Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-20 / 143. szám

1996, Iúnius 20., Csütörtök Megyei Körkép ESZAK-Magyarország 5 „Szemétség” vagy törvényesség? Drágábban szállítják a hulladékot - vitatott, hogy jogos-e ez Drágult a szolgáltatás, a városháza szerint ez teljesen jogszerű Kút helyett emlék Miskolc (ÉM - MB) - A helyszíni bejárások után, tegnap végle­gesítették a millecentenárium- ra tervezett szobor helyét. Ha a közgyűlés is jóváhagyja, akkor a Béke mozi előtt található ivó­kút helyén állítják fel a műal­kotást.- A mű helyének megkeresésére hi­vatott szakemberek végigjártak minden javasolt helyszínt - mond­ta Újvári Andor, Miskolc főépíté­sze. - Arra az elhatározásra jutot­tunk, hogy a szóba került lehetősé­gek közül leginkább a Béke mozi előtt található ivókút helyén sze­retnénk látni a millecentenárium emlékére felállítandó szobrot. Var­ga Éva szobrászművész alkotása egy ősi - úgynevezett tarcali - mo­tívumot ábrázol. Méretei: 2,1 méter széles és ugyanilyen magas, vala­mint 70 centiméter vastag, anyaga zöld márvány, és a városnak cirka 2 és fél milliójába kerül. Szóba került más helyszín is - tájé­koztatott a szakember. Ugyancsak a Béke mozi környéke, ott, ahol ta­lálkozik a Kálvin János utcával, valamint a Rákóczi u. 14. számú épület (saroképület) Kálvin utca felőli homlokzata előtti zöld terület. Aztán javasolták még a Kossuth utca Pátria gyógyszertárral szem­beni szakaszát (az út tengelyében), vagy a Kossuth és Széchenyi utca találkozását (a Kossuth út tenge­lyére merőlegesen). Ezeken kívül fölmerült még a Tudomány és Technika Háza melletti, és a Her­man Ottó múzeum előtti tér. A köz­gyűlés fogja véglegesen eldönteni - várhatóan augusztusban -, hogy a bizottság j avasl atát elfogadj a-e. Magyarrá lettek Miskolc (ÉM) - Tegnap délelőtt újabb néhány tucattal nőtt az or­szág „lakossága”: a miskolci anya­könyvi hivatalban 10 család - uk­rán, román, orosz, jugoszláv, kubai - tagjait avatták magyar állampol- . gárrá, ünnepélyes keretek között. Az ilymódon kettős állampolgárrá váló emberek - nagyrészük áttele­pült, de van köztük ide házasodó, vagy éppen diák is - Fejér István alpolgármester előtt tették le az es­küt. Idén már ötvenen estek át ha­sonló procedúrán, de még nagyon sokan várakoznak. Ma... • FOGAD A KÉPVISELŐ. Sza­bó György, a 11. számú választó- körzet országgyűlési képviselője fo­gadóórát tart - Zemlényi Kálmán önkormányzati képviselő közremű­ködésével - ma délután 2 órától Szerencsen, az MSZP-irodában. Miskolc (ÉM - BAL) - Június el­ső heteiben mind többen hábo­rodnak fel, megkapva a szemét- szállítást végző Közterületfenn­tartó Kft. értesítését: a díj majd’ duplájára emelkedett. „Szemétség” - csattannak fel sokan szerkesztőségünket érte­sítve, nem tudva persze, ponto­san mi áll a kedvezőtlen válto­zás hátterében. A miskolci közgyűlés nemrégiben hozott döntése értelmében a tele­pülési szilárd hulladék összegyűj­tése június 1-től kötelező közszol­gáltatásnak minősül,'ennek megfe­lelően egységes díjszabás vonatko­zik rá. A városban működő három szolgáltató cég, köztük az önkor­mányzati tulajdonú Közterület­fenntartó Kft. ezekben a napokban küldi ki az értesítést a lakóközössé­geknek a megváltozott - egységesí­tett díjtételekről. A lakóközössé­gekben pedig „menetrendszerűen” felháborodnak: az új összeg a ko­rábbinak mintegy kétszerese. Fejér István alpolgármester cá­folta, hogy egyoldalú szerző­désszegésnek minősülne, ha a szol­gáltató mindenféle egyeztetés nél­kül felemeli a díjat. Valóban, ko­rábban a lakók választhattak a há­rom cég közül mérlegelve: melyi­kük nyújt kedvezőbb - például ol­csóbb - szolgáltatást. Most már azonban ez a különbség eltűnik; sőt, elvileg minden különbség eltű­nik. A tavaly meghozott ide vonat­kozó törvény szerint cselekedett a miskolci önkormányzat, amikor a feladatot közszolgáltatássá tette, ami többek között azt jelenti: a cé­gek kötelesek ugyanazt az előírt, részletesen szabályozott szolgálta­tást nyújtani - ugyanannyiért. Az alpolgármester szavait erősí­tette meg az ominózus önkormány­zati rendeletet kidolgozó szakem­ber, Lencsés József környezetvédel­mi referens is. Mint elmondta: már tarthatatlan volt helyzet a miskolci „szemétfronton”. Az eddigi „nyomott” szemétdíj nem fedezte a költségeket, nem követte az üzem­anyag- és más áremeléseket, nem beszélve a mind szükségessebbé váló műszaki fejlesztésekről. Len­csés József elmondta: mihamarabb kellene a szeméttelepre egy híd­mérleg és egy korszerű tömörítő­berendezés. Az eddigi összegek - amelyek valóban a szolgáltató és a lakóközösségek közötti jogszerű szerződéseknek megfelelőek - nem fedezték az elodázhatatlan felada­tokat, az ügy tehát jogilag „nyomós közérdeknek” minősül - érvelt a szakember. Ilyen esetben - közna- pian szólva - a város „bármit” meg­tehet. A szemétszállítással kapcso­latban erre lehetőséget is adott a parlament tavalyi, közszolgáltatás­ról szóló határozata. Itt tehát nem a megszokott magánjogi szerződési formulák érvényesek; a város árha­tóság, úgy szabja meg a szolgáltatá­si díjat, ahogy megfelelőnek tartja. Ä lakosságnak tehát csak tudo­másul venni van módja mindezt, nem „hiányzik” a beleegyezése. A referens hozzátette: a megváltozott szabályozáshoz igazodva nem csi­náltak viszont körzeteket, nem ír­tak ki pályázatot: az eddigi szolgál­tatók megmaradhattak a „helyükön”, azaz szolgáltatási terü­letükön. A lakóközösségeknek nincs indokuk otthagyni a szerző­dött partnerüket - hiszen a többitől is ugyanazt kapnák, ugyanannyi­ért -, de lehetőségük sincs: mostan­tól nem lehet új szerződést kötni, így akarják elkerülni az esetleges korrupciót - szólt a magyarázat. Mostanáig teljes versenyszabadság volt, ennek a „kötelező közszolgál­tatás” minősítés révén vége. Len­csés József szerint logikus: „Egységes a víz-, az áram, a szennyvízdíj, minden - a szemét­nek is annak kell lennie.” Az említett három, Miskolc te­rületén működő szolgáltató közül kiemelkedik a Közterületfenntartó Kft. - ez az önkormányzat cége, így aztán a rendeletben is kiemelt sze­repet élvez: például automatikusan ők a kötelező szolgáltatók ott, ahol mással nem kötnek szerződést. A kiindulásul szolgáló problémára re­agálva a cég illetékes ügyintézője, Bana Sándorné kijelentette: egyál­talán nem gondolják, hogy szerző­désszegést követtek volna el. A rendeletből kiderül, hogy a szolgáltatóknak „kötelességük” al­kalmazkodni hozzá, továbbá az is, hogy a többletbevételt részben a nagyon megugrott költségek - pél­dául üzemanyag - halaszthatatlan fedezésére, részben pedig - a bevé­tel 10 százalékában - a most beve­zetett közszolgálati jogosultsági díj befizetésére fordítják majd; ez utóbbi a város környezetvédelmi alapjába kerül. Ä kft. álláspontja kifejtése érde­kében mindemellett ragaszkodott hozzá, hogy egy nap „haladékot” kapva, holnapi lapszámunkban tér­hessenek vissza levelükkel a kér­désre. Kifejtette viszont véleményét az ügy jogi vonatkozásairól a jogi szakember. Lichy József ügyvéd meglátása szerint az önkormány­zat mintha „elfelejtette” volna, hogy egy szerződés az „szentség”, megsérteni nem szabad. Minden­képpen új szerződést kellett volna köttetni, így amit tettek a szolgál­tatók, az ügyvéd számára valóban egyoldalú szerződésszegésnek tű­nik. Indoklásul hozzátette: „a pol­gárjog magasabb rendűnek kell, hogy minősüljön, mint egy önkor­mányzati rendelet”. Alapos képviselői segítőkészség Miskolc (ÉM - BAL) - Idén fe­jenként egymillió forintot költhetnek a választóikat fog­lalkoztató gondok megoldásá­ra az egyéni választókerület­ben mandátumot szerzett mis­kolci önkormányzati képvise­lők. A legtöbben játszóteret reparáltatnak képviselői alap­jukból. A képviselői alap intézményét 1991-ben hozták létre, bár - mint Somosi Ede, az önkormányzati iroda vezetője emlékeztetett rá - nem előzmények nélkül való a do­log. Már korábban is létezett ha­sonló, csak azt tanácstagi alapnak hívták. A képviselői alap keretösszege a mindenkori költségvetéstől füg­gően változó nagyságú. Idén fe­jenként egymillió forint jut a 24 miskolci egyéni választókerületi képviselőnek. Pontosabban: a képviselők rendelkezésére áll, hogy amennyiben a választóikkal beszélgetve valamilyen közérdekű gondról szereznek tudomást, an­nak a megoldására ebből az extra pénzösszegből esetenként támo­gatást tudjanak adni. A vonatkozó rendelet szerint a költségvetés által egyébként nem finanszirozott, de egy adott város­részben szükségesnek látszó, szi­gorúan közérdekű feladatokra for­dítható a fejenkénti egymillió fo­rint. A gyakorlat azt mutatja, hogy a képviselők inkább több cél­ra adnak, kisebb összegre bontva a keretüket. Somosi Edétől tudjuk: a támo­gatott feladatok döntő részben vá­rosüzemeltetési jellegűek, az isko­la kerítésének megjavításától kezdve gáz- vagy járdaépítésen át a játszótérfelújításig. Legtöbbször közműépítésre vagy oktatási in­tézmények támogatására utalnak át kisebb-nagyobb tételeket a képviselők - igényüket a jegyző­nek jelentik be, aki véleményezi: valóban a rendelet szellemének megfelelő-e az adományozás. Ha igen, az átutalással megbízzák a városháza pénzügyi osztályát, to­vábbá az esetleg érintett további osztályoknak adják ki a feladatot (kivitelezés, tervezés, beruházás, stb.). Előfordulnak olyan esetek is, amikor több képviselő összefog egy beruházás kapcsán, hiszen például a Széchenyi űt (és az ott folytatandó munka) nem egyetlen képviselő hatáskörébe tartozik. Ha a képviselői alapban „bent marad” a pénz, a következő évre átvihető: így „gyűjteni” is lehet egy jelentősebb ügy támogatásá­ra. Olyanra is volt példa, hogy egy képviselő kezdeményezésére - például az autista gyerekek segí­tésére - többen is hozzájárultak egy ügy támogatásához, mondjuk 5000 forint körüli összeggel. A célok között időnként felfe­dezhetőek „divatok”, de ez annak tudható be, hogy mi foglalkoztatja a lakosságot - azaz mire kérnek pénzt a képviselőjüktől -, vagy hogy mire nem jut éppen a „nagy” költségvetésből. Mivel idén a ját­szóterek fenntartására-felújításá- ra szánt összeget csökkentették erősen a városüzemeltetési téte­lek közül, az elmúlt hetekben több képviselő is a játszótér-kar­bantartást jelölte meg, mint tá­mogatandó feladatot. A választó- polgárok - illetve a gyerekeik - jól járnak, és a képviselőnek sem árt egy kis népszerűsítés, mondhatni: „reklám”. Felújításra vár az avasi, Szilvás utca 22. előtti játszótér is. A körzet képviselője már elhatározta: ad erre az alapjából. Fotók: Bujdos Tibor A buszmegállók sem bírják a gyűrődést Miskolc (ÉM - SzA) - Díszkőre cserélik az aszfaltot több miskolci buszmegállóban. A meleg, fonó nyár következtében a buszme­gállók aszfaltja meggyűrődik, megsüllyed, s emiatt balesetveszélyessé válik a járművek közlekedése.- A Miskolc Városi Közlekedési Rt. folya­matosan jelzi az önkormányzatnak, melyek a sürgős felújításra szoruló megállók - nyilat­kozta lapunknak a városháza közlekedési cso­portvezetője, Tóthné Skultéty Mária. Mint azt megtudtuk, a városban idén az Andrássy úton és az Ujgyőri főtéren kettő- kettő, a Zoltán, a Geró, az Egyetem utcán és a Chinoinnál egy-egy buszmegállóban szedik fel az aszfaltot és tesznek helyébe díszburko­latot. A városnak ez a beruházás 7 millió 653 ezer forintjába kerül. Elsőként a Centrum előtti megállóban rak­ták le három éve az első ilyen burkolólapokat, és azóta semmi gond nem merült fel ezekkel kapcsolatban. Mivel ez az újfajta kezdemé­nyezésjói bevált, a városban több helyen is el­kelne a beruházás - teszi hozzá a szakember.- Miskolcon még legalább húsz olyan meg­álló van, ahol a felújítás esedékes lenne. Az önkormányzat azonban már csak kettőt tud­na finanszírozni - a Tiszai pályaudvaron -, viszont a jóváhagyására még várni kell - hal­lottuk az illetékestől. A beruházást végző Észak Közmű Kft.-nek augusztus 30-ig kell befejeznie a munkát • Az előző héten Miskolc belvárosában, a Bú­za téren az ÁNTSZ méréseredményei szerint a légszennyező anyagok közül az ózon mennyisége haladta meg az egészségügyi ha­tárértéket. Lakásukon kezelik a reumás betegeket Miskolc (ÉM - KJ) - Napokon belül meg­kezdi házi „gyógyító” tevékenységét a Reumás Betegek Gyógyításáért Alapít­vány, amely egy PHARE-pályázaton nyert pénzt erre a fél évig tartó, kísérleti jellegű programra. Tamási László, a miskolci Szent Ferenc Kór­ház reumatológiai osztályának vezető főorvo­sa, az alapítvány elnöke érdeklődésünkre el­mondta: a Népjóléti Minisztérium Egészségü­gyi Szerkezet-átalakítási PHARE Program Innovációs Alap pályázatán 10 ezer ECU-t, azaz 1,75 millió forintot nyertek programjuk megvalósításához. A megyében, de az ország­ban is egyedülálló kezdeményezés lényege, hogy a gyógytornát és a fizikoterápiás keze­lést a beteg lakására „viszik”. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy - egyelőre Miskolc négy belvárosi háziorvosi körzetéből - kiemelik azokat a betegeket, akik mozgásszervi keze­lésre szorulnak. A kórház szakorvosainak vizsgálata után kiírják számukra azokat a fi­zikoterápiás gyógykezeléseket, amelyeket al­kalmazni kell náluk, és a kórház mentőgép­kocsija az intézmény két gyógytornászát és két fizikoterápiás szakasszisztensét az illető beteg lakására szállítja, ahol a kiírt kezelése­ket elvégzik. A program szükségszerűségét a főorvos - az egészségügyben tervezett szerkezet-átala­kításon túl - azzal magyarázza, hogy a moz­gásszervi betegek közlekedése, utazása, a vizsgálatkora való eljárása körülményes. Ezen kívánnak segíteni a házi gyógykezelés­sel: adott esetben így a betegnek nem kell kórházba feküdnie, nem kell mentővel szállí­tani... A program félévre szól, mintegy 100-150 beteget tudnak így otthon kezelni. Remélik, hogy a féléves munkából nyernek annyi ked­vező tapasztalatot, hogy ezt az ellátási formát a későbbiekben is tudják folytatni, hiszen a kórházi ápolás idejét - a tb-finanszírozások miatt - tovább kell szűkíteni. A munkát egye­lőre a kórház alkalmazottai, munkaidő után végzik délutánonként, de később, a tervezett kórházi ágycsökkentés után, a házi betegápo­lásban meglévő űrt is szeretnék majd ily mó­don kitölteni. Ez az ellátási forma adott eset­ben munkahelyteremtő lehetőséget is magá­ban rejt, hiszen nem kötődik intézményhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom