Észak-Magyarország, 1996. június (52. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-19 / 142. szám
10 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Gazdaság 1996 Kereskedelmi toplista Budapest (MTI) - A hagyományos kereskedelmi láncok visszaszorulása és az új, főként külföldi tulajdonú cégek térnyerése az egyik fő tendencia a kereskedelemben. így van ez annak ellenére, hogy 150 milliárd forintos forgalmukkal továbbra is az áfészek mintegy 6 ezer boltja bonyolítja Magyarországon a legnagyobb forgalmat derül ki a Mai Piac című viselő szaklap kereskedelmi toplistájából. A lista az 1995-ös forgalmi adatok alapján állítja sorba a vegyeskereskedelemmel foglalkozó cégeket. Csak olyan vállalkozások kaptak helyet rajta, amelyek kínálatában élelmiszer is szerepel. A második és harmadik helyen szinte azonos - 40 milliárd forintot meghaladó - értékesítéssel a Tengelmann csoporthoz tartozó üzletek és a Metró-áruházak állnak. Szembeötlő különbség, hogy miközben a szövetkezeti üzletek száma 6000, a Tengelmann csoporthoz pedig mindössze 68 üzlet tartozik (a Plus Diszkont, a Kaiser’s és az In- terfruct üzletek, valamint a Skála áruházak), addig forgalmuk között a különbség csupán négyszeres. A Metro pedig, amely tavaly óta több mint négyszeresére futtatta fel forgalmát, 1995-ben mindössze 4 áruházzal rendelkezett (2 Budapesten, 1-1 Debrecenben és Pécsett). A 30 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító cégek között található a toplista 4. helyezettje, a Csemege Julius Meinl, összesen 169 boltjával. A felmérés készítői szerint a kereskedelemben a koncentráció erőteljes jelei mutatkoznak. Ezt igazolni látszik, hogy miközben a kiskereskedelmi forgalom reálértékben az országos adatok szerint csökkent 1995-ben, az első 50 cég forgalmi adatai összességében az inflációt meghaladó mértékű növekedésről tanúskodnak. Jellemző, hogy a Centrum Áruházak 1994-es 18 milliárd forintos forgalmukkal még ötödikek voltak, 20 milliárd forintos 1995-ös teljesítményük azonban már csak a 10. hely megszerzésére volt elengedő. A tavalyi listán második helyezett Fotex-csoport pedig a 7. helyre szorult vissza 1995-ös 26 milliárd forintos forgalmával. _Árfolyamok Budapest (MTI)'- Tegnap az értéktőzsde összforgalma 3116,803 millió forintot tett ki, amelyben a részvények forgalma 803,290 mil- lió forint volt. Diszkont kincstárjegyre 1145,557 millió forintért, kárpótlási jegyre 31,417 millió forintért, befektetési jegyre 150 440 forintért kötöttek üzletet. Az államkötvény-szekcióban 10 kötés is született összesen 1136,388 millió forintért. A kárpótlási jegyek árfolyama tovább erodálódik. Egy 1000 darabból álló óriáscsomag 340 forintért kelt el. A részvények közül 28-ra kötöttek üzletet, ebből 7 emelkedő, 8 nem/alig változó 13 csökkenő árfolyamon született. Millió forintot meghaladó forgalmat 14 részvény bonyolított. Ebből tízmilliónál nagyobb forgalma 9-nek, 100 millió felett pedig 3-nak volt. A részvények árfolyama az erős forgalom ellenére jobbára esett. Kárpótlási jegy Tőzsde Index: jún. 18. 3122,47 -34,13 Hivatalos árfolyamok Érvényben: 1996. június 18. Valuta : Deviza Pénznem Vétel t , Eladás Középárf. Angol font 233,15 237,59 235,19 Ausztrál dollár 119,59 121,79 120,51 Belga frank* 483,16 492.74 488,28 Dán korona 26,78 ; 26,30 26,06 • 1700 márka 32,42 33,06 32,80 Francia frank 29,26 29,84 29.59 Holland forint : 88,70 90,46 89,70 ír .iont : * í v ' 239,88 : 244,44 242,01 Japán .yen* 138,52 141,28 :: : 140,63 Kanadai dollár J 10.49 112,59 111,26 ' Kuvaiti dinár 593,90 513,58 ; 507,17 Német márka 99,36 101,32 100,44 Norvég korona 23,15 23,61 23,39 Olasz, líra** 97,92 99,78 98.88 : Oszt schilling 14,12 14,40 14,27 Port. escudo* 96,45 98,35 97,53 Sp, peseta* 117,59 11.9,93 118,80 Svájci frank 120,68 123,10 : ! 121,99 Svéd korona 22.62 23,06 22.85 USA dollár 150,97 153,87 152,10 ECU 18734 1.91,48 189,82 A megadott számok 1 egységre értendők, forintban *: 100 egység, **: 1000 egység Zálogház egyenlő pénzintézet Egy zaciban lecsapódik, milyen a térségben az életszínvonal Miskolc (ÉM - ME) - Hazánkban Mária Terézia alapította az első zálogházat, hogy a korabeli feketegazdaság virágzó üzletágát, az uzsorakamatos pénz- kölcsönzést szabályozott mederbe terelje. Az intézmény alaptevékenysége az eltelt több mint két évszázad alatt nem változott, és az iránta megnyilvánuló igény sem csökkent. Di- ósi László, a Zálogház és Kereskedőház Rt. igazgatóhelyettese azonban úgy látja, a „zacikkal” kapcsolatosan szemléletváltásra van szükség. Maga a zálogházi tevékenység sokban hasonlít a pénzintézetek tevékenységéhez - mondja a közelmúltban részvénytársasággá alakult Zálogház és Kereskedőház igazgatóhelyettese. - Nekünk és a hasonló profilú cégeknek megvan az az előnyünk a pénzpiacon, hogy nálunk gyorsan, könnyen és korrekt kamatkondíciók mellett juthat pénzhez az ember. Amíg a bankoknál kezesek kellenek, nagyobb ösz- szeg esetében az ügyfélnek házat, telket kell biztosítékként felmutatni, ráadásul hosszas, bürokratikus az intézési mód, addig egy zálogházban a beadott tárgy értékének 50 százalékát azonnal kézhez kaphatja. Az eljárás diszkrét, ha úgy tetszik személytelen, itt a zálogjegy testesíti meg a tulajdonost. Az országban három zálogházat működtető rt. vezetőhelyettesének tapasztalatai szerint egy „zaciban” lecsapódik, milyen az adott térségben az életszínvonal, milyenek az életkörülmények. A behozott áru minősége ennek megfelelően városonként más. Dél-Magyarországon, közelebbről Szegeden, például több kisvállalkozó van az ügyfelek között. Ok nem a napi megélhetési gondok miatt keresik fel a zálogházat, hanem azért, hogy ha hirtelen 100-200 ezer forintra van szükségük, itt tortúramentesen juthatnak pénzhez. Ez a réteg beadott tárgyait általában 10-12 napon belül ki is váltja. Hasonló a helyzet Debrecenben is. Miskolcon viszont inkább a kisemberek számítanak állandó „vendégnek”, akik hónapról hónapra, esetleg egyik napról a másikra Szó sincs félhomályos üzletről élnek, és bizony keservesen veszik tudomásul ezt a kényszerítő helyzetet. Diósi László úgy véli, ezért is fontos a személyiségi jogok Védelme. Munkatársaiknak - munka- szerződésben rögzített - titoktartási kötelezettsége van, az ennek megsértéséből származó jogi következményeket, kárt vállalniuk kell.- Miskolci zálogházunkban havonta 2000 ügyfél fordul meg - tájékoztat az igazgatóhelyettes. - Ez a szám az 1994-es nyitás óta nem igazán változik, de - teszi hozzá - a borsodi megyeszékhelyen az elmúlt években több hasonló tevékenységi körű intézmény nyílt, és sajnos mindegyik megél. Igaz ugyan, hogy minden bevehető aminek piaci értéke van, a részvénytársaság profiljába - elsősorban helyszűke miatt - három fő tárgycsoport tartozik: ezek az arany ékszerek, a műszaki cikkek és a festmények, régiségek. SzerenFotó: Vajda János cséré csak kevesen akadnak olyanok, akik nem tudják kiváltani beadott értékeiket, de a zálogházak nem is abban érdekeltek, hogy nyakukon maradjanak a tárgyak. Ók a pénz hitelezésére szerződtek, tehát sokkal jobban örülnek, ha az embereknek nem kell megválniuk mondjuk ékszereiktől, amelyekhez személyes érzelem fűződik.- Tagadhatatlan, hogy a köztudatban a zálogházat ma is a szegénység szimbólumaként tartják számon - mondja beszélgetőpartnerünk -, de úgy vélem, ez helytelen szemléletmód, amin változtatni kell. Erősíteni szeretnénk azt a felfogást, hogy nem szégyen igénybe venni ezt a szolgáltatást, hiszen ez nem más, mint egy bank, csak a működésben vannak különbségek. Szó sincs ma már egy rossz kis félhomályos üzletről, ahová leszegett fejjel mertek csak bemenni az ügyfelek. Hasznosításra gyűjtő közhasznú társaság A kihasználatlan ipari infrastruktúráról alig van információ Miskolc (ÉM - M.L.) - Hiányzik egy olyan, átfogó információs anyag, amelyből a Miskolc térségében befektetni szándékozók a már meglévő, de kihasználatlan iparterületekről tájékozódni tudnának. Ezt szeretné megoldani az az Észak-magyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség kezdeményezésére alakuló közhasznú társaság, amelynek alapító okiratát a tervek szerint a jövő héten írják alá. A régió érdekei azt diktálják - beleértve az integrált szerkezetátalakítás tervének ide vonatkozó passzusát is -, hogy az elmúlt években felszámolt iparvállalatok, gyárrészlegek infrastruktúráján új technológiák eresszenek gyökeret. Ä potenciális hazai és külföldi befektetők azonban pillanatnyilag csak a „szájhagyományra” hagyatkozhatnak, ha a térségünkben megürült, viszont újrahasznosításra alkalmas létesítmények iránt érdeklődnek. Ezt a hiányt kívánja pótolni az az alakulóban lévő közhasznú társaság, amelynek célja először is a Miskolc térségében hasznosításra alkalmas ipari infrastruktúra fel- térképezése, majd egy erre épülő információs bázis kiépítése lenne. A közhasznú társaság napokban elkészült alapító okiratát jelenleg véleményezik az induló tőkét biztosító szervezetek: a miskolci önkormányzat, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a szellemi bázisát „apportáló” Miskolci Egyetem - értesültünk az Északmagyarországi Munkaadói és Gazdasági Közösség (ÉMGK) elnökétől, Barkóczi Istvántól. A későbbiekben a megye más településein található infrastruktúrát feltérképezni szándékozó program iránt azonban érdeklődik a Rákóczi Bank is. A társaság további elképzelései között szerényebb összegből indítható, reorganizációra épülő ipari parkok, új termelési kultúrák letelepítését célzó vállalkozói övezetek kialakítása is szerepel. Mindez azonban nem mond ellent a Miskolci Ipari Parkot szervezők más irányú terveinek - hangsúlyozta az ÉMGK elnöke. Privatizáció: hetvenmilliárdos bevétel Budapest (MTI) - Dinamizálni kell az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. működését és gyorsítani szükséges a döntés előkészítését - állítja Kocsis István, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nemrégiben kinevezett új vezér- igazgatója. Kocsis István az MTI kérdésére elmondta: a belső munkaszervezésével kapcsolatos elképzeléseit a közeljövőben az igazgatóság elé terjeszti. A vezérigazgató hangoztatta: az idei év fő feladatai között tartják számon továbbra is a nagy ipari konszernek privatizációjának folytatását. Ez azonban nem tekinthető automatikus folyamatnak, hiszen egyedi döntésekről van szó, ezek során mérlegelik a cégek helyzetét, a piacot, egyenként ítélik meg, milyen módszerrel, mikor kerüljön sor a privatizációra. Több esetben már jelentős lépések történtek. Szerződésközeli állapotban van például a Magyar Gördülőcsapágy Művek értékesítése; nemrégiben született döntés a Dunaferr Rt. vagyonkezeléséről; megjelent a Taurus Rt. privatizációs pályázata; folyik a jó pozícióban lévő Rába, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Nitrokémia magánkézbe adásának előkészítése. A vezérigazgató szerint nincs eladási kényszer, nincs ok tehát arra, hogy a cégeket minél hamarabb, akár áron alul eladják. Jó esélye van annak is, hogy befektetőt találnak a nemrégiben meghirdetett Tiszai Erőmű Rt. és a Budapesti Erőmű Rt. számára - mondta el Kocsis István. A fennmaradó három erőműtársaság privatizációs pályázatáról várhatóan még a nyáron dönt az igazgatóság. A vezérigazgató gyorsítani kívánja az állami tulajdonban lévő kisebbségi részvénycsomagok értékesítését. Ezeket azért célszerű gyorsan eladni, mert az állam itt már nem tud érdemi hatást gyakorolni a gazdálkodásra. A törvény úgy rendelkezik, hogy a 25 százalék alatti részesedéseket fel kell ajánlani a tulajdonosoknak tulajdonrészük arányában. Amennyiben ők nem tartanak rá igényt, akkor a társaság maga veheti meg, illetve nyilvános árverésen kell értékesíteni. A törvény azonban lehetővé teszi, hogy a kisebbségi részesedéseket privatizációs portfolióba helyezzék, és ezt pályázati úton értékesítsék. A vezér- igazgató szerint a két módszer együttes alkalmazásával másfél éven belül értékesíteni lehet a kisebbségi üzletrészeket. Az ÁPV Rt.-nél lévő, tartós állami tulajdonon felüli, 25 százalék alatti kisebbségi részesedések együttes névértéke 20 milliárd forint. Kocsis István szerint az idén mintegy 70 milliárd forintos privatizációs bevétel várható. Június 19-, Szerda Gabonatermesztők tanácskozása Budapest (MTI) - Kiszámítható piaci viszonyokat sürget a Mező- gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének Gabonatermesztők Országos Választmánya. Mindezt a testület keddi ülésén szorgalmazták. Elhangzott: a szántóföldi növénytermesztés 60 százalékát ez az ágazat teszi ki. Lényeges, hogy kellően stabilak legyenek a termelési feltételek. A stabilitás fontos eleme, hogy a kormány időben meghirdeti a garantált árat, illetve az irányárat. A termelők szerint jövőre 20 ezer forintos búza irányár, és 19 ezer forintos garantált ár az indokolt. A termelők szerint nem omlott össze a gabonapiac, a gabonakereskedelem jelenleg is folyik. Az exportkvóták sem váltak el az árutól, azaz a termelők a részükre kiadott kvóta- mennyiséget zömében a terméssel együtt értékesítik a kereskedőknek. Jelenleg a kvótával együtt értékesített búza tonnáját 25 ezer forint körül veszik a kereskedők. A jelenlegi gabona-alapár 21 ezer forint körül mozog általában. Az ülésen felmerült az is, hogy a kenyér árában a búza értéke 1989- tól folyamatosan csökken. Hét éve egy kilogramm búza ára 4 forint 80 fillér volt, míg a kenyéré 12 forint. A búza ára kilónként 20 forint körül várható az idei év végére. A kenyér most 84 forintban kerül, de ha a legpesszimistább számítás válik be, akkor is 100 forint körül alakul majd az ára. így a kenyér ára 2,5 helyett 5-szörösen haladja meg a búzáét. Újságírói kérdésre válaszolva Tóth István, a MOSZ titkára elmondta, hogy jelenleg azok a termelők küszködnek takarmányhiánnyal, akik nem készleteztek. Guba Mihály, a választmány elnöke meglepetten vette hírül a takarmányhiányt és úgy nyilatkozott, hogy térségükben- ez Jász-Nagykun-Szolnok megye- ilyet nem tapasztalt. Csak a leértékelés hizlal Budapest (MTI) - Az idén május végéig - a forint leértékelődését nem számítva - 9 milliárd forinttal csökkent a lakossági devizaszámlák értéke, amely az elmúlt hónap végén 455,7 milliárd forint - azaz 3 milliárd dollár - volt. Ez az összeg a teljes lakossági megtakarítás nem egészen egynegyedét teszi ki. A Magyar Nemzeti Bank adataiból kiderül, hogy 1996 első öt hónapjában 18,7 milliárd forinttal növekedett a lakossági devizaszámlák értéke, de az emelkedés kizárólag a forint havi 1,2 százalékos leértékelődéséből, illetve a keresztárfolyamok változásából tevődött össze. Ennek növelő hatása május végéig 27,7 milliárd forint volt, azaz a leértékelődést nem számítva 9 milliárdos a csökkenés. Csak májusban 2,3 milliárd forint a mérséklődés. A lakossági devizamegtakarítások mintegy felét német márkában, 20 százalékát amerikai dollárban és 12 százalékát osztrák schillingben tartják nyilván. Devizaszámla-vezetéssel több mint 30 pénzintézet foglalkozik, és 4 millió számlát tartanak nyilván. A számlatulajdonosok száma 2 millió körül alakul, egy személyre átlagosan 1500 amerikai dollár - mintegy 230 ezer forint - devizamegtakarítás jut. Megkezdődött az ÉDASZ-részvénycsere Budapest (MTI) - Megkezdődött kedden az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Rt. kárpótlásijegy-rész- vénycseréje. Már az első jegyzési napon élénk érdeklődés mutatkozott a jegyzési helyeken, jelezve, hogy az ÉDÁSZ az egyik leglikvi- debb cég a hat áramszolgáltató közül, amelynek részvényei jó befektetést jelentenek - mondták el kedden a forgalmazást végző OTP Bróker Rt.-riél.Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az ÉDÁSZ jegyzett tőkéje 8 százalékának megfelelő, 3,75 milliárd forint névértékű részvénycsomagot ajánl fel a kárpótlásijegy-tulajdonosok számára a június 18-28. közötti jegyzési időszakban. Az első két akcióhoz hasonlóan itt is allokációs elsőbbséget nyújtanak egyes befektetői csoportoknak. Az alanyi jogú kárpótoltak számára 1,2 milliárd forint névértékű csomagot különítettek el.
