Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-25 / 147. szám
1996. Június 25., Kedd 4 Ms Itt-Hon Program atám-at Ady Endre Művelődési Ház (Árpád u. 4.) Június 28-29-30-án: MISCON ’96 - országos sci-fi találkozó Ifjúsági és Szabadidő Ház (Győri kapu 27.) Június 14-től július 30-ig: Plakátkiállítás az V. Nemzetközi Színházi Pla- kátbiennálé anyagából. (1995 Rzeszóv) Június 30. du. 5 óra: XII. Nemzetközi Dixieland Fesztivál Budai Nagy Antal Közösségi Ház (Miskolc-Görömböly, Szolártsik tér 6.) Minden hétfőn du. 4 órától este 7 óráig: Népdalkor Minden kedden du. 6 órától este 8 óráig: Kertbarát kör Minden szerdán du. 3 órától du. 4.30 óráig: Formációs tánc Kazinczy Értelmiségi Klub (Széchenyi u. 14.) Június 25. du. 5.30 óra: Condorcet-kör: a halálbüntetésről (beszélgetés jogászokkal, börtönigazgatóval, rendőrökkel) Június 27. du. 4.30 óra: Oriflame-klub Vörösmarty Művelődési Ház (Lenke u. 14/a) Június 26. du. 5 óra: Természetjáró baráti kör Június 30. du. 6 óra: Magányosok klubja Június 30. du. 5 óra: A MÁV Koncert Fúvószenekar térzenéje Miskolctapolcán - Vezényel: Kalmár Péter Július 1-12-ig: Úszónapközi 7-12 évesek részéibe Július 1-jétől 12-ig: Táncművészeti napközi 7-14 évesek részére (Felügyelet reggel 7 órától délután 5 óráig) Július 2-3-án: Gyermek agykontroll tanfolyam (Játékos programú tanfolyam 9-13 éves gyerekeknek. Vezeti: Fekete Zsuzsanna) Tudomány és Technika Háza (Görgey A. u. 5.) Július 31-ig (munkanapokon de. 9 órától este 7 óráig) Kriston Béla festőművész „tájak-városok- aktok” témakörű festményei, valamint Bodonyiné Ba- lásdi Szabó Éva keramikusművész népi ihletésű, natúr és színes kerámiái Természetjárás DTSK-túr aprogramj a Június 26.: Unokák - nagymamák túrája (Közép-Garadna - Tekergős út - Csókás rét - Sólyom kút - Vidróczki barlang - Hárskút - Pisztrángos telep (Indulás a Majálisparkból 8.55 órakor induló 15-ös autóbusszal) Túravezető: Gémesi Mihályné Június 30-án: Rókafarm - Bodzás rét - Őrhegy - Mészárszék - Oroszkút - Fehérkőlápa - Gulicska - Fűrészmalmi erdészház - Majálispark (Indulás Lillafüred autóbusz-végállomástól 6.50 órakor induló autóbusszal) Túravezető: Bohus László Miskolc történelmének kis tükre IX. Az egykori Király utca, ma Ady Endre utca a gyógyszertárral, 1912 Fotó: ÉM-repro Miskolc (ÉM - Gy.G.) - Az általunk vizsgált kor, amelynek elemzésében az időbeli távolság okán is a legnagyobb hibákat szokták elkövetni, koránt sem olyan szegényes, mint amilyennek az eseménytörténészek feltüntetik. A gazdasággal, illetve életmóddal foglalkozó történészek ugyanis más oldalról közelítik meg az ilyen szempontból felvetődő kérdéseket. Számukra például nem kérdéses, hogy zsákmányszerzésből, hadakozásból, úgynevezett rablóhadjáratokból egyetlen társadalom sem tarthatja fenn magát olyan színvonalon, hogy közben - és hosszú ideig - ütőképes haderőt is ki tudjon állítani. Erre a magyar honfoglaláskori népesség sem lett volna képes. De nem is mai'adt fenn olyan feljegyzés, leírás, amely azt állítaná, hogy' a korabeli magyarság kizárólag hadakozással és vadászattal foglalkozott volna. Azt a szemléletet tehát, amely ilyesmit állít, szembe kell helyeznünk az olyan utalásokkal, mint a már említett Liutpran- dé, aki világosan leírja, hogy ama nevezetes 899-es tavaszi hadjárat előtt, a magyarok egész télen szorgalmasan dolgoztak fegyverek és nyilak készítésén. Nem másokat, szolgákat, leigázottakat dolgoztattak, hanem ők dolgoztak, műveltek olyan mesterségeket, amelyhez valóban értettek, sőt bennük utánozandó mestereknek bizonyultak. Nincs okunk feltételezni ezért, hogy akik a kard, nyíl, tegez, tarsoly készítésben ilyen jó készséget mutatnak, más „iparágakhoz” - mondjuk a kovácsmesterséghez - ne értettek volna. Ha pedig értettek, akkor a honfoglalás kezdeti évtizedeiben, évszázadaiban bizonyára ott művelték ezeket, ahol az ilyen munkákhoz szükséges nyersanyag a rendelkezésükre állt. Nos, röviden fogalmazva, valószínűleg így kerül Miskolc és környéke is a képbe. Vasat, nemes- és kevésbé nemes fémeket a honfoglalás feltételezett útvonalán a magyarok éppen itt, vagy az erdélyi Érchegységben találhattak, a Kárpátokon kívüli pusztaságokban nemigen. Ezért kell akár logikai úton is feltételeznünk, hogy ez a vidék, amely fémfeldolgozásáról a legrégibb korok óta ismert volt, a magyarok megtelepedése után sem vesztette el ilyen jellegét. De feltételeznünk kell azt is, hogy a honfoglalás korabeli sírokban talált leletek keleti kapcsolatokra, vagy' hosz- szas ott tartózkodásra utaló ornamentikája, díszítményei egyik napról a másikra nem tűntek el - vagy hogy azokat idegen népelemek készítették volna, csakhogy a magyarok ízlésének megfeleljenek. Az ilyen értelmű állítások nyilvánvalóan csak a magyarság korabeli szerepének kisebbítését szolgálták és szolgálják. Ezzel szemben tudjuk, hogy az akkori Kö- zép-Európa egyik legerősebb, legnagyobb hadsereggel is rendelkező országa, vagy népe a magyar, a magáénál fejlettebb kultúrával, haditechnikával, felszereltséggel sehol sem találkozott, különben nem tudott volna azok felett győzedelmeskedni. A győzelem, a felülke- rekedés, a gazdag zsákmány, a területhódítás különben is csak a magyar történelemszemlélet szerint szégyen, más népek ezekkel dicsekedni szoktak. Ami a mi megyénket, az egyik legkorábban kialakuló „vár-mögét”, vármegyét, s benne Miskolcot illeti, ezen a ponton kap különleges jelentőséget. A borsodi vár - majd a diósgyőri mely egységgé olvad össze akármilyen kezdetleges is (amíg ki nem épül), a benne lévő őrség, majd a védelmébe húzódó lakosság révén szükségleteket támaszt, amelyeket ki kell elégítem a kor színvonalán, ez vitán felül áll. Ezeket különben is előírják István rendeletéi, amelyek szerint például templomokat kell emelni e településeken. Tudjuk, hogy ilyen úgynevezett Árpád-kori templomok Karcsán, Szalonnán, Kiszomborban, Feldebrőn, Tar- naszentmárián, Gerényben - tehát éppen ezen a keleti, Tisza menti tájon maradtak meg legnagyobb számban, mindmind olyan téglából építve, ami még ma, több mint ezer esztendő után sem mállik. Akik ilyen téglából, ilyen épületeket tudtak építeni, azoknak nem sok tanulnivalójuk lehetett az olyan állítólag itt élő népektől, akik után semmi kézzelfogható hagyaték sem maradt. (folytatjuk) 1996. Június 25., Kedd Itt-Hon Ms 5 Emódi Gyula A piaci árusítókat korlátozó központi rendelet megjelenése óta kisebb lett a Zsamai piacon a forgalom és a választék. Ennek ellenére nem kevesen jönnek el ide vásárolni, nézelődni. Az eladók szívesen kínálják áruikat, melyek közül néhány valamivel olcsóbb itt, mint máshol. A piacon időnként sajnos felbukkannak a tolvajok is, akik a számukra legkedvezőbb alkalmat váiják, hogy működésbe léphessenek.- Uramisten! Ellopták a pénztárcámat! - ismételgeti kétségbeesetten egy idősebb hölgy, akit néhányan körülvesznek, hogy megnyugtassák és tanácsokkal lássák el.- Ne csodálkozzunk az eseten! Ma ilyen világot élünk. Lop mindenki - mondja valaki.- Nono! Hát mit szólnak ehhez azok, akik becsületesek? - fűzi az elhangzottakhoz jogos sértődöttséggel egy másik. Hogy mit szólnak az esethez a becsületes emberek? Talán azt: Vigyázat, a tolvajok itt járkálnak közöttünk! ❖ A Semmelweis Kórház melletti szakrendelőben orvosi beutalás alapján vérvételre várakoznak.- Maga nem fél? - kérdezi az egyik várakozó a mellette ülőtől.- Nem. Megszoktam már a „tűszúrást”, ugyanis rendszeres véradó vagyok.- Nemes cselekedet a véradás - mondja a kérdező, majd hozzáteszi: - ha le tudnám győzni félelmemet, én is adnék vért, hogy ekképpen is segíthessek az arra rászorulóknak.- Próbálja meg legyőzni félelmét! Bizonyára sikerülni fog, mint nekem, - hangzik a biztató válasz. Városi morzsák Ha neki nem is sikerülne, bízzunk benne, hogy másoknak igen! A Tiszai pályaudvar irányából a Városház téri megállóba beáll a villamos. Az utasok felszállnak rá. A jármű indulásra kész, azonban nyitott ajtókkal még várakozik. Néhány méterrel odébb ugyanis egy idősebb férfi bottal kezében, csoszogva közeledik a nedves úton, s int, hogy ezzel a járattal szeretne utazni ő is. A villamosvezető megvárja míg a bácsikát felsegítik a járműre, s ezután indít. Akik mindezt látták, elismerően szóltak a villamosvezető emberséges magatartásáról. S azo- kéról is, akik udvariasan felsegítették az idős személyt a villamosra. Ennek kapcsán valaki idézte a költőt is: „Ember lenni mindig, minden körülményben.” * A Jókai-lakótelep egyik fás, bokros területén játszóteret építettek hajdanán. A panelházakból szívesen jönnek le ide az emberek levegőzni, sétálni, no meg ismerősökkel beszélgetni. Legtöbben kisgyermekeiket hozzák le játszani. Az egyik bokros résznél egy védett madárka vergődik a földön. Egy arra kóborló macska észreveszi a szerencsétlent, s támadásra készül, hogy megkaparintsa őt. Az egyik szülő látva mindezt, óvodáskorú lánya fülébe súg valamit, mire az apróság fagallyat kap a kezébe és rákiált a négylábúra: „Sicc, te csúnya cica! Ne bántsd a madárkát!” Erre a macska elsze- lel. A szülő pedig megdicséri gyermekét, amiért megmentette a védtelen állatot. Hogy jól tette, nem lehet kétséges, mert bizony nem lehet elég korán kezdeni a madárvédelemre való nevelést sem! keresztrejtvénye Az Itt-Hon Vízszintes: 1. Kínai közmondás első része (zárt betűk: N, A). 12. Fejér megyei helység. 13. Hosszabb ideig egy helyen él. 14. Pan társa. 15. Argumentum. 16. Bolondság. 17. Tehergépkocsi márka. 18. Létrehoz. 20. Gyötrelem. 21. Víznyerő gödör. 23. Darabos gyümölcsíz. 25. Cérium vegyjele. 26. Bíztató szócska. 27. Forrás feltör a földből. 29. A rubel századrésze. 31. Igefajta. 32. Horzsolás. 34. Gyapjúból tömörített posz- töszerű anyag. 36. Földműves használja. 37. Kis patak. 38. Centiliter. 39. Nagyszerű. 41. Elérkezik valameddig. 43. Gyorsvonat része! 45. Földre helyez. 46. Csúcsérték. 48. Ütött. 50. Előtag: talaj-. 51. Település. 54. A levegő áramlása tüzelőberendezésekben (műsz). Függőleges: 1. Halk zaj. 2. A tetőt elfedő párkányzat. 3. Famegmunkáló szerszám. 4. 100 szén. 5. Ürügy. 6. Fokhagymadarab. 7. Éjszakai pihenés. 8. Zambia, Luxemburg gépkocsi jele. 9. Komárom-Esztergom megyei helység. 10. Amely személyek. 11. Gerlice. 15. Durva tapintású. 19. Polcról hirtelen vesz. 22. Csavar. 24. Mély tompa zúgás. 26. A közmondás második befejező része (zárt betűk: I, S, V). 28. Ijed. 30. Par- szek röv. 31. Főcím vége! 32. Tejjel készült tápláló ital. 33. ■Börlyukasztó szerszám. 35. Megkaparint. 36. Fürkészi. 37. Lángossütés kelléke. 40. Belefárad. 42. Világjáró. 44. Somogy megyei patak. 47. Macskaféle ragadozó. 49. A hajó hátsó része. 51. Vízben leli halálát. 53. A föld felé. 54. Hektár. _Itt-Hon-Konyha Koplalós napokra Amióta a pénztárcánkon tapasztaljuk, hogy „több nap, mint kolbász”, azóta- ha tetszik, ha nem - kénytelenek vagyunk beiktatni hetente egy-két tész- tás napot. A háziasszony pedig, hogy elkerülje a sós tészták egyhangúságát, a túróscsusza-káposztás cvekkedli-son- kás kocka „szentháromsága” mellé újabb és újabb recepteket tanul. íme néhány közülük mutatóba. Zöldséges-sajtos makaróni Négy' személyre: 30 dkg apróra tördelt csőtészta, 10 dkg mirelit zöldborsó, 2 nagyobb sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, 1 gei-ezd fokhagyma, 20 dkg krémsajt, 1 marék reszelt sajt, 1 púpozott evőkanál margarin, 1 evőkanál olaj, 1/2 csokor petrezselyem, só, bors. A finomra vágott vöröshagymát és a zúzott fokhagymát a felhevített margarinban aranysárgára pirítjuk. A zöldborsót és a kockára vágott karottát galuskaszűrőben 3 percre lobogva fövő sós vízbe mártjuk -blansírozzuk -, majd hideg vízzel leöblítve, lecsöpögtetjük. Egy nagy fazék sós vízbe 1 evőkanál olajat öntünk - nehogy a makaróni összeragadjon - és a tésztát nem túl puhára főzzük, majd leszűrjük. A krémsajtot és a zöldségeket hozzáadjuk a hagymához, sóval, borssal és finomra vágott petrezselyemmel ízesítjük, és pici forró vízzel hígítva, sűrű mártássá forraljuk. A makarónit gőz fölött melegített tányérokra elosztjuk, a mártással meglocsoljuk, és reszelt sajttal meghintve találjuk. Spagetti carbonari módra Állítólag olasz szénégetők - carbonarik- találmánya ez a tészta, onnan ered a neve. Tíz dkg húsos füstölt szalonnát apró kockákra vágva 1 evőkanál olajon kisütünk. Egy tálkában 3 egész tojást 5 dkg reszelt sajttal, 5 dkg olvasztott- de nem forró! - margarinnal, egy-egy csipet sóval, borssal felverünk, s hozzáöntünk fél deci - kicsi vízzel hígított- tejfölt. Lobogva fövő sós-olajos vízben 40 dkg összetördelt spagettit kifőzünk. Leszűrjük, leöntjük a zsíros szalonna- pörccel, majd beleforgatjuk a tojásossajtos mártásba. Előmelegített tányérokon, fejes salátával tálaljuk. Gombás spagetti Négy' személyre 4 gerezd fokhagymát, 2 csokor petrezselymet, 35 dkg sampinyongombát, 10 dkg margarint, 25 dkg spagettit, 2 evőkanál olajat, sót, őrölt fekete borsot és 4-5 dkg reszelt parmezánsajtot veszünk. A finomra vágott fokhagymát és petrezselymet félretesszük, a megtisztított gombát durvára reszeljük. Egy nagy' serpenyőben felhevített margarinban a fokhagymát megdinszteljük, sózzuk, borsozzuk, megszóljuk a petrezselyemmel és összepároljuk. Közben az összetördelt spagettit sós-olajos vízben nem túl lagyra megfőzzük, s a gombával felváltva, előmelegített jénai tálra rétegezzük. Tetejét megszórjuk reszelt parmezánnal.
