Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-09 / 159. szám
1996. Július 9., Kedd 8 Ms ItT'Hon I í. I f ■ > i I É; I' Í fe Í t é I e 1 1 _Miskolci Portré Az evangélikus lelkész Miskolc (ÉM - T.M.) - Veczán Pál 26 éves koráig vett részt a főváros pezsgő szellemi, kulturális életében. A teológiai akadémia elvégzése után Miskolcra helyezték a belvárosi gyülekezetbe, ahol 4 évig segédlelkészként szolgált. Itt alapított családot. Felesége tanítónő, aki a háttérben munkálkodva megteremtette annak a feltételét, hogy félje egyre gyarapodó feladatainak eleget tehessen. A gyülekezeti munkában való részvétel az egész család számára természetessé vált. Lányuk hitoktatóként folytatja a szülői hivatást. A meghitt családi együttlét és a gyülekezeti munka betölti az életüket. A demokratikus átalakulás hatásait az egyházak is megtapasztalták, minden nehézség ellenére meg kell becsülni a megszerzett szabadság áldásait, mert a lélek, a szellem szabadsága a legszebb isteni ajándék. Az átalakulás nehéz időszakában a keresztény egyházaknak komoly szerep jut a karitatív feladatokban, a kultúra, a szellemi élet ápolásában. A diósgyőri evangélikus templom híres lett kulturális rendezvényeiről. Szinte megszokottá vált, hogy a gyülekezet lelkésze az ünnepi istentiszteleteket vagy egy kórus bemutatóval, vagy egy irodalmi, zenei műsorral teszi színesebbé, ezzel is gyarapítva a hívek lelki gazdagságát. Vallja, hogy a szépség, a zene, a költészet képes a lélek átformálására. A tiszta, őszinte érzelmek közvetítése segít visszatalálni Istenhez. A lelkész számára mi lehet nagyobb siker, mint fenntartás nélkül segíteni a híveket a lelki béke, a harmónia megtalálásában, hogy életüket a hit, a szeretet határozza meg, ez legyen az összekötőkapocs ember és Isten között. Veczán Pál ezt a csodálatos szolgálatot nem szűnő lelkesedéssel, türelemmel és alázattal látja el immár 28 éve. A diósgyőri gyülekezeten kívül 20 éve a hegyaljai evangélikus hívek részére is rendszeresen teljesít szolgálatot Monokon, Tállyán, Abaújszántón és Her- nádbüdön. Ezen kívül Miskolc város egyházi-kulturális életének lelkes szervezője. Tudja, hogy az egyházak, egyházi személyiségek aktív részvétele a város életében nagyon fontos. _ Nekünk írták Mária Terézia királynő harangja A harangláb az erdőfelügyelőség udvarán ,A harangot a királynő adományozta 1766-ban a diósgyőri Pálos-rendház templomának, melyet 1737-ben Kotnaky Fü- löp sajóládi perjel építtetett. A rendházat viszont II. József 1786-ban február 9-én kelt rendeletével megszüntette. A felszámolás után a harangot először Felsőmajláton állították fel, majd a városközpont kiépítése miatt a majláti temetőben. A temető megszűnése után került a harang a diósgyőri római katolikus plébánia raktárába. A harang bronzból készült, körben virágmintás díszítéssel. Alatta körben latin felírás: me Josephus Johel agriae anno 1766 fudit. Jelentése: Készítette Phol József egri harangöntő 1766-ban. Oldalán a pálosok címere, egy pálmafa, felette a holló, szájában egy szelet kenyérrel, valamint álló alakban Remete Szent Pál, a rendház névadója. A rendház a diósgyőri várral közel egy időben élte fénykorát, melyet a jelenlegi hivatalház falán elhelyezett emléktábla szerint 1313-ban István nádor építtetett. A vár Nagy Lajos király idején élte fénykorát. A király 1381-ben itt fogadta az olasz követeket a túlim békekötés okmányának kicserélésekor, akik ajándékba hozták Remete Szent Pál ereklyéjét, melyet a király a Pálos- rendháznak ajándékozott. A harangot az egyház hozzájárulásával a diósgyőri városvédők újították fel, és az erdőfelügyelőség, a Gábor Áron Szakközépiskola támogatásával állították fel közel eredeti helyére, az erdőfelügyelőség diósgyőri székháza előtt, melyet Kovács Endre római katolikus püspök szentelt meg 1992. május 30-án tartott ünnepségen. A harangot az ünnepségen Diósgyőr szülöttje, Szabó István hámori plébános szólaltatott meg. Ugyanezen harang szólalt meg 1847-ben, amikor Petőfi Sándor a diósgyőri várba látogatott, és a tájban gyönyörködve, közben megkondult egy kis estharang. Ezen kis harang csengése késztette, hogy ott helyben 1847. július 8-án megírta ,Alkony” című kedves kis versét, mely így kezdődik: Olyan a nap, mint a hervadt ró- zsa/Lankadtan bocsátja le fejét... A vers teljes szövegét a diósgyőri városvédők a vár feljáratánál márványtáblába vésve örökítették meg.” Balogh Sándor Gyerekek honi rajzasztala Leszáll a helikopter Papp Máté szirmabesenyői II. osztályos tanuló rajza AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG MISKOLCI MELLÉKLETE •1996. július 9.« IV. évf. 28. szám Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt... A Kékedi László kézműves készítette kéregsátrat bemutatják a mesterségek ünnepén a budai várban, augusztus 20-án Nagy Zoltán Kisgyőr (ÉM) - Az expóra való készülődéssel kezdődött, végül is a milleeente- nárium évében sikerült országos és me'gyei pályázatot nyerni Kisgyőrnek és térségének. Szponzorok és vállalkozók is támogatták az elképzelést, természetesen a helyi önkormányzatokra maradt a feltételek biztosításának javarésze. A koncepciót az elmúlt évek törekvései nyomán dolgozták ki. Kisgyőrben szép múltja van például a családi kézműves szaktábornak, a lovasnapoknak, a szüreti napoknak. Ezt ásványkiállítás és -börze egészíti ki. E hagyományokat folytatják, tovább igazodva a mil- lecentenárium szellemiségéhez. A kulturális program átfogó címe: Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt... is erre utal - mondja Grúz Attila, a község népművelője. Július első hetében a családi kézműves szaktábor nyitásával kezdődött a rendezvény- sorozat. Ottjártunkkor a tábor a faluházban tartotta foglalkozását. Vezetője, Szegedi Miklós idézi a múltat.- Az első tábort 1990-ben rendeztük, az idei már a hatodik. (Szegedi Miklós korábban vezetője volt a helyi ifjúsági szakkörnek, innen a kapcsolat.) Fafaragó népi iparművész vagyok, 21 éve bajlódom a fával. A magyar hagyományok őrzése, megelevenítése a célunk. Kézműves családok találkoznak a táborban egy hétig, tíz napig. A családi jelleggel a hagyományok átörökítését szeretnénk szolgálni: a szülők nyomán az utódok is érezzék át ezt a szellemiséget. Az elmúlt években mindig készült egy-egy emlék a község számára. Például rájöttünk, nem csak székelykapu létezik, az ilyen kapunak Bükkalján is van múltja. Készítettünk egyet mindjárt az első táborban. A millecentená- rium évében a honfoglalás és története körüli polémiákra összpontosítunk, valamint a rovásírásra. A faluházban a kiállításon kéregsátrat és fakéregből készült használati eszközöket is láttunk, Kékedi László, kisgyő- ri kézműves munkáit.- Hat éve foglalkozom a fakéreggel. Ezt szeretem csinálni, most már főállásban vagyok kézműves. Előbb fafaragó voltam Szegedi Miklós szakkörében. Most a mesterségek ünnepére - augusztus 20-án lesz a budai várban - készítettem a kéregsátrat és más használati tárgyakat. Ezzel képviseljük Borsod megyét. A tábor résztvevőinek Sólyom Ferenc, a Miskolci Bölcsészegyesület óraadó tanára a rovásírásról tartott előadást.- Az egyesületben elsőéves magyar-történelem szakos hallgatókkal ismertetem meg a rovásírást. Most ismét sokan érdeklődnek ez iránt. Egyértelmű, hogy az identitás megőrzését nagyban segíthetik a magyarság ősi kultúrájának értékei. Ezt fontosnak tartjuk a világban ma uralkodó értékkáosz idején. Fakéregből készült használati tárgyak Fotók: Farkas Maya _A Tartalomból Negyvenöt éves táncegyüttes Az Avas táncegyüttes a négy és fél évtized során ismertté és elismertté vált Miskolcon, a megyében, az országban, de táncaikkal és zenéjükkel meghódították fél Európát is. Számos kiváló minősítés, hazai díj és elismerés mellett 1972-ben Franciaországban 14 nemzet versenyében az ,Aranypálma” díjat nyerték el, majd ugyanitt 1981- ben a legnagyobb európai elismerés az Európa Nagydíj birtokosai lettek. (2. oldal) Kulturális napok Az idei bükkszentkereszti program Brungelné Kálmán Mária keramikus művész kiállításával kezdődött. Több városból és országból érkeztek általános iskolás futballisták, a Mineuró Kupára. Például Szlovákiából, Romániából, itthonról pedig a Budapesti Vasutas Sportklubból, Encsről, Szerencsről és Tiszaújvárosból. Vasárnap délelőtt pedig Benkó Sándor dixieland együttese szórakoztatta a közönséget. (2. oldal) Miskolcon nevelkedett Sári Gál Imre költő- író Füzesabonyban született, Miskolcon nevelkedett és itt szerzett népiskolai tanítói oklevelet. 1956-ban Cleveland lakosa lett. .Amerika szédületes, furcsa világ, pedig nagyon is betonhoz kötött valóság ott minden. A száguldó autók, a tengernyi gép kavalkádja, a csillagvilágokat is átszelő tudomány. írásaimban ma már többnyire ezekről szólok. De azért az én igazi otthonom itt van, a szülőföldemen, ahová gyakran hazahívnak, hazavámak. (3. oldal) Történelmi kistükör Az úgynevezett Árpád-kor, amely a történészi időszámítás szerint éppen a 14. század első esztendejéig tart, sokkal jelentősebb a magyar történelem szempontjából annál, hogy uralkodói számlájára csak a honfoglalást, a kalandozásokat, a kereszténység felvételét, a magyar államiság alapjainak lerakását, néhány öröklődési viszálykodást, trónvillongásokat, kezdeti győzelmeket, majd súlyos vereségeket újunk erről csupán. (4. oldal)