Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-04 / 129. szám

1996. Június 4., Kedd 6 Ms Itt-Hon Az EM regionális szerkesztőségének munkatársai várják Ont! Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 15. Telefon/fax: 46/341-888 mellék M nkatársaink bármilyen hirdetési és reklámmal apcsolatos ügyben tapasztalatokkal és tanácsokkal az Ön rendelkezésére állnak. Kérésére felkeresik Önt. Miskolci mellékletünk a térképen jelölt térség olvasóihoz jut el. Lapzárta csütörtök 1200-------TEHÁT MINDEN KEDDEN Itt-Hon------­r MAGYARORSZAG -BAN Még egyszer a tévés meccsről Miskolc (ÉM - S.G.) - E sorok megjelenésekor a DFC már újabb bajnoki mérkőzésén is túl lesz, ám biztos sokáig em­lékezetes marad a KTE elleni találkozó. Annál is inkább, mi­vel ezúttal ország-világ láthat­ta a diósgyőriek remek pro­dukcióját. A közönségről Minden mérkőzésnek, minden stadionnak megvan a maga sa­játos hangulata. A sportág érde­két mégis az olyan találkozók szolgálják a legjobban, ahol van tét, s amelyet megfelelő körítés övez. Nos, Diósgyőrben ez így volt. Szépszámú közönség gyűlt össze (vajon mennyien lettek vol­na, ha a csapat tavaszi szereplé­se nem ábrándít ki egyeseket?), s a tét sem volt kicsi: aki győz, az versenyben marad a feljutásért. Fantasztikus hangulat fogadta a csapatokat, zúgott a stadion, pi­ros füst borította be a lelátót, lengtek a diósgyőri zászlók. Aki csak találomra ült le a tv elé meg­nézni a találkozót (a magyar foci több évtizedes vesszőfutását lát­va egyre többen vannak), biztos, hogy kedvet kapott a meccshez. A Telesport már csak ezért is jól választott. A játékosokról De jól választott a Telesport ab­ból a szempontból is, hogy igazán nagyszerű mérkőzés került a kép­ernyőre, s ez a DFC-nek köszönhe­tő. A piros-fehéreknél egy sor ki­váló teljesítményt jegyezhettünk fel, a játékosok egymást múlták felül. Farkas J., Danes és Varga S. játéka NB I-es mércével is mesz- sze átlag feletti volt, de Pintér, La­katos, Nagy S., Tóth Gy., az újon­nan igazolt Kotula, valamint a cse­reként beállt Kiser is remekül ját­szott. S ha már a játékosoknál tar­tunk: Pintér, Lakatos és Kiser. Ér­kezésüket meglehetősen vegyes hangulat fogadta. Sokan felemle­gették múltjukat, amely tartalmaz Megjelenik minden héten csütörtökön. Legújabb szolgáltatásunk: Telefonos találkahely! Csak egy telefon, és lehet, hogy megtalálja az igazit, egy életre, vagy csak néhány kellemes órára... Keresse az újságárusoknál és a boltokban! feledhető mozzanatokat. Csakhogy ez a múlt! Ha a diósgyőri közön­ség tényleg „NB I-es” - nem egy­szer bizonyították már - akkor nem a régvolt eseményekkel fog­lalkozik, hanem segíti játékosát, bárki legyen is az. Feltéve persze, ha rászolgál a biztatásra. Nyilván tisztában vannak vele az említett játékosok is, hogy nekik botlani már nem nagyon szabad. Ám, amíg ez így van, addig megérdem­lik a közönség bizalmát. Hétfőn - nagyszerű teljesítményük után ­vastapsot kapott mindhárom já­tékos... A feljutásról A KTE elleni meccs bebizonyítot­ta Verebes József legénysége meg­érdemelné a feljutást. Ám ez most már nemcsak a Diósgyőrön múlik, az ellenfeleknek is botlaniuk kell. Nehéz és rögös út vár a piros-fe­hérekre, amely reméljük sikerrel végződik. Főleg, ha úgy játszanak, ahogy tették azt hétfőn a tv-s meccsen. DFC-KTE: 7-1 Fotó: Vajda János 1996. Június 4., Kedd A társadalmi Miskolc (ÉM - B.O.) - Négy polgárőregyesület működik jelenleg a megyeszékhelyen, melyek közül a legrégebbi és a legnagyobb létszámú az Avasi Polgárőrség és Va­gyonvédelmi Egyesület. Lét­számukra méltán lehetnek büszkék, hiszen a 15 fővel megalakult szervezet mos­tanra 202 tagot számlál. Kozma László Székhelyük, ténykedési terüle­tük elsősorban az avasi város­rész, de előszeretettel patronál­ják és karolják fel mindazokat a helyi kezdeményezéseket, ahonnan megkeresik őket, s ahonnan elsősorban szakmai segítséget várnak tőlük. így működik égiszük alatt több ön­tevékeny, de még szervezetileg nem önálló csoport, mint példá­ul Hernádnémetiben, Sajóse- nyén, Martonyiban, Ónodon, Körömben és Nagycsécsen. • Amikor 202 polgárőrről be­szélek, akkor vidéki kollégáim­ra is gondolok - mondja Koz­ma László, az avasi egyesület elnöke, a B.-A.-Z. megyei Pol­gárőr Szervezetek Szövetségé­nek ügyvezető alelnöke. - Ok mindaddig hozzánk tartoznak, amíg önálló egyesületként nem jegyzik be társaságukat. A mi alapszabályunk szerint működ­nek, tehát törvényes keretek között. Egyébként kimondottan avasiak 74-en vagyunk. Ez a szám azonban semmit sem je­lent, mert hiszem és remélem, hogy jóval többen vagyunk azok, akik teszünk valamit a bűnmegelőzés érdekében. □ Kikre gondol j • Minden olyan állampolgár­ra, aki nem polgárőr ugyan, de segíti, támogatja tevékenysé­günket. Azzal, hogy jelzik ne­künk a problémát, már nagyon sokat tettek annak érdekében, hogy megakadályozzunk vagy kiderítsünk egyéni és közérde­keket sértő ügyeket. Itt-Hon Ms 3 bűnmegelőzés aktivistái Az avasi polgárőrség ügyfélszolgálatán Fotók: Farkas Maya O Bizonyára ilyen jellegű pana­szok jócskán akadnak az avasi lakótelepen, ahol szinte egy ki­sebb városnyi ember él. • Ma már jóval kevesebb, mint korábban. Hiszen ’92-es meg­alakulásunkat a lakosságot mindinkább irritáló és mind nagyobb méreteket öltő környe­zetszennyezés, rongálás és szá­mos egyéb deviáns jelenség mo­tiválta. De hogy tényekkel is alátámasszam tevékenységünk hatásosságát, itt van például az egyesületünknek átmenetileg irodát biztosító Munkácsy Mi­hály Általános Iskola. Állandó jelenlétünk véget vetett a szin­te mindennapos ablakbetöré­seknek és egyéb rongálások­nak, mondhatni elszoktak in­nen a renitenskedők. S elszok­nak onnan is, ahol figyelik, szemmel tartják őket. Amióta Észak-Kiliánban állandó cso­portunk ügyel a rendre, a la­kásbetörések száma csökkent. Hiszen senki sem akar lebuk­ni, tettéért valamilyen módon felelni. A jelenlét az, amire ténykedésünket alapozzuk. „Látni, figyelni, jelezni” szloge­nünk is ezt tükrözi. Folyama­tosan szervezzük a szomszédfi­gyelő szolgálatot, szeretnénk elérni, hogy minden lépcsőház­ra jusson egy polgárőr. No per­sze ez képletesen értendő, de ha polgárőreinket ismerik és velük jó kapcsolatot tartanak fenn a lakók, máris működik a dolog. Hiszem és 41 éves rendőri múltam is megerősít abban, hogy társadalmi össze- fogással'fillérekből megoldható a védelem. □ Általában milyen problémák­kal fordul önökhöz a lakosság és azt miképpen kezelik? ® Lehet, hogy furcsán hangzik, de mindennel. Köznapi ügyek­kel, családi gondokkal, szabály- sértésekkel - azaz bármi olyan­nal, amivel kapcsolatosan úgy érzik, segítségükre lehetünk, tanáccsal szolgálhatunk. A kis ügyek épp olyan fontosak a szá­munkra - hiszen ezek bizalmi kapcsolatra épülnek - mint a nagyobb horderejűek. De ma­radjunk az utóbbiaknál. Ami­kor a nagyszentbenedeki telek- tulajdonosok jelezték nekünk, hogy fosztogatják kertjeiket, megszerveztük az állandó fi­gyelő szolgálatot. Ám leghaté­konyabban akkor működhet­nénk, ha a tulajdonosok közül minél többen társulnának hoz­zánk. Hangsúlyozom, nem azt kérjük tőlük, hogy tagjaink le­gyenek, hanem azt: figyeljenek és jelezzenek. A Csorba-tó kör­nyékén is hasonló védelmi cso­port létrehozását szorgalmaz­zuk. □ Korábban a polgárőrszerve­zetek a rendőrség bűnmegelőzé­si osztályához tartoztak. Majd egy tavalyi BM-döntés értelmé­ben az egyesületek tevékenysé­gének koordinálását a közbiz­tonsági osztály vállalta fel. Je­lentett-e ez valami változást? • Korábban és most is nagyon jó a kapcsolatunk a rendőrség­gel. Érzékelik és értékelik azt a társadalmi erőt, amelyet kép­viselni, felmutatni tudunk. Mi azonban még többet szeretnénk nyújtani. Felkérésre eddig is részt vettünk járőrszolgálatok­ban, de kifejezetten ilyen célra verbuválódott csoportunk még nincs-, de azon vagyunk, hogy legyen. De jó a kapcsolatunk az önkormányzattal, az ügyész­séggel, a határőrséggel és a pol­gári védelemmel is, amelyek ugyanúgy igénylik az együtt­működést. No és valamennyi polgárőregyesülettel, köztük is elsősorban a miskolciakkal, amelyek szintén igen hatéko­nyan működnek közre a bűn- megelőzésben. Hím Jegyzet Dobrossy 50 Brackó István Miskolcon él, s eddigi munkásságát ismerve Miskolcért (is) él. Most jelent meg város-monográfiájának harmadik kötete. Dobrossy Istvánnak hívják. So­kat írt, s most róla, neki írtak. Dobrossy 50. Ez egyszerre tényközlés, hogy tud­niillik hősünk 50 éves, és egyszerre je­lenti a könyv címét; amelyet az ünne­peknek szántak. Olyan ez, mint ha va­lakinek életében emlékművet, szobrot állítanak; ám ez a rendhagyó, füzetnyi kiadvány inkább karikatúrája, mint utólagos bizonyítéka a személyi kul­tusznak. Az sem tudom, hogy illik-e, szabad-e recenziót publikálni egy olyan műről, amelynek belső oldalán ez áll:„Készült az úr 1996. esztendejében, amikor Dobrossy István ötvenedszer éri meg a krumplikapálást. Szigorúan bizalmas! (Belső használatra)" D. I. várostörténe­tet írt és ír, s ennyi idő után bízvást mondhatjuk, hogy a szó képletes és va­lóságos értelmében is beírta magát a város történetébe. Ez a néhány tucat példányban nyomtatott opus nem ke­rült közforgalomba. így ára sincs, de értéke nagy. Átsüt rajta a szeretet és a tisztelet, az összekacsintó cinkosság. A jeles napon, május 24-én vehette kéz­be az ünnepelt a Flerman Ottó Múze­um papszeri épületének kertjében. A szerzők Tiszakécskéről, Egerből, Bu­dapestről, Miskolcról küldték köszön­tőjüket, sok műfajban: vers, mini-me­moár, a jókívánságok csillogó sztaniol- jába csomagolt merengés az eltrappolt időről, rajz némi kommentárral, fény­kép a daliás ifjúkorról. Gyulai Éva lati­nul költött egy poémát, Kárpáti László archaikus költeménnyel rukkolt ki, Mi­le Lajos a pinceszerezést emlegette föl, Veres László három anekdotát idéz, Dobrik István a név és a fizimiska ha­sonlósága kapcsán, s az összetévesztés gyakorisága okán egyszerre dicsekszik és panaszkodik... Folytassuk? A rendhagyó fiesta az egyik avasi pincében folytatódott, de ez már egy másik történet. Ám egy fel­kiáltójeles és egy kérdőjeles mondat kí­vánkozik ide zárszóul. Isten éltessen, Pista! S mondd, bekerül-e a megyei le­véltár lajstromozott iratanyagába ez az unikumnak számító ősnyomtatvány? Szerénységed talán tiltja, de hivatali kötelességed erre kényszerít, hiszen Te vagya levéltár igazgatója...

Next

/
Oldalképek
Tartalom