Észak-Magyarország, 1996. július (52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-08 / 158. szám
<v 4 ÉSZAKIM AGYARORSZÁG LEVELEZÉS, SZÓLÁSTÉR 1996« Iúlius 8., Hétfő Az ESZAK-MagyarorszÁg levelezési rovata Szerkeszti: Bodnár Ildikó Garázs helyett diófa Az Észak-Magyarország 1996. VT. 18. száma „Garázsok épülhetnek” című cikkel kapcsolatban az érintett lakosság nevében emelek szót. Úgy tűnik, hogy a természet és környezetvédelem még ismeretlen fogalom Diósgyőrben. Egy újabb merénylet van kilátásban az itteni lakók ellen. Ez abban is megnyilvánulni látszik, hogy Diósgyőr mégis, Miskolc peremkerületének számít, és nagyobb döntések alkalmával figyelmen kívül hagyhatók. Nem elég, hogy Diósgyőr városközpontján keresztül, a bérházak ablakai alatt bonyolódik le a Lillafüred felé haladó forgalom, most már az északi oldalon lévő zöld területet, melyet a Törökverő, Kuruc, Filep József és Előhegy utca határol, autógarázsokkal kívánják beépítem. így a városközpont kb. 20 ezer lakója kipufogó gázokkal körülvéve kénytelen élni. Ez a kis zöld terület a környező óvodáknak, iskoláknak biztosít szabad mozgást és a szükséges tiszta levegőt, mivel távolabb esik az autóáradat sűrű forgalmától. Ide nem garázsokat kell építeni, hanem diófával kellene beültetni, azért is, mert a szájhagyományok szerint a diófától kapta Diós-Győr nevét. Érdekes lenne kiszámítani, hogy egy ember részére hány köbméter tiszta létfenntartó levegőre van szükséges. Azt hiszem olyan szám jönne ki, hogy a 20 ezer lakosnak nem elég a rendelkezésre álló mennyiség. Ha tovább építkezünk oly módon, mely a környezetet károsítja, Diósgyőr lakóit a fulladás veszélye fenyegeti, írásom nem támadó szándékú, csupán előzetes felvilágosítás, melynek alapján mondjuk ki hivatalosan, mi a fontosabb, az ember vagy az autó. Ennek eldöntése után, lelkiismeretük szerint hozzák meg újabb döntésüket. , Balogh Sándor Dgy.-i városvédők elnöke Déryné táblája Az Észak-Magyarország 1996. 06. 15-i szám 7. oldalán található írás észrevételezi a Miskolc, Rákóczi utca 1. úgynevezett Déryné lépcső belső oldalán elhelyezett emléktábla szövegét, de a hibát amelyet „pontatlan idézetet tartalmazó”-nak minősít, valamint az okot nem jelöli meg. Nos, mint az épület helyreállításának egykori tervezője közölhetem, hogy a tábla szövegét Komáromy József múzeumigazgató bocsátotta rendelkezésemre az ötvenes évek közepén, a terv készítése közben. A szöveget egyébként ellenőriztem Déryné: Emlékezései I. Szépirodalmi Könyvkiadó 1995. évi kiadásában és annak 257. oldalán meg is találtam az eredeti szöveget. A táblán a naplórészlet kihagyásokkal került közlésre, mert csak a helyre utaló szöveg kerülhetett terjedelmi okokból a táblára. Az ellenőrzés alapján mindössze egyetlen szó eltérést találtam. A táblán ugyanis „rosszkinézésű”, a hivatkozott naplóban „ronda kinézésű” szöveg található. Úgy vélem, hogy az általánosító megjegyzés helyett inkább a tényleges eltérésre kellett volna utalni! Feltehető, hogy Komáromy igazgató a „ronda” szó használatát kívánta elkerülni, ami az idézetben valóban hiba. A szöveg többi és további része azonban helyes és pontos. Horváth Béla Csak a hazai üdvözít A dohányzás és a mértéktelen alkoholfogyasztás árt az egészségnek. A kábítószer-élvezet menekülés a halálba! De vajon ezek a vészkiáltások elégségesek-e ahhoz, hogy a szenvedélybetegek változtassanak életmódjukon? Eredményre vezetnek-e azok az intézkedések, ha áremeléssel, tilalmakkal akarnak gátat szabni a dohányzásnak, az italfogyasztásnak? Kétséges! Azonnal reakcióba kezd a fekete kereskedelem, csempészárusok és áruk tömege lepi el az országot. Ellenőrizhetetlen minőségük még több kárt okoz. - Volt már erre példa a nagy amerikai szesztilalom idején. - Sőt, a korrupció melegágyát szélesíti. „Veszteséget okoz a nagy lobbiknak”, adóveszteséget az államnak, olcsóbb árut élvezőinek. Hatalmas jövedelmet a szervezett csempészbandáknak. És az orvostudomány? Van hathatós gyógymód a szenvedélybetegségek ellen? Eredményre vezet az elvonókúra? Már betegágy sem lesz elég! Pénz sem a krónikus betegségek kezeléséhez! Mi lesz a megoldás? Marad az akaraterő a kiegyensúlyozatlan, bizonytalan életfeltételek mellett? A munkanélküliség réme! A majd jobb lesz 2000-ben ígérete! A jóslat, hogy 8 millióra apad az ország népessége, de a családoktól vonjuk el, amit csak lehet! Kótyavetyéljünk eí minden értékünket, mert sokba kerül majd csatlakozásunk a NATO-hoz! A vonat költsége az ígéretfóldjére, Európába. Ezeregyszáz éve ott vagyunk! Védőbástyája és kiszolgáltatottja a földrésznek. Több millió apa, testvér, gyermek vérét, életét áldozta a háborúkban, a tatár, török dúlás, a Rákóczi felkelés, a 48-as szabadságharc idején. Mennyien tűntek el a szovjet „gulágokban”, a politikai internáló táborokban? A csempészbandák ellen egyedüli eredményes harc az olcsó és minőségében kiváló magyar tennék. Összefogás a magyar mező- gazdaság talpra állítása érdekében. Illés Endre __Szólástér S zegénységi fogadalom és a Horn-lakásügy Már bevett gyakorlat, hogy a lap olvasóitól időnként véleményt kérnek és azt a megkérdezettek fényképével együtt közhírré is teszik. Korábban rendkívül eltérő vélemények hangzottak el, amikor az egészségügyről, az oktatásról, a NATO-hoz való csatlakozásról, a tömegközlekedési eszközökre való felszállásról vagy bármilyen egyéb kérdésről esett szó. De most úgy látszik, a miniszterelnök lakásépítési ügye feltűnően egységes reakciót váltott ki, és az egész közvéleményt egy irányba hangolta. Az 1965-ben kiadott Idegen szavak kéziszótára szerint: a materializmus a filozófia egyik fő irányzata, amely az anyag, a lét elsődlegességét és a tudat, a gondolkodás másodlagosságát tanítja. Köznapi szóhasználatban: anyagias gondolkodás, az anyagi javak hajszolása. Idealizmus: a filozófia másik fő irányzata, amely az anyaggal, a természettel, a léttel szemben a szellemet, az ideát, a tudatot tartja elsődlegesnek. Átvitt értelemben az eszményekért, a szépért, a jóért való lelkesedést jelenti. Az előbbiektől függetlenül is szegénységi fogadalmat - többek között - a trappista szerzetesek tesznek. Majd akkor há- borogjunk, ha róluk vagy Teréz anyáról derül ki valamilyen hasonló tranzakcióban való részvétel. Vagyis mindenkinek a tettét elsősorban a saját belső, de nyíltan vállalt meggyőződése alapján igyekezzünk megítélni. Ezért anyagelvűeken ne kérjünk számon idealista értékeket és magatartást. Különben sem árt, ha ilyen nagy port felvert és visszhangot kiváltó esetek kapcsán tisztázunk néhány alapvető, de mint látjuk, nagyon is kemény meghatározást. Mert a közhiedelem a materializmust a haladás, a szociális érzékenység és a humánum, az idealizmust pedig a maradiság, a sötétség, és a babona fogalmával szokta társítani. Ilyenkor pedig ha valaki tényleg azt csinálja, amiben hisz, akkor elszabadulnak az indulatok és olyan erkölcsi értékeket kérnek rajta számon, amit soha nem vallott magáénak. Kiss József Miskolc Vannak-e manapság magyar urak? Emlékezzünk csak! Egykor a magyar urak előálltak és gróf Széchenyi István példa- mutatására nagy összegeket ajánlottak fel a Magyar Tudományos Akadémia létesítésére. Ä millennium megünneplésére pedig hangyaként dolgozott a főváros egész népe, hogy tisztelettel adózhassák őseink hagyatékának fejlesztésével. És a mai magyar urak mit tettek és tesznek azért, hogy meghálálhassák kitömött pénztárcájukat, melyek tartalma a nemzeti vagyon kiárusításából, üzemek, gyárak, vállalatok idegen kezekbe való átirányításából származó pénzekből tevődik össze, hogy azután hazai és külföldi bankokban kamatozzanak nekik ahelyett, hogy itthon új munkalehetőséget teremtenének a súlyos munkanélküliség enyhítésére. Volt úgy ugye, hogy a kormány is akarta a világkiállítást. Igen, de lemondta. Akart ópusztaszeri kihelyezett parlamenti ünnepi ülést? Igen, de lemondta. De mi lett volna akkor, ha a magyar érzelmű ellenzék összefogott volna és kimondta volna, hogy: amíg a kormánykörök nem teljesítik ígéreteiket, bojkottálni fogják a parlamenti munkát. Lett volna óriási felháborodás? Az .bizony. És a kormánynak cselekednie kellett volna az ígéretei betartása mellett. Miért? Mert ezekben az időkben, amikor hetente többször is elhangzanak idegen vendégek szájából az ide-oda való belépések biztató „reménysugarai”, a kormány nem merte volna vállalni a parlamenti botrány hullámcsapásait. De a magyar urak miért nem álltak elő azzal, hogy a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel saját költségükön is hajlandóak leutazni Opusztaszer- re, hogy hálát mondhassanak őseiknek mai kiváltságos helyzetükért. Hiszen amíg az ország a soha nem látott szegénység szaka- déka felé rohan (érdemes lenne megvizsgálni az öngyilkosságok és infarktusok számát és okait), addig egyesek milliókat halmoznak fel, óriási végkielégítéseket zsebelnek be (persze jogszerűen!?), Concorde-dal utaznak ún. hivatalos útra Amerikába - a magyar nép pénzén. Tessék csak elárulni, hány magyar úr ajánlott fel nagyobb összeget az új Nemzeti Színház felépítésére? A Parlamentünkben felhorkannak a kormányon levők vagy kormánypártiak, ha valaki megkérdőjelezni meri magyarságukat. De hát hány olyan ember van, mint a mindennek lehordott, kigúnyolt Morvái Ferenc úr, aki tettekkel bizonyítja magyarságát is a Petőfi- ügy tisztázásával kapcsolatban, ami miatt nagyon idegesek és dühösek is a magyar tudomány képviselői, ezért akadályozzák - egyelőre - a tudományos bizonyítás megvalósítását. Pár évvel ezelőtt a Magyar Nemzet hasábjain egy ún. N-úr azzal dicsekedett, hogy vagy százan vannak Budapesten, akik - mint ő is - bármikor tudnak rendelni családjuk számára egy repülőgépet, akár hawaii kirándulásra is. És azóta hány ilyen magyar ragadta meg az Istenke lábát szerte a hazában. És miután csődbe vitte gyárát, vállalatát, üzemét, mellényzsebéből fizette ki - szűk baráti körével együtt - azok árát vagy értékeit. Ezeknek bizony nem hiányzik sem a millecentenári- um, sem Ópusztaszer, sem a Feszty-kör- kép, mert az ő magyarságuk a pénzköte- gekben hunyorít. S ne feledjük: a régi magyar urak munkát adtak a magyar parasztoknak és a munkásoknak. Ma viszont... Deme Dezső Miskolc A tűrőképesség határa Az újságokban, napilapokban több esetben felvetődött az igazságosság elvén alapuló nyugdíjak elosztása. Ezt a miniszter- elnök úr is több esetben hangsúlyozta, sőt kiegészítette annyival, hogy ő a nép tűrőképességét is figyelembe veszi. Tekintettel arra, hogy a tűrőképesség már a határon túl van, bátorkodom a nyugdíjasok érdekét szem előtt tartva az igazságtalanságot felszámolva gondolataimat közzétenni. E célból emeljünk ki két nyugdíjat: 10 ezer forintost és a 30 ezer forintost. 10 ezer forint évi összege 120 ezer forint, a 30 ezer forintosnak pedig 360 ezer forint. A különbség 240 ezer forint. Ezeket a nyugdíjakat a szakemberek állapították meg. Viszont elemezzük az emeléseket! Ez évben 12 százalékot kaptak az idősek. A 10 ezer forintos kapott éves viszonylatban 14 400 forintot, addig a 30 ezer forintos nyugdíjas 43 800 forintot vesz kézhez. így a 30 ezer forintos nyugdíjas 28 800 forinttal jobban járt, mint a 10 ezer forintos kisnyugdíjas. Ez az igazságtalanság magasiskolája. Ezért javaslatom, hogy ezt az összeget, amely rendelkezésre áll, valamennyi nyugdíjas között egyformán kellene elosztani. Tehát, ha 2 ezer forint jutna egy főre, akkora mindenki ennyit kapjon. Meg kellene érteni a kormánynak, hogy minden nyugdíjasnak egy szája van még akkor is, ha annak idején igen nagy volt. Mérlegeljék a fentieket! Fekete József BŐSZ vezetőségi tag Zebrát kérnek a diósgyőri lakosok Szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, hogy a kijelölt átkelőhelyeket meggondoltabban válaszszák meg. Diósgyőrben az Árpád utcában csak a villamos végállomásnál van átkelőhely. Feljebb már nincs csak a Szeretetszolgálat előtti megállóban. A kettő közti távolság körülbelül száz méter. Az Árpád utca bal oldalán és jobb oldalán van egy jó néhány üzlet és nincs átkelőhely kijelölve. Fényképész, csemegebolt, állateledel- bolt, műszaki bolt, fűszer- és hentesbolt, fodrász és virágbolt. És itt járnak át a gyereket az iskolába. Mindez történik tiltott helyen, mert nincs kijelölt átkelőhely. Ezen a felsorolt területen már többször előfordult baleset... A véletlen mellett szerencse, hogy haláleset még nem fordult elő... Ez a rész a város nyugati kapuja. Mivel a város egyetlen kivezető útja a lillafüredi forgalom számára, sűrűbben kellene a baleset elkerülése végett átkelőhelyeket felfesteni. Kérem az illetékeseket a környék lakói és az Árpád utca lakói nevében: hogy az Árpád utca 30. és 34. között szíveskedjenek kijelölni átkelőhelyet. Juhász Sándor, 3534 Miskolc, Árpád utca Felfestett átkelőhelyen könnyebb és biztonságosabb az átkelés - hogy ne csak a szerencsének legyen köszönhető a balesetmentes közlekedés Fotó: Farkas Maya Olvasóink figyelmébe! .... ........ a Szólástér rovatban megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség álláspontját tükrözik, letőségeinket figyelembe véve esetenként kénytelenek vagyunk szerkeszteni, tömöríteni, íí, a jogrendet, az etikai normákat sértő írások e helyütt sem jelenhetnek meg.
