Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám

1996. Június 25., Kedd 6 A Itt-Hon Felvételeink Inán- cson, Felsődobszán és Baktakéken ké­szültek. Fotók: Buzafalvi Győző és Knyizsák Ferenc Az abaúji iskolások elballagtak E lballagtak... könnyes szemmel, vi­rágokkal, emlékezve a nyolc esz­tendő örömeire, bánataira, a gye­rekes csínytevésekre, az első osztály kisembert próbáló nagy feladataira. El­repültek az évek, közben észre sem vet­ték: felnőttek. A mostani ballagok már nagyfiúk és nagylányok. Mégsem szé­gyelltél hogy az emlékezés pillanatai között egymás vállára borulva zokog­tak. Kicsit a gyermekkorukat is sirat­ták, a közösséget, ahol felnőttek, s a biztonságot nyújtó iskolát. Ahol min­den fűszál ismerősen köszönt reggelen­te vissza, ahol még az udvar kavicsa is jóbarát volt. FEI Továbbtanulni mindenki akart valahol. Ki­nek, hogy sikerüli. A jobbak a gimnáziu­mokban, a szakközépiskolákban, a gyen­gébbek szakmunkásképzőkben. Arra is megtanították őket: szakma nélkül ma már lehetetlen boldogulni. De azzal is tisztá­ban vannak: sokszor a képzettség mellett is nehéz lesz munkát találni. Az abaúji is­kolások elballagtak. A többség a tovább­tanulás mellett voksolva kirepült a családi fészekből is. Városba kerül, kollégiumba. Nem tudni, visszajön-e valaha még szülő­falujába. Vagy marad a jobb megélhetés reményében ott, ahol eddig tanult. Velük újra szegényebb lesz majd az abaúji vidék. Észre sem vették: NŐT­TEK 1996. Június 25., Kedd Itt-Hon A 3 Szent a béke a hatok között A gyerekek érdekében félretették korábbi ellentéteiket az önkormányzatok és immár szent a béke a hatok között Fotó: Varga Bea Gadna, Kupa, Gagyvendégi, Gagybátor, Abaújlak, Felsővadász (ÉM - B. Gy.) - Úgy tűnik, vége az iskola­busz kálváriájának. Szent a béke immár a hatok (Gad­na, Gagyvendégi, Gagybá­tor, Kupa, Abaújlak és Fel­sővadász) között: május 28- án közös önkormányzati képviselő-testületi ülést tar­tottak Felsővadászon a II. Rákóczi Ferenc Körzeti Ál­talános Iskolában, ahol megállapodás született az oly sok vitát kiváltott - pá­lyázaton nyert - iskolabusz tulajdonjogáról és az üze­meltetési költségelosztásá­ról. Létrehoztak egy intéz­ményfenntartó és irányító társulást is. Bosnyák István, Gagybátor pol­gármestere a hatok képvisele­tében arról tájékoztatta szer­kesztőségünket, hogy a gyere­kek érdekében az érintett ön- kormányzatok félretették ko­rábbi ellentéteiket, sérelmeiket: - A közös testületi ülés le­vezető elnöke Szemán János, Felsővadász polgármestere volt. Az öt - bejáró tanulókkal rendelkező - önkormányzat ál­tal benyújtott pályázat nyerte­se lett végül Felsővadász is. Május 28-án úgy döntöttünk, hogy az iskolabusz tulajdonosa a hat önkormányzat együtte­sen, az 1995 januári lakossági lélekszám függvényében, né­pességarányosan. Az üzemben tartó pedig a "felsővadászi kör­zeti általános iskola. A fenntar­tásról úgy gondoskodunk, hogy ez az iskola költségvetésében szerepel, gyerekarányosan. Kerekes János, Gagyvendé­gi polgármestere így ismertet­te az intézményfenntartó és irányító társulás létrehozásáról szóló megállapodásukat:- Kupa, Felsővadász, Gad­na, Abaújlak, Gagyvendégi, Gagybátor községek képviselő­testületei megegyeztek abban, hogy visszamenőleges hatállyal - 1996. január 1-től - a Felső­vadász székhelyen működő II. Rákóczi Ferenc Körzeti Álta­lános Iskola közös fenntartása és irányítása ügyében társulást alakítanak. A társult önkor­mányzatok megbízzák az álta­lános iskola mindenkori igaz­gatóját a körzet területén mű­ködő alapfokú oktatási és neve­lési intézmények szakmai fel­ügyeletével, irányításával - mondta Kerekes János, aki hozzátette:- A társulás által fenntar­tott és irányított II. Rákóczi Fe­renc Körzeti Általános Iskola gazdálkodása önálló. Felsőva­dász községi önkormányzat éves költségvetésének részét képezi. A költségvetés végre­hajtásáért az iskola vezetője a felelős. Az intézmény költ­ségvetésének bevételeit a nor­matív állami támogatás, va­lamint az önkormányzatok ál­tal biztosított gyermekarányos hozzájárulás jelenti. Az iskola éves büdzséjének pénzügyi adatait a társult önkormány­zatok által létrehozott bizott­ság javaslatára a képviselő- testületek fogadják el. A meg­állapított hozzájárulások 1/12 részét (januárban 2/12 részt) Kupa, Gadna, Abaújlak, Gagy­vendégi és Gagybátor önkor­mányzatok képviselő-testüle- tei előre, minden hónap 30. napjáig utalják át Felsővadász számlájára. A teljesítés elmu­lasztása esetén a vadászi kép­viselő-testület a társult közsé­gek önkormányzatai ellen be­szedési megbízást nyújthat be, de csak akkor, ha nincs elma­radása! Az intézményirányító bizottságba a települések la­kosságarányosan delegálnak tagokat. Ez a következőképpen történik: Kupa, Gadna, Abaúj­lak, Gagyvendégi, Gagybátor egy-egy főt, Felsővadász pedig kettőt. A bizottságnak tanács­kozási jogú résztvevője a felső­vadászi és a gagyvendégi kör­jegyző, valamint a mindenko­ri iskolaigazgató. A tagok ma­guk közül választanak majd elnököt. _Heti Jegyzet Iszapbirkózás Buzafalvi Győző Június harmadik hétvégéjén Abaúj leg­több iskolájában könnyes szemmel bú­csúztatták a kirepülő nyolcadikosokat. A virágözön, a kedves és megható sza­vak közepette talán egy percre el is fe­ledkeztek a diákokat okítok a jövőről, a kilátástalanságról. Bár Abaúj iskoláiban még nem lángol­tak fel azok a parázs viták, veszekedé­sek, nem tüntettek a szülők az iskola- bezárások miatt, mégis érezni: valami készül a színfalak mögött. A fenntartók már tudják: ez a szeptember jóval ne­hezebb lesz, mint a tavalyi. A legtöbb helyen a pedagógusok is találgatnak: ki megy, ki marad. Ahol lehet, a döntést elodázzák az utolsó pillanatig, hátha csoda történik. A közoktatási törvény és a feladatfinan­szírozás ugyanis az iskolakezdés előtt lép hatályba. Ennek többek között lé­nyeges eleme az, hogy az állam csak meghatározott csoportlétszám esetén fizeti a normatívát. Ahol ennél keve­sebb diák jár egy osztályba, ott a kü­lönbözeiét vállalja a fenntartó önkor­mányzat. Az is köztudott: Abaúj kis is­koláiban alacsony a gyermeklétszám, így tehát ők rosszabbul járnak. Ahol nem tudják állni a költségeket, ott osz­tályokat vonnak majd össze. Addig nincs is gond, amíg egy évfolyamon legalább két csoport található. De mi van az egyévfolyamos iskolákkal? Ott újra belép majd az összevont osztály? Vagy visszaviszik a diákokat oda, aho­vá a rendszerváltás előtt jártak ? Úgy tű­nik, ezek a gondok nem kerülnek a nyilvánosság elé. A szülő kénytelen­kelletlen elfogadja a döntést. De hal­lottam már olyan ötletről is, hogy a pol­gármester falugyűlésen közölje a la­kossággal: ha tovább akarják az iskolát helyben működtetni, akkor másra nem telik. Ugyan hozzájárulnának-e a la­kók ahhoz, hogy az intézmény fenntar­tása rovására kevesebb út épüljön és ne osszanak segélyeket? A csoportösszevonás és óraszámeme­lés azzal is jár, hogy tanárok, tanítók feleslegessé válnak az iskolákban. Per­sze jó magyar szokás szerint: valakik­nek a valakije marad majd a helyén, és lehet, hogy a szakképzettebb kerül az utcára. Még a kívülálló is jól látja: szeptem­berben óriási harcok várhatók az álta­lános iskolákban. A kérdés csupán az ebben az iszapbirkózásban ki viseli majd a diákság érdekeit? Mert ma meg valahogy úgy tűnik: a fenntartó és a pe­dagógustársadalom is csak a sa/at problémáival van elfoglalva...

Next

/
Oldalképek
Tartalom