Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám

LII. évfolyam, 147. szám 1996. június 25., kedd BORSOD ABADJ ZEMPLÉN R OüETLFN NAPÚ APJA Atlantiszként süllyedhetne el Tállyán feltáratlan, vagy is­mert pincék szakadnak le sorban. A járókelők már túl vannak a csodálkozáson, gyakori a jelenség. (4. oldal) Máshol még dolgozhatnak A 107 éves ózdi Gábor Áron Ipari Szakképző Iskolában a valamikori 30 helyett ma csak 16 szakma közül válo­gathat a diák. (8. oldal) Ára: 21,90 Ft Csehország is az elődöntőben Portugáliát egy góllal le­győzte a cseh csapat, így az angliai foci Eb elődöntőjé­ben megmérkőzhetnek a franciákkal. (17. oldal) Csökkenő szja, több jövedéki adó Budapest (MTI) - Jövőre másfél százalékkal csökken az átlagos adóterhelés a személyi jövedelem- adózásban. Mérséklődik a legfelső adókulcs és a kormányzat szándé­ka szerint változnak a sávok, úgy, hogy a jelenleginél jóval keveseb­ben tartozzanak a legfelső kulccsal adózók körébe. Többek között ezt hangoztatta Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium közigazgatá­si államtitkára a Gazdasági Kabi­net hétfői ülését követően. A fo­gyasztási adót a jövőben a tervek szerint fokozatosan felváltaná a jö­vedéki adó, így 1998-tól jövedéki adó terhelné az ásványolajból ké­szült termékeket, a szeszes italo­kat, a dohányipari cikkeket. Puhl vezeti az egyik Eb-elődöntőt Puhl Sándor Budapest (ÉM) - Tegnap késő dél­után, a ferihegyi repülőtéren sike­rült elérnünk telefonon Puhl Sán­dort - még mielőtt felszállt volna a londoni gépre. Mint azt lapunk kér­désére elmondta, nem csalódott, hogy nem ő vezeti az Eb döntőjét. Hárman voltunk kijelölve a két elő­döntőre és a döntőre - mondta a már vb-döntőt is vezetett magyar bíró - és én az angol-német me­ccset kaptam. Ma reggel tudtam meg, és úgy érzem, hogy ez a meccs felér a döntővel. Szerintem ez lesz az Európa-bajnokság egyik legna­gyobb meccse, legalábbis papírfor­ma szerint. Természetesen szeret­ném a lehető legjobban, és a lehető legkevesebb hibával levezetni a magyar idő szerint szerda este fél 9-kor kezdődő mérkőzést. Kérdé­sünkre, hogy azért jelen lesz-e a döntőn, a világszerte elismert bíró azt felelte: elképzelhető, hogy néző­ként részt vesz a meccsen odakint, de lehet, hogy már itthonról követi majd figyelemmel a döntő perceit. Megnyílt az Európai Folklór Központ Budapest (MTI) - A budapesti székhelyű Európai Folklór Központ (European Centre for Traditional Culture - ECTC) hivatalos megnyi­tóját hétfőn tartották. Az európai hagyományos kultúrák kutatását, megőrzését és népszerűsítését vég­ző Corvin téri intézmény létrehozá­sát az UNESCO 60 ezer dollárral támogatta. A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium idén 5 millió forinttal járul hozzá működéséhez - mc .dta Magyar Bálint miniszter. Hozzátette: a központra szükség van, mert - annak ellenére, hogy a folklór az utóbbi időben bizonyos mértékig háttérbe szorult - ma is létezik, folyamatosan változik. A A gabonák megsínylették a hőséget A szövetkezetek, magángazdák már az aratásra készülnek A május végi, június eleji szárazság, a magas hőmérséklet megviselte a mezőgazdasági növénykultúrákat. A szakemberek szerint a kalászosokból közepes termés várható. A megkésett eső a kapásnövényeknek a huszon­negyedik órában érkezett. Zöldborsót megyénkben csak kis területen termesztenek, és a betakarítás már a vé­géhez közeledik. A gyenge termés következtében a kezdeti 50-60 forintos kilónkénti ár ma 150-180 körül mo­zog a piacokon. (Részletek a 7. oldalon.) Fotó: Dobos Klára Kormánysegítség a tornádó után Sármellék, Torvaj (MTI) - A hét­végi tornádó a becslések sze­rint több mint százmillió forint értékű kárt okozott a Zala me­gyei Sármellék községben. A somogyi Sérsekszőllősön és Torvajon mintegy 260 millió fo­rint kár keletkezett. Sármellék képviselő-testülete kérte a kormányt: nyilvánítsa katasztrófa sújtotta területnek a települést, hiszen csak az 52 súlyosan, közepe­sen megrongálódott lakóház kára meghaladja a 40 millió forintot. Koncsek Antal, a Somogy Me­gyei Védelmi Hivatal vezetője arról számolt be, hogy a károk összesí­tését végző bizottság jelentését Suchman Tamás, a megye ország- gyűlési képviselője személyesen vitte magával a Belügyminisztéri­umba, ahol az e heti kormányülés­re elkészítik azt az előterjesztést, amelyben a kormány segítségét ké­rik a károk helyreállításához. Mint ismeretes múlt pénteken Somogy megyében eddig példátlan erejű vihar söpört végig a Tab kör­nyéki két településen. Hasonló tor­nádószerű viharra - melynek bel­sejében a szél erőssége meghaladta a 150-200 kilométert - több évti­zeddel ezelőtt már volt példa ha­zánkban, Somogy megyében azon­ban még sohasem. Senki sem sé­rült meg komolyabban, a szél azon­ban több lakóépület tetőszerkezetét lesodorta, 15-20 házat teljesen romba döntött, fákat csavart ki, vil­lanyoszlopokat döntött ki, állatokat pusztított el, mindezt alig negyed­óra alatt. Sérsekszőlósön 55, Tolva­jon pedig 66 épületben keletkeztek kisebb-nagyobb károk. A városokban nem zavarnak a kéregetők Büntethető a guberálás, mégsem teszik ezt az önkormányzatok Miskolc (ÉM - KJ) - A megyé­ben nem annyira koldulnak, mint inkább guberálnak. Bár a kukázás közegészségi szabály- sértésnek minősül, s bírsággal sújtható, a gyakorlatban nem alkalmazzák ezt a szankciót. Az egri önkormányzat a guberálás, a fővárosi pedig a koldulás betiltá­sát, megszüntetését fontolgatja. Megyénk néhány városában érdek­lődve kiderült: a hatóság szerint nincsenek koldusok. Székely László, a miskolci pol­gármesteri hivatal hatósági osztá­lyának vezetője kérdésünkre vála­szolva a 17/1968-as kormányrende­letet idézi: koldulni, guberálni tilos! A megyeszékhelyen nincs koldulás - hallottuk tőle -, néhány éve a vil­lanyrendőrnél kéregetett egy vidé­ki asszony, de mára már ó is eltűnt a városból. A guberálás - mint olyan - ugyan nincs nevesítve a rendeletben, de beletartozik a köz­egészségi szabálysértés kategóriá­jába. Nem igazán jelent guberálást a kuka mellé letett tárgyak elvite­le, sokkal inkább a szeméttái’oló- ban való turkálás, ami viszont már bírságolható: maximum 10 ezer fo­rintig. A kukázókat elvileg fel kel­lene jelenteni - a különböző fel­ügyeleti szerveknek, de akár az ál­lampolgároknak is -, ezzel azonban a gyakorlatban nem igen él senki. Az egészségügyi előírásoknak a szeméttárolók zárt helyen történő elhelyezése felelne meg, illetve, ha ezek az edények olyan módon len­nének „megszerkesztve”, hogy csak befelé nyílnának, ki nem lehetne emelni belőlük semnút. Sátoraljaújhelyen Fedorné Frá­ter Zsófia jegyző érdeklődésünkre elmondta: a városban nincs koldu­lás, kukázás ugyan már évek óta folyik, de ezt a tevékenységet nem szabályozzák. Nem jelent gondot a néhány guberáló Sárospatakon sem, tevékenységük ugyanis nem olyan zavaró, hogy intézkedni kel­lene velük szemben. Patakon sem találkoztak még koldussal. A kukázás maximum 10 ezer forintig bírságolható Fotó: Vajda János Kommentár Struccpolitika Kovács Judit Az országban több város önkormányza­ta tervezi, hogy fellép a koldulás, a gu­berálás ellen. Egerben ez utóbbi okoz nagyobb gondot, a fővárosban inkább a kéregetők „szúrnak szemet" a hatósá­goknak. Egy 1968-ban született, máig is érvényben lévő kormányrendelet szerint mind a koldulás, mind pedig a guberálás tilos. Ez utóbbi ugyan nincs nevesítve, de a szakember szerint beletartozik a közegészségi szabálysértések kategóriá­jába. Borsod-Abaúj-Zemplénben viszont se egyik, se másik tevékenység ellen nem intézkednek központilag. Egyik települé­sen azért, mert nincs mi ellen, másutt, mert nem kirívóak ezek a cselekmények. Nincs tehát olyan nyomós ok, ami indo­kolná a tiltást - állítják az önkormányza­tok. Miskolcon, Sárospatakon és Sátoral­jaújhelyen például a hatóságok szerint nincsenek koldusok, a kukázók meg - a megyeszékhely kivételével - nagyon diszkréten turkálnak. Miskolcon ugyan elég látványosan, de itt meg nincs, aki feljelentse a szabálysértőket, akik egyéb­ként akár tízezer forint bírsággal is sújt­hatok lennének. Hogy ki számít főfoglalkozású koldus­nak, hivatásos guberálónak? - nehéz lenne eldönteni. Márpedig ha szankcio­nálnák e tevékenységeket, nyilván kü­lönbséget kellene tenni a nyereségvágy­ból, a haszonszerzésből kéregetők, illet­ve a létfenntartásra ily' módon kénysze­rülők között. A büntetés mértékét ugyan­is magától értetődően ettől függően kel­lene megállapítani. De lehet-e egyálta­lán üzletszerűen végezni ezeket a való­ban nem szívet melengető, látványnak sem kellemes elfoglaltságokat? Vagy: le­het-e, szabad-e tiltani a megélhetés ezen formáit, amelyek kimondva, kimondatla­nul, léteznek: az utcán kiflit, húszast ké­regetők, a kukákból előhalászott száraz kenyeret azonmód behabzsolók szemé­lyében - Borsod-Abaúj-Zemplénben is. Kérdés az is: mi zavarja leginkább a ha­tóságokat. Talán a látvány, hogy létezik ma Magyarországon nyomor, vagy a „normális" életvitelt folytatók ilyetén zaklatásai Egyik sem kellemes, annyi szent, de a tiltással mindez nem szűnik meg. Azzal, hogy nem veszünk valamiről tudomást, hogy látni se akarjuk, még ko­rántsem oldódik meg az alapprobléma. S.O.S a tolószékből Borsodszirákon három férfi él asszony nélkül egy kis házban. Apa és két fia. A családfő to­lókocsihoz kötve, kisebbik fia 100 százalé­kos rokkant, a nagyobbik munkanélküli. Nem háborognak, nem panaszkodnak. Csak aggódnak: miből telik majd téli tüzelőre. A szomorú sorsú családról az 5. oldalon olvas­hatnak. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom