mindenütt, ahol a zene meghallga- tókra talál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom